Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-28 / 50. szám

i961. február 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Választási nagygyűlés Szolnokon (Folytatás az 1. oldalrőt) nép nemcsak a jelenével elégedett, hanem remény­kedve, bizakodva tekint a jövő elé is. Bízik erejében, bizalommal fogadja azt a politikát, amelyet a válasz­tási gyűléseken is meghir­detünk. — A Szolnok megyei or­szággyűlési képviselő jelöl­tektől nem kaptam meg­hatalmazást arra, hogy az ő nevükben is beszéljek — mondotta befejezésül —, de mégis megemlítem, ne­künk sincs más célunk, mint az, hogy megválasz­tásunk esetén az előlege­zett bizalomra azzal vála­szoljunk: segítjük válasz­tóink jogos kéréseinek, pa­naszainak elintézését, részt veszünk a törvényhozás­ban, s hűen szolgáljuk a szocializmus építését. Czinege Lajos beszéde Ezután Czinege Lajos lé­pett a mikrofonhoz. Beve­zetőjében köszöntötte a vá­lasztási nagygyűlés résztve­vőit, a megjelent képvise­lőjelölteket, tanácstag je­lölteket, s átadta pártunk Központi Bizottságának, va­lamint a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak üdvözletét. Majd a követ­kezőket mondotta: — Három hét múlva is­mét az urnák elé járul hazánk mintegy hétmillió választópolgára, hogy a fel- szabadulás óta hetedszer megválassza az országgyű­lés képviselőit és ötödször a népi hatalom helyi szer­veinek tagjait A választás most is ki­emelkedő politikai esemé­nye hazánk életének. A dolgozó milliók a Hazafias Népfront jelöltjeire adott szavazataikkal újból kife­jezésre juttatják állásfogla­lásukat pártunk sok éve bevált, töretlen politikája, a munkás-paraszt hatalom, a szocializmus ügye mel­lett Pártunk nemrég megtar­tott IX. kongresszusa igen nagy körültekintéssel mér­te fel társadalmi életünk minden területén az előre­haladást és mélyrehatóan elemezte helyzetünket. En­nek alapján a kongresszus határozatai minden főbb kérdésben pontosan megfo­galmazták a további tenni­valókat. A kongresszus munkáját népünk nagy ér­deklődéssel kísérte és őszin­te helyesléssel fogadta a további évek feladatait megszabó határozatokat. Ennek adott kifejezést a Hazafias Népfront Országos Tanácsa amikor januári ülésén egyhangúlag állást foglalt a IX. kongresszus célkitűzései mellett és azo­kat programként állította egész nemzetünk, a válasz­tó polgárok elé Az állampolgárok nagy többsége érti, hogy kül­dötteik megválasztása ko­moly dolog. Tudják, hogy az előttünk álló feladatok megfontolt, az ügy iránt odaadó, a szocializmusért önfeláldozásra kész em­bereket kívánnak. Azt jelenti ez, hogy nin­csenek már nálunk olya­nok, akik sajátos módon fogják fel a demokráciát? Dehogyis nincsenek! Olyan emberek, akik máig sem tudtak beletörődni, hogy elveszítették földjü­ket vagy gyárukat, úgy vélik, hogyha legalább csak öt embert beengedünk kö­zülük a Parlamentbe, ak­kor már igazibb lenne ez a demokrácia. Az nekik nem demokrácia, hogy hét­millió választó helyesli programunkat, jónak tart­ja választási rendszerünket. Az nekik nem demokrácia, hogy nálunk maga a nép jelöl és választ. Csak az lenne demokrácia, ha ez a maroknyi kis csoport han­goskodhatna, ágálhatna a nép ügye, a szocializmus ügye ellen az országgyű­lésben. Mi nem kérünk az ő demokráciájukból! Ne­künk jó ez a magunké, amit már sokszorosan ki­próbáltunk. s amiről tudjuk, hogy nagyon megfelel az egész népnek. Az új választójogi törvényről Az új választójogi tör­vényről szólva Czinege La­jos elmondotta: — Az új választási rend­szer — azon kívül, hogy le­hetővé teszi több jelölt állí­tását — egyértelműen