Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
1967: március IT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A TANYAIAK szós ZÖ l.Ö fit Új fair iné évek óta kért, kilincselt, könyörgött: legyen végre villany Tur- gonyban is. Dehát hosszú éveken keresztül nem sok eredménnyel. Egyszer azután ekként kezdte felszólalását a tanácsülésen: „Tudják-e az elvtársak, mi a különbség a városi tehén, meg a tanyai tanító között ? Hát én megmondom. A városi tehén villanynál eszik, a tanyai tanító lámpánál ír...” EJogy mit szóltak a jelenlevők eme találós kérdéshez, azt nem tudni, de tény, hogy egy esztendőre rá eljutott a villany Turgonyba is. Hogyan? Dolgozott ott kicsi és nagy, minden tanyai. Este azután, amikor már a hálózat is megvolt, ünnepélyesen feldíszítették az iskola egyetlen tantermét. Ott volt, aki csak mozogni tudott. Először meggyújtották a nyolc petróleumlámpát, majd egyszerre elfújták, s felgyulladt a villany. Szem nem maradt ott szárazon. Mindenki tudta, hogy lesz villany, dolgoztak érte, s amikor kigyulladt, abban a pillanatban mégis minden, ki meglepődött. A lámpához szokott szemeknek vakító volt a villany fénye. S azóta télen, térdig érő hóban vagy ősszel sárban, nyáron poros úton, ide járnak televíziót nézni esténként, gyalogolva ezért hatnyolc kilométert is a tanyaiak. Pontonon húsz évvel ezelőtt egy kis budapesti tanítónő ideiglenesen elfogadta, hogy kimegy Göröngyösre (Turgony melletti tanyai iskola) a tanév végéig tanítani. „Júniusig csali kibírom” — gondolta. Aztán férjhez ment Göröngyösön, gyereket is szült, s húsz éve, amellett, hogy tanította a kis tanyai emberkéket férjével egyetemben, delente elharangozta a levesnótát, mert sokáig az is a tanyai tanító feladatához tartozott. Télen főzte a teát a kora reggel, a messzi útról érkező nebulóknak, szárít- gatt.a a kis csizmákat, cipőket, s egyik kezében krétával, a másikban piszkavassal — mert mindig baj volt a tüzeléssel — tanította az egyszer egyet. Vagy Petőfi szavait, vagy azt, mit kell tudni egy felnövő elemistának a macskáról. Takarítani is ők takarították az iskolát, illetve a meszelést elvégezték a tanyai asszonyok, szívességből, jó szóért a tanító- óknak. Üjfalviné most már Kisújszálláson tanít. Minden Szakmunkások lehetnek A cibakházi Vörös Csillag Tsz kultúrszobájában 25 ember izgul. Nem ok nélkül. A 150 órás szakmunkás előképző tanfolyam zárónapja ez. Két bizottság előtt adnak számot közismereti és szakmai ismereteikről. A vizsgázók mindannyian a szövetkezet szocialista brigádjának tagjai. Közöttük van Habán Mi- hályné, a négyszeres szocialista brigád vezetője. A többiek is családos anyák, apák, munkában edzett emberek. A feleletek során számtani műveleteket bonyolítanak le, képleteket írnak, szakkifejezéseket használnak, biológiai folyamatokat ismertetnek, stb. Az eredmények pedig együtt dicsérik a tsz szakvezetők, az általános iskolai tanárok és a tanulók szorgalmát. Együttes munkával teremtették meg a lehetőségét annak, hogy a huszonöt hallgató szakmunkás-tanfolyamon tanulhasson tovább. Baronies Ernőné Kunszentmárton Tizenöt éve képviseli a kisújszállási városi tanácsban a tur- gonyiakat Üjfalvi Bc- láné, akit most ismét .jelöltek. S hogy igenigen jó szószólója a tanyaiaknak, arra példának álljon a következő történet. JmTfrnn mn > min n, reggel felül kis szürke Simp- sonjára, s berobog a városi iskolába, délután haza Turgonyba. A tanyai iskolában már ugyanis, nincs szükség két nevelőre. Körzet esítették. Most már csak a férje