Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

19*7 február X, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 TV KÉPERNYŐJE ELÜTI Teababa Talán sokan emlékeznek még a francia vénkisasz- szony-pár, Berthe és Blanche bohózatba hajló, de mindig sikeres hajtó­vadászataira, bűnügyben. Nos, most láthattuk — a nyugatnémetek jóvoltából — angol megfelelőjüket is. Hilda és Sybill, a londoni Teababa társtulajdonosnői felcsaptak afféle magán- nyomozóknak. Igaz bot­csinálta nyomozásuk ke­vesebb szerencsével járt; ártatlan szerelmesekben a nemzetközi kémkedés ügy­nökeit szimatolják, és egy ide-oda vándorló csoma­gocskában időzített bom­bát sejtenek; s közben gyanútlanul adják kölcsön étkészletük egyik darab­ját. hogy hozzájáruljanak nőismerősük brutális meg­gyilkolásához. Szegény, szerencsétlen „teababák”! Sokat kortyolgatták a te­levízió, krimiitalát, s krimi- Itótyagossá váltak. Lám, hova vezet a mértéktelen krimizés! (Jobb szót nem találtam.) A Teababák korántsem bűnügyi film, sokkal in­kább a manapság egyre gyakrabban előforduló an- tikrimikre hasonlít. Erre utal az elmaradhatatlan hulla rendhagyó „megjele­nése” is — igazi krimi az­zal indít —, de az ele­mek egybeválogatása éts elrendezése is paradiszti- kus alkotói szándékot tük­röz. Csakhogy a szándék a megvalósulás formájában ölt testet, s Otto Schenk bűnügyi filmparódiája — dramaturgiai gyengeségei­vel, álmosan lassú tempó­jával — inkább emlékezte­tett egy rosszul sikerült krimire, mintsem egy jól megoldott paródiára. Csi­petnyi tanulságát azonban mi is elfogadhatjuk: a tanulságosan élénk fantá­ziának nem tesz jót a mértéktelen krimi. Több viüaniosgép - több javítás Rohamosan növekszik a háztartásokban az elektromos készülékek száma. Csak a szolnoki GELKÄ­De a galeri-történetek sem' Különösen akkor nem, ha olyan tálalásban kapjuk, mint legutóbb, szerdán este. A „Sheriff” a rács mögött láttán az ember könnyen érezhetett nosztalgiát dr. Benedek István ősembereinek vilá­ga után. Mert míg azok, az emberősök „szórakozás­ból” a barlang falára fes­tettek és rajzoltak, addig Viktor és bandájának tag­jai az emberi test elcsúfí­tásában — tetoválásában — élik ki művészi igényü­ket és becsvágyukat. Vik­tor Svoboda kamerája el­vetemült gazfickók közé vezetett el bennünket, va­lószínűen azért, hogy a rács mögött látottakkal el­rettentsen bennünket, be­csületes nézőket. Égő és fájó társadalmi problémára kívánta terelni a figyelmet az ifjúság in- fernálisabb rétegének er­kölcsi arculatát vizsgálva. Mégis egy-egy jelenet dur­va naturalizmusa miatt, aztán a kendőzetlen való­ságábrázolás ürüayén ránk sózott meztelenség és sza­badszájú trágárság láttán és hallatán nem volt egy­szerű követni az alkotók gondolatait. Dimitríj Plich- ta filmje lélektani dráma igényével készült, de a mélység ábrázolására; egy­két sikerült mozzanattól eltekintve — nem tellett erejéből. Félő tehát, hogy az ifjúság között akadnak, akikben más visszhangot vert a film, mint ahogyan az alkotók szerették volna Röviden Az egyre inkább a TV- jelenti útját követő Otthon sikeres és kevésbé sikerült mozzanatokból épült fel. Közérdekű kérdések — óvoda, olajkályha — épp­úgy helyet kaptak benne, mint Valter mester íny­csiklandozó készítményei. Kellemes szombat estét je­lentett Tabi László vígjá­téka a Madách Színházból Sikeresen mutatkozott be a könnyű műfaj rivaldá­ja, a Show-hivatal. A tv művészeinek arcképcsarno­ka újabb portrékkal bő­vült: Widermann Károly és Mátray Mihály alkotó­módszerével ismerkedhet­tünk meg. Bizonyára sok jó nyelvi ötlet ragadt meg emlékezetünkben a nyelvi versengés befejeztével. Si­került a két fiatal művész, Szabó Csilla és Kocsis Al­bert bemutatása is. A Csi­pogó 001 megszerkesztése jó ötlet, csak drága: 2S0 forintjába kerül annak, aki megpróbálja. V. M. Vizsgák hete a marxizmus-lenniizmus esti egyetemen Ismét elérkezett a vizsga- időszak a szolnoki marxiz­mus—leninizmus esti egye­temen. Január 24-én a há­roméves tagozat második évfolyamának hallgatói kezdték a számadást a po­litikai gazdaságtanból szer­zett ismereteikből. Ugyan­ekkor vizsgáztak ebből a tantárgyból a szakosító osz­tályok hallgatói is. A vizsgák zöme ezen a héten zajlik. A hároméves