Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

2M7. mártír» 1*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 GOMBAFEJES VÍZTORNYOK Az Alföld széles térségein régen jórészt a gémesku- tak és itt-ott a magasba szökő nyárfák emelkedtek ki. A mezőgazdaság átszer­vezésével megváltozott a táj arculata is: a gémes- kutakat felváltotta a ma­gasba nyúló, csillogó fejű, alumínium hidroglóbusz, majd ezek mellett egyre gyakoribb a még korszerűbb gombafejes víztorony, a szupersztát. Állattenyészté­sünk fejlődését jelzik ezek, hiszen a tejtermelés foko­zása, a gazdaság higiéniai és tűzrendészeti előírásai­nak betartása egyre na­gyobb követelményeket tá­maszt a vízszolgáltatásban. Milyen előnyökkel jár a szupersztát a hidroglóbusz- szal szemben? A gomba­fejes víztorony felső, 2 m magas csonkakúp részében kétszer annyi nagy nyomá­sú víz tárolható, mint a hidroglóbusz e szintnek megfelelő gömbsüveg részé­ben. További előnye, hogy a torony törzsrészében is lehet vizet tárolni, míg a hidroglóbusznál ezt a részt csak feljáróként hasznosí­tották. Előnye még az is, hogy a hidroglóbusz árához mérten 110 ezer forinttal olcsóbb. Kis helyen, épüle­tek között is felállítható: nem kell ugyanis kikötni, mint a hidroglóbuszt, mi­vel törzse zömökebb. Alapteste olyan megol­dású, hogy a legnagyobb szélvihar esetén is biztosan tartja a tornyot. Az itt el­helyezett pincetérben van­nak a szelepek, feszmérők. kapcsolók és tartalék sze­rel' ények. A gombafejes víztorony acéllemezből hegesztéssel, élőregyártva készül. Az acél­lemezre műanyaghab hő­szigetelő anyagot, erre alu­mínium- vagy horganyzott lemezborítást szerelnek. Az alulról beömlő vízsugár az egész vízoszlopot keveri, mozgatja, oxigénnel táplál­ja. Tűzoltásra, gépjármű­vek mosására nyomásfoko­zó szivattyú segítségével 6 atmoszféra nyomású vizet is lehet belőle nyerni. Készülődés a tavaszra •ÉbredőM autók Az igazi autósember tud­ja, hogy számára a tavasz nemcsak a gondtalan ko­csikázás örömét hozza, ha­nem sok előzetes tenniva­lót is jelent Sok új gépkocsi talált gazdára az elmúlt hóna­pokban, a mostoha tél vi­szont nem sok alkalmat adott a fiatal „családtag­gal” való ismerkedésre. Hosszul cselekszik az, aki nem gyakorol be egy-két egyszerű műveletet, me­lyeknek később jó hasznát veheti az országúton. Első­sorban a gumiabroncsok légnyomását és állapotát célszerű ellenőrizni. Ha szükséges, ne sajnáljuk a fáradságot hogy akár kézi pumpával is pótoljuk a hiányzó nyomáskülönbsé­get. Ugyanakkor ajánlatos a szelepek jó zárásáról is meggyőződni és a hiányzó szelepsapkákat pótolni. Ne restellj ük a kerékről lepat­tintani a dísztárcsát és meggyőződni a kerékanyák biztos tartásáról. Különben sem árt egy kis „tréning” a kerékcseréhez, hiszen ezt a vezetőnek magának kell . elvégeznie defekt esetén. I Ekkor — főként az új tu- ' lajdonosok — megismer­kedhetnek az emelő hasz­nálatával is. Az autójukat sokat használók vegyék ) szemügyre a gumiabron- i csők kopását, cseréljék fel ! a kerekeket úgy, hogy a jobb állapotban lévő gu­mik mindie elől legyenek. Eevébként átlósan is aján­latos felcserélni a gumiab- ronrsokat ígv kieevenlít- . hetők a féloldalas kopá­sok. Törődjünk az akkumulá­torral. Ha nem kezeltük megfelelően a tél folyamán, felújításra vagy új akku­mulátor beszerzésére lesz szükség. A tavaszi túrákra induló gépkocsi akkumulá­tora legyen feltöltött álla­potban. megfelelő tömény­ségű kénsavval ellátva. Sok autótulajdonos nem tudja, hol van a hűtővíz leeresztésére szolgáló csap, az olajteknő, a sebesség­váltó és a differenciálmű ürítőcsavarja és töltőnvüá- sa. Gvakran megtörténik, még új gépkocsiknál is, hogy ezek a csavarok rá­lő tömítettségről és zárás­ról, egyúttal azt is megta­nulja a vezető, hova kell nyúlnia hiba esetén. — Ugyancsak ajánlatos meg­keresni a hidraulikus fék­rendszer kis olajtartályát, és ellenőrizni annak íel- töltöttségét A fagyálló keverék le­eresztésével még várha­tunk a biztosan