ren­dezi a korábban tisztázat­lan kérdéseket. Világossá válik az országgyűlésben is, hogy ki kiket képvisel és a választók méginkább ellen­őrizhetik az országgyűlés tagjait, akik viszont na­gyobb felelősséggel képvi­selhetik választóközösségük érdekeit. A most megválasz­tásra javasolt képviselő- jelöltek névsora már or­szágszerte ismert. Nekünk olyan képviselők kellenek, akik rendíthetetlenül hisz­nek ügyünkben és tudnak érte harcolni. Tudjanak tel­jes szívvel lelkesedni, áldo­zatot hozni a köz ügyéért. De az is szükséges, hogy minden képviselő értsen va­lamihez, legyen jó szakem­bere egy területnek. A kép­viselőjelöltek egyénileg is, összességükben is megfelel­nek ezeknek a követelmé­nyeknek. A Hazafias Nép­front háromszázötvennyolc képviselőjelöltje közül sét- száztizenhárom eredeti fog­lalkozása szerint munkás vagy dolgozó parasztember, közel százan pedig mérnö­kök, orvosok, pedagógusok. A férfiak száma kétszáz- nyolcvanhét, a nőké hetven­egy. Hasonló a kép, ha a ta­nács tagjelölteket nézzük. A Szolnok megyei tanácsba például a jelöltek mintegy fele eredeti foglalkozását tekintve munkás és paraszt, közel egynegyede pedig ér­telmiségi. A munkában, a harcban szerzett gazdag ta­pasztalatok mellett rendel­keznek a szükséges képzett­séggel is. Sokat mond az js, hogy a megye különböző színtű tanácsaiba jelöltek­nek 42 százaléka jelenleg is kétkezi dolgozó munkás és tsz-tag. Népgazdaságunk fejlődése Czinege Lajos ezután nép­gazdaságunk fejlődéséről szólt, amelyre joggal lehe­tünk büszkék. Elmondotta: — A felszabadulás előtt Szolnok megye ipara nem volt számottevő. Ezt talán legjobban az érzékelteti, hogy 1939-ben a megye gyá­ri jellegű iparában csak kö­rülbelül kétezernégyszáz ember dolgozott. Ma viszont hatvanháromezren keresik kenyerüket a megye ipará­ban és a közlekedésben. Ma ebből, a hajdan mezőgazda­ságilag is lemaradott me­gyéből származik az ország­ban előállított összes föld - gáz 79 százaléka, a kénsav 74 százaléka, a porított szu­perfoszfát 45,9 százaléka, a cipő 19,5 százaléka, a kony­habútor 23,9 százaléka, a háztartási hűtőgépek 100 százaléka. — A megye mezőgazda- sági termelése a második ötéves terv időszakában 22 százalékkal, a felvásárlás 37 százalékkal növekedett­— Ami pedig Szolnok fejlődését illeti: a vegyi­művek építkezése, a cukor­gyár, a vasúti csomópont rekonstrukciója, a papír­gyár bővítése és más ipa­ri létesítmények, az új kórház és iskolák, a sok új középület és lakóház alapvetően megváltoztatta ezt a várost. Ország, világ láthatja, hogyan csepere­dett fel számottevő ipari, kulturális és közigazgatási központtá Szolnok megye székhelye. Elvtársak! — Azért, mert hazánk ipari és mezőgazdasági ter­melése ilyen jelentősen fejlődött, lehetővé vált, hogy az ötéves terv idősza­kában a bérből és fizetés­ből élők reáljövedelme 18, a parasztság összes fogyasz­tásának reálértéke 17 szá­zalékkal emelkedjen. Ez itt a megyében abban is kifejezésre jut, hogy az említett időszakban az egy lakosra jutó vásárlás évi összege 5228 forintról 7000 forintra emelkedett Életkörülményeink ala­kulását, javulását egyér­telműen bizonyítja több szociális probléma meg­nyugtató rendezése is- Ügy gondolom, mindenki egyet­ért azzal, hogy az utóbbi évek legjelentősebb szociá­lis intézkedéseinek egyike, a gyermekgondozási segély bevezetése. Jelentőségét külön aláhúzza, hogy a népgazdaság minden terü­letén dolgozó gyermekes anyákra érvényes. Amíg az úri Magyaror­szágon szinte különleges kegynek számított egyes szűk dolgozó kategóriák nyugdíjjogosultsága, addig