tanít ott. És az iskolás tanyai gyerekek száma évről évre fogy. ■— Sokan otthagyják már a tanyát. Turgony hatszáz tanyai ember lakhelye. De nem az otthonuk. Ök mondták: az otthon a városi ház, mert legtöbbjüknek van Kisújszálláson is egy háza. Ma még jól jön a pénz, amit a hízott disznókért, a szarvasmarháért, a csirkéért kapnak, de már kacsingatnak a város felé, ahol nem szükségből keli a tranzisztoros rádió, s ahol nem kell kilométereket gyalogolni ártézi vízért. S ahogy jönnek egymás után a tavaszok, mindig kevesebb és kevesebb tanyát köszöntének Turgony- ban. Varga Viktória Csirkék húsvéti a Az elvégzett munka rendszerint örömmel tölti el az embert. így' vannak ezzel a kunhegyesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfigondozói is, hiszen ezekben a napokban 11 700 csirkét értékesítenek. Igen jó eredményt értek el a baromfitenyésztésben. Az elhullás egy százalék alatt maradt. Ugyanakkor az egy. kilogramm hús előállítására’ felhasznált takarmány nem éri el a három kilogrammot. Ezt rekordnak is mondhatnák Kunhegyesen. A napokbant eladásra kerülő „húsvéti csirkéket” ebben az évben több turnus követi majd. Ugyanis a termelőszövetkezet éves terve 60 ezer csirke felnevelését írja elő. Metszik a gyümölcsfákat A fiatal barackosok fakoronáját alakítják ki, hogy kedvező legyen a termés 'Mi' V" '» *■: < -r ÜKiK /VI QgQ$$ QSzUitSQg A hegesztett síneken gördülékenyen haladó vonat alatt feldübörög a pályatest. Szomszédaim felkapják a fejüket. Sovány, szikár öregasszony szólal meg: — A Tisza-hídon haladunk. Kint vaksötét honol, a vastraverzeket se látni. Az ablaküveg konokul ven vissza a sápadt lámpafényt. A pillanatnyi fel- élénkülés után a korábbi tespedt némaság telepszik a kocsira. Alig szűnik a dübörgés, nyílik az ajtó. Fiatal pár halad a padsorok mellett. Szorosan összebújva mennek, ügyet sem vetnek az utasokra. Bezzeg azok... — Ezek a mai fiatalok úgy viselkednek, mintha hálószobában lennének. Az öregasszony rosszaló megjegyzésére társnője helyeslőén bólogat: — Ügy, úgy, a szemérmetlenek. Hiába, aki elkerüli a templomot — márpedig a mai fiatalok általában elkerülik —, az nem ismeri az erkölcsöt. Azért van az a sok válás is manapság. Szerintem kevesebbet kellene flancolni és többet imádkozni. Igaz-e, Jani bácsi? — Hát, — húzogatja vállát az öreg —, attól még nem lesz szebb az asszony. — Magánál is akasztottak már jobbat — legyint a néni. — Nagy szoknyavadász lehetett. Az öreg a mellényét gombolgatja. Úgy látszik, melege van a hirtelen kinyílt tavaszban. Bazsa- lyogva válaszol: — Hiába ócsárol, én soha nem csaltam meg a szeretőmet. — Mert nem volt rá ideje, olyan gyorsan váltogatta őket. Az öreg szemére húzza a kalapját. Szemmel láthatóan befejezettnek tekinti az eszmecserét. Az asz- szonyok viszont elemükben érzik magukat. — Tudják, a falunkban összeboronálódott egy pár — hadarja a kövérebbik. Lesír róla; örül, hogy beszélhet. — Mindkettő házas volt. S mindkét családban két gyerek, össze is házasodtak volna, de nem tudtak hová költözni a négy gyerekkel. Meg aztán a házastársak se egyeztek beiP a válásba. Nem talállak kiutat, ezért határozták el. hogy öngyilkosok lesznek. Egyik kezüket összekötötték dróttal, majd a huzal másik végét feldobták a magasfeszültségű vezetékre... Szerintem nem is kár értük. — Hogy mondhat ilyent? Az öreg megrendült Indulattal néz a hájas kofára emlékeztető asszonyra. Pillanatig hallgat, láthatatlan porszemeket ver le kézbe vett kalapjáról. — Nem is olyan egyszerű elhibázott életeket