Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
1M7. január 11. SZOLNOK MEGYEI NftPLAF s Fogyasztás és tájékoztatás Mit vásárolhatnak az amortizációs alapból a tsz-ek ? As ismert közmondás szerint a jó portéka nem kíván nagy hírverést. Az éiet a közmondást annyiban igazolja, hogy a szép, a jó valóban könnyen talál velőre. Ám ahhoz, hogy a szép és a jó időben találkozhasson a vásárlóval, szükséges a reklám. Ennek számos oka van. A technika fejlődésével az áruválaszték gyorsuló ütemben bővül. Százával születnek új fajta anyagokból új fajta áruk. A fogyasztók előtt ismeretlen árut legrövidebb idő alatt a reklámpropaganda mutathatja be. A műszaki technikai fejlődés korszakában a gyártmányok érthető okokból gyorsan elavulnak. Ezért az értékesítés meggyorsításához jelentős gazdasági érdekek fűződnek. Mégis az tapasztalható, hogy hazánkban a fogyasztási eszközöket termelő és értékesítő vállalatok többsége alig él a reklámpropaganda lehetőségeivel. Sokan úgy vélik, hogy a tervgazdálkodásban a lakosság igényeinek megfelelő mennyiségű árut termelnek és az reklám nélkül is értékesíthető. E felfogás híveinek elkerüli figyelmét az a körülmény, hogy a leggondosabb tervezés sem segít, ha a fogyasztókat nem tájékoztatják a tervezők szándékairól. A tájékoztatás fontos része a reklámpropaganda, amelyet semmilyen más eszköz nem pótolhat. A jelenlegi kezdetleges állapot a közelmúlt rossz gyakorlatával is magyarázható. A néhány jó plakát és újsághirdetés mellett előfordul — nem is ritkán — a hatástalan, semmitmondó reklám. A hirdetés szervezésével, szövegezésével és „tervezésével” foglalkozó intézményekben egyes dolgozók, gyakran úgy vélik, hogy elegendő a pénzügyi bevétel biztosítása, a hirdetés hatása már nem rájuk tartozik. A leggyorsabban, legnagyobb tömegekhez eljutó napilapokban megjelenő hirdetések is számos fogyatékosságot tartalmaznak. Sok a szürke, érdektelen hirdetés, amelyről jogos a kritika: kár a helyért, kár a pénzért! Mi több, Haraszti István ezermester. Tanult szakmája géplakatos. Az egyik fővárosi iparitanulóképző intézet oktatója. A főváros XVIII. kerületi Vörösfény utcai lakásában — minden elektromossággal működik. A szoba mennyezetén csillár. A lámpák és reflektorok fényerőssége és az égők színei szabályozhatók: ha kell intenzív erősségű ek, máskor gyertyányi fényt andak csupán. A csillár közepén ventillátor kavarja a helyiség levegőjét — hangtalanul, a motor valahol a padlástérben van beépítve. Az ablaknál, a hagyományos faasztal helyén áll az automatikus vezérlőasztal, sok pénzébe, még több szabadidejébe került Haraszti Istvánnak. A fekvőhely lábánál kis szökőkút, a rádiókészülék mellett távvezérlésű magnetofon, maga az ágy fűthető, saját találmánya transztor- mátor-szerű szerkezet óvja az alvót a túlfűtéstől, a tűztől. Haraszti Istvánt, reggelente a rádióból felcsendülő zene ébreszti. Az automata vezérlőasztal műszerei, egy bizonyos, előre meghatározott időben bemegtörténhet, hogy az elügyetlenkedett hirdetés ellenszenvet ébreszthet a fogyasztóban. Mondani sem kell, hogy ez csak akkor kerülhető el, ha az újságban megjelenő hirdetés terjedelmét, formáját nem a j véletlen, a pillanatnyi pénzügyi helyzet, hanem az ésszerűség, az elérendő cél határozza meg. Az ötletes művészi grafika gyakran megsokszorozhatja az eredményt, de a jó hirdetésnek nem okvetlenül feltétele. Az indokolatlanul túl nagy és főleg agyonzsúfolt újsághirdetés szinte biztos, hogy csak alacsonyfokú hatást tud elérni. Sok tapasztalat bizonyította általános igazság, hogy az újságban csak egy alkalommal megjelenő kereskedelmi hirdetés „nem hirdetés!”