ez ma szocialista hazánk­ban egészen általánossá és szinte már természetessé vált, hiszen egymillió két­százezer ember kap nyug­díjat, melynek évi összege csaknem nyolc és fél mil­liárd forint. Elvtársak! A nyugdíjas paraszt olyan fogalom, amely régebben teljesen ismeretlen volt. Ma pedig — amellett, hogy mintegy háromszázötvenezer pa­rasztember máris nyugdí­jat élvez — a IX- párt- kongresszus határozatának megfelelően ez év január 1-töl olyan tsz nj'ugdíj- rendszert vezettünk be, amelynek alapelvei azono­sak a munkásokéval és az alkalmazottakéval­És hogy az ifjúság se maradjon ki, az ő életkö­rülményeik javulását, a következővel tudom, mint katonaember jellemezni: az 1941-ben katonának behí­vott fiatalok átlagos test- magassága alig valamivel több mint 166 centiméter, átlagos testsúlyuk pedig 60 kilogramm volt. — Ezzel szemben az 1966 őszén be­vonult fiatalok átlagos test- magassága 172 centiméter, átlagos testsúlya pedig 66 kilogrammra nőtt. Pedig az -utóbbiaknál azt is fi­gyelembe kell venni, hogy abban a 18 évesen behívot- tak adatai is szerepelnek. Az új mechanizmus nem csodaszer A gazdaság irányításának új rendszere nem csodaszer amely önmagától megold minden jelenlegi problémát és a jövőben jelentkező feladatot. Ezt is emberek valósítják meg, mi ma­gunk, és ezért egyedül fő­iünk, a mi munkánktól, szorgalmunktól, tudásunk­tól függ, hogy mennyire lesz eredményes. Érlelőd­nek a feltételei annak, hogy 1968. január 1-től tel­jesen átalljunk az új gaz- gaságirányítási rendszer vágányára. Az iparban a kötelező tervmutatók száma az idén 1965-höz képest körülbelül egynegyedére csökkent. Ta­valy felemeltük a mezőgaz­dasági felvásárlási árakat, s ezzel lehetőség nyílt a tsz-ek gépi amortizációs alapjának megteremtésére. Ez évben rendeztük a ter­melőszövetkezetek korábbi években igénybe vett hite­leit és jórészét, mintegy fe­lét, az állam elengedte. Az intézkedés azt szolgálja, hogy a szövetkezetek a jö­vőben bevételeikből fe­dezzék kiadásaikat, illetve további hiteleik visszafize­tését és minden állóeszköz­re kiterjesszék az amorti­zációt. A reform bevezetésével a termelés átalakulásában az eddiginél lényegesen na­gyobb szerephez jut a ke­reslet és a kínálat, amely a szükségletekre való ter­melés elvének érvényesülé­sét hivatott szolgálni. Az új gazdaságirányítási rend­szernek alapvető követel­ménye, hogy a meglevő erőket jobban, hatékonyab­ban aknázzuk ki, erőtelje­sen növeljük a munka ter­melékenységét és jövedel­mezőségét. Ez természetesen feltételezi az alkotókészség, a kezdeményezés, az ön­állóság fokozottabb kibon­takoztatását mind az üze­mi kollektíváknál, mind pedig az egyéneknél. De feltételezi azt is, hogy min­den egyes dolgozó becsüle­tes, szorgalmas munkával töltse el munkaidejét. Ezt lesz hivatva szolgálni, hogy mindenki — a biztosított alapbéren felül — az álta­la elvégzett munka ará­nyában és minősége sze­rint részesüljön e termelő- egység által kifizethető jö­vedelemből. Jelenlegi helyzetünkben a népgazdaság fejlődésének még mindig igen nagy tar­taléka a vállalati dolgozók munkaerejének és munka- képességének jobb haszno­sítása. Ebben lesz nagy sze­repe a vállalaton belül he­lyesen kialakítandó anyagi ösztönzési eszközöknek. Czinege Lajos beszédé­ben ezután a harmadik öt­éves terv feladatairól, azok megvalósításáról szólt. El­mondotta, hogy itt a me­gyei minisztériumi ipar termelésének 60—70 száza­lékkal kell növekednie. Folytatódik a vegyiművek termelésének nagyütemű növelése, Szolnokon új épületelemgyár épül és folytatódik a vasútállomás