rendbehozni. — Miért ne volna az? — csattan fel flanel kendője csücskét bogozva az asz- szovy. — Szerintem... A vonat közben befut Szolnokra. A kocsiból egyedül szállók le. Nem sikerült megtudnom, hogy szerinte hogyan lehet megoldani a családi viszályt. Míg a buszra várok, füty- tyent a mozdony, tovább indul a szerelvény. S a két öreg nő is bizonyára tovább sorolja, miként kell az emberek sorsát intézni. Vajon a saját sorsukat hogyan intézték hosszúra nyúlt életükben? Simon Béla Korú fon a képviselőjelöltek /§ Z ORSZÁGGYŰLÉSI képviselőjelöltek az utóbbi hetekben ismét ellátogattak választókerületeikbe. A nagygyűlések, választási gyűlések mellett közvetlen beszélgetések és üzemlátogatások során is találkoztak választóikkal. A jelölteket Csáki István, Zagyi János és Váczi Sándor elvtársak, a megyei párt- bizottság titkárai kísérték el. Választókerületükben a párt, a tanács, a Hazafias Népfront és a tömegszervezetek területi vezetői, munkatársai fogadták őket. A jelöltek a beszélgetések után mindenhol felkeresték a termelő üzemeket, a kulturális- és szociális, intézményeket, és sok-sok dolgozóval ismerkedtek meg, beszélgettek. A képviselőjelölteket és a kíséretükben lévő megyei vezetőket minenütt nagyon szívesen fogadták. Orbán József és Szenes Ottó szolnoki képviselőjelöltek nemcsak saját, hanem egymás választókerületét is bejárták. A megyei tanács vb vezetőinél voltak először, majd a megyei-, járási- és városi igazságügyi szerveknél, továbbá a városi tanácsnál, az SZMT-nél, a járműjavítóban, a vegyiművekben és a kőolajnál találkoztak jelölőikkel. E látogatásokon mondhatni a megye legkényesebb dolgai is szóbake- rültek. Többek között például a megye gazdasági-, szociális- és kulturális fejlődése, illetve fejlődésének üteme. E témakörön belül Szolnok fejlődésének elbírálása kapott legnagyobb teret. Olyan kérdések, hogy a megyei vezetés reális, igazságos várospolitikát folytat-e? Nincs-e túlhajtva a városfejlesztés, vagy a város egyes részeinek fejlesztése, az egészhez viszonyítva? A kérdés .■ felvetése elsősorban abból eredt, hogy például van szép Ságvári kőrútunk — a szolnokiak büszkesége —, de tőle távolabb már több helyen bokáig lehet járni a sárban. A Kisgyepen pedig még a vízellátás sem kielégítő. A város külterületi fejlesztése elmaradt a központi részhez viszonyítva. Ezeket a szembetűnő különbségeket, ezek indokoltságát és indokolatlanságát vitatták. Az SZMT-nél ennek kapcsán az is szóba került, hogy ez a nagyon sok embert összefogó tömegszervezet segíti-e eléggé — például a társadalmi munka szervezésével — a megyeszékhely fejlesztését. — Kertelgetés nélkül tettek fel kérdéseket máshol is. 2f AGYVARÉKASON, — ^ ahol dr. Bene Zoltán járt, a következőben kértek segítséget. Megvan minden feltétele a községben annak, hogy még egy óvodai csoportot szervezzenek, A Jászszeiitamlrási Haladás, a meggye legnagyobb keel ész szövetkezete Hatmillió palántát nevelnek — Tizenkétezer négyzetméter melegágy Szolnok megye legnagyobb kertészeti szövetkezetévé a jászszentandrási Haladás Tsz lépett elő. A falu homokos földjei kiválóan alkalmassá is teszik a közös gazdaságot erre. Hozzá számítandó, hogy a község népe régebben is belterjesen kertészkedett, s a szentandrásj embereknek nagy szakértelmük, tapasztalatuk van ehhez. A Haladás Termelőszövetkezet ezer holdon kertészkedik az idén, s átlagosan nyolcszáz embert foglalkoztat — tsz-tagokat és családtagokat egyaránt — nagy kertészetében. A szövetkezet fő profiljává ez az üzemág