fagymentes éjszakák elérkeztéig, de az ablakmosó tartályt máris feltölthetjük, csöveit és fecskendezőfejét ellenőriz­hetjük. Ha a hűtöradiálor előtt van zsalu, próbáljuk azt nyitni, zárni, olajozzuk meg a csapjait és a hozzá vezető bowdenszálat Arra vigyázzunk, hogy a gumial­katrészekre ne kerüljön olaj. Az új tulajdonosoknak ajánljuk: vegyék elő a szerszámtáskából a gyer­tyakulcsot és szereljék ki a gyújtógyertyákat, tisztítsák meg azokat. Ugyanakkor meg kell győződni arról is, hogy a gyújtókábelek jól csatlakoznak-e az elosztó­fedélhez és a gyertyákhoz. Az egész télen át pihenő gépkocsiknál ajánlatos meg­nézni a biztosítékokat, le­het ugyanis, hogy az érint­kezési pontok oxidálódtak. A villamos berendezéssel kapcsolatban még egy jóta­nács a gépkocsitulajdono­soknak: feltétlenül ismer­kedjenek meg a kiégett iz­zók kicserélésének módjá­val. Ha pillanatnyilag nincs is hiba, azért tegyen úgy, mintha égőt kellene cserél­nie. Ne feledjük el ugyan­is, hogy a menetirány sze­rinti baloldalon kiégett iz­zóval tilos résztvenni a sö­tétedés utáni közlekedés­ben! Végére hagytuk a tiszto­gatással kapcsolatos taná­csainkat Sorrendileg elő­ször mindig a samponos lemosást végezzük el, ezt szárazra törlés kövesse, a lakkozott felületek políro- zása csak ezután jöhet. — Utoljára hagyjuk a krómo­zott felületek letisztítását, a rajtuk maradó vékony zsírhártya ugyanis további védelmet is biztosít A t sz- togatáshoz használható vegyszerekről a szaküzl^ek adnak tájékoztatást B. I. Pedagógusaink élet- és munka- körülményeiről /§ pedagógusok lét- számuknál jóval nagyobb arányban hat­nak a közéletre. Ezért munkájukról, élet- és munkakörülményeikről manapság nagyon sok szó esik a különböző fó­rumokon. Legutóbbi ülé­sén például a megyei ta­nács végrehajtó bizottsá­ga is foglalkozott ezzel a témával. örvendetes, hogy ha a nevelő testületekről esik szó, nagyon ritka az el­marasztalás, s annál több a dicséret. Pedagógusa­ink rá is szolgálnak er­re. Iskolai munkájukon túl tömegesen vesznek részt a pártszervezetek, a helyi tanácsok munká­jában, a népművelésben és a közélet egyéb terüle­tein. Mondhatnánk úgy is: egyre inkább otthon ér­zik magukat megyénk­ben. Volt idő — s nem is olyan régen — ami­kor minden évben több nevelő ment el megyénk­ből, mint amennyi érke­zett 1961-ben például hétszázhúsz nevelő kérte áthelyezését Tavaly már csak száznegyvenhét — Ugyanakkor sokan akar­nak megyénkben letele­pedni. Az utóbbi öt év­ben ötszázöttel gyarapo­dott a nevelők összlét- száma. ■y nnek eredményeként — egészében véve — sikerült a szükséges nevelői létszámot bizto­sítani. Ez annál inkább nagy szó, mert az utóbbi négy évben tíz új közép­iskola tantestületét kel­lett megalakítani, s a szakrendszerű oktatás ki- szélesítését biztosító kör­zeti iskolák számát 12- ről 42-re növelték me­gyénkben. Közben 11 új tanyai diákotthonhoz, s a megkétszereződött nap­közis ellátáshoz is sike­rült a kellő számú peda­gógust átcsoportosítani. A kedvező megyei össz­kép azonban helyenként súlyos hiányokat takar. Az óvónői létszám lehe­tővé teszi az óvodák na­pi 12 órás nyitvatartását is, de az általános isko­lák személyi ellátottsága nem a legjobb. Ebben a tanévben megyénkben 52 általános iskolai állás maradt betöltetlenül, s ebből 19 a tiszafüredi já­rásban. Ez arra késztet­te az illetékes szerveket, hogy képesítés nélküli nevelőket is alkalmazza­nak. Ez azonban a kisebb gond. Több problémát je. lent az, hogy általános iskoláinkból négyszázhet­venhat szaktanár hiány­zik. A felső tagozaton tanító nevelők kétharma­da szaktanár, s az álta­luk leadott órák aránya 65,2 százalékos, jobb az országos átlagnál. Ha azt nézzük, hogy megyénk ilyen szempontból né­hány évvel ezelőtt még a rongsor hátulján állt, s figyelembe vesszük azt is, hogy az országos át­lagot Budapest, Szeged, Debrecen és a többi na­gyobb város alaposan megemeli, akkor elége­dettek lehetünk. S dicsé- rően megállapíthatjuk azt