. Az újságban megjelent árureklám tehát akkor éri el hatását, ha az esetleg változatos formában, de többször ismétlődik. Temetői és kereske- I delmi érdek a minél gyorsabb értékesítés. Ennek jól bevált segítő eszköze a plakát, a rádió, a televízió és főleg a sajtóban elhelyezett hirdetés, amelyekkel költségei csak töredékét teszik ki az elérhető eredménynek. Az árutermelő és értékesítő vállalatok mégis igen sokszor a legdrágábbat, a feleslegesen hosszútávú raktározást választják. A raktározási költségeket gyakorta a bank-kamat és egyéb teher is növeli. A gazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy a reklámpropaganda igénybevételével az értékesítésben jelentős eredményeket érnek el. Ahol azonban nem élnek a reklám adta lehetőségekkel ott az értékesítés helyett felesleges raktári készletek keletkeznek. A rekiűmprovaganda a termelés és a fogyasztás összhangjának kiváló eszköze. Érdemes erre anyagi eszközöket fordítani, hiszen a jó reklám, a gondosan szerkesztett tervezet, újsághirdetés költségeinek sokszorosa mutatkozhat a vállalat eredményeiben és szívesen veszi a fogyasztó is, ha tudja: mit miért érdemes megvásárolni. kapcsolják a rádiót. Előtte egy korábbi programozás értelmében a vezérlőasztal már végrehajtotta a tegnap esti utasítást: megfőzte a reggeli kávét, megmelegítette a mosdóvizet. S ha délelőtt kedvére való zenei műsort sugároz a rádió, amit ő munkahelyén nem hallgathat meg, újabb állítás a vezérlőasztalon, és távollétében bekapcsolódik, működésbe lép a magnetofon, majd a kérdéses műsort hangszalagra rögzítve le is áll. Estére azután kényelembe helyezkedve hallgathatja Chopin, Beethoven, Mozart vagy Muszorgszkij dallamait — Munkába való indulás előtt még egy állítás, programozás a vezérlőasztal műszerein, s bizonyos lehet, hogy a lakás ablakai kinyílnak, órás, vagy kétórás időközönként szellőzik a lakás. A kinyílt ablakok automatikusan, öt-tíz perc után visszazáródnak Ám, ha ahhoz sincsen kedve, hogy felkeljen fekhelyéről, s a néhány méter távolságra lévő vezérlőasztalhoz lépjen, mindezt a műveletet fekve is elvégezheti, hiszen, közvetlenül a fekhely mellett van egy telefonszerű készülék, s ezen Erősödött a koz os gazdaság — magasabb a jövedelem Törökszentmiklóson a Rákóczi és a Dózsa Tsz zárszámadása elkészült. Hamarosan a közgyűlésre is sor kerül. A Rákóczi Tsz-ben a halmozott termelési érték 21.8 millió, a Dózsában pedig 19,4 millió. A rendelkezésükre álló bruttó jövedelem az előbbi közös gazdaságban 11,5, az utóbbiban 9.8 millió forint. Ebből a személyes jövedelemre fordított összeg 7,2, illetve C millió forint. Jelentős összegeket felhalmozásra fordítanak a közös gazdaságok. A Rákóczi Tsz-ben 2,8, a Dózsában 2,6 millió forintot. Biz tonsági alapra a Rákóczi Tsz-ben 922 ezer, a Dózsában 1 459 OOO forintot tartalékoltak. Az egy dolgozó tagra eső átlag jövedelem mindkét közös gazdaságban mintegy ezer forinttal haladja meg a múlt évit. felvétele) keresztül, különböző számok híváséval is programozhat. — Még egy nagy tervem van — mondja. — Ablakaim közé mesterséges vízfüggönyt akarok építeni, négyféle színnel festeném meg a vizet, s az időjárástól függőén, függönyözném el „vízzel” az ablakaimat — négyféle színben. Haraszti István, mellesleg szólva, nem tehetségtelen fémszobrász. A réz és a bronz életrekeltője, ötletessége, merész fantáA Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint egy év alatt a termelőszövetkezetek gépamortizációs alapja meghaladta áz egymilliárd- százmillió forintot. — Az adatok szerint ebből