Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

1#S7. február 9, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az adatok magukért beszélnek Hűtőszekrény, porszívó, mosógép Néhány fontosabb tartós fogyasztási cikk eladási forgalma az 1961-1965. években PORSZÍVÓ meviz/o 7965 Az életszínvonal növekedése leginkább a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlásában mutatkozik meg. 1965- ben egymilliárd forintért vásároltak értékes, tartós fo­gyasztási cikkeket a megyében. A második ötéves terv időszakában a Szolnok me­gyeiek 1320 személygépkocsit, 3015 elektromos hűtő- szekrényt, hétezer porszívót, több mint 23 000 mosó­gépet vásároltak. Ezidő alatt csaknem 24 000 tv-készü- lék került a megyeiek tulajdonába. Film a Szegedi Szabadtéri Játékokról A MAFTLM híradófilm­csoportja harmincperces do­kumentumfilmet készített a Szegedi Szabadtéri Játékok történetéről. A film bemu­tatja a szegedi idegenfor­galmi nevezetességeket és néhány perces összeállítást tartalmaz a felszabadulás előtti előadásokról is. Az 1959. utáni bemutatók kö­zül a Hunyadi László, az Esmeralda, a Jeanne d’Arc, a Bánk bán, az Aida, a West Side Story, a Cigány­báró, a Vidróczky és a Tu- randot egy-egy jelenetét örökíti meg. A filmről J.6 másolat készült. Ezek kö­zül hat megye népműve­lési tanácsadóinak küldtek el egyet-egyet Megyénkben is javítani kell a legelőgazdálkodást Á NEB vizsgálata (Tudósítónktól.) A Jászkunság és a Tisza- 3 rét-legelő területének vos és tarthatatlan álla- íról árulkodik a Szo!- megyei Népi Ellenőr- Bizottság száz oldalas őkönyve. A vizsgálat lapította, hogy sem a őüzemek, sem a ta­nerő kezelték meg- a rét-legelő gaz- 't. Ilyen körülmé- , -őzt — eltekintve a lu v.-zer hold öntözött terü­lettől — a legelők és a ré­tek fűhozama nem éri el a gazdaságos színvonalat. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság zárójelentése fel­hívta a figyelmet a tartha­tatlan körülményekre. Egy­ben javaslatot tett a megye rét-legelő területeinek meg­javítására. Csontos Imre, a Nagykunsági Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet kutató' ja az időszerű tennivalókat így összegezte: — Sok termelőszövetke­zetben elmaradtak a legelő alap- és fejtrágyázásával. Néhol nem is tervezték Mielőtt a föld fagya fel­engedne, a trágyaszórókkal meg kell látogatni a terüle- • teket, a nitrogénből egykét i mázsát, a foszfát műtrá­gyákból két mázsát kiszór­ni! Még februárban, de legkésőbb március első he­teiben fejezzék be ezt a munkát. Helytelen az is, hogy a szántóterületek belvízmen­tesítését olyképpen oldják meg: a fölösleges és káros vizet a legeló, illetve a rét területekre vezetik. A gyepszőnyeg összetevői kö­zül nem mind vízkedvelő, sőt a legtöbbje nem tűri az állandó vízborítást. Száz és száz holdon ment már tönkre pangó vizek alatt a gyepszőnyeg. Megyénkben százezernél több holdon folytatnak le­gelő, illetve rétgazdálko­dást. Ha nagyon akadozva is, az elmúlt esztendőkben jó eredményeket értek el a gazdaságok. A kisújszállá­si Dózsa, az öcsödi Szabad­ság. a karcagi November 7 Termelőszövetkezetet il­leti dicséret. A Nagykunsági Kísérleti Intézet kutatási eredmé­nyei, a kisújszállási Dózsa Tsz villanypásztoros legel­tetése is igazolja, hogy a gazdaságos legelőhasznosí­tás egyik fő kritériuma a villany pásztor. Másrészt a legelőn kint maradt füvet a legjobb esetben is csak lekaszálták, azt is olyan időben, amikor már a nö­vényekben megindult az emészthetetlen cellulóz fel- halmozódása. Az ebből ka­ssáit fűből csak rossz, gyenge