Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

1961 február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / Szófiai levél] Ä bolgár konyháról VIKTORIA A Szigligeti Színház űj bemutatója A régóta ismert szólást ezúttal így is idézhetném: mutasd a konyhád, s meg­mondom ki vagy? Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha kijelentem: eg\ nép életét csak úgy lehet teljesen megis­merni, ha — sok egyéb mellett — bepil­lantunk éléstárába is, vajon mi kerül asz­talára. Nos, a bolgár konyha sok meglepetést tartogat azok számára, akik el akarják lesni titkait. S hogy ezek a meglepetések kellemesek, az azt bizonyítja, hogy bolgár barátaink sem vetik meg az ízes falatokat. Akik már hallottak valamit a bolgár kony­ha „borzalmairól” hadd nyugtassam meg mindjárt, hogy ott sem állandóan birka­húson élnek az emberek, s a kecske sem kerül minden nap terítékre. Ismerik — és szeretik — a francia konyhát is, így aztán ha valamelyik odavetődött honfitársunk­nak nem ízlene a bolgáros koszt, igazán gazdag választékot talál a már idehaza megszokott ételekből. Beszámolóm érdemi részét azzal kezde­ném, hogy a bolgár konyha milyenséget az ország körülményei határozzák meg, s az a sok zöldség és gyümölcs, valamint a sok hús termelésén alapszik. Innen ered, hogy a bolgár ember az esztendő minden szakában bőven fogyaszt zöldségfélét és gyümölcsöt. Azért hangsúlyozom az év minden szakát, mert az említett élelmisze­rek olyan olcsók télen is, hogy könnyűszer­rel megvásárolhatók. Mielőtt elutaztam volna Bulgáriába, is­merőseim gyakran rémítettek azzal, hogy j,na, ott aztán ehetsz elég birkahúst”. Sze­rencsére ehetek. Köztudott ugyanis, hogy a Balkán-félsziget — így Bulgária — egyik legelterjedtebb háziállata a birka. Egyaránt tenyésztik gyapjújáért és húsáért. Ezek után persze már az is természetes, hogy az étrendben elég előkelő helyet fog­lalnak el a birkahúsból készült ételek. Így a kebabcseta — a mi fasirozottunkhoz ha­sonló — vagy a siscseta — amit rablóhús­nak lehetne leginkább fordítani — minden bolgár kedvelt csemegéje. Az sem meglepő, hogy a birkának csak­nem minden részét felhasználja a bolgár vendéglátás. Igen szeretik a főtt birkafejet, abból is a birka szemét. A belsőríszeket is hasznosítják — beleértve az állat belét — amelyből az ízletes és olcsó skembe- csorba, a pacalleves fő. A zöldségtermesztés fejlettsége magya­rázza azoknak az ételeknek a nagy elter­jedtségét, amelyeknek alapja a paradicsom, paprika, bab, vagy éppenséggel a bamja —• zöldbabhoz hasonló főzelékféle — és ame­lyet végtelen változatossággal készítenek a bolgár háziasszonyok. A különféle gü- vecseik — lecsók, — muszakák és kebabok óriás változata fogadja ínycsiklandozó illatával az éhes idegent. A bolgár konyna azonoan nem kényez­teti el a vendéget olyan sokféle levesse.., mint a magyar. Azonoan a telesKo varéno, — az erősen fűszerezett és zöldségezett marhahús leves — igen kedvelt. Említet­tem már a finom, egy csöppnyi ecettel ké­szített pacallevest, amit elsősorban a kis­pénzű emberek fogyasztanak a város min­den pontján megtalálható skembedzsijni- cák asztalainál. Nagy hőségben — ami igazán nem ritkaság a Balkán-félszigetnek ezen a részén — kellemesen hűt a tarator nevű „leves”. Aludttejet fele arányban fel­eresztenek vízzel, ebbe apróra vágott nyers uborkát tesznek, majd az egészet darált dióval hintik meg. Erősen lehűtve fogyaszt­ják. Állítólag üdít. S ha már szóbakerült az aludttej, említ­sük meg, hogy talán nincs a világon még egy olyan ország, ahol annyit fogyasztaná­nak belőle, mint a Bolgár Népköztársa­ságban. Az emberek reggel, délben és este egyaránt kedvelik az ízletes yoghurtot, cu­korral, vagy anélkül. Talán ezért is neve­zik tréfásan „bolgár betegségnek” az aludt­tejet, amit újabban a bolgár tudósok