az összegből tavaly október elejéig a termelőszövetkezetek felhasználtak 945 milliót. Tehát úgy ítélhető meg, hogy a szövetkezetek vezelyét, hiszen az amortizációs alapnak csak kisebo hánvada marad felhasználatlanul. Arra még nincsenek adatok, hogy valóban olyan gépeket, felsz-re’éseket lud_ tak-e vásárolni, amelyek éppen a termelésben a legfontosabbak. Nincs még kimutatás arról, hogy hány esetben költötték él a pénzt csak azért, mert volt és azt vásárolták, amit éppen kapni lehetett. Valószínű, hogy majd a később elkéA gépesítésben viszont szintén kellene és volna is utánpótlás. Hat vagy nyolc vállalkozó van jelenleg is akik a traktoros tanfolya mot szeretnék elvégezni azzal a szándékkal, hogy egy ben vontatóvezetői jogosít ványt is szereznek. Sajnos a városban szervezett tanfolyamra még várni kell, sőt az a félő, hogy esetleg ez a tanfolyam az idén el is marad. Ez pedig köny- nyen azt jelenti, hogy a ziája szebbnél szebb szobrai. ötvösmunkái egyre több elismerést kapnak. Ha valakire illik a szó: autodidakta, akkor Haraszti Istvánra ugyancsak illik. Elektromossággal sohasem foglalkozott, ma sem tudná műszaki rajzát elkészíteni programvezérléses asztalának, csak érzi a dolgok logikájú t, azok összefüggéseit, egymásra való hatását. — Ugyanúgy, mint szobrainál, ötvösmunkáinál. Zentai Ferenc szítendő felmérések több termelőszövetkezetben feltárnak ilyen jelenségeket. Ugyancsak a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint — bár egy év alatt sokat javult a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás — még mindig kevés az olyan gép, és felszerelés, amelyet raktárról tudnak szállítani az AGROKER vállalatok. Ez a tény értelemszerűen csökkenti a gépválasztás lehetőségét és sürgető feladat, hogy ezen a helyzeten minél előbb változtassa nak. A termelőszövetkezetek gépellátását országosan az AGROTRÖSZT s a megyékben az AGROKER vállalatok bonyolítják. Az AGROTRÖSZT vezetőinek tájékoztatása szerint már 1966-ban az elosztás rendszerét erőteljesebben felváltották a kereskedelmi módszerek. De változatlanul igaz, hogy jó kereskedelmet bonyolítani csak akkor lehet, ha van elegendő árucikk; ha van mivel kereskedni. — Éppen ezért az AGROTRÜSZT- nek egyik legfontosabb programja, hogy növelje a mezőgazdasági gépek választékát, mind a külföldi, mind az itthoni megrendeléseknél igazodjék a termelőszövetkezetek igényeihez, vagyis olyan gépeket szállítson a termelőszövetkezeteknek, amelyekre azoknak a leginkább szükségük van. A tájékoztatás szerint 1667-ben összességében 10 százalékkal több mezőgazdasági gép kerül forgalomba hazánkban, mint 1966- ban. Egyebek között 2000 gabonakombájnt, 7000 traktort, 100 burgonyabetakarító kombájnt és ugyancsak 100 garnitúra cukorrépabetakarító gépsort vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek. A választék: RS—09-es eszközhordozó traktor, — négykerékhajtású UE—28- as, 50 LE-s univerzál Su- per-Zetor, ugyancsak 50 LE-s MTZ, továbbá D4K— B hazai gyártmányú traktor. Az AGROTRÖSZT szakembereinek véleménye szerint a felsorolt traktor- félékből a termelőszövetkezetek igényeit az idén ki tudják elégíteni. Előre- láthatóah kevés lesz a DT—54-es traktor, bár a jelenlegi tervek szerint 580-at hoz forgalomba a mezőgazdasági gépkereskedelem. Változat1anul hiányra lehet számítani szerves- trágyaszóróval felszerelt pótkocsikból, markoló-rakodó génekből és még néhány más gépből, felszerelésből Mindezt összegezve: 1967-ben az AGROTRÖSZT nagyobb gépválasztékot kínál a termelőszövetkezeteknek, mint tavaly. Jogos a kérdés,, mit tegyenek azok a