Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

Vizeink tisztaságáért A Közepiis/avidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőség Felügyeletének dolgozói az elmúlt évben ezernyolcszáz különböző helyről vettek vízmintát és több mint két­ezer esetben végeztek kémiai vizsgálatot. Képünkön Szabó Edit a vizsgálatok­hoz szükséges vegyszereket állítja össze. Világ proletárjai' egyesüljetek! IZOLNOK NEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mSSSG£S£h XVIII. évfolyam, 27. szám. Ara t 53 fillér 1267. február 1., szerda Jő jövedelmi forrás a hal tenyésztés Ma: A TV képernyője előtt A szerkesztőség postájából Felfe’é bukott Megyénk termelőszövet­kezetei az eddigi tapaszta­latok szerint a rendelke­zésükre álló lehetőségeket nem használták ki megfe­lelően. Tavaly a 435 hold beépített halastóból csak 201 holdon folytattak in­tenzív haltenyésztést. Az idén sem tervezték a ha­lastavak bővítését, újabbak létesítését, hanem a 'Bel­terjes, úgynevezett polikul- túrás haltenyésztés kerül előtérbe. A tógazdaságokban bőví­tik a halfajták választékát. Több olyan halfajtát tele­pítenek a tavakba, ame­lyek egymás vesaélyezteté- se nélkül fejlődhetnek. Az utóbbi években már nálunk is kezdett elterjed­ni a fehér amur tógazda­sági tenyésztése. Az idén első ízben kerül vizeinkbe a másik igénytelen hallat­ta, a busa ivadéka. Ez a két import hal jól megfér a ponttyal vagy a harcsá­val. A fehér amur ugyanis növényevő, a busa pedig az alacsonyabb rendű mo- szatokkal és a vízben úsz­káló egyéb anyagokkal táp­lálkozik. Jelenlétük tehát nem befolyásolja más hai- fajták zavartalan táplálko­zását. Mozgalmas év sikereit összesíthette a kunszent­mártoni járási nőtanács. Sok fontos megbeszélést tartottak 1966-ban. Ismer­tették a községi titkárokkal, a mozgalom, aktíváival — Egyik legkedveltebb el­foglaltság volt számukra ta­valy a különböző találkozók szervezése. Cibakházán pél­dául a tsz-ek szocialista munkacsapatainak találko­zóját rendezték meg, ahol a legjobb munkamódszere­ket adták át egymásnak a résztvevők. A járás másik felének termelőszövetkezeti Aztán gondoltak egy merészet: sokat hallottak már a kenderesi és fegy- vemeki tsz asszonyok lele­ményességéről, szorgalmá­ról. Mi lenne, ha találkoz­nának a járás határain túli kolleganőikkel? Mi lett? Kedves, hasznos vendégjá­Egyre több asszony dol­gozik a tsz-ekben. A járás szövetkezeteiben tavaly mát meghaladta a kétezret azok­nak a száma, akikre min­denkor számíthatnak, ha munka van. A tiszakürti Ügy mondják, hogy a bé- kegyülések idején ők csak „besegítettek” a szervezés­be. Aztán úgy sikerült, hogy kisebb gyűléseken, be­szélgetéseken egy ezernyi asszonnyal ők is szót vál­tottak a leszerelésről, és a béke fenntartásáról. A já­rásban működő 13 nők aka­démiája iránt szintén nagy volt az érdeklődés. Több Sokat törődtek és törőd­nek most is a nőtanács ve­zetői az iskolák és a szülők jó kapcsolatával. A szülői munkaközösségek elnökeit külön megkérték a fiata­lok pályaválasztásának se­gítésére, de hogy a döntés még jobb legyen, a VII— VIII. osztályosok szüleit tanácskozásra hívták meg. Akik már sínen vannak, azok is sokszor állnak még választás előtt. Kétszázból­többek között — a harma­dik ötéves terv főbb adata­it, a IX. pártkongresszus főbb célkitűzéseit, megbe­szélték több, nyilvánosság­ra került párthatározatból adódó feladatukat stb. csapatvezetőit nem sokkal később Öcsödre hívták meg. Itt már részt vettek gyen­gébben működő és kezdő munkacsapat vezetőle Is, s néhány jó módszert ők is magukkal vihettek. Összefogtak a KISZ-szel és a népfronttal is abban, hogy a termelésben legjobb eredményt elérők is össze­találkozhassanak. rás, termelési bemutatókkal és az asszonyi gondok ki­cserélésével. A találkozók sorát tarkította még: mun­kásőr feleségek találkozója; a mozgalom tapasztalt és kezdő aktíváinak összejöve­tele. S a végeredmény? Hunyadi Tsz-ben például egy év alatt megháromszo­rozódott a dolgozó asszo­nyok létszáma. S ha nem is hiszik, hogy ez kizárólag a nőmozgalom műve, hi­szik, hogy részük van ben­ne. községben