rekonstrukciója. Hangsú­lyozta, hogy a terv első évének eredményei biztató­ak. Jól alakult a termelés, A szocialista országok kapcsolatai tovább bővülnek — Alapvető számunkra az, — mondotta —, hogy része vagyunk & szocialista világrendszer­nek és következetesen küz­dünk ennek erősítéséért és védelméért, a társadalmi haladás térhódításáért, örömmel tölt el bennün­ket, hogy a testvéri orszá­gok mindegyike sikerrel teljesíti a szocialista építő­munka feladatait, fejleszti a termelést, ezzel párhu­zamosan a dolgozó embe­rek anyagi és kulturális el­látását. A szocialista orszá­gok, s ezen belül a Varsói Szerződés országainak kap­csolatai tovább bővültek. Igen aktív eredményes munka folyik gazdasági, tu­dományos, kulturális, poli­tikai és diplomáciai tevé- kenységük, nem utolsósor­ban védelmi képességük összehangolására. Együttes erőfeszítéseink biztos ala­pul szolgálnak a szocialis­ta világrendszer további fejlődéséhez, a szocializmus befolyásának, vonzó ere­jének növekedéséhez és további térhódításához. A szocialista országok külpolitikájának egyik fon­tos alapelve a békés egy­más mellett élés, amely alatt az államok közvetlen, normális diplomáciai, gaz­dasági, kulturális kapcsola­tát, békés versengését ért­jük. Hozzáteszem, hogy a „békés” szót relatíve kell értelmezni, vagyis hogy mi­közben az államok egy­mással politikai, diplomá­ciai stb. kapcsolatban van­nak, eközben állandó ideo­lógiai, sőt politikai harc fo­lyik, egyrészt a különböző társadalmi berendezkedésű országok között, másrészt a kapitalista országokban, a kizsákmányoló tőkés osz­tály és a munkásosztály kö­zött. E harcban mi egyér­telműen támogatjuk ott harcoló osztálytestvérein­ket, a haladás progresszív erőit azzal a hittel, hogy erőnk, s ügyünk igazsága biztosítja a szocialista esz­me győzelmét, történelmi perspektívában az egész világon. Éppen ezért következete­sen kell folytatni ezt a po­litikát továbbra is, mert a szocializmus politikai, gaz­dasági és katonai ereje, a felszabadult népek, a békét és haladást kívánó, az em­beriség többségét magába foglaló imperialista-ellenes erők útját tudják állni an­nak, hogy a nemzetközi­leg szövetkezett tőke világ­méretű, háborús konflik­tusba vigye az emberisé­get. A továbbiakban szólt az előadó arról, hogy a közel­múlt eseményei egyértel­műen megmutatják: az imperializmus történelmi­leg védekezésbe kénysze­rült. Terveit összeesküvé­sek szervezésével, kormá­nyok lepénzelésével és egyéb aljas eszközökkel próbálja valóra váltani. Fő eszköze mégis a fegyveres beavatkozás. Ez többek kö. zött kifejezésre jut abban a szégyenteljes háborúban, amelyet Amei-ika visel a hazája szabadságáért, a jobb emberi körülménye­kért, a társadalmi felemel­kedésért harcoló hős viet­nami nép ellen. — A magyar nép egyet­értésétől kísérve pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon határozott formában segíti a testvéri vietnami nép harcát, poli­tikai, diplomáciai, gazdasá­gi és katonai vonatkozás­ban egyaránt, mint ahogy segítséget nyújtunk az imperialista agresszió el­len küzdő más népeknek is. Célunk a béke és biztonság megteremtése Elvtársak! — Pártunk és kormá­nyunk külpolitikájának egyik központi célkitűzé­se az európai béke és biz­tonság megteremtésének elősegítése, amely nemcsak európai kérdés, hanem mindig döntő hatással volt és van a nemzetközi politi­ka alakulására. Ezután érintette a né­met kérdést, majd áttérve a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom prob­lémáira a kínai esemé­nyekről szólva elmondotta: — A nemzetközi mun­kásmozgalom