már poralakban is előállítottak. A magyaros koszthoz szokott gyomornak sem íztelen a bolgár konyha, hiszen az is bőven használja a sokféle fűszert. A piros- paprika, bors, hagyma, gomba és más, ha­zánkban nem ismert fűszer elengedhetet­len kelléke a főzésnek. A bolgár konyha ■ sajnos — nem is­meri a főtt tésztát. (Pl. mákot étkezési cél­ra egyáltalán nem használnak, nem is na­gyon ismerik.) Ellenben igen sok sült tés? tát fogyasztanak. A legkedveltebb a ba- nyica, ami sokban hasonlít a mi rétesünk­höz, azzal a különbséggel, hogy savanyú juhtúróval töltik. Igen érdekes látvány az utcákon is megtalálható banyica sütők so­kasága, ahol a nap bármely szakában lehet forró, ízletes süteményt kapni. Sajnos, nem áll módomban egy levél keretében felsorolni mindazt, amivel a vál­tozatos bolgár konyha büszkélkedhet Kár­pótlásul hadd nyújtsam át az olvasónak remekei egyikének receptjét: Végy egy fiatal bárányt, rántsd le a bun­dáját tisztistd ki a belső részét. A has­üreget töltsd meg főtt rizs és főtt burgo­nya keverékkel, amit előzőleg gombával, pirospaprikával, borssal és majoránnával ízesítettél. A bárányt spékeld meg vékony csíkokra vágott füstölt szalonnával, majd a bárányt összevarrva — a lábakat is varrd a testihez — helyezd egy izzó parázssal telt gödörbe. Takard be parázzsal, majd borítsd be földdel. Egy-másfél óra múlva készen van a partizán bárány. Egészségükre kívánja: Molnár Sándor Ábrahám Pál Viktória cí­mű nagyoperettjének pre­mierje a péntek esti közön­ség hangulatából ítélve va­lóban felért egy győzelem­mel. A szolnoki színház elő­adása újra meghódította az operett híveit, és lefegyve­rezte azokat is, akik nem túlságosan rajonganak e műfajért. Az előadás megérdemel­ten aratott nagy sikert, an­nak ellenére, hogy Ábra­hám Pálnak ez az operett­je korántsem áll az operett irodalom legmagasabb grá­dicsán. Ez az operett alkalmat adott Bőr Józsefnek az utóbbi évek egyik leglát­ványosabb előadásának a megrendezésére. Rendezésé­nek legnagyobb erénye ép­pen ez a látványosság, a játék magától érthetődött- sége. Igazolta azt is, hogy e műfaj lehetőségeinek jó kihasználása alkalmat ad az olyan látszólagos stílustöré­sek kellemes áthidalására, mint például a második fel­vonás elején levő kifeje­zetten dzsesszes revü szám. A szokással ellentétben rögtön a rendező után kell megemlíteni a koreográfus Hegedűs Györgyi, a jelmez- tervező Jánoskuti Márta és a díszlettervező Fehér Mik­lós nevét, akiknek nagy ré­szük van abban, hogy ilyen látványos, gazdag kiállítá­sú produkcióval örvendez­tette meg a színház az ope­rett-kedvelőket. A koreográfia ötletes lé­péskombinációi, mutatós slusszpózai” osztatlan tet­szést arattak. Külön kell itt szólni a tánckar dicsé­retes munkájáról, amiben szintén nagy része van a koreográfusnak és Mozsonyi Albert balettmesternek. A jelmezek gazdagsága és öt­letessége el tudta velünk fe­ledtetni, hogy mindössze csak négy pár táncolta vé­gig az egész darabot. A ko­reográfust és a rendezőt di­cséri az a frappáns megol­dás is, hogy karral együtt Autóval jég országban a kitűnően táncoló színé­szek, Krasznói Klára, Új' laky László, Kertész Péter szólista szerepben részt vet­tek a táncokban. Tetszettek Jánoskúti Már­tett második leivonásbeáfi nagy duett. Rózsa Sándor Koltay ka­pitánya a fiatal tenorista további fejlődését igazolja, hangjáról már sok dicsérő A nagykövei és felesége, Viktória (Döiasödy János és Hubay Anikó) Befagyott a hortobágyi nádas. Hétszáz holdnál is nagyobb területen minden jég, A végtelen fehérségen sárga foltokként rajzolód­nak a nádcsomók. Ez az igazi idő a téli aratásra. Az Alsótiszai Nádgazda­ság Vállalat munkásai ko­ra reggeltől késő estig csí­pős hidegben vágják a ter­mést. Az aratókat kerestük Botlik Illés, a vállalat mű­szaki vezetője invitált: menjünk ki hozzájuk. Au­tóval is mehetünk, vastag a jég, elbír. Zetorok járnak rajta, meg lovasszánok. Elindultunk — kicsit ide­gesen. Mi lesz, ha mégis leszakad alattunk? Nem lenne jó, egy hideg téli fürdőzés. Aztán a látvány felejtette velünk a félel­met. Jég borított mindent, amerre csak mentünk a Zetorok húzta nyomon. Szembe velünk egyszer, mint egy óriási sikló, szán­kósor tűnt fel — szállítot­ták a nádat a feldolgozóba Botlik Illés elmondotta, hogy az idén mintegy 550— 600 ezer kéve nádat taka­rít be a vállalatuk a terü­letről mintegy 160—180 ezer Lovas szánok szállítják a jégutakon a nádat kévét. Itt a nagyiváni fel­dolgozó üzemükben 40 ezer négyzetméter beépíthető nádpallót készítenek, s 20 ezer kévét exportálnak az idén. Most naponta három gép és huszonhat ember vágja a nádat ebben a jég­országban. Aztán elértük az aratókat — igaz, már gyalogosan, csúszkálva... És visszafe'é jövet eltévedtünk a jégutak között. Kanyarogtunk erre, kanyarogtunk arra, míg vé­gül egy zetoros szánt meg bennünket, s gépével előt­tünk haladva elvezetett a faluhoz. Amikor ismét a hepe-hu- pás országúton voltunk, még örültünk is a rázós út­nak. Ez biztosabb! V. V. Aratás jégország közepén jelzőt leírtunk, szeretnék most hozzátenni még egyet; éretten árnyalt, dinamikai- lag is kiforrott. Prózai szö­vegmondása is egyre in­kább elhitető, csupán moz­gáskészségét kell még in­tenzívebben fejlesztenie. Feltétlenül megéri, hiszen akkor teljes joggal vehetné fel a versenyt e szerepkör legjobbjaival is. Jancsi cigány szerepében Üjlaky László megint re­mekelt, egyéni humorral, emberi tartalommal töltötte meg a szokványszabású fi­gurát. Mozgásával, játéká­val méltán a siker egyik fő részese volt Sebestyén Évával előadott kettőse a premieren kirobbanó sikert aratott Az előadás legfőbb érté­ke fiatalos lendülete, ter­mészetessége. Ezt a fajta fiatalos bájt, üdeséget kép­viselte Üjlaky Lászlóval együtt Kertész Péter éa Krasznói Klára is. Kertész Péter maradékta­lanul, sőt még azon is túl; eleget tett szerepe követel­ményeinek. Egyaránt kitü­nően táncol és énekel. Ugyancsak ez mondható el Krasznói Klára alakítá­sáról. Énekhangja is so­kat fejlődött. Dömsödy János egy éne­kes szerep eljátszásával, egy kifejezetten prózai szí­nész számára nehéz feladat előtt állt. Feladatát na­gyon szimpatikusán oldotta meg. Azt hangsúlyozta, ami erőssége, nagykövete meg­nyerő, az eseményeket irá­nyítani és befolyásolni tudó figura. Vaszy Bori Ach Wongja tetszett legkevésbé a fősze­replők közül, de nem egé­szen rajta múlott, hogy a kínai „ara” sablon figurája ilyen halványra sikerült Kis szerepében jól érvé­nyesült Sebestyén Éva is­mert komikai készsége és Burányi László Kakas Ba­jusz Zsigája is jóhumorú mulatságos figura. De a si­kerben joggal osztoztak a többiek is, Juhász János, Tolnai Miklós, Raiczi Gyöngyvér, Miletics Mária és Arany János, valamint a Nádor László által vezé­nyelt jóhangzású zenekar. A maszkok Dobos Ferenc maszkmester munkáját di­csérik. ta jelmezei is, ez alól talán csak az Ach Wongot játszó Vaszy Bori második felvo­násbeli ruhája a kivétel. Fehér Miklós díszletei nagyvonalú szcenikai meg­oldásukkal kitűnő helyszí­nei voltak a játéknak. A címszerepben Hubay Anikó újra a régi, igényes és kiforrott primadonna alakításával hódította meg a közönséget. A kissé mély fekvésű belépő kivételével újra kitűnően érvényesítet­te kivételes énektudását. A legszebben a koloratur ma­gasságokban szólt a hangja. Maradandó élményt jelen­tettek Rózsa Sándorral éne­kelt kettősei, elsősorban a zeneileg is igényesen felépí­tflTlTl. M itf « »"¥■ ■ i « 11 é 9 k a ■ I É ti Iá k ■ M H * f i kjfcJJkM * É É * M A.1J» ■*!*■■■■■ iTTTU fTWl ■'ITrii'B'l a TITl'l B B'Tl'B 1 ¥T»1 l'l B B B1BIB' B B B111111111II ÜTI * Sideg Gátat

Next

/
Thumbnails
Contents