összekapcsolták ezt kézimunka tanulással ;s A termelőszövetkezeti nő bizottságok is résen voltak. A téli munkát összekap­csolták a politizálással. A kunszentmártoni Zalka Tsz- ben például tésztakészítés közben külpolitikai össze­foglalókat és belpolitikai tájékoztatókat hallgattak, s vitattak meg. venhárman jártak tavaly általános, illetve középisko­lába a nők közül. Közel másfélezren pedig a nőta­nács szervezte politikai vagy pedagógiai jellegű tanfolyamokon vettek részt. A jó munkát, a kitartó '&■ nulást sokszor követte níin várt jutalom: a tiszasas>a- kat balatoni, az öcsödieket mátrai, illetve pécsi köruta zással jutalmazta a szövet­kezeti kollektiv». B. E. Tavaly állami beruházást mintegy 125 millió forint értékben kellett megvalósí. tani. Többek között elő­irányozták 218 lakás át­adását, 215 lakás építésé­nek megkezdését, 12 gim­náziumi tanterem, 6 álta­lános iskolai tanterem, 1,1 varonos napi teljesítmé­nyű kenyérüzem, 130 sze­mélyes tervezői irodaház, a szolnoki Vöröscsillag úti közmű, villany, út, járda és egvéb kisebb értékű be­ruházások megvalósítását. Év közben az Országos Tervhivataltól ft'abb, — mintegy 32 millió forint — beruházási keretet vett át a megyei tanács. A módosított beruházási t eret lehetővé tette, hogy lakásépítési előirányza­tunkat 3-50-re teljesítsük, s megkezdjük újabb 88 értését. Ugyancsak jelen­tős túlteljesítés született a karcagi szennyvíztelep, a szolnoki csatornázások, a szolnoki Vörösesi’lae úti óvoda, a Sárvári körúti 220 lakás építésénél. Ugyanakkor néhány be ruházás megvalósítása "ondot okoz. Nem megfe­lelő ütemben énül néldául a szolnoki Vöröscs’llae úti éBC-árubáz. a kisúlszállá- si pá rt székház, a jászberé­nyi belgyógyászati osztály, a tiszafüredi szülőotthon és Törökszentmiklóson 24 lakás. 1966-ban az előirányzott 61 529 000 forint összeggel szemben 79 827 000 forint értékű községfejlesztési munka valósult meg. melyben a társadalmi munka ará­nya 5 millió forinttal nagyobb, mint korábban. Megépült többek között a iászszentandnási 6 kilomé­teres vízvezetékhálózat, a Mszeevandai óvoda, a jász- kiséri vízhálózat, a kőtelki tanácsháza, a csépai és iász.fénvszaruí művelődést otthon, a jászapáti diákott­hon. s ugyancsak a terv­időszak alatt felépült a szolnoki ezer adagos kony­ha. Ez évben állami lakások­ba, több mint 46 millió fo­rintot irányoztak elő, mely­ből 253 lakásra futja. Bár a műszaki tervek elkészül­tek, a kivitelezésre az épí­tők eddig nem szerződtek le. Ennek oka. hogy a Szol­nok megyei állami építő­ipari vállalatnak megyén kívül is jelentős munkát kell elvégeznie. Ez azt je­lenti, hogv a megyében összesen minden beruhá­zásnál. amiben érdekelt a megyei tanács, veszélyezte­tett mintegy 88 millió fo­rint ér^ék teljesítése. Vi­szont ha elmaradunk a lakásépítkezésekkel, akkor bizonytalan Szolnokon a városközpont kiépítésének megkezdése is. Köztudo­mású ugyanis, hogy az ez évben ém'fendö laká­sok többségét a szanálá­sokkal egyűri rá elhe- Ivo-r-ceUre kell felhasz­nálni. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága állástfog- lalt amellett — s ezt hatá­rozatban is rögzítették —, hóm’ kö+elező aZ 19S7 évi fpiprletok végi-ebei fása. A Szolnokon létcst'ilő panel- üzem építésének esetleges elhúzódása miatt területet kel1 biztosítani továbbra is közénblokkos lakásépítke­zésekhez. Vagyis az 1968- ban megkezdődő városköz­pont ém'tásének tétételeit minden kötTImánvek kö­zött biztosítani kell. A magyarországi reformá­tus egyház négytagú kül­döttsége, amerikai egyházi szervek meghívására, há­romhetes körutat tett az Egyesült Államokban. A küldöttséget dr. Bartha Ti­bor püspök, a református egvház zsinatának elnöke vezette. Tavíai voltak Sza- mosközi István, a Duná­méi léki református egyház­kerület püspöke, dr. Finta István, a Református filet Szükséges, hogy az épí­tőipari vállalat még ez év­ben befejezze a karcagi kórház építését. Ugyanak­kor felül kell vizsgálni mindazon tanácsi vállala­tok, illetve ktsz-ek tervét, amelyek építőipari tevé­kenységet folytatnak, . hogy ezek is segítsenek a ki­sebb értékű