Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
1*87. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az őszinte mikrofon előtt Próbál az énekkar Szombaton este fél 7-től fél 10-ig a Magyar Rádió VI-os stúdiójának vendége volt a szolnoki fmsz énekkar. A rádió Énekkarok pódiuma című műsorához készített felvételeket a szolnokiakkal. Az énekkar, rádiószereplése előtti utolsó próbáiéra látogattunk el pénteken este. A szolnoki fmsz barátságos klubja megtelt erre az estére. Az udvarra egy madrigál hangjai szűrődtek ki. Megálltunk az ajtó előtt és megvártuk mig Budai Péter, az énekkar karnagya leintette a szólamokat. A mű, amelyet ott tartózkodásunk alatt próbáltak, Svesnyikov Künn a réten, című szép kórusműve. Egy-egy részletének újra és újra nekilendülve munkálták ki a tökéletes hangzást. Néha Budai Péter kü- lön-külön énekeltette az egyes szólamokat, hogy aztán még szebb legyen az együttes éneke. ' — Sajnos nagyon kevés az időnk — panaszolja Budai Péter a próba szünetében. — Az is kellemetlen, hogy a felküldött repertoárból négy olyan müvet választottak ki, amelyek már nagyon hosszú ideje a kórus állandó műsorszámai. Egy kicsit elfáradtak, rutinossá váltak, hiányzik belőlük az éneklés önfeledt öröme, frissessége. Most azt a frissességet szeretnénk feleleveníteni újra, de nagyon sok a betegünk. Torokgyulladás, influenza ritkítja sorainkat. — Nem lesz semmi hiba. mire szereplésre kerül sor, meggyógyulnak. Mindig igv volt, meelátjátok, most sem lesz másképp — szól közbe társait is nyugtatva az egyik kórustag. És mi szívből reméljük, hogy a fővárosi rádiófellépésüknél valóban nem volt semmi hiba, hogy a kórus becsülettel he’vtállt a megye kulturális életének képviseletében. R. G. Ki mit adhat jötanacskení a szocialista brigád éietehex Szocialista brigádok találkozóit kezdeményezte a tiszafüredi járási nőtanács. A találkozás célja a személyes baráti ismerkedés mellett az, hogy átadják egymásnak a szocialista cím megszerzésével és megtartásával járó sikereik emlékeit és mai gondjaikról beszéljenek. A tiszafüredi Szabad Föld Termelőszövetkezet és a helyi háziipari szövetkezet női szocialista brigádjai szervezik a találkozót. Abádszalókon a Lenin Tsz asszonyai készülnek a tisza- derzsi Kossuth Tsz-beliek látogatására. A tiszaőrsi és a tiszaszöl- lősi asszonyoknak lesz előreláthatólag a legtöbb vendégük. ókét ugyanis szinte mindenhonnan felkeresik a járás szövetkezeteiből azok a parasztasszonyok, leányok, akik a bogyós gyü- mö’osök termesztésében szeretnének ismereteket szerezni, s azt majd odahaza hasznosítani. A talá'kozókat március közepéig bonyolítják le. Fordítás, kívonatkészílés, eletronikus gépekkel „Ilyen honfi Varró Soma” Na'tykuM'tá'fi leories „cta,tokr> a sztizadvSqrol Készülődünk a választásokhoz. Országszerte mindenütt tárgyalják az új, egyéni jelöltek mikénti választását. Kiket tartanak majd érdemesnek a nép bizalmára? Ilyenkor sokszor szóba kerülnek a felszabadulás előtti és még korábbi idők rossz emlékű választási harcai; az 1935-ös endrődi csendőrsortűz, a nyíltszavazásos választási rendszer visszaélései, vagy a régi követválasztásoknái szokásban volt etetés-itatás, a megvásárolt „vokso-k” és a korteskedós ezernyi fortélya. Az idősebbek emlékeznek még a régi választásoknál elmaradhatatlan kortesnótákra is. Ezeknek a dallama évtizedeken