Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

\WI. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Jelölő gyűlések a megyeszékhelyen és a Jászságban ; I Néhány hete az egyik ;! törökszentmiklósi üzem ; | orvosa méltatlankodva * I mesélte: a főkönyvelő I I embertelen magatartá- ; sávaj varósággal tönk- ;! reteszi a környezetét. ! — Három asszony is ; I állította, hallották, ami- 9; kor P. F. a folyosón 3 ordítva lehülyézte, le- ;; marházta a raktárost — J mondta. j| De vajon így volt-e? ;1 A raktáros szerint nem, ; | vele sosem beszélt ilyen ; modorban a főköny­vi; velő. t Ellenben egy tisztvi­| j selő kifogásolta, hogy •; a főkönyvelő nem hall- j gatja meg a dolgozók II véleményét, az övét ? sem. Bár őszintén meg- "j mondja, az adott mun- j. kakörben eléggé járat- I j lan, hiszen megelőzőleg 1 j a vendéglátóiparban dol­2 gozott. mint leltár el- I i lenőr, most viszont bér- Ij elszámoló. Mindeneset­* re tücsköt-békát kiál- ■j tott P. F-re. i Sorolhatnám a pél­!, dákat, amelyek azt bi- ! i zonyítják, a rosszakara- ! í tot sem nélkülözték ; azok a szavak, ame­* I lyekkel jellemezték ezt i [ a kétségkívül nem hi­ll ba, rossz tulajdonságok 1 í nélküli embert. A gyár- í| egységvezetője szó sze- 1 rint ezeket mondta: l „Nem avatkozom az I ügybe, kezdeményezze- !j nek azok, akik síny­li lödnek a keze alatt”. ■ A beszéd nemcsak a ! i hétköznapi gondolatok U | közlésére ad módot, ha- ;. nem fegyver is, még- ;' hozzá meglehetősen ;! éles fegyver. Hány em- ; i bért kergetett a kétség- I beesésbe a pletyka, a íj szóbeszéd? Hány em­Hétfőn délután Párizs­ban emléktáblát helyeztek el a Rue de Vieux Colom- bier 4. szám alatti ház fa­lán, azon az épületen, ahol József Attila párizsi tar­tózkodása idején lakott, A/ emléktábla leleplezésénél megjelent Jean Basdevam, a francia külügyminiszté­rium kulturális kapcsola­tokkal foglalkozó főigaz­gatója és Valkó Márton, a ber napjait keserítette meg a fecsegés, a go­nosz suttogás? És az írással hogy E állunk? A 7. számú AKÖV egyik gépkocsi- vezetője balesetet oko­zott. A bíróság minő­sítést kért róla a ki- 1 rendeltség főnökétől, aki annak ellenére, hogy erre az ügyrend szerint nincs joga, meg­írta a magáét. Csupa elmarasztalót. Holott az az igazság, hogy a gépkocsivezető szocia­lista brigádvezető, szak- szervezeti bizalmi, több éve tagja a pártnak, többszázezer kilométert vezetett le baleset nél­kül. A történetet Magyar István, a vállalat szb- titkára mesélte el ne­kem, átadva azt a le­velet, amelyet a bíró­ságnak írtak erről az ügyről, hogy mentsék, ami még menthető. Mi történt? Csak annyi, hogy a kiren­deltség főnöke szubjek­tív, a tárgyilagosság leghalványabb jelét is nélkülöző minősítést írt. Eszébe sem jutott, hogy kikérje mások tanácsát, ellenőrizze eddigi in­formációit Papír és toll — semmi egyéb nem kell hozzá — és egy jó adag lélektelenség. Beszéd és írás! Minden ember kerül­het olyan helyzetbe, hogy másról vé'eményt kell mondania. S ehhez nem feltétlenül vezető­nek kell lennie. A két leírt esetből nem nehéz levonni a következte­tést: mindenki ezerszer gondolja meg, mit mond a másikról. F. P. Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. A leleplezésnél beszédet mondott Eugene Guillevic költő, József Attila versei­nek francia fordítója, dr. Klaniczay Tibor, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, egyete­mi tanár és dr. Bene Ede, a párizsi nagykövetség magyar intézetének veze­tője, Okleveles gépész­szaktechnikusok lehetnek Jelentkezési felhívás Mezőtúron működik az ország legnagyobb felsőfo­kú mezőgazdasági techni­kuma. Itt mezőgazdasági gépészeti szaktechnikuso­kat nappali tagozaton há­rom, levelező tagozaton pe­dig három és fél év alatt képeznek. Minden hallgató szociá­lis anyagi támogatásban részesül — tekintettel az eltartóik havi jövedelmére —, amit jó tanulmányi eredmény esetén ösztöndíj is kiegészíthet. A nappali tagozatos hallgatók tanul­mányi idejük tartalma alatt katonai szolgálatha­lasztást kapnak. Jelentkez­het minden érettségivel vagy képesítővel rendelke­ző 35 évnél fiatalabb sze­mély. A felvételi kérelmet an­nak a középiskolának az igazgatójánál kell benyúj­tani, ahol az illető érett­ségizett. Jelentkezési ha­táridő 1967. május 5. — A végzett hallgatók állam­vizsgát tesznek és gépé­szeti szaktechnikusi okle­velet kapnak. — A SZOCIALISTA bri­gádmozgalom és a munka­verseny szervezésével, eredményeivel külön na­pirendi pontként foglal­koznak a tiszapüspöki Rá­kóczi Termelőszövetkezet 8-án tartandó zárszámadá­si közgyűlésén. pót ledolgozták. 1. Gorzás Gábor, az itatásos borjúnevelőben dolgozik. A prémiummal együtt 36 563 forint volt az évi jövedel­me. A felesége is besegí­tett a munkába. Két hold kukoricát és 1000 négyszög­öl cukorrépát műveltek meg részes arányban. Javakorabeli ember, csak 51 éves. Ö mondja: — A betegség sohasem látogatott meg. Otthon két tehene, 12 sertése van a háztájiban. — Négyet hizlaltunk, eb­ből kettőt levágtunk. Hatan vagyunk hozzá a családban. A nagyfiú ipari tanuló a gépállomáson, a két lány még iskolás. Á papa is ve­lünk lakik. Gorzás Gábor a legma­gasabb jövedelmet elértek közé tartozik a szövetkezet­ben. (Az asszonnyal együtt 359 napot dolgoztak.) Ha­vonta 2600—3000 forint készpénzt vitt haza. A családi házra terelődik a szó. — Három éve, hogy át­alakítottuk. Harmincnégy ezer forintba került. Még most is akad kiegészíteni- való rajta. A gyerekekre is sokat költünk. Ügyelni kell, hogy az öltözetük el ne maradjon a többiekétől. — Az idei keresethet mit vesznek? — Vettünk egy Horizont televíziót, az asszony meg egy rekamiét is szeretne. Gorzás Gábor 21 hold föl­dön gazdálkodott. — Visszacserélné-e régi éjeiét? Elneveti magát. — Akkor csak magamnak Szolnok Mintegy négyszázan gyűl­tek össze tegnap délután 5 órára a megyei művelő­dési ház színháztermében, hogy képviselőt és egy megyei tanácstagot jelölje­nek. A gyűlést Rácz Gyula, a Hazafias Népfront váro­si elnöke nyitotta meg. Bíró Ferenc, a MÁV cso­mópont pártbizottságának titkára tartott beszámolót, amelyen nemzetközi és hazánk gazdaságát érintő kérdésekkel foglalkozott. Ezután a szolnoki vasúti csomópont dolgozóinak ne­vében az 1-es számú or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerület jelöltjéül Szenes Ottót. Szolnok vas­útállomás vezető mérnökét javasolta. — Elmondotta, hogy Szenes Ottó 1945 óta vesz részt a munkásmozga­lomban, s mint oktató tiszt, majd mint vezető mérnök kivívta dolgozó­társai szeretetét és tiszte­letét. Ezután Szenes Ottó szólt a választó polgárokhoz. — Elmondotta: régen egy je­lölt legfontosabb szava az volt, hogy „ígérem”. Ez felszabadulás előtt termé­parancsoltam, hogy mikor keljek. — Aztán meggyő­ződéssel mondja. — Most már jobb a szövetkezetben. 