minőségű takar­mányt lehetett készíteni. A hasznosítás körül is van egv fontos tennivaló. A legelő területeken alig- alig található fedett karám, vagy árnyékoló helyiség. Csontos. Imre adatai meg­győző erővel bírnak — a növendék üszők hagyomá­nyos, extenzív ..Viszonyok között tartva ll,i kilo­grammal gyarapodnak;-" ha viszont fedett karámot is nyugodt körülményeket biztosítunk számukra, ez a súly 16 4 kilogrammra nö­vekedik. Sok kilogramm hús vész így kárba, de a tejelő tehenek vesztesége is nagy. Ha egyszerű szerfás megoldást alkalmaznának, akkor egy százas állomány esetében öt hónap alatt a fele költség megtérülne. Győri Béla Egymillió lakos kap vízvezetéki vizet a harmadik ötéves tervben Csaknem négymillióvá forint a vízellátás és csatornázás fejlesztésére Magyarországon a vízve­zetéki vízellátásban részesülő lakosok száma 1945 óta több mint kétszeresére nö­vekedett. Különösen gyors fejlődés kezdődött a máso­dik ötéves tervben, amikor 4000 kilométernyi, új víz­vezetékhálózat épült, tehát csaknem egyharmada a víz­művek teljes csőhálózatá­nak. A fejlesztés üteme a harmadik ötéves tervben sem csökkent. A vízellátás és csatornázás fejlesztésére előirányzott összeg megkö­zelíti a 4 milliárd forintot A költségek túlnyomó ré­szét természetesen az álla­mi költségvetésből — főleg az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a tanácsok útján — biztosítják, de csaknem egymilliárd forint értékű munkát a helyi erők, főként a vízműtársu­latok terveznek. A nagyarányú beruházá­sok mellett a széleskörű társadalmi összefogás teszi lehetővé, hogy 1970-re a falusi lakosság­nak már 28 százaléka kapjon vízvezetékből ivóvizet. A városokba és az ipari településekre tervezett új vízművekkel és a hálózat bővítésével együtt a har­madik ötéves tervben egy­millióval növelik a víz­zel ellátottak számát, amely így 1970-ben eléri az 5.5 milliót. Az évszázad első négy áyítezedében 1900 és 1940 között még csak éven­te 20 000 ember lehetett a hálózat vízszolgáltatás új fogyasztója, most, a har­madik ötéves terv idősza­kában pedig évi 200 000, tehát megtízszereződött a fejlődés üteme. A harmadik ötéves terv­ben megkezdődik a nagy területre kiterjedő regio­nális vízműhálózatok kiala­kítása. Az idén már befe­jeződik a borsodi regioná­lis vízmű 3. építési üteme, amelynek eredményeként főleg a Kazincbarcika és Sajószentpéter közötti te­rület naponta mintegy 15 ezer köbméter ivó- és ipa­ri vizet kap. Az idén az 5,5 „Állítom, hogy nem csalódunk benne“ Egymás után lendülnek a karok a levegőbe. Sokan úgy érzik, hogy szólni kell, hiszen jól ismerik a jelöl­tét, az idősebbek már gyer­mekkora óta. A sokszáz szempár a felszólaló felé fordul és szavaikból min­denki önmagában próbálja éjdöníeni, hogy megszavaz­za-e a jáSzálsószentgyörgyi gimnázium igazgatóhelyet- íéssnek "jelöltSégét. : Fiatal férfi áll fel helyé­ről: — Mint volt tanítványa és jelenlegi kartársa jól is­merem Csinger Józsefet. Nem hiszem, hogy kollégái közül valaki is valamikor kétségbe vonta lelkiismere­tességét. Sokak szerint egy tanárt akkor éri a legna­gyobb dicséret, ha az tanít­ványai szájából hangzik el. A mi diákjainktól pedig magam hallottam, hogy Csinger József az ideális ta­nár bácsi. Úgy vélem, ha valakit így megbecsülnek munkahelyén, az iskolában, akkor megbecsüli a község is. Épp hogy elcsendesül a taps, máris jelentkezik egy másik hozzászóló. — Csinger elvtárs olyan, mint egy szeizmográf. Az élet apró rezdül 'sei re is reagál, ezt bizonyítja eddigi tanácstagi munkája is. A harmadik hozzászóló egykori diáktárs.. Most együtt tanít a jelölttel. Rö­vid beszédét így summázza: ,.