Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
SZOLNOK MBGYI Van-e élet a földön? Ü Erre a furcsa kérdésre próbáltak választ adni a tudósok, amikor az amerikai meteorológiai mesterséges holdak által a Földről készített sokszázezer fényképet elemezték. A felvételek 480—650 km magasságból készültek, s olyan tárgyak különböztethetők meg rajtuk, amelyeknek a nagysága 400 métertől 2 km-ig terjed. A töméntelen felvételből kiválasztottak sokezer olyan képet, amelyen a Földet nem borítják felhők. A tudósok megpróbálták megállapítani a felvételeken az erdőségek, a búza- és kukoricatáblák idényjellegű változásait, hogy igazolják a szerves élet létezését a földön. Az értelmes élet ismérveinek feltárásához pedig arra volt szükség, hogy találjanak valamiféle emberi kéz alkotta nagy építményeket — műutakat, vasutakat, hidakat, hatalmas épületeket, stb. Igen nagy gonddal vizsgálták meg Los Angeles, London, Tokió, Kalkutta, Kairó sűrűn lakott ipari kerületeinek felvételeit Ámde egyetlen felvételen sem sikerült felfedezni olyan ismérveket amelyek alapjan bátran állítható, hogy van élet a Földön! Kiderült tehát hogy ha valamely bolygó tanulmányozására csupán a fényképezést használják fel, és csak olyan felvételek alapján alkotnak véleményt — amelyeken 1—2 km nagyságú tárgyak különböztethetők meg, akkor a bolygón lehetetlen az élet jeleit észleint Űrhajózási planetáriumok A világhírű jénai Zeiss gyár, amely többek között nagyszerű planetáriumairól nevezetes, az idén készít először „űrhajózási planetáriumokat". Ezek az égi jelenségek hagyományos bemutatását összekapcsolják azokkal a korszerű megfigyelési lehetőségekkel, amelyeket az űrhajózás tesz lehetővé. Az új planetárium például bemutatja, milyennek látja az eget a Föld körül repülő űrhajós vagy milyennek látszik a Föld és az ég a Holdról. Montreali beszámoló a világkiállításról A Nemzetközi Kiállítási Iroda Kanadát bízta meg az 1967. évi Világkiállítás megrendezésével. A kanadai kormány Montreali jelölte ki a világkiállítás színhelyéül. A Montreali világkiállítás április 28-án nyílik és fél év alatt mintegy 85 millióan látogatják meg: Bár Magyarország nem vesz részt a világkiállításán, hazánkban is nagy sa érdeklődés a vUágméreegyík különlegességének szánja. Hetven ország állít ki nemzeti pavilonjaiban. Brüsszelben csak 42 ország vett részt kiállítóként Az „ember és világa*' — gondolat jegyében megrendezett világkiállítás az alkotó, a kutató, a termelő és a kenyérkereső ember gondolatkörében kívánja bemutatni a mát Külön pavilont szántak az ember és a Kreml kongresszusi palotájára emlékeztet Acélból és üvegből készült de e bét anyag beépítésére olyan szerkezetet találtak, mely légies könnyedségeit kölcsönöz az építménynek. A belépőt a pavilonba a világ első szocialista államát szimbolizáló sarló kalapácsos jelvény fogadja. A kiállítási épület szintjein a szovjet technika legmodernebb vívmányait • kultuA szovjet pavilon a közösség kapcsolatának bemutatására, és ebben nagy teret szentelnek a világszerte megnyilvánuló városiasodás repr ezen tál á- sára. A brüsszeli világkiállítás jelképe az A tömi um volt. Montreal a Habitat 67 elnevezésű építményt teszi szimbólumává. Építészeti szempontból különben rengeteg látványosságot kinál a világ- kiállítás. A nemzeti pavilon tervezői egymással versengve építették a modern és hagyományos konstrukciós elemeket egybeötvöző kiállító tereket. A nemzeti pavilonok között érthetően a szovjet és az amerikai kiállítást kíséri a legnagyobb figyelem. A forradalom 50. évfordulóját ünneplő Szovjetunió most különösen reflektor- fényben álL Maga az épület rális élet eredményeit mutatják be a rendezők. „Kozmosz-kiállítás” címen