Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-26 / 49. szám
I SWT. február 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Azt hiszik, reggel van... Érdekes tudományos eredmények várhatók a főid alatti kísérleti expedíciótól Egy aknaszerű gödörből nyílik a budai Szemlő-he- gyi barlang bejárata, amelyet vasajtó zár el a külvilágtól. Mögötte sátorlapokból készült függönnyel elzárt hosszú lejtős folyosó. A földre deszkalapokat fektettek, de még így is csúszós az út. A falakról olvadozó jégcsapokról csöpög a víz. Az alagút falánál kábelek: ezek kötik össze a külvilággal a csaknem 50 méteres mélységben levő óriás-folyosót, ahol február 15-e óta 8 tagú expedíció tartózkodik, önkéntesen elzárkózva a külvilágtól. Egyre inerede- kebb az akna, jobbnak látjuk visszafordulni. Az ösz- szekötő szerepét betöltő fiatal lány, Lengyel Györgyi, kezében két nehéz kannával folytatja útját A barlang mélyén tartózkodók még vele sem találkoznak: a megbeszélt helyig szállítja csak rakományát, ott lerakja, pár perc múlva visszaér és telefonon leszól: mehetnek a kannákért — Meleg vizest vittem nekik a reggeli mosdáshoz — tájékoztat A mi óránk déli fél egyet mutat, ott lenn azonban azt hiszik reggel van. Plusz tizenhat fok a sátorban Február 15-én déli 12 órakor, hosszú előkészületele után indult útnak a 6 férfiből és 2 nőből álló csoport hogy elfoglalják az egy hónapig tartózkodási helyükül szolgáló barlang- hasadékot. A Kinizsi barlangkutató szakosztály tagjai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy megfigyeljék: milyen hatással van az emberre, ha hosz- szabb időre elkülöníti magát a külvilágtól. Ott lenn nincs éjszaka és nappal, érdekes próbája tehát ez a kísérlet az emberi szervezet alkalmazkodásának. A barlang bejáratánál lévő épület a „főhadiszállás”. Ide vezet a telefon-vonal, fentről azonban semmiféle felvilágosítást nem kapnak, csak kéréseiket tolmácsolhatják. A beszélgetéseket magnetofonnal rögzítik. Az egyik szalagról, amelyet a leszállás utáni második napon vettek fel, ilyen társalgást hallhatunk. — Hány fok van a tár — Majdnem kellemes. 16 fok. — És a sátoron kívül? — Ott már hidegebb van. Plusz 5—6 föle — Jól vagytok? — Kiválóan. A hálózsák olyan meleg, mint egy bunda. De Te, György'! Kérhetnék valamit Játszd már le magnón a számomat, tudod... A hangulat tehát jó, s ezt a napló is igazolhatja. Az első tapasztalatok szerint egyre jelentékenyebb az időeltolódás, a barlang és a külvilág között Rendszeresen kérdezik a csoport tagjaitól, hogy szerintük hány óra van. A föld alatt töltött órák számával növekszik az eltérés a valódi óra és saját időérzékük között Az expedíció ötödik napján a sportkórház ovrosaiból élló csoport szállt le a barlangba. Ez reggel 9-kor történt de az expedíció tagjai nemrég feküdtek le, azt hitték ugyanis, hogy most kezdődik az éjszaka. Az orvosok nem is keltették fel őket hanem elhalasztották a vizsgálatot „Küldjétek egy papucsot" Orvosi szempontból is érdekes következtetéseket várnak a 8 barlangkutató vállalkozásától, figyelemreméltó próbája azonban a kísérlet az elzárt körülmények között élő ember viselkedésének megfigyelésére. A barlang-hasadékban jól szigetelt sátrak szolgálnak lakóhelyül. Éjszaka a hálózsák nyugodt pihenést biztosit van egy közös sátor is, amely társalgóul szolgál, s azt butánpalack segítségévei fűtik. A programot úgy állították össze, hogy az lényegében hasonló legyen a mindennapi élethez: a nap három részből áll; 8 óra munka, — ilyenkor a tábor környékét rendezik — 8 óra szórakozás, s ugyanennyi időt hagynak pihenésre. A beosztás nem óra-szerint, hanem saját időérzékük alapján történik. Az egy hónapig tarió egymásrautaltság befolyásolja az egyének viselkedését. Mind a 8 barlang-kutató egyformán ragaszkodik Lengyel Györgyihez, az ő hangját hallják a telefonban, tudják, hogy ő viszi számukra az élelmet, tehát ő képviseli számukra a külvilágot, a társadalmat — Már ennyi idő alatt is érezhetően megváltozhatnak a lentiek — meséli Lengyel Györgyi. — Van közöttük egy fiú, régóta ismerem, tudom, hogy