Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

iMI. máricuK 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KULTURPARK — társadalmi munkából (Tudósítónktól.) A karcagi mezőgazdasági technikum iskolanapot tartott a Forradalmi Ifjú­légi Napok keretében. Az egész napos tanácskozás keretén belül Kovács Kris­tóf KISZ-vezetőségi tag Kéltatta a Tanácsköztársa­ság 28. és a KISZ megala­kulásának 10. évfordulóját. A KISZ-kongresszus tisz­teletére a mezőgazdasági technikum KISZ-fiataljai 1000 társadalmi munkaórá­ban alakítják ki kultúr- parkjukat, melyben megfe­jelő helyet kapnak a sport­létesítmények (teniszpálya, löplabda pálya stb.) A KISZ élet nagy fellen­dülését bizonyítja, hogy a diákok társadalmi mun­kában kifestették az is­kola dísztermét, valamint az egyes tantermeket. A KISZ-csoportok versenyét kétnapos országjáró kirán­dulással fogják jutalmazni A délelőtti műsorban a szavalókórus Tóth Árpád Űj isten című versét adta elő nagy sikerrel, valamint Móricz Zsigmond Űj kö­zönség és Illés Béla Ég a Tisza című írásából adtak elő részleteket. Délután az alapszervezetek és a KISZ csoportok vidám műsoros jeleneteket mutattak be. A nagyszabású iskolanap tánc­estével zárult, melyen a diákok nagyon jól érezték magukat. NYOMORÚSÁG Mellőzzük az érzelmeket. Maradjunk a rideg tények felsorolásánál. Kezdjük ta­lán adatgyűjtésszerűen. így: — Neve? — Dékány Tibomé. — Hány napot töltött a télen betegágyban, így mini most? — Inkább azt kérdezze, hány napot voltam fenn. Azt nagyon könnyű össze­számolni. — Gyermekei vannak7 — Igen. A Pista elsős, Éva ötödikes. Ibolya hato­dikos, Kati nyolcadikos. Az idősebb fiam tizenhat éves. — A férje hol van? — Kényszerelvonókúrán. Nagyon ivott. — Miből élnek? — Sokat segítettek a szomszédok. Adtak zsírt, lisztet. S cukrot is. Sok cukrot adtak, volt az vagy három kiló. Meg a kislá­nyok is sok mindent hoz­tak. (A kislányok alatt Kati osztálytársnői értendők, a karcagi Kálvin úti leány­iskola nyolcadikos tanulói.) — Az utóbbi két hónap­ban mennyi volt a család összbevétele? — A fiam szerződéses munkát kapott a malom­ban. Hazaadott négyszáz forintot. A gyámhatóságtól ötszáz forint értékben kap­tunk tűzrevalót és enniva­lót. Az egészségügyi osz­tály is juttatott háromszáz forint értékű segélyt. — Ez minden? — Ez. — Mennyi ideig van ki­tartásuk? — Égy hétig még élég az élelmünk. — S azután? — Éhenhalunk. — Dehát valami keveset keres a fia. — Lejárt a szerződése. A kisfiú a betegágy ve­gére kuporodik. Riadt, nagv szemekkel bámul az ide­genre. Az arcán mérhetet len szomorúság tükröző­dik. ☆ Ne legyünk formabontók. Folytassuk a kérdezőskö- dés* a karcagi malom igaz­gatói szobájában. Kovács Pál igazgatótól várjuk a választ. — Van-e lehetőség a Dé­kány fiú szerződésének meghosszabbítására ? — Ismerve a család szo­rult helyzetét, meghosz- szabbítottam a szerződést. Szeretném megtartani a fiút. Jóravaló gyerek, csak még gyenge. Munkatársai megfelezik vele reggelijü­ket, ebédet az üzemi kony­hán kap, lassan majd meg­erősödik. ☆ A legidősebb fiú sorsa tehát rendeződik. De mi Legyen a többi gyerekkei? Ezen meditálunk néhányat» a karcagi könyvtárban. Sándor Anikó, az egyik Dékány kislány osztálytár­sa szólal meg: — Ha a