át igencsak egy volt, leginkább csak a szövege változott aszerint, hogy kit kellett éltetni, vagy „abcugolni”. De akadt közöttük olyan szövegű is, amelyik nem csupán az ellenjelölt ócsárlá- sában merült ki, hanem az időszerű politikai viszonyokra is utalt Az ilyen verset aztán az akkori tollforgató emberek feljegyzésre is alkalmasnak tartották. Ilyennek találta kisújszállási lakos néhai kun atyánkfia, névszerint Kun Áron bátyánk is az alább , közölt „Választási dalit”, amelyet a múlt század hatvanas éveiben elkezdett — ma a túrkevei múzeum adattárában őrzött — naplószerű fe1 jegyzéseiben örökített meg. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a választási dal az 1867-es kiegyezést követő politikai élet vezető pártja, a Deák párttal szemben az akkoi ellenzéki Tisza Kálmán féle balközép pártnak jelöltje érdekében íródott éspedig a feljegyző Kun Áron által 1869. február 18-ról keltezve. A választási dal majdnem betű szerint közölve a következőképp szól: Baldácsi nyere többséget, S utána a Móritzosok, Kik közt sidó is vala sok, Kálomista, Mózes hitű, Jöttek, mentek, mint a szűcstű. Főképp egy Mezei Márton Kocsin, lovon, ölben, háton, Mint lóbőrt, a félholtakat Hordva, amíg egy is akadt. S tán a temetőben is járt, Csakhogy szaporodjon a part, Mely Móritzot felemelje S jutalmát ő is megnyerje. És hiába nem is jára, Hol a pohár sűrűn jára. És vajon ki kontójára? A’ hozzá, hogy mire lement A nap, a szám annyira ment Hogy Varró Somát meg- dönté. Móritz maradt a küzdtéren Baldácsival túl az éren. Mit egy új választás követ S ott tudjuk meg, ki lesz követ7 Addig pusztíthat a járvány, Na de még ez arathatna. Ha a nép most nem aratna. Különben is, mint a kender, Annyi a nembánom ember. Most, kiben van is akarat, Ma a tudományos munka egyik legnagyobb nehézsége a sokezer szakfolyóirat anyagának számontartása. Annak a kutatónak, aki valamely szakterületen újat akar alkotni, előbb a legkü- lönbÖ7.őbb nyelveken megjelenő szakmunkák tömegét kell áttanulmányoznia. Nem várható, hogy minden kutató kb. 15—20 nyelven tudja a közleményeket olvasni. Ezért az óriási mennyiségű dokumentáció akkor lesz igazán használható, ha a szakirodalmi tájékoz*atók, kivonatok az anyanyelven készülnek. Ráadásul még a fejlődés gyors üteme miatt a fordítások, kivonatolósok sebességét a maximálisra kell növelni. A feladat egyedül az elektronikus gépek műveleti sebességével oldható meg. A fordítógépek túl ódonképpen erre a c4lra alkalmassá tett elektronikus számítógépek. Ez»k nedig. — tehát a fordítógépek is, — három fő egységből állnak: a rpemórlaegvségből, a vezérlőegységből és az ún. aritmetikai egységből. A memóriaegység megjegyzi, emlékezetében tárolja és szükség esetén a rendelkezésre bocsátja a géppel közölt adatokat. Ez a fordítógép szótára. Az aritmetikai egység a műveleteket végzi, a fordítógépben az összehasonlítást, kiválasz ást. megkülönböztetést, egyeztetést stb. A vezérlőegység a műveleti utasításoknak megfelelően vez rli az adatok (szavak, ragok stb.) keresését, azok továbbítását, az említett nyelvtani műveletek elvégzését, az eredmények elhelyezését a memóriában. majd ismételt előhívását a következő műveletek során, irányítja a műveletek egymásutánját. A fordítógép memória- egysége természetesen nemcsak szavakat, hanerh nyelvtani pdatokat, kapcsolatokat. kifejezéseket, szó- szerkezeteket