2. Mikula Péter a Hortobágyi Állami Gazdaságból jött Kunhegyesre. — Újból nősültem és négy évvel ezelőtt ide köl­töztünk. Vettem egy kis nádfedeles házat. Hárman lakunk benne. — A Hortobágyon is ko­ca gondozó voltam, itt is az vagyok. Száznégy anyára ketten vigyázunk. — Milyen volt az év? — A tervet 220 malaccal túlteljesítettük. Én is 22 malacot kaptam prémium­ként Tizennyolcat eladtam belőle, kell az ára a ház átalakítására. Új cseréptetőt rakunk, meg egy szobát épí­tünk. Ügy mondják a ktsz- ben, hogy 40 ezer forintba kerül. A takarékban van a pénzünk. Mikula Péter elégedett a szövetkezettel. — Nem bántam meg, hogy ide költöztem. A kere­set is rendes. A prémiumé: és a természetbeni juttatást nem számítva 21 400 forin­tot kaptam. Elnyertük a szocialista brigád címet. El­ismerik a munkánkat. 3. Kiss Mihály sertéshizlaló. Háromcsaládos apa. szetes volt, hiszen ered­ményekre nem hivatkoz­hatott. „Mi nem ígérgetünk, hanem a múlt eredményei alapján tervezünk a jövő­re” — mondotta a többek között. Elemezte a város­nak az utóbbi négy év alatt elért eredményeit. — Néhány szóval vázolta Szolnok további fejlődését. A vitában több hozzá­szóló jelentkezett, akik régóta ismerik Szenes Ot­tót, s ennek alapján tel­jes egyetértésüket fejezték ki a javaslattal. Ezután ke­rült sor szavazásra. A gyű­lés résztvevői egyhangúlag megszavazták Szenes Ottót országgyűlési képviselője­löltté. A gyűlés ugyancsak egy­hangúlag fogadta el dr. Hauk István kórházi fő­orvost, a 20. megyei ta­nácsi választókerületben megyei tanácstagjelöltté. Jászberény Zsúfolásig megtelt teg­nap délután a jászberényi Hűtőgépgyár kultúrterme. Az üzem dolgozói felelős­ségteljes állampolgári kö­telességük teljesítésére jöt­tek össze, hogy jugukkal élve országgyűlési képvise­— Tavaly csak tíz hóna­pot dolgoztam, mert beteg volt az asszony és én ma­radtam mellette. Összesen 22 800 forintot kerestem a szövetkezetben. Kiss Mihály a régi tagok közé tartozik. Sok nehézsé­get és mérleghiányt is meg­ért már a szövetkezetben. Most elégedett. — Havonta 1600—1700 fo­rintot vittem haza. Igaz, itt nincs se karácsony, se húsvét. Az állatok enni kérnek. Tíznaponként van szabadnapunk. — Mit vesznek a jövede­lemből most? — Eddig a gyerekeket se­gítettük. Már családosok és a városban laknak. Az egyik helybeli kisiparossal új szobabútort csináltattunk tizenhétezer forintért. 4. Idős Dózsa Károly az alapítók közé tartozik, 1948- ban lépett be a szövetke­zetbe. Feleségét, a hétcsa­ládos anyát találjuk otthon, a tanyaközponti szolgálati lakásban. A férj nyáron növénytermelő, most az ál­lattenyésztésben segít. Az apa a Sándor és a György fiával dolgozik a szövetkezetben. összesen 403 munkanapjuk volt és csaknem 20 ezer forintot kerestek. Károly, a legidősebb fiú már megnősült. Tehenész. A felesége mondja róla: — Kétezerötszáz-kétezer- nyolcszáz forintot hozott havonta. Kell a pénz a háznái, mert két gyerek kér kenye­ret Babát is várnak. A mamának és a fiatal­asszonynak a mosógép a vágya. A szövetkezet be­kötteti a villanyt a lakások­ba, így ennek sem lesz aka­dálya. löt, illetve megyei tanács­tagokat jelöljenek. A mintegy hat-hétszáz főnyi résztvevőt Bányai János, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának el­nöke üdvözölte, majd Nagy János, a jászberényi váro­si pártbizottság tagja, a Hűtőgépgyár dolgozója szólt az egybegyűltekhez. Részletesen beszélt a város fejlődéséről, köztük a kommunális, szociális el­látottság alakulásáról, — mely a több mint 200 mil­lió forint ráfordításnak, s a jászberényiek jelentős társadalmi munkájának eredménye. Majd az üzem dolgozói nevében