tanár néni el tudná intézni, hogy a nap­köziben ehessenek... — Micsoda jó ötlet! Gye­rünk az iskolába. & Kulcsár Pál iskolaigaz­gatótól kapjuk a tájékozta­tást: — A tanároktól értesül­tem a Dékány gyerekek sorsáról. Ha a tanács biz­tosítja azt a minimális, gyerekenként egy forint hozzájárulást, semmi aka­dálya, hogy a napköziben kosztol kapjanak. ☆ Változik a színhely. A tanácsházán vagyunk Föld­vári Imréné gyámügyi elő­adónál. — Sajnos, segélyt rend­szeresen kiutalni nem áll módunkban. Az étkezési hozzájárulást máris elintéz­zük. Ideiglenes megoldás­nak jó. Végső megoldást azonban az állami gondo­zásba vétel jelentene. Azt fogjuk szorgalmazni. ☆ Karcagi látogatásunk óta néhány nap eltelt. Közben a négy gyerek napközibe került. Legalább rendes ételt kapnak... Simon Béla ' ÉM. Fejér megyei áOatni Építőipari Vállalat azonnali belépésre tel vesz: áctt. tetőfedő, aaxtalo« *%ak- munkásokat, »egédmunkásokat. kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, étkezést biztosítunk! Napi háromszori étkezést 9.20 Ft ellenében. Jogo­sultak részére az építő iparra meghatározott fel­emelt különélési pótlekot fizetünk és 24 munka­nap ledolgozása után hazautazási költséget •ön­tünk. Amennyiben a jelentkezőnek egy évnél íem régebbi tudővizsgálat.i lelete van, hozza magával. Jelentkezés: Székesfehérvár, Ady Endre u. 13. Munkaügyi Osztály. Filmvetítés napír no n a művelődés a vendé®'óbev FG9ÍeI«nt a iász unság legú ebb ssáma Abádszalókon a községi tanács végrehajtó bizottsá­ga az 1966/67. évi népmű­velési munkaterv eddigi megvalósítását értékelte. Lőcsei Fe.enc a művelődési otthon igazgatója olyan po­zitívumokat sorakoztatott fel beszámolójában, ame­lyeknek megalapozása az el múlt évadban történt. Nö­veli az elért eredménye« értékét, hogy a nemrég még egymást váltogató igazgatók után az újnak lé­nyegében mindent élőiről kellett kezdenie. Korábban egyáltalán nem törődtek a községtől távol- eső településekkel, tanya­világgal, most pedig az úgynevezett szelesi telepü­lésen hetvenhatan hallgat­ták meg az ismeretterjesztő előadást Az abádi és a szalóki ré­szen egy-egy klubot mű­ködtet a Lenin, illetve az Aranykalász Tsz. Ide gyülekeznek esténként az emberek, hogy meg­hallgassák az ismeretter­jesztő előadásokat, ame­lyekből eddig ötvenhét hangzott el. A szelesiek egy vendéglőben nézik vé­gig a kisfilmeket, s egy- egy alkalommal hatvanam hetvenen is kiváncsiak az előadásra, filmre. Karancs- Jórsefné és Bereznai Jó- zsefné személyében már ve­zetőjük is akadt, ők tol­mácsolják az emberek kí­vánságát a könyvtár, illet­ve művelődési otthon ve­zetőjének és segítenek a rendezvények szervezésé­ben is. A községi tanács is segí­tette ezt a biztató vállal­kozást. Tavaly több mint 700 ezer forintos beruházás­sal felújították a művelő­dési otthont. A járási tanács egy régi, már selejtezésre ítélt zon­gorát újítta ott fel, a me­gyei tanács pedig berende­zési tárgyakkal szerelte fel a megszépült művelődési otthont. A korábbinál szer­vezettebben, tartalmasab­ban kezdődött meg a mun­ka. Rendszeressé váltak a Szi li éti znh z és az ŐRI előadásai. Egy alka­lommal a szolnoki Iíil án György Revülő Tiszti Isko­la növendékeit fogadták baráti találkozón, amelyet műsor színesített. Az ifjú­sági és a felnőtt klub törzs­gárdája is kialakult. A vb ülésen szó esett a további tennivalókról is. Ilyen többek között az öntevékeny művészeti mun­ka erősítése, egy kórus megalakítása, amrlyre kü­lönösen a mind gyakoribb társadalmi ünnepségek megrendezésénél lenne szükség. Tervezik a mezőgazdasá­gi szakemberek fórumá­nak megszervez's-t, ér­telmiségi klztb l'trehoza- sit és idegen rr elv szak­kör megalakítását. Nem lesz könnyű megolda­ni ezeket a feladatokat, de a megkezdett mu^ka, az eddigi eredmények alapján megvan a remény arra, hogy az évad befejezésé­vel a népművelési munka­terv sikeres végrehajtásá­ról adhat számot a műve­lődési otthon igazgatója. Zeneoktatók hangversenye Jászberényben (Tudósítónktól) A jászberényi Palotásy János Zeneiskola irányí­tása mellett a járásban működő zenetanfolyamok oktatóinak hangverse, nyét március 20-án ren­dezték meg a Lehel klubban. A műsoron Mozart Vi­valdi, Corelli és Liszt számok szerepeltek a j legkülönfélébb hangsze­rek megszólaltatásával. A fiatal zeneoktatók bi­zonyságát adták magas­fokú igényességüknek és művészi intőn álásukkal sok örömet szereztek Jászberény zeneszerető közönségének. A műsorszerkesztés igen ügyesen a szerzők életművének rövid be­mutatását is célul tűzte. A nagy gonddal, sok sze­retettel összeállított ösz- szekötő szöveg Bakki Jó­zsef zeneművészeti főis­kolai tanárt dicséri, aki mint patronáló, az est befejező számaként Liszt VI. rapszódiáját adta elő nagy sikerrel. — hartmann — Napok óta gyalogos for­galmi akadály van Szol­nokon a Beloiannisz út 9. számú ház, a szolnoki fmsz 1-es vetőmagboltja előtt. Délelőtt, délután sorban állnak az emberek, hogy bejuthassanak a boltba. Pedig nem is hiánycikket árusítanak ott, csupán a kora tavasz miatt vetemé- nyezni szeretnének az em­berek és vetőmagra lenne szükségük. Magból nincs is hiány, szakboltból an­A város fejlődéséről Szol- j nők város a második öt- i éves terv idején címmel : Sípos Károly, a városi párt- j bizottság első titkára ad I számot, majd ezt követően két városépítészeti szakem­ber tollából a jövő nagy­szabású építészeti, város- rendezési terveiről olvasha­tunk. Barna Gábor, a Szol­nok megyei tanács vb évi- ] tési és közlekedési osztá­• lyának vezetöhelyeltese és | Paksy Gábor, az építési és közlekedési osztály vezető- I ie az új városközpontról, ü- j letve a Zagyva-parti város- | rész rendezési tervéről ír. ) A nem szakember olva­sóknak is érdekes olvas­mány Kaposvári Gyula mú- I zeumigazgató történelmi I visszapillantása, amely szo­• rosan kapcsolódik az előbb I említett témához. ! Dr. Rónai András, a Ma- ; gyár Állami Földtani In­tézet osztályvezetője A Ti­sza geológiája címmel népszerű publikációját adja a földtani kutatás egy érde- ' kés területének. f A folyóirat az említett 1 írásokon kívül e számá­ban közli Kassák Lajos Kossuth-díjas iró a szocío- fotó kiállítás szolnoki meg­nyitóján mondott beszédet nál inkább. Ez az egyetlen a városban, ahol apróma* got lehet venni, és ez is olyan kicsi, hogy öten-ha- tan alig férnek el benne. Jól emlékszünk arra, hogy karácsony és húsvét előtt úgynevezett kisegítő helyeket létesítettek a vá­rosban a várható nagy for­galom miatt. Szükség is volt