lépett, s ez képezi a bevétel fő forrásait >s. Ebben az évben 13 millió forintot árulnak terv szerint kertészeti termékekből. A közös gazdaságban különben befejeződött a melegágy-készítés. Tizenkétezer négyzetméter nagyságú melegágy-rendszert alakítottak ki, ezt tizenkétezer négyzetméter üveggel és ötezer négyzetméter fóliával védik a hidegtől, összesen hatmillió — csak paprikából három és fél millió — palántát nevelnek a szentandrási kertészek. csak éppen egy óvónő szer» ződtetésére nem adnak lehetőséget az érvényben lévő rendeletek. így nem győzik visszautasítani az óvodai jelentkezéseket. — Szászberekén a vízhiányra panaszkodtak. Krasznai Károlyné a ti- szaföldvári Szabad Nép Tsz-ben két- és fél órán át beszélgetett a község és a tsz gondjairól, majd a szövetkezeti vezetőkkel együtt a tehenészetet nézte meg. A szövetkezetiek elmondták látogatóiknak, hogy év elején — vitathatatlanul a kormányintézkedések hatására — háromszázan jelentkeztek tagnak a szövet, kezetbe. S közüilük mindössze hetvenet tudtak felvenni, mert ennyien mentek előzőleg nyugdíjba, — ennyien maradtak ki a munkából. Hasonló gondokról beszéltek Fegyverneken Oláh Jánosnak. Többek között arról, hogy négy-öt év óta bedolgozó családtagok sokasága kérte most tagfelvételét a tsz-be. Nem tudják viszont elfogadni a kérelmeket, mert egyszerűen nincs ennyi kézi munkaerőre szükség egész éven át a szövetkezetben. A törökszentmiklósi járás vezetőinek tájékoztatása szerint tizenkét község közül ötben a vízellátás nincs megoldva. Ennek — ahogyan közösen megállapíthatták — csak részben van objektív oka, helyenként a megfelelő törekvés hiányzik. A kengyeliek mondták el Oláh Jánosnak, hogy három évi községfejlesztésre fordítható összegükről lemondva vettek fel hitelt, csakhogy a vízszolgáltatást végérvényesen megoldhassák a közeljövőben. m, EGYVERNEKEN az jött szóba, hogy úgyszólván egyetlen kulturált kereskedelmi egységük sincs. A cipőszaküzlet egy régi foltozó suszter műhelyben bonyolít le havi 130—140 000 forintos forgalmat. A vas- és műszaki szaküzlet dűledező épületében minden hegyen-hátán van és így árulnak benne havonta 600--700 000 forintot. Egyelőre megfelelő kultűrházuk sincs. A kengyeliek önkritikusan azt is feltárták, hogy például a hétezerötszáz katasztrális höld földön gazdálkodó Dózsa Termelőszövetkezetük a megye egyik legjobb adottságokkal rendelkező gazdasága. A szövetkezet eredményei viszont nem mutatják ezt, Kevéssé jövedelmező például az állattenyésztésük. A száz katasztrális hold földre jutó árubús termelésben a megye községei közül az utolsók között vannak. A nagyobb igyekezet, a jobb szervezés bizonyára segítene, javítana a helyzeten. A jászsági képviselőjelöltek — Gócza József, Gor- jánc Ignác, Kerékgyártó Mihályné és Szekeres László — az említettekhez hasonló jellegű kérdéseken túl a szolgáltató tevékenység javítását sürgető kéréseket jegyezhettek fel. A BESZÉLGETÉS, az eszmecsere, amely a tizenöt képviselőjelölt látogatása idején lezajlott, hasznos volt, s jelöltekre, választókra egyaránt jó hatást tett. Közelebbről megismerték egymást azok, akiknek a következő négy évben az éppen napirenden lévő és a várható gondok megoldásában együtt kell majd működniük Ezek a találkozások — amelyeket a megyei pártvégrehajtóbizottság kezdeményezett — fontos és hasznos momentumai voltak a leendő képviselők és választóik további együttműködésének. A tapasztalatok feldolgozására pedig a választások után, az illetékes megyei szervekkel együtt kerül sor. B. E.