stb. is tartalmaz. Annak érzékeltetésére, hogyan végzi a fordítás munkáját a gén, ragadjunk ki egv mondatból egyetlen szót és kövessük ezen a gép VEGYÉSZTECHNIKUST ERÖSABAMfl El EK- TROTECHNIKUST. VILI 4NYSZERELÖT(VAGY FI FKTROMCSZERfiSZTi ÉS SZERSZÁM! AK *TOST felveszünk megegyezés szerinti fizeiéssel. Lakást nem biztosítunk .te'pmkezés- Tisza Bútoripar* Vállalat 4 sz gvára S/olnok Vóröshadsereg útja 32 Ütiköitséget felvétel esetén térítünk. Vetőburgonya kedvezményes áron igényelhető egyéniek részére is. VETŐMAG Vállalat 1. sz.üzeménél Szolnok. Véső u. 1. Telefon: 12—52. Gülbaba 255.— Ft/q Lengyel rózsa 190,— Ft/q AZ ÉM. SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali felvételre keres kőműves és épületlakatos, valamint üveges szakmunkásokat n Jelentkezni lehet: 1M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Munkaügyi Osztályán Szolnok, Ady Endre u. 117/c. fordítási lépéseit. Legyen kiválasztott szavunk: ..feladattal”. A gép hiába keresi a szótárban, nem találja meg. A vezérlőegység jelzi, hogy ragozott szó, tehát el kel. hagyni a rrgot. Hogy me.yik a rag és me'yik a szótó, azt a gép kellő óvatossággal állapítja meg: elősz.ör elhagy a szóból egy betűt és így keresi a „feladatta” szót. Mivel ez sincs a szótárban, elhagy még egy betűt. tehát most nyomoz a „feladati” után. Ezt sem találja meg, ez'rt ismételten elhagy egy betűt és most már a szótárban megleli a „feladót” szó' az ún. s-óc:k- kévei együtt. Ez a szócikk tartalmazza a szó idegennyelvű jelentését és a szóhoz tarto7Ó nye’vtani utalásokat: milyen hangzású a szó, kell-e a kifejezések, vonzatok között keresni, milyen a ragozása, ke’i-e egyeztető?, mi1 ven a szó neme. A későbbiek során a vezériő°"vség e szócikknek megfelelő műveletek végrehatásira ad utasítást. De még előbb me«keresteti a ragot a ragok táblázatában. A gép azonban hiába keresi az előbb levá’asztott „tál” ragot, nincs a mé’yhanpú ragok köpött. Ez'rt az art- mefikai eeytóe új utasító'-* kan: a t-t cserélje f°l v-vel. Ekkpr mór mee+aláHa ennek ?r*en„nnve'vű mesrfe'e- lőtó* a hozrő tsrtóré utasítást. hoffv mpven esette? jár (eo-'-öatiatámtó eset). A edd’" a memárioenv- gófrZ>.»r) tároHa a ..fotódat” 5”7Ó jo1or»t/^cét — mocf r>7* f»7 ob fví » q í> m perfplolfi esettel 8 pnerot, (£c ferv a1 8 ,hattal” szó fordításával. Í£*v tovább p p irtnndntolc minkön szaván Pr>rc7p py fev fordított sza\rr>l? m ' rt pom *t-OQ Mórt fl<?vp]«nr»bo köb v«nni a rnori- dafoV a7^Tv-vn'7'i a nVPbrf V7fr,'?0'y/*lenlr':‘f St,b aroolfzrxlr pv£r>i fr>TV* t\ cőn rilr mncrr>M*4ca pbmfcoV tnomó- ríoaf*vc>/W Ironof*’ fít<*<rv«nvo. ‘P.7 p7 annok bnov rr»n rn^tt <y>!r#a»7or do7 ern^k P crÁnl fordft?5q bo orro tftrobcrö'-'V br*<rv a YVvrn Ar*+b O* — a o foT^í^cqol CTfryrr* Vlpn frrr*VVo1 r»orn 1Ao"rv1r föl otAMnr>is‘Viic frónnV fordításokat készítenek. Ki a hazát hőn szereti, A Deák párt nem kell neki. Követet is olyat választ. Ki a honra udvöt áraszt. Jó hazafi csak az lehet. Ki Tiszával vall egy elvet. Baloldali a nézése. Tiszta és hű az érzése. Ilyen ember kell minekünk. Ilyen lehet csak követünk. Ilyen honfi Varró Soma, Mint kit már megpróbált hona. Éljen hát követünk Varról Legyen éles. mint a sarló. Vágja le a Deák-pártot, Mely a honnak sokat ártott! A jogunkból nem engedünk, Míg egy kardot felbír kezünk. Lobogjon a