mindig úrrá lett a soraiban keletkezett nehézségeken és ellentéte­ken. Bízunk abban és igyekszünk elősegíteni, hogy ez most is így legyen. — Hisszük, hogy azok a kí­nai kommunisták, akik hűek a marxizmus eszméi­hez, a szabadságért és em­beribb életért annyit har­colt kínai nép felül fog ke­rekedni a jelenlegi nehéz­ségeken és kialakulnak a feltételei annak, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom egysége helyreálljon. Beszéde befejező részé­ben Czinege Lajos a he­lyi államhatalmi és igaz­gatási munkáról is szólt- Kifejtette, a mi társadal­munkban nagy szerepe van az állampolgárok aktivitá­sának, a közügyekben való tevőleges részvétüknek. Jó dolog az, ha a közügyek­ben van vita, van aktivitás és igen fontos, hogy a vi­tatkozókat mindig helyesen ítéljük meg. Igyekvésüket, jószándékukat a közös ügy érdekében hasznosítani kell. Majd beszédét a kö­vetkezőkkel fejezte be: — Meggyőződésem: a . párt IX. kongresszusán el­fogadott és most a válasz­tók elé tárt program meg­valósítása nagy lépés lesz alapvető célunk valóravál- tására, a szocializmus tel­jes felépítésére. Bizonyos, hogy az űj országgyűlés és tanácsok megválasztása al­kalmával dolgozó népünk újból egyöntetűen juttatja kifejezésre bizalmát és tá­mogatását politikánk iránt, s azt az eltökélt szándé­kát, hogy teljes győzelem­re viszi a szocializmus ügyét hazánkban­A sokirányú előkészítés pedig biztosítja, hogy a néphatalom szerveibe arra méltókat juttat a választók bizalma. Czinege Lajos beszédét nagy tapssal fogadták a választási nagygyűlés részt, vevői. Majd a gyűlés be­fejezéseként az Üj színek városa című, Szolnokra készült filmed vetítettéit A társadalmi összefogás, nemzeti egység Az előadó ezután hang­súlyozta, hogy sikereink­nek, előrehaladásunknak .-lapja a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt kipróbált politikája, amely követke­zetesen a marxista—leni­nista úton halad, s amely megfelel valamennyi dol­gozó osztály és réteg, min­den tisztességes állampol­gár érdekének. A jó politi­ka mellett alapvető jelen­tőségű. hogy társadalmunk a szocialista építő munká­ban és a harcban össze­forrott. Majd így folytatta: Miért hangsúlyozzuk mi a társadalom összeforrott- ságának és a népi nemzeti egységnek a fontosságát? Azért, mert tudatában va­gyunk, hogy a nép ügyét, felemelkedését, boldogulá­sát szolgáló politika kiala­kítása és még inkább an­nak valóra váltása — vagyis ami ezt a legtömö­rebben kifejezi, a szocializ­mus felépítése, csakis az egész társadalom összefogá­sával, aktív részvételéve! és munkájával valósulhat meg. Ezért nagy jelentősé­ge van annak, hogy ma bátran, fenntartások nél­kül elmondhatjuk; szocia­lista társadalmunk egysé­ges és ez az egység állan­dóan erősödik, szilárdul. Az állami munka ered­ményesebbé válásáról ta­núskodik, hogy az ország- gyűlés és a tanácsok, ame­lyeknek mandátuma most jár le, eredményes munkát végeztek. A Szolnok me­gyei tanács, megválasztása óta 161 határozatot hozott. Többek között olyan fonto­sakat. mint a megyei tsz- tagok anyagi és kulturális helyzetéről, az ötéves köz­ségfejlesztési irányelvekről, a lakás- és kommunális el­látás fejlesztéséről, a nép­művelési programról és a lakosság bejelentéseinek in­tézéséről szóló határozatot. Közéletünk demokratiz­musának fejlődése nemcsak azért jó, mert így az ügyek­ben egyre helyesebb dönté­sek születnek, hasznos azért is, mert ennek eredménye­ként az állampolgárok, az egyes emberek is egyre in­kább értik és megértik az aktív közéleti tevékenység szükségességét.

Next

/
Thumbnails
Contents