Állítom, hogy ha megvá­lasztjuk, nem fogunk el­képzelésünkben csalódni”. így vélekedett rajta kívül még háromszáz ember a kultúrház nagvtermében, miután egyhangúlag megvá­lasztották a köztiszteletben álló tanárt, akit a fiatalok éppen olyan jól ismernek, mint az idősebb emberek, hiszen itt született és itt is tanít már évtizedek óta. millió köbméter víz össze­gyűjtésére tervezett lázbér- ci tározó-tó völgyzáró gát­jának építésével folytatják a munkát. Üjabb víztáro­zókkal és a vezetékhálózat bővítésével a borsodi ipar­vidéken 70 településnek és 15 ipari üzemek ad majd vizet a regionális vízmű. A mátravidéki regionális vízmű első egysége is meg­kezdi az idén az ivóvíz­szolgáltatást Mátraháza ' Bégében, Párád környéké­nek ellátására pedig hozzá­fognak a Köszörű-völgyi víztározó építéséhez. Eb­ben az évben bővül a bala­toni regionális vízműháló­zat is, de a nagyobbarányú fejlesztésre a következő években kerül sor. A déli parton jövőre kezdik és még a harmadik ötéves tervben befejezik egy fel­színi vízmű építését. Az új mű napi 25 000 köbméter vizet ad majd az üdülőknek Siófokon és környékén. A Balaton északi oldalán a bauxitbányák vizének «sszegyűjtésével és megtisz­tításával alapozzák meg az ivóvízellátás fejlesztését. — Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság távlati tervei 1980-ig összesen 11 nagy regionális vímű építését irányozzák elő. Ezekkel és a régi vízművek bővítésé­vel, új községi törpevízmú- vekkel 1980-ig a lakosság­nak mintegy 80 százalékát látják el egészséges vízve­zetéki ivóvízzel. A vízellátás arányába"» természetesen gondoskoi nak a csatornázás fejlesz téséről is. Az idén többek között Baján, Pécsett, Ta­tán, Székesfehérvárott, Mp- sonmagyaróvárott, Kősze­gen, Sopronban, Kaposvá­rott, Szentendrén, Szegeden és Debrecenben épül szennyvíz-tisztító telep, vagy bővül a csatornahá­lózat. 1970-ben az ország lakói­nak összesen 28 százalék? él majd csatornával is közművesített területen. A mind több városi és ipa­ri szennyvíz elvezetésének, elhelyezésének problémái állandóan növekednek és különösen nagy gondot je lent a folyók és a tavai tisztaságának megőrzése íj A Magyar Szent Ker&na nevében... Drótszövet szükségletét a Jászjákóhalmai „Béke” Termelő- szövetkezet kívánt méretben és minőségben elkészíti. Rendeléseket a fenti címre kérjük. VÁLLALJA az Állami Mezőgazdasági Gépja­vító Állomás Kisújszál­lás 1967. évre öntöző berendezések, szórófejek és egyéb öntözőgépek szakszerű javítását, fel­újítását és főjavítását. Dokumentumok és élmények egykori választásoktól Az országgyűlési, vala­mint a kisebb közigazgatá­si egységek képviselőinek különböző, de periódikus megválasztása minden or­szág életében fontos ese­mény. A többpártrendszeres úri Magyarországon a válasz­tások alkalmával a han­gulatkeltésben, a korrup­cióban és a megvesztege­tésben legalább olyan eredményeket értek el, mint a fejlett kapitalista államok sokat tapasztalt „politikus rókái”, illetve az általuk vezetett ideiglenes pártkoalíciók. A baloldali pártok kép­viselői az évtizedekkel ez­előtti választások alkalmá­val főleg a törvénytelen­séget hangsúlyozták. Állí­tásuk igazát a levéltári iratokban, illetve a még élő egykori képviselők el­beszéléseiből követhetjük nyomon. „Közfelkiáltás" — de ki kiabálhatott ? Városi képviselőtestületi választást tartottak 1932- ben Szolnokon. A balolda­li képviselők a visszaélések miatt petíciót nyújtottak be a Magyar Királyi