javasla­tot tett az országgyűlési képviselőjelölt személyére. Emberi tulajdonsága, a jászberényi Hűtőgépgyár­ban eltöltött 13 évi ered­ményes munkája alapján Gorjánc Ignácot, a gyár igazgatóját javasolta. A név említésekor fel­csattanó taps a gyűlés résztvevőinek helyeslését tükrözte. A hozzászólások igazolták: az igazgatót be­csülik, tisztelik az üzem munkásai, joggal élvezi bi­zalmukat. Több hozzászólás után a gyűlés résztvevői egyhangúlag támogatták a javaslatot MSZMP jászberényi városa bizottságának titkárát, míg ifj. Nagy Kálmán, az üzemi KISZ bizottság titkára Lé­pes Erzsébetet, az üzem egyik dolgozóját javasolta. A két jelöltet a gyűlés résztvevői elfogadták. Jászjákóhalma A jászjákóhalmiak a köz­ségi művelődési otthonban találkoztak a szombati jelö­lő gyűlés alkalmából, de a nagyterem korlátozott be­fogadóképessége miatt sáz érdeklődőknek csak egy ré­sze jutott be. A jelölő gyűlés résztve­vőit — köztük Bereczki La­jost, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét — Soós Ferenc, a jászberényi járási pártbi­zottság titkára, a jelölő gyű­lés elnöke köszöntötte. A Hazafias Népfront nevében a helybeli Béke Tsz és egy­ben a község párttitkára — Agócs Zoltán — mutatta be az országgyűlési képviselő- jelöltet, Kerékgyártó Mi- hál.ynét, a tsz elnökét. A jelölt munkájáról beszélve a község párttitkára a két választás között elért ered­ményekről is szólott, illet­ve röviden ismertette az új gazdasági mechanizmusban a község előtt álló felada­tokat Megyei tanácstagjelöltnek Tátrai Istvánnét javasolták, aki az országgyűlési képvi­selő jelölthöz hasonlóan itt született a községben, ezért mindkettőjüket jól ismerik. A jelöltek nevének el­hangzását hosszú taps kí­sérte és a tizenhárom hoz­zászóló szavaiból az csen­dült ki; a jászjákóhalmiak remélik, hogy nem csalód­nak a jelöltekben, akik a gyűlésen ígéretet tettek, hogy híven fogják képvisel­ni községük érdekeit A Vörös Október Tsz tagjai egyöntetűen helyeslik a készpénzdíjazás bevezelését a szövetkezetben. Kere­setükre biztosan számíthatnak. Nem csoda, ha a fiata­lok között nagy a vonzóereje a közös gazdaságnak. Máthé László Az adatok magukért beszélnek Huszonkilenc középiskola KBzÓpisholáh nappali tagozatos tanulóinak megoszlása iskolatípusok szerint (%) mm uemHsm mőauanim jisjohkm uuxtztPismn Az 1960—61-es tanévben a megyében húsz közép­iskola működött száznyolcvan osztályteremmel, ame­lyekben háromszáznegyvenhat tanerő dolgozott. Az 1965—66-os tanévben az iskolák száma kilenccel, a tantermeké kilencvennel nőtt A pedagógusok száma pedig ötszázhatvanháromra emelkedett. A mellékelt grafikon világosan mutatja, hogy milyen előnyösen változott a középiskolákba járó diákok aránya a különböző típusú középiskolákban 1960—1966 között. József Afiita emléktábla Párizsban az üzemi pártbizottság “kára megyei tanácstag löltnek Bacsa Ferencet, Szövetkezeti családok A kunhegyes: Vörös Október Tsz-ben tavaly első ízben munkadíjalapot képeztek és rátértek a készpénz­díjazásra. A garantált munkadíj 70 százalékát rendsze­resen, minden hónapban kifizették a tagoknak. Á ré­szesedés 30 százalékát természetbeni juttatásként szá­molták el. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövede- lem elérte a 14 362 forintot. A közös gazdaság túlteljesítette éves tervét, így a garantált munkadíjon felül 10 százalék nyereséget fi­zethetett tagjainak, azoknak, akik az előírt munkana­Beszéd és írás

Next

/
Thumbnails
Contents