is, hogy szakigazga­tási szerveink eredmé­nyesen törekednek a szaktanárok letelepítésé­re. 7%’em hagyhatjuk azon. 1 ’ ban szó nélkül azt, hogy az összkép kedvező volta ellenére helyen­ként súlyos, gyors meg­oldást követelő problé­mák is vannak. Néhány falusi általános iskolában feltűnően kevés a szak­tanár, s olyan is van — így például Jásziványon — ahol egyáltalán nincs. Az élet- és munkakö­rülményeket tekintve em­berileg érthető, hogy a távoli, kisebb helyekről elpályáznak a tanárok. Kevésbé érthető azonban, hogy néhány városban is tapasztalható hasonló je­lenség. Így például Kar­cagon, s méginkább Jász­berényben évről évre csökken a szaktanárok száma, s a megüresedő helyeket tanítói képesíté­sűekkel töltik be. Flsősorban ezeken a helyeken kellene a szak- igazgatási szerveknek alaposan mérlegelni, — hogy milyen anyagi-, sze­mélyi vagy egyéb indo­kai vannak a szaktaná­rok elköltözésének, s meghozni a kellő intéz­kedéseket a helyzet ja­vítására. Icilazulnok elfolvik a hűtővíz vagy ólai. Ha országúton tör- nik ez, bizonv nincs más egoldás alá kell fekűöni kocsinak Jobb tehát elŐ- ■ ategfel«. GACSJ MOHAI Yl ö B E C MALOM Az a tény, hogy a ne­velők munkaerkölcse, szakmai és politikai fel- kész.ültsége az utóbbi években érezhetően ja­vult. vitathatatlanul ösz- szefüggésben van azzal, hogy társadalmunk meg­különböztetett figyelem­mel fordult irántuk. — Tavaly például 87 ház épült megyénkben a ked­vezményes pedagógus la­kásépítési akció kereté­ben, s 80 szolgálati la­kást is biztosítottak szá­mukra állami vagy közös beruházásból, illetve vá­sárlás útján. Az idén OTP-kölcsönből újabb 95 lakás épül, s emellett be­ruházásból, illetve vá­sárlásból 23 lakást bo­csátanak a nevelők ren­delkezésére. A városokban azon­ban — főleg Szol­nokon, Jászberényben és Mezőtúron — még min­dig megoldatlan a neve­lők lakáshoz juttatása. Ezeken a helyeken még sok pedagógus él rossz lakásviszonyok között. Ezért méltán számíthat elismerésre és érdeklő­désre Szolnok városnak az a kezdeményezése, hogy magánosán élő ne­velők részére szállót épít Követésre méltó ez más­hol is. A szövetkezeti, társasház vagy gyéb ala­pon épített szállók bizo­nyára népszerűek lenné­nek szerte a megyeben. Az utóbbi években a nevelők többségénél emel­kedett az életszínvonal. A tavalyi fizetésrendezés következtében megyénk­ben átlagosan 224 forint­tal emelkedett a nevelők fizetése. Tavaly az óvó­nők átlagos havi kerese­te 1491, az általános is­kolai nevelőké 2036, a középiskolai tanároké pe­dig 2437 forint volt. Az életszínvonal emel­kedése pedagógus körök­ben a lakásgondok eny­hülése és a fizetésrende­zés mellett lemérhető ab­ban is, hogy a megyében lévő háromezernégyszáz pedagógus közül 1944 vett televíziót, 399 nevelő gép­kocsit vásárolt. 1934 pe­dagógus családnak pedig száz köteten felüli könyv­tára van. Mindez arra vall: ha sok is még a tennivaló nevelőink gond­jainak megoldásában, a velük való törődés ered-- ménye anyagiakban is lemérhető, sokkal kama- tozóbb, mint eddig bár­mikor. Wf ár az életszínvonal tekintetében is van­nak különbségek a peda­gógus társadalmon belül, a ’egnagyobb eltérés még­is munkakörülményeik­ben van. A városiak ál­talában sokkal kedvezőbb helyzet ben vannak. S nemcsak azért, mert szá­mukra az intézeti ebéd biztosított, hanem a ne­velői szobák, a szertárak léte, vagy nemléte és egyéb tekintetben is hátránvosabb helyzetben vannak a falusiak, nem is beszélve a tanyán élő és ott tanító nevelőkről. Iskoláink egyharmadában — főleg falun — még mindig korszerűtlenek az oktatás-nevelés körülmé­nyei bár a tanácsok az utóbbi években hatvan iskolánál végeztek gene­rál javítást. Gondjaink alapján ar­ra kellene a jövőben job­ban ügyelni, hogy az eddigi tempót lehetőleg fokozva megoldjuk a ne­velők lakásgondjait, kor­szerűsítsük iskoláinkat, megszüntessük a túlzsú­foltságot. Ilyen értelem­ben foglalt állást a me» gyei tanács vb legutóbÉ ülése is.

Next

/
Thumbnails
Contents