építkezések­nél. Röviden az 1967. évi községfejlesztési feladatok­ról. Az ez évi előirányzat mintegy 75 millió forint. Ennek jelentős részét víz­művek építésére kell fordí­tani. Ez évben meg kell kezdeni, il etve be kell fe­jezni a jászapáti, a jász- szentandrási, a cibakházi, a szászbereki, a zagyva- rékasi, a tűrkevei a kun­hegyes!, a kengyeli, a ti- szaieari, a besenyszögi, a nagykörűi, a kőtelki, a tl- szasülyi. a jászivánvi, a cserkeszöllői. az abádsza- Ióki. a tiszaőrsi és a kun- csorbai vízművek építését. Feltehető. ho<?v a házilagos kivitelezés volumene je­lentősen nő ebben az esz­tendőben. Jelentős a tanácsi válla­latok feüesztési terve is A célra 27 millió forint áll rendelkezésükre. — Ebből többek között emeletet építenek a szo’noki Patyo­latra. sor kerül a szolnoki vasipari vállalat rekonst­rukciójára, a mezőtúri vil­lamos és géoteohnikal cik­kek gyárának bővítésére, az énftési- és szerelőipari vállalat asztalosüzemének átépítésére. A megyei tanács vb a már korábban ismertetett határozatánál eovütt a je­lentést elfogadta. felelős szerkesztője és dr Tóth Károly, a Reformá­tus Egyetemes Konvent tit­kára. A küldöttség a Tennes­see államban levő Mem- phis-ben részt vett az ame­rikai presbiteríánus egyhá­zak tanácskozásán, s ott találkoztak az Egyesült Ál lamok. Kanada és Közép- Amerika 13 református egyházának IriMdőtteivtiL A két igénytelen fajtából a fehér amurból és a bu­sából 23.5 ezer kerül ta­vasszal a tógazdaságokba. A halászattal foglalkozó közös gazdaságok arra tö­rekednek, hogy a jelenlegi holdanként 5 mázsás hal­hús hozamot 7—8 mázsára növeljék. Hasznosnak bizonyult a szolnoki Felszabadulás Ha­lászati Tsz vállalkozása is, amely a fegyvernek! Holt- Tisza ágból 78 holdat elre- kesztett és ott tógazdaság rendszerű haltenyésztést folytat. A korábban 25—30 kilogramm halhúst adó holt ág j/izéből holdanként mát 400 kiló halat fogtak ki. A haltenvésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek foko­zatosan megvalósítják a halastavak rekonstrukcióját is, amely fontos feltételé a jó haltenyésztésnek. Á kül­Ifereslede'em 1967. évi terve Az elmúlt hetekben va­lamennyi szocialista or­szággal államközi tárgyalá­sokat folytatott a magyar külkereskedelem, s megkö­tötte az 1967-re vonatkozó árucsereforgalmi megálla­podásokat. Az államközi megállapodások fontos alap­ját képezik a külkereske­delem 1987. évi export-im­port tevékenységének. Az ez évi tervekről, feladatok­ról az MTI munkatársa Külkereskedelmi Min’szté- riumban a következő tájé­koztatást kapta: Az exporttervet tavalv 104.4, á az importtervet 97.8 százalékra teljesítettük — hangzott a tájékoztatás. A szocialista országok viszony­latában az export 5.9 szá­zalékkal haladta meg a tervezetet, az import terv­teljesítés pedig 95.4 száza­lékos volt. A tőkésorszá­gokba irányuló kivitel 1.3 zsázalékkal, az onnan szár­mazó import pedig három százalékkal múlta felül a tervezettet. A külkereskedelem össz­forgalmának növekedésére egyébként jellemző, hogy az áruforgalom értéke az 1960. évi 22 milliárd devi­za forinttal szemben tavaly már elérte a 37 milliárd deviza forintot. Ebben az évben a beho­zatal mintegy hat százalé­kos növekedésével számo­lunk. A könnyűipar, ezen- belül a textilipar nyers­anyagellátásában változást jelent, hogy az iparágak, illetve az üzemek csak de­vizakeretet kapnak, s azon belül maguk döntik el, hogy milyen alapanyagot, pl. gyapotot, műszálat, esetleg szintétikus fonalat, vagy °-"->niút kémek. Mozgalmas év hasznos vendégeskedéssel, sok tanulással9 kedvelt kirándulásokkal Kedvelt találkozók Á tavalyi és az idei beruházások A megyei tanács vb-ülése Hogyan teljesítettük az 1966. évi tanácsi beru­házások tervét, milyen feladatok várnak megvalósí­tásra ez évben? Lényegében erről szólt a megyei ta­nács vb tervosztályának jelentése, melyről tegnap délelőtt — soronkövetkez ő ülésén — tárgyalt a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Határon túl Asszonyi vonzalom Főzés és külpolitika Ki, hová ? A magyar református egyház küldöttsége Amerikában

Next

/
Thumbnails
Contents