termelőszövetkezetek, amelyek nem találják meg azt a gépet, felszerelést, amelyre gazdálkodásukban leginkább szükség van. A Marvar Nemzeti Bank Mezőgazda- sági Osztályának tájékoztatása szerint változatlanul érvényes, hogy az amortizációs alapban felhalmozódott pénz után a bankfiókok 3 százalékos betéti kamatot fizetnek. Hogy egy- egy termelőszövetkezet mikor költi el pénzét, abba sem a bank. sem más nem szól bele. De a termelőszövetkezetek akkor cselekszenek helyesen, ha pénzüket mindaddig a bankban tartják, amíg csak ésszerű vásárlásra nem tudják fordítani. 1967 elejétől kezdve az amortizációs alapképzés általános a termelő- szövetkezetekben, kiterjed nemcsak a gépekre, hanem az épületekre, ültetvényekre is. Az így felhalmozódott összegeket a Magyar Nemzeti Bank ugyancsak 3 százalékos kamatozással kezeli. A garancia A vál alhoxók egyelőre várakoznak két oldala már szerepel például, hogy 1968 végéig központosítjuk a szarvasmarha és a sertes- tenyészetet. Kőutat építünk a kontai részhez és villamosítunk. Sőt gondozói lakásokat is építünk. Mindezek olyan feltételek lesznek amelyek mellett már sokkal inkább megkövetelhetjük és meg is fogjuk követelni azt, hogy szakmai képzésben részt vegyenek az állattenyésztők. szakma iránti lelkesedésüket is elveszítik azok a 15— 16 éves fiatalok, akik eddig kisegítők voltak az erő- és munkagépek mellett, s most tovább akartak jutni a szakmában. — Mondhatom, hogy a legszorgalmasabb tanulóink a fiatalok. A legnagyobb zárszámadási és tervezési „lázban” sem feledkezünk meg arról, hogy az általános iskolák nyolcadikos tanulói most állnak pályaválasztás előtt. Ott leszünk az iskolában és beszélgetünk velük, hogy közvetlen szóból tudják, várjuk őket. Ilyen „meghívás” alapján van nálunk tavaly nyár óta tizenegy fiatal. Akiket kötelesnek — Vannak, akiket csak kérünk, vannak viszont, akiket kötelezünk arra, hogy képezzék, illetve továbbképezzék magukat. Februárban például a szövetkezet mintegy harminc vezető és fontos beosztású tagjának magunk szervezünk egy többhetes továbbképzést. A közeljövőben bevezetjük a termelőszövetkezetben a garantált díjazást. Azt szeretnénk elérni, hogy a munka szakszerűségére is meglegyen a gara""ia. B. E. H. Ii. tápdús, ízletes, hygiénikus! Tejjel, vajjal, hús és májpéppel dúsított fő- zelék-püré 10 féle vál- tozatban- 5 féle ->'ü- Iia-imuu mölcspüré a legíziete- - sebb nyári gyiimölcsök* bői. Kapható a nagyobb élelmiszerüzletekben V ezérlőasztal az ablaknál A távvezérléses programozó asztal. (Bohanek Miklós Szilágyi Lajossal, a kisújszállási Ady Tsz főagronó- musával egy igen időszerű kérdésről, a szövetkezeti taEgyeiken lelte (iné ;: a gyaloglás — A legnagyobb gonddal kezdem: három-négy évvel ezelőtt megpróbálkoztunk azzal, hogy az állattenyésztőket szakmai képzésbe vonjuk be. Jelentkeztek is, aztán néhány foglalkozás után szinte mindannyian elmaradtak. Először elmarasztaltuk ezeket az érdektelen embereket, aztán jobban mérlegeltük a körülményeiket. Végül úgy láttuk jobbnak, hogy értelmetlen minden télelőn feleslegesen próbálkozni. Ezek az emberek ugyanis télire kiköltözködnek a városból, s alig-alig jönnek haza. Ennek egyrészt az az oka, hogy útjaink miatt egyetlen lehetőségük a közlekedésre: a gyaloglás. — Ha csak a sertés és szarvasmarha tenyészetei gok téli szakmai képzéséről beszélgettünk. A beszélgetés során a főagronómus a következőket mondta el: számítom, az is nyolc felé van jelenleg a területeinken. Kövesút sehol, villany is csak egyetlen helyen van. A termelőszövetkezet fejlesztési tervét alapjában véve kidolgoztuk, abban