nem valami rendszerető, nemrég azonban felszólt telefonon, hogy küldjék le neki papucsot Zavartan beszélt, s gyorsan hozzátette. „Tudod, Györgyi, nem szabad piszkos cipőben a sátorba lépni.” Pilóták is érdeklődtek A 8 tagú expedíció egyik résztvevője, a televízió híradójának munkatársa. Így hát lehetőség van arra, hogy az érdeklődők helyszíni riportokból ismerjék meg utólag a földalatti élet érdemes pillanatait. Az érdeklődésre, amely a valóban nem mindennapos vállalkozást kíséri, jellemző, hogy egyik éjjel a Ferihegyi repülőtér ügyeletese jelentkezett a telefonban. — Pilótáink kérdezik. Jól vannak odalent? Benedek B. LUváa torban? Az expedíció tagjai a leszállás pillanatában Formai gazdagodás, gondolati igényesség Irodalmi színpadok lájhemutatója Szolnokon A budapesti, majd a dunántúli két táj bemutató után került sor tegnap a szomszédos megyék néhány irodalmi színpadának felléptével a szolnoki táj bemutatóra. Az a tény, hogy a KISZ Központi Bizottságának viszonylag későn kibocsátott felhívása és így a felkészülésre fordítható idő rövidsége ellenére sok csoport nevezett be, s a vártnál nívósabb produkcióval rukkolt ki, azt bizonyítja, van létjogosultsága és jövője az irodalmi színpadoknak. A zsűri megbeszélésére lapzárta után került sor. Az pedig, hogy melyik csoport léphet a tv jóvoltából az ország nyilvánossága elé, csak a mai, Debrecenben lebonyolításra kerülő tájbemutató után dől el. De nem is a rangsorolás az elsődleges, hanem az. hogy szép színvonalas tájbemutató volt Szolnokon. Az irodalmi színpadok vezetői sok szép formai ötlettel rukkoltak ki, biztató reményt keltve arra vonatkozóan, hogy a műkedvelésnek ez az ága újabb felvirágzásnak indul. A statikus színpadoktól kezdve a zenével oldott műsorokig látványos, színekben gazdag, dekorativi- tásra törekvő, élményt nyújtó produkciókban gyönyörködött a közönség. A tájbemutató arról is vallott, hogy a gondolati igényességre is mindinkább törekednek az irodalmi színpadok. Ezt a tájbemutatót az is jellemezte, hogy a csoportok műsorában uralkodóvá vált a montázs, ami röviden kétségen kívül jó, de meggondolandó, hogy harminc percen át alkalmazzák. Ilyen esetben valami úton-módon közölni kellene a közönséggel, hogy kiknek, milyen művéből való szöveget idéznek. Néhány irodalmi színpad gondolt erre, és stencilezett szövegen közölte a költők nevét, s a versek címét Szombaton délben a moszkvai rádió székházában dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese és Enver Lapzártakor — ismételten szólva — a zsűri véleménye még nem ismeretes. A közönség tapsaiból ítélve azonban — függetlenül minden lokálpatriotizmustól — jól szerepeltek megyénk irodalmi színpadai, — a Ságvári Endre megyei Művelődési Ház, a Verseghy Gimnázium, a tisza- földvári, valamint a karcagi művelődési ház csoportja. Legnagyobb tapsot a ti- szaföldvári Hajnóczy József irodalmi színpad aratta — s méltán. Előadásénak gondos szerkesztése, egységes hangvétele, friss lendülete magával ragadta a nézőket S B. Mamedov, a Szovjet Rádió és Televízió Bizottság elnökhelyettese szovjet—magyar rádió-együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. Együttműködési megállapodás szovjet és a maoyar rádió közö t A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések újabb szabályozásáról Az Elnöki Tanács és a kormány rendelkezései A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete, valamint a Minisztertanács ezzel kapcsolatos rendeletéi újból szabályozzák a tartási, az élet- járadéki és az öröklési szerződések megkötésének módját. Az ilyen szerződések általában megfelelően valósultak meg de egy részüknél különböző visszásságok fordultak elő- Közvéleményünk jogos felháborodással ítélte el azokat, akik anyagiasságból, önző egyéni érdekeikből kiindulva kötöttek ilyen szerződést, majd — mint eltartók — visszaéltek helyzetükkel, kíméletlenül bántak az egyedülálló, elaggott era. berekkel; másfelől egyes eltartottak tanúsítottak indokolatlan bizalmatlanságot eltartójukkal szemben, vagy idős koruk, betegségük miatt