zászlók sorai Éljem soká Varró Soma! A történeti hűség kedvéért meg keil említenünk, hogy a Nagykunság követei a kiegyezéstől egészen az első világháborúig, vagyis a Ferenc József-i idők alatt mindig a „baloldali” negyvennyolcas pártból kerültek ki. Így a karcag választókerületnek is Varró Sándor lett a képviselője ellenzéki negyven- nyolcas programmal. Csak azt nem értjük, miért oe- cézi a vers Somának? Talán csak a rím kedvéért? Megtaláljuk a Kun Áron jegyzőkönyvében a következő 1872. évi képviselőválasztás versbeszédek leírását is eképpen: Július hó negyedikén Karcag varos piacterén Nyolc-kilenc óra közt már Hullámzott az ember-ár. A négy nagykun város népe Sorban az urnához lépe, S majd kétezren valának. Kik négy részre szakadának. Lengete a szél sok zászlót, Éltették Baldácsi bárót, Papp Mórt, Varrót és Kelement. De mikorra a nap lement, Hiába, nem ér ra— arait Az ismeretlen szerző — talán maga Kun Áron, akit kisdiák koromban, mint ízes beszédű öreg mesemondót, magam is ismertem — a vers utolsó soraiban érzékelteti azt a közömbösséget, amellyel a négy nagykun város: Karcag, Kisújszállás, Túrkeva és Kunhegyes választóinak „kétezres” tömegéből kirekesztett dolgozó nép szemlélte a neki csak úri komédiát jelentő választási harcokat. Győrffy Lajos 1 db üzemképes felújított DT—54-es 4 éves és 1 db DT—413-as lánctalpaa traktor megegyezés szerinti áron azonnal eladó. — „Rákóczi” Mg. Tsz B ükkösd, Baranya m. A tanai űr megsértődött — Hospitálással kezdjük, kedves kolléga. ön beül valamelyik padba, $ figyel. A következő órát már ön tartja. Az én Lukácsi barátom a gyakorló tanárok megilletCdöttségével huppant néhány perc múlva a szegedi gyakorló gimnázium egyik padjára. Fitosorrú kis szöszke örvendezett mellette. — De jó, hogy ideült a tanár úr! Legalább súg majd. — Ha tudok — gondolta —. akkor lehet róla szó. Nem szólt, csak cinkosan, hunyorított. Az első percek gyorsan, fesztelenül peregtek. A tanár magyarázott, az osztály csendben figyelt. — Ügy van ez, mint a népmesében gyakran ismétlődő motívumok — darálta a tanár. Azt akarta mondani, hogy a hétfejű sárkány rendszerint elrabolja a legkisebb királylányt. Nyelvbotlásból azonban azt mondta: — A legkisebb királylány rendszerint elrabolja a hétfejü sárkányt. Az osztály visított a gyönyörtől. Csak az egyik fogós kérdés után lett csend. De akkor aztán olyan csend, — ahogy mondani szokták —, hegy a bo’i’* <có-' hönését is meg lehetett hallani. Senki nem jelentkezett. — Súgjon már, tanár úri — bökte oldalba Lukácsit a szöszi. ö súgott, a szöszi jelentkezett — és remekelt. A tanár nagyon megdicsérte. Az osztály sandán pislogott rá. Hirtelen önérzetes lett. / — Tanár úr, nem érdemiem meg a dicséretet, mert súgtak — hebegte. — Igen, s ki súgott? Tán csak nem a tanár úr? — mustrálgatta a tanár Lukácsit. A szöszi azonban csöndben maradt. Élt benne a betyárbecsület. Az óra végén ismét fogas kérdés hangzott el. — Te jó isten, hogy mi mindent kellene tudni ezeknek a gyerekeknek — morfondírozott Lukácsi. — De jó, hogy nem tőlem kérdik, nem tudnék felelni én sem. Az osztály meg sem moccant. Csak a szöszi kérlelte megint esdeklő szemekkel: — Súgjon, tanár úr! — Én? — ijedt meg Lukácsi. De aztán feltalálta magát. — Méghogy én súgjak, hogy aztán megint kifecsegjel A szöszke bűntudattal hajtotta le ■ fejét... Timon Bőin