tagozat első és harmadik éves tanulói vizsgáznak. Az egyetem több mint ezer­egyszáz hallgatója ad az alig két hét alatt számot szorgalmáról tanárainak. Vannak hallgatók, akik most nincsenek a vizsgá­zók között. Ök azonban jú­liusban államvizsgáznak. Nyolcvannyolc szakosító hallgató ugyanis — ők az elsők az idén befejezni az esti egyetemi tanulás ma­gasabb fokozatát is. hoz 20 ezer televízió és 200 ezer különféle villamosgép, rádió, magnetofon, erősítő, mosógép, centrifuga é* egyéb háztartási kisgép tartozik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben a GELKÁ-nál több mint 10 ezerrel több javítást végeztek, mint az előző évben. A megnövekedett igényeket újabb szak­emberek beállításával és műszaki tanulók alkalmazásával szándékoznak kielégíteni. Első képünkön Deli Ferenc másodéves műszaki tanuló az egyik meghibásodott Horizont televíziót vizsgálja. — A második képen Sárkány Sándor erősáramú műszerész a háztartási gépeket javítja. Kelendő a baromfi Új üzlet nyílik Szolnokon Készülődés a politechnikai szemináriumra A IV. nemzetközi poli­technikai szeminárium 1967. szeptember 25—*0 között hazánkban tartja ta­nácskozásait. A szeminári­umon nyolc testvérország küldöttsége is részt vesz. Az 1966—67-es tanév a szeminárium előkészítésé­nek éve. Az előkészítés alapja az általános és kö­zépiskolákban végzendő rendszeres és színvonalas oktató-nevelő munka. Megyénk nevelői is nagy lendülettel kapcsolódnak be az előkészületi munkába. Szeretnénk elérni, hogy a politecnikai képzés és a hozzá kapcsolódó gyakorlati foglalkozások, a munkára nevelés, a szocialista em­berformálás e fontos eszkö­zei pedagógusaink és az egész közvélemény előtt megfelelő helyre kerülje­nek. A szeminárium tartalmi előkészítése három terüle­ten folyik, Megyénk legjobb intéz­ményei közül kilenc álta­lános és öt középiskoláját bíztuk meg azzal a fel­adattal, hogy a tantervi feladatok jobb megvalósí­tása érdekében, egyes témakörök tapasztalatai­nak összegyűjtésére meg­figyeléseket, kísérleteket végezzenek. E munkaközösségek az első félévben jól dolgoztak. Néhány téma kidolgozása már a befejezéshez közele­dik, mások az anyaggyűj­tést fejezték be s az elren­dezéssel és elemzéssel fog­lalkoznak. A tartalmi felkészülés másik láncszeme a megfi­gyelő, kísérletező és elem­ző munka pályázatok útján történő fellendítése. A me­gyei tanács vb művelődés ügyi osztálya hat téma ki­dolgozására hirdetett pál vá­za tot, de nevelőink részt vehetnek a minisztérium ál­tal meghirdetett pályázaton is. Erre külön felhívtuk az iskolák vezetőinek, s a ne­velők figyelmét. A kiemelkedő pályamun­kák díjazására 14 000 fo­rintot biztosítottunk. A legjobbnak minősített d'A gozatokát az országos lí­ráid bizottsághoz is fel­terjesztjük. A pályázatok beküldésének határideje: 1967. március 31. Tapasztalataink szerint a szemináriumra való előké­szület munkálataiban a ki­állításra való felkészülés mozgatta meg leginkább megyénk nevelőit. Szinte valamennyi középiskolánk és 55 általános iskola írás­ban is elküldte nevezését, de szakfelügyelőink jelen­tése szerint szinte minden iskola megtervezte és készí­ti a kiállításra küldendő darabjait. A kiállításon csak a tantervi anyaghoz, kapcsolódó és a gyakorlati foglalkozásokon elkészíthe­tő munkadarabok szerepel­hetnek. Mintegy százféle tanuló- kísérleti és szemléltető esz­közt kívánunk a kiállításon bemutatni, melyet 1967. június 1—15 között rende­zünk meg Szolnokon, a Ti- sza-parti gimnáziumban. Még csak annyit, hogy megyénket egy nyolc-tíz főből álló delegáció kép­viseli a szemináriumon. A résztvevőket elsősorban azok közül a nevelők közűi válogatjuk ki, akik a múlt­ban és különösen az előké­születek során a legtöbbet tették a politechnikai kép­zés feladatainak megvalósi- tásáért. Makó Menyhért vez. továbbképzési felügyelő Szűkebb körű tanácsko­zást tartottak hétfőn a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács több vezetője, valamint az Országos Ba­romfiipari Vállalat vezetői és szakemberei részvételé­vel. A megbeszélés célja volt: felmérni a baromfi- termeltetés, a feldolgozás és értékesítés lehetőségeit Ez­zel egyidőben pedig tovább javítani a megyeszékhely és 2 nagyobb ipari- központok lakóinak baromfihús ellátá­sát. A baromfiipari vállalat törökszentmiklósi gyáregy­ségének igazgatója, dr. Pálffi Dezső tájékoztatót tartott ez alkalommal ar­ról, hogyan alakult 1963 óta a gyáregység tevékeny­sége. A 4 esztendő alatt je­lentősen — 125 millió fo­rinttal —- emelkedett a gyár termelésének értéke. Tavaly 856 vagon baromfit, 62,5 millió tojást dolgoztak fel. Egyik nagy gondjuk azonban az, hogy a feldol­gozható mennyiség nem egyenletesen oszlik el. Ezt szintén számok érzékelte­tik: amíg a januári hóna­pokban átlag kétszázhu­szonegy dolgozót foglalkoz­tattak, a fő szezonban hét­százat Az igények azonban egy­re növekednek. Ezért fel­merült, hogy több termelő- szövetkezetnek megtérülne, ha bizonyos korszerűsítése­ket eszközölnének a barom­fi és egyéb szárnyasok te­nyésztése érdekében. Hasznos lenne tehát sür­getni azt, hogy ne csak távlatokban beszélhessünk a folyamatos baromfinevelés­ről. Ennek viszont még a feltételei — a takarmány­ellátás gtb. — hiányosak. A megyei vezetők tolmá­csolták a vállalat szakem­bereinek azt az igényt, hogy Szolnok, Törökszenl- miklós és Martfű jobb ellá­tását élő és vágott barom­fiból jobban biztosítsák. A községek és más városok el­látását pedig a földműves­szövetkezetek — főleg a helyben felvásárolt barom­fiból — fedezzék. A vállalat vezetői méltányolták a ké­rést és így megállapodás született: a tanáesszervek rövid időn belül helyiséget bocsátanak a vállalat ren­delkezésére, amelyben el­árusító üzletet rendez be a törökszentmiklósi gyár. Ezenkívül a többi üzleteket is az eddiginél jobban ellát­ják élő és vágott baromfi­val. Szó volt a vállalat gond­jairól is. Arról például, hogy bár a feldolgozott nyersanyag a külföldi pia­cokon is keresett, csomago­lásával sok esetben elége­detlenek a vevők. A török­szentmiklósi gyáregységben a hűtési lehetőségeken is javítani kellene. A fa­gyasztóka paci tás bővítésére ígéretet is kaptak az üzem vezetői Láng György vezér­igazgatótól. A szomszédi mezsgyéje A törökszentmiklósi S. K. és D. I. tulajdonát ké­pező porták egymással szomszédosak. A múh év tavaszán S. K. a szomszéd mezsgyédtől 35 centimé­terre élősövényt ültetett, melyet D. I. azonnal kifo­gásolt. Elkezdődött a vitatkozás. Panaszukkal eljutottak a Szabad Föld szerkesztősé­gébe is. ahol megfelelő tá­jékoztatást kaptak abban a kérdésben, hogy a sza­bály szerint hánv centi­méterre lehat a sövényt a mezsgyétől ültetni. Úgy látszik a szerkesztőségi vá­laszadás nem győzte meg D. I-t. mert a törökszent­miklósi városi tanácshoz fordult, ahol ügyét meg­tárgyalva szomszédját ar­ra kötelezték, hogy a sö­vényt 50 centiméterre ül­tesse a kérdéses vonaltól. A jogszabály ugyanis így írja elő. A kötelezett azon­ban ebben is igazságta­lanságot látott és a iárás- bírósávtól kért segítséget, mondván, ez nem olvan sö- vénv hogv sn cen­timéterre kellene ültetni. A bíróság a szinte ten­gerikígyóvá növekedett ügyben szakértőt hallgatott meg, aki úgy nyilatkozott: fajtától függetlenül az élő­sövényt a mezsgyehatártól csak 50 centiméterre lehet ültetni. A vélemény el­hangzása után a peres fe­lek megegyeztek abban, hogy S. K. a mondott tá­volságra átülteti a sokat vitatott sövényt. Ha a jó­zan észre hallgatnak, egy perc alatt elintézhették volna az ügyet egymás kö­zött Dr. B. » „Sheriff“ a rács mosott A Ballá fiúk l Halló lányok l szerkesztői sem akartak abba a hibába esni, hogy félév után csak a jó ered­ményekről essék szó, meg­szólaltak tehát azok is, akik ha nem is Karinthy humorával, de a diák min­denkor kész érveivel meg­magyarázták félévi „kisik­lásukat”. Némelyik ma­gyarázat azonban felüle­tessége révén vitára inge­relt; sajnos a műsorvezető figyelmét elkerülte. Pedig a különböző összetételű diáknézők érdekében nem ártott volna helyére rakni egy-egy kibillent érvelke- dést Zavart ezúttal a résztvevő lányok és fiúk groteszk rángatózása a ze­ne ütemére. Egy-egy közel­hozott üres tekintet, távol­ba „révedező” szempár, hozzá a Sötétség tört be a szívembe című dal a bizonyítvány következmé­nyeiben úgy látszik túlsá­gosan messzire vitt. Fejér István rövid jelenete vi­szont nemcsak okosan di­daktikus, de egyben szóra­koztató is volt

Next

/
Thumbnails
Contents