rájuk. De vajon nem lehetne tavasszal a vető­magot is több helyen áru­sítani? — mj — Indul az idei fásítási hónap (Tudósítónktól) A fásítási hónapban a nagyközönség többet törő­dik az erdőkkel. Érthető is ez, hiszen az erdők sokirá­nyú hasznosságáról évről- • évre többen győződnek ! meg. Megyénkben az or- í szag egyik legfátlanabb te- I rületén meglehetősen hosz- ; szú időre volt szükség, 1 hogy megnövekedjék az er- , dót szeretők tábora. Ez le- t mérhető abból a tevékeny­ségből is, melyet az 1950 óta telepített mintegy 24 ezer kát. hold új fásítás bizonyít a legszemléltetőb- ben. Megyénk erdősültsége jelenleg eléri a 3,4 száza­lékot, s így hazánknak már nem a legfátlanabb területe, mivel 0.2 száza­lékkal magasabb az erdő­sültsége, mint a szomszé­dos Békés megyéjé. A további fásítást egy­részt az indokolja, hogy a földvédelmi törvény merev értelmezése következtében az utóbbi két esztendőben jelentősen csökkent a fá­sítás annak ellenére, hogy még számos erre alkalmas terület kínálkozik me­gyénkben. Indokolttá teszi másrészt a fásítás tovább­folytatását az a körülmény, hogv a Tisza II. Vízlépcső építése miatt kb. 2500 holddal fogyatkozik meg a megye erdő területe. Amennyiben nem történnék időben in­tézkedés a kieső területek pótlására, úgy 1973-ra a megye erdősültsé<?e a je­lenlegi szint alá süllyedne. A fenti okok miatt te­hát az elkövetkezendő években olyan ütemben kell folvtatni a fásítást, hogy 1972-re, mire a Tisza II. Vízlépcső érintett terü­leten az utolsó erdőrészle­tet is kitermelik, a megye más részein már álljanak a ki termelt erdők helyett az új fásítások. A lehetőségek felmérése és összeírása most kezdő­dik. A megalakított mun­kabizottságok feladata lesz a megye árterületein, a csatornák, a vízfolyások mentén, a jászsági homo­kon, a legelőkön, a köz­utak és vasutak mentén, valamint a városok, közsé­gek határában a még fásí- tatlan majorok, farmok, digó- és anyaggödrök, to­vábbá a zöldövezetek cél­jából igénybe veendő terü­leteken a fásítási lehetősé­gek számbavétele. A bizottságok munkája akkor jár eredménnyel, ha minél szélesebb körű tár­sadalmi támogatást kap­nak a községi tanácsok, termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, legeltetési bizottságok, vadásztársasá­gok részéről. Figyelemmel a fásító szervek telepítési kapacitá­sára előre láthatóan 1968— 1972 között ötezer holdon lehet fásítani. A korábbi évekhez mérten az idén nagyobb gonddal készülünk a fásítási hónap megrende­zésére. Minden városban, járási székhelyen és a na­gyobb községekben a fák iránti szeretet továbbmé­lyítése céljából ünnepélyes fásítási ankétokon ismer­tetjük az erdő sokoldalú hasznát, a megvére vonat­kozó további fásítási el­gondolásokat. A KISZ szervezetek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évforduló­Munkában jának tiszteletére több vá­rosban. községben emlék­fásításokat végeznek.. Egyes üzemek, mint pél­dául a Szolnoki Vegyimű­vek, a jászkiséri Gépjavító Állomás és Karcag. Mező­túr, Jászberény város kö­az úttörők zépiskoláinak KISZ fiatal­jai vállalják a fásítások ápolását és védelmét olyan helyeken, ahol az a mun­kaerőhiány miatt nincs biz­tosítva. Marton Tiber Alig főrnek be a botiba

Next

/
Thumbnails
Contents