összeférhetetlennek bizonyultak. Az eddigi jogszabályok módosítása — szocialista rendszerünktől idegen jelenségek megszüntetése céljából — növeli e szerződések állami és társadalmi ellenőrzését, biztosítja a hatósági intózke. dések nagyobb hatékonyságát. Az Elnöki Tanács és a kormány új rendelkezései kimondják: a tartási, élet- járadéki, öröklési szerződést írásban kell megkötni, s csak akkor érvényes, ha a tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (községekben a tanács végrehajtó bizottságának a titkára) jóváhagyta. A jóváhagyásról helyszíni vizsgálat alapján kell dönteni, meg kell vizsgálni a felek összes körülményeit. A szerződés jóváhagyását meg kell tagadni, ha tartalma a polgári törvény- könyv, vagy más törvény rendelkezéseibe ütközik; a jóváhagyást a tanács megtagadhatja, ha a szerződő felek személyes körülményeinek megvizsgálása alapján arra a megállapításra jut, hogy a szerződés nem tudná a célját tartósan betölteniAz új rendelkezések lehetőséget adnak arra. hogy a szerződések megvalósulását az állami és a társadalmi szervek fokozott mértékben ellenőrizhessék. Az államigazgatási szervek hatáskörét növeli az a rendelkezés, amely szerint a szerződő felek a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. Az eltartottak érdekeinek védelmét szolgálja az a rendelkezés, hogy az igazgatási osztály az ellenőrzés tapasztalatairól szükség esetén köteles értesíteni az illetékes ügyészt. Ha az ügyészség szükségesnek látja, büntető eljárást indíttat az olyan eltartó ellen, aki az eltartottal szembeni kíméletlen magatartásával bűntettet követ el; eljár továbbá az ügyészség a színlelt, illetve nem kellően teljesített, vagy teljesíthetetlen tartási szerződés érvénytelenítése, módosítása, vagy megváltoztatása ügyében. Az új intézkedések vonatkoznak a korábban kötött tartási szerződésekre is. A tanácsok igazgatási osztályain nyilvántartott szerződések jóváhagyásáról az igazgatási osztály — külön kérelem nélkül — hat hónapon belül határoz- A tanácsnál nyilvántartásba még nem vett szerződést az eltartó legkésőbb 1967. augusztus 31-ig köteles jóváhagyás végett írásban benyújtani a tanács igazgatási osztályához. Ha az igazgatási osztály a szer. ződés bemutatásától számított 60 napon belül nem nyilatkozik, a szerződést jóváhagyottnak kell tekinteni. A tartási • szerződéseket — főként városokban — általában azért kötik hogy az eltartók ilyen módon jussanak lakáshoz. Ebben a vonatkozásban is történtek visszaélések, ameiyek nemcsak az eltartottak, hanem a lakásgazdálkodás rendszerén keresztül a közösség érdekeit is sértették. Ezért a kormány részben módosította a lakás- bérleti jogszabályokat is- Az új rendelkezések szabályozzák, hogy a bérlő halála esetén a lakásbérlet folytatására a közeli hozzátartozók, illetőleg az eltartók milyen sorrendben jogosultak. Meghatározzák azokat a feltételeket is, amelyeknek együttes teljesítése ad jogot az eltartónak a lakásbérleti jogviszony folytatására. Ezek a feltételek a következők: a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább 6 hónap telt el; az eltartó a bérlő halálakor legalább hat hónapja állandó jelleggel £tz eltartott lakásában lakott; továbbá: az eltartó eleget tett a jóváhagyott szerződésben vállalt tartási kötelezettségének. Lényeges új intézkedés, hogy a tartási szerződés megkötését követően további személyeknek a lakásba bármilyen minőségben történő befogadásához a másik szerződő fél hozzájárulása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szerződő fél házastársára, annak kiskorú gyermekére. A rendelet kimondja, hogy ha a tartási szerződés megkötésének időpontjában a bérlő közeli hozzátartozója (egyeneságbeli rokon, testvér stb-) is a lakásban lakott, az eltartó a közeli hozzátartozót megelőző sorrendben abban az esetben jogosult a bérlet viszony folytatására, ha a közeli hozzátartozó az utódlás jogáról írásban lemondott. A rendeletek március 1-én lépnek éltbe; telje* szövegüket a Maevar Közlöny február 26-i szám* közli. Lopd Györgyi melegvizet vfaz a reggeli mosdás* kw — déltMr