külön bemutatót állítottál: össze a világűrkutatás eredményeinek ismertetésére, szenzációnak ható dokumentumokat is megtekinthetnek a nézők. Az Egyesült Államok pavilonja szomszédos a szovjet kiállítással. A kiállítótér építészeti lezárását egy földgömbformájú műanyaggal és üveggel borított szerkezet adja meg. A kiállítás célja a jelszó szerint az „Alkotó Amerika” bemutatása. Az űrkutatás e másik vezető állama is bemutatja e téren elért eredményeit Az előkészületek természetesen a megnyitó napjáig folynak. Az ismertetők szerint mintegy 400 millió dolláros bevételre számítanak. B. B. L tű látnivaló iránt Tudósítónk interjút kért az EXPO 67 rendezőitől, kérdéseinkre Mr. Michael Dibben, a világkiállítás szóvivője válaszolt Válaszát az alábbiakban foglaljuk össze: A világkiállítás megrendezésére alakult társaság 330 millió dollárt fordít az előkészületekre. Ez az ősz- szeg azonban nem tartalmazza a részt vevő országok, valamint több más cég beruházásait. Ami a méreteket illeti: felülmúl minden eddigi ilyen kiállítást Színhelye: a Szent Lőrinc folyó szigetei, s egy mérföldnyi hosszúságú rakpart. Az egyik sziget mesterséges, a kiállítás céljaira építették. A pavilonok elhelyezését meg lehetett volna oldani e rendkívül költséges szigetépítés nélkül is, de Montreal városa ■ létesítményt a kiállítás ŰRRANDEVÜ - ŰRSZERELÉS írtai A odriján Nyikolajev űrhajós, a Szovjetunió kése Az űrrepülés fejlődése múlhatatlanul magával hozza az ember tevékenységének kibővülését a kozmikus térben. Kétségtelen, hogy Alekszej Leonov első űrsétája és a Gemini program alapján az amerikai űrhajósok által az űrhajón kívül végrehajtott kísérletek után bonyolultabb és huzamosabb repülésekre kerül sor, amelyek folyamán az űrhajósoknak bőségesen akad majd munkájuk. A kísérletekről áttérnek az űrállomások és laboratóriumok szerelésére. Ez a munka szükségessé teszi az űrhajósok magasfokú szakmai és speciális felkészítését Ezért már most teljes megalapozottsággal kijelenthetjük, hogy az első szakmák egyike, amelyeket nekünk, űrhajósaknak el keli sajátítanunk, az orbilális *%erelő szakma lesz. Különfélé űrrandevú- műveleteket kell végrehajtanunk, ki kell lépnünk az űrhajóból, különféle feladatokat kell végrehajtanunk a szabad kozmoszban, össze kell kapcsolnunk az űrhajókat, majd különálló elemekből napr szerkezeteket kell építenünk^ Frissen élnek emlékezetemben azok a percek, amikor a „Vosztok—3” és a „Vosztok—4” űrhajók megkezdték kötelékrepülésüket Addig én már egy napot töltöttem a kozmoszban. A következő fordulat pályája a bajkon úri kozmodrom felett vezetett el. Ebben a pillanatban rajtolt a „Vosztok —4”, amely az én űrhajóm közvetlen közelében húzódó pályára tért rá. Hirtelen feltűnt egy fényes csillag, amely lassan haladt a fekete égbolton. Ez volt Pavel Popovics űrhajója. A két űrhajó közti távolság abban * pillanatban nem haladta meg a 6,5 kilométert. Sikkor közeledett egymáshoz a történelemben első ízben két űrhajó. Mi nem használtunk manőverezési eszközöket A mi repülésünk idején csupán annak a kipróbálására került sor. hogy feljuttathatók-e űrhajók egymáshoz közeli pályákra, de ez már nagyjelentőségű dolog volt: múlhatatlanul szükséges szakaszát jelentette a későbbi űrrandevúnak, mivel az űr- randevú megvalósítása előtt közel kell hozni egymáshoz a kozmikus objektumokat A jövőben az űrrandevú- vai és a parkolópályára feljuttatott berendezések ösz- szeillesztésévei kapcsolatos minden művelet az űrhajók irányított közeledésével fog elkezdődni. Ebből a célból máris létrehoztak különleges műszaki eszközöket, vagy dolgoznak rajtuk. Közülük néhányat a Szovjetunió is, az Egyesült Államok is bemutatott« Emlékszem, hogyan írta te Pavel Beljajev a szput- nyikkal történt találkozást A „Voszhod—2” repülése idején s kozmosz-sorozat egyik szputnyikja, amelyet az egyenlítőhöz viszonyítva körülbelül 65 fokos hajlásszögű pályára bocsátottak fel. a feltevések szerint körülbelül 800 méternyire suhant el az űrhajótól. Olyannak tűnt, mint az égbolt hátteréből hirtelen kiemelkedő fényes cniHag. Parkírozás az űrben Mi hát a feladata az űrhajósnak az olyan bonyolult művelet különböző szakaszaiban, mint a parkolópályákon létesítendő állomások szerelése? Mindenekelőtt a legapróbb részietekig ki kell dolgozni az űrhajóból való kiszállás módját Ismeretes, hogy az első kiszállási kísérlet zsilip igénybevételével történt Ez a „Voszhod —2” űrhajó fedélzetén elhelyezett különleges berendezés lehetővé tette először a kabinból való kilépést, majd pedig a kozmosz viszonyainak fokozatos „megszokását". Alekszej Leonov elbeszéléseiből megtudtuk, meg aztán ezt az edzéstapasztalatok is igazolják, hogy a zsilipből való kilépés és az oda visszatérés bizonyos jártasságot, ügyességet követel meg az űrhajóstól. Éppen ezért az edzésprogramnak nemcsak az űrhajó „megszokását” kell előirányoznia. hanem a zsilippel való részletes megismerkedést, valamennyi alkatrészének aprólékos tanulmányozását. a műveletek szigorú sorrendben való végrehajtásának beidegzését is. Amikor az ember a megszokott földi viszonyok között a zsilipbe kerül, úgy érzi, hogy a szükséges műveletek végrehajtása nem is olyan nehéz, mégha igen szűk is a hely. Ámde jól tudjuk, hogy az űrrepülés tényezői, elsősorban a súlytalanság, megnehezítik az űrhajós akcióit és különleges előzetes felkészülést követelnek meg Alekszej Leonov nem kis munkát fordított rá, hogy magával vigye a fllmíelvevőgópet a zsilipbe. Márpedig a Jövőben „űrsétára indulva” nemcsak a filmfelvevőgépet kell magával vinnie az űrhajósnak, hanem tudományos műszereket, szerszámokat. a légzéshez és a munka elvégzéséhez szükséges oxigéntartalékokat is. Kísérjük most figyelemmel az űrhajósok munkáját az űrhajóból történő kilépésük után. Az ob jel - tumok egymáshoz való k - zeledése és az illesztők - ? • mantyúk érintkezése utta az űrhajós odamegy az ösz- szekapcsolás helyére, hogy helyére húzza a záuórete- szeket, meghúzza a csavarokat, megerősítse a fogantyúkat. Az ilyen jellegű műveletekben a jártasságot az űrhajósok ma már kozmikus imitáló berendezésekben szerzik meg, A földi viszonyok között végrehajtott sok megszokott művelet, például a csavarok behúzása, a szegecselés, a hegesztés, a forrasztás, a parkoló pályán egészen más jellegű. Nagyon valószínű, hogy e műveletek végrehajtásához különleges szerszámra és készülékre lesz szükség. A kozmoszba való első kilépések ideje nem volt hasaszú. az első „űrgyaloglások" útvonala pedig egyelőre nem haladja meg a néhány tí^c métert Mégis már előre látható, hogy az ilyen séták időtartama és távolsága a jövőben lényegesen megnövekszik; Avégett pedig, hogy az űrhajós a szó szoros értelmében véve ne legyen hozzákötve az űrhajóhoz (a „köldökzsinórra” gondolok, amely az űrhajósokat az első kísérletek alkalmával fülkéjükkel összekapcsolta) meg kell tanulni a manőverezéshez szükséges egyéni berendezés és az (kiálló létbiztosító rendszer használatát Az új technika elsajátítása után az űrpilóták többé- kevésbé szabadon közlekedhetnek a kozmoszban. Ez számos esett>en feleslegessé teszi, hogy az űrobjektumok igen kis távolságra közelítsék meg egymást Az űrhajóból kiszállt kozmonauta az űrobjektumokat először őoezekapcsolhatja drótkötéllel, majd azután csörlő vagy más berendezések segítségével szorosan egymás mellé húzhatja őket Ford: Dosek Lajos As Amerika! Egyesült Alllamek kiállítói—’