Köz- igazgatási Bírósághoz és a közérdekű sérelem orvos­lását kérték. Az 1932. december 4-i panaszt három évi jogi csűrés-csavarás után a Ma­gyar Szent Korona nevében a bíróság elutasította. Az ítélet sűrűgépelésű sorai­ol­ban többek között ez vasható: „A VII. választókerületben (Szolnok egyik választóke­rületéről van szó. A szerk.) megtartott képviselőtestü­leti tagválasztások érvé­nyességét Csighy Sándor, dr. Gergelyffy Géza és ifj. Bencze László támadják meg. Csighy Sándor a válasz­tás megsemmisítésére okul azt hozta fel, 1. hogy a választásba a város polgármestere bele­avatkozott; 2. hogy ő nem lehetett jelen a Szavazásnál, ellen­ben Varga László MÁV műhelyfőnök és ifj. Bódy István nyug. MÁV hiva­talnok — akiknek ebben a kerületben szintén nincs községi választójoguk, — jelen lehettek nyilván ab­ból a célból, hogy a MÁV munkásokat a szavazati joguk mikénti gyakorlása tekintetében ellenőrizhes­sék; 3. hogy az elnök előbb a szavazótól elvette sza­vazólapját s csak ezután vizsgálta meg, hogy az il­letőnek van-e szavazati joga. Ez alatt az idő alatt pedig alkalma lehetett a szavazólapot megnézni; 4. hogy a választóközön­ség bizalmi férfinek ifj. Bencze Lászlót jelölte ki, s h el vette mé«is Kerek Sándor lett kiküldve: 5. hrv*v Cergelv Miklós szavazólaniát kénytelen volt salát maga az urnába elbelve7Tii. mert szavazó­laniát az elnöt- eev má­sikkal akarta kicserélni; 6. hogy vitéz Újhelyi Sándorné nyilatkozata sze­rint az elnök két asszony szavazólapját kicserélte...” A törvény szerint a vá­rosatyákat közfelkiáltással választották meg. Kérdés, hogy ilyen választási rend­szerben ki kiabálhatott Kommentár nélkül A fotókópián sajnos nem látható az újság fejléce, de nem is ez az érdekes, hanem a Jászság egyik lapjában közölt cikk: „Ma délelőtt a közigazgatási bi­zottság Majzik-tanácsa megkezdte a jászladányi petíciók tárgyalását. A panaszirat szerint Jászla- dánvban vitéz Scbeftsik György vármegyei főlevél­tárost választották meg 152 szótöbbséggel; azonban el­lenfele. Lázár Imre kisgaz- danárti jelölt több szava­zatot kapott, mint Scheft- sik. A netirínnálók szerint a választási bizottság Scbeftsik javára számolási hibákat követett el a sza­vazatszedő kiildöt+sée’pk olvan szavazatokat is elfo­gadtak amelyeket válasz­tási iouwal nem bíró egyé­nek adták le. Panaszolják azt Is. hogy Jásziadánvbnn. ahol Lázár Imre vezetett a választók Pf*vbarmadár*ak lecraTTazú- sa után korán jHtfirtélr a zárórát és mikor hire lőtt, hogy ennek ellenére Lázár Imrét választják meg, Kap- czián Emil főjegyző' karha­talommal lezáratta a Lá­zár-párt helyiségeit, gyüle­kezőhelyeit és 380 Lázár­párti szavazót egyáltalán nem engedett leszavazni.-f1 A báró úr kortesbeszéde A kisújszállási választá­sokon az egyik báró is ]e-. löltette magát. Mivel ma­gyarul alig-alig tudott, a főjegyző mondta el helyet­te a kortesbeszédet. — A nagyobb hatás érdekében, azonban mégis úgy vélték, hogy a bárónak is kell mondani néhány szót. Az öregúr fel is ment a pulpitusra és megkezdte tört magyarsággal az ígér­getések sorát. Többek kö­zött így szólt: — Lesz vezeték víz is (azt akarta mondani, hogy vízvezetéket is kap a vá­ros, ha őt megválasztják.) A hallgatóság jót derült a kitekert magyar monda­ton, sőt valaki a pusztai város polgárai közül köz­bekiáltott: — Hát hajóállomás nem lesz? — Az is lesz — vágta rá ijedten a báró úr, aki még arról is elfeledkezett, hogy egy tisztességes csatorna sincs a környéken. Összeállította: T. V> V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents