Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklet© 386. csípés Szakmai privilégiumok Hogy később senki se mondhassa: csak úgy kita­lálom a dolgokat, kipróbált módszerhez folyamodtam — a közvéleménykutatáshoz. Pusztán találomra vá­lasztottam ki körülbelül száz járókelőt és őket hasz­náltam fel típusoknak- Egyetlen egy kérdést tettein fel nekik: „Létezik-e nálunk privilégium?” A többség azt sem tudta, hogy ml a privilégium, a többiek felhoztak néhány példát. A feleleteket rendszereztem és az alábbiakban adom közre: — A virágüzletben az elárusítónő végigszaglász* sza a virágot, pedig nem is az övé. Aztán eladja! — A rikkancsok ingyen olvasnak újságot. — A kéményseprők lenéznek ránk. — A csőszök egész életüket a zöldben töltik, ml meg nyeljük a port­— A nyilvános illemhelyek gondnokai ingyen engedik be barátaikat. — A közlekedési rendőrök az utca közepén áll­nak, de másokat ugyanezért megbüntetnek. — A mozigépészek százszor Is megnéznek egy filmet. —■ Az orvosok mindenki feleségét levetkőztetik. — Az öntők nem tudják, ml a hidegben dide­regni­Es ami a legrosszabb — mindannyian a privilé­giumok ellen lázadnak. egy fia, illetőleg egy lá­nya sem. Pedig mi sem vagyunk alább, mint szom­szédaink. Nekünk is van már toronyházunk, csuk- lősbuszunk, szökőkutunk, valódi kukánk, expressz- büfénk sőt városközpont makettunk is­De ez még nem min­den... Nélküle sajnos nem tudtunk dagadó jászkun önérzettel a szomszéd vá­rosok asztalára csapni, mert ez nekünk valóban nem volt. Most már van. Nem irá­nyozták elő a városi költ­ségvetésben, nem szavaz­tak meg rá KÖFÁ-t, nem domborították ki a maket­ten sem, mégis van... No persze nem az a hajde, nem beszél hét nyelven (csak magyarul meg an­golul, ha muszáj), de ml kis város vagyunk. És a lényeg mégiscsak az, hogy legyen, nemigaz? Nem kell mostmár csüggedni, nem állunk mélán, csendben a A szajoli felüljárór.c:' —- Holdkóros? — Nem! Csak lelkes újságolvasó és elhitte az illetékesek nyilatkozatát átadási batáridőről. Stll»xerű cégtábla Van már,, Eddig nem volt. Leg­alábbis itt Szolnokon nem. Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden, Egerben, Csabán stb. egy-egy akadt. Nálunk nagy Tisza-parti éjszaká­ban, mint eddig. Most már leakaszthatjuk bátran a szögről a nagy kun mellényt és szemébe vághatjuk szomszédaink­nak : nekünk is van már dlzőzünk. (Pala)

Next

/
Thumbnails
Contents