Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-17 / 14. szám

Vi!pp&f&iáe^ieíi* ü/«&i&k / SZOLNOK MEGYEI LA MEG^IpÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAMÄCS LAPJA XVIII évfolyam, 14. szám. Ara 50 tiiiór 1*67. január 17, «edd, Pillantás a múltba ■ ■■ rr I jovobe — Zárszámadás és tervezés az fmss-eknél — Megyénk valamennyi földművesszövetkezetében tag-, köz- és küldöttgyűléseket tartanak a napok­ban. ahol újjáválasztják a vezetőséget, beszámolnak a2 öt év alatt elért eredményeikről, az esetleges problé­mákról. A helyi tanácskozások felmérik: menny ivei emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, sikerült-e kielégíteni a lakosság szolgáltatási igényét, előbbre léptek-e a vagyonvédelemben, s mit kell tenni a moz­galom további szélesítése érdekében. MA: A gaiancia két oldala Gyermekélet Szolnok megyében Bízósági jegyzetek Az idln kezdik a jászberényi könyvtár, a füredi gimnázium, a szolnoki diákotthon építését Elkészüli a szolnoki gyermekváros kiviteli terve Az fmsz-ek munkájában a kereskedelmi tevékeny­ség áll első helyen. Me­gyénk hetvenegy községé­ben 41 szövetkezet és kör­zeti fmsz látja el a lakos­ságot áruval. Tegyük hoz­zá: egyre jobban, egyre színvonalasabban. Míg 1960-ban egymilliárd forint értékű árut biztosított, ad­dig tavaly másfélmilliórd forint volt az fmsz egysé­gek forgalma. Ezt az árubeszerzési mun. ka Javítása mellett elősegí­tette a hálózatfejlesztés, a falusi kereskedelem kultu­ráltabbá tétele is. Több, mint 143 millió forintot fordítottak háló­zatfejlesztésre, korszerű­sítésre. Ez idő alatt épült a tisza- földvári vas-műszaki, a kis­újszállási élelmiszer, a cserkeszöllől ruházati és élelmiszerbolt, a tlszasülyi kisvendéglő, a kunszent­mártoni cukrászüzem, a karcagi ruházati áruház, a Jászapáti szolgáltatóház, a kunhegyes! ABC-áruház és még; több mint 20 egység Az elmúlt évek során ja­vult az fmsz-ek kölcsönző­szolgál iatása is. Huszonki­lenc önálló kölcsönzőbolt­ban elégítik ki a lakosság ilyen irányú igényét Az öt év alatt több. mint négy és félmillió forint veit a kölcsönzési forga­Egyre jelentősebbé válik az fmsz-ek ipari-szoleáltatása. Szikvíz. bambikészítő üze­meket, szeszfőzdéket, asza­ló üzemeket tartanak fenn. Ezenkívül a képkeretezés­től kezdve a harisnyaszem- felszedésig mindennel fog­lalkoznak. összességében több mint kétmillió forint értékű ipari-S2olgáltató munkát végeztek. Az fmsz-ek azonban nemcsak fogyasztási, be­szerző és értékesítő szövet­kezetek, hanem tömegszer­vezetek is, amelyek részt vállalnak a falusi lakosság tájékoztatásában, kulturális Igényének kielégítésében. Több mint 750 önálló mű­soros estet, kulturális szem­lét. író-olvasó találkozót szerveztek. A különböző ki­állítások száma is csaknem kétszáz volt az öt év alatt. Nem beszélve arról a több mint negyvenmillió forint értékű könyvről, melyet az fmsz könyvesboltokból a földművesszövetkezeti bizo­mányosoktól vásárolt me­gyénk lakossága. Mindehhez tegyük még azt is, hogy öt esztendő alatt egymil­lió forintnál is több anyagi támogatást nyúj­tottak a községi könyv­tárak fejlesztéséhez. Nagyszerű eredmények­kel járt a falusi bankok, a takarékszövetkezetek élet- rehívása is. A tak°rék«zö- retkezetekhez fordulnak ma már segítségért a községek­ben a kislakásépítők, a háztáji gazdaságukat meg­szilárdítani akarók. Háztar­tási gépeket, televíziót vá­sárolnák az itt kapott köl­csönből. Megnőtt a biza­lom a falusi bankok iránt. Bizonyítja ezt, hogy 1960- ban csupán hét és félmil­lió forintot vittek be a ta­karékszövetkezetekbe az emberek, ma viszont a be­tétállomány csaknem öt­venmillió forint. Arányosan emelkedett a kölcsönösszeg is. Az elmúlt öt év alatt több mint 76 millió forint hitellel segítettek a falusi embereknek. Ezekről az eredmények­ről számolnak be a napok­ban megyénk 41 fö’dműves- szövetkezetében, több mint sz-ázezer fmsz-tag előtt. A megtett útra való vissza­pillantással egy'dőben a jö­vő is napirenden szerepel Szó lesz azokról á tervek­ről, melyek megvalósítása elmossa a városok és a köz­ségek között ma még érez- * I A karcagi Általános Sze­relő és Gépjavító K tsz ben az elektromos részleg mű­szaki kollektívája — saját I tervezésük alapján — vil­lanymotorokhoz, transzfor­mátorokhoz és egyéb elekt­romos gépekhez való vizs­gálókocsit épített. Az új mű­szer segítségével sokkal pon­tosabban és biztonságosab­ban adják ki a ktsz-bő! a ja­vított gépeket. Képünkön Iványi Sándor az új mű- —i va 1 transzfe-^-álor szigetelést vizsgál hető kereskedelmi válasz­tóvonalat. Tíz új áruházjellegű, 24 iparcikk- és 59 vegyes élelmiszerbolt, 6 cukrász­da, 10 étterem, 32 büfé- fala.ózó teszi majd kultu­ráltabbá a falusi kereske­delmet. Több mint 180 kiskereske­delmi és vendéglátóipari egységet bővítenék, ötven­hatot korszerűsítenek, s mintegy kétszáz egy.égba új berendezés kerül, ösz- szességében kétszáz millió forintot meghaladó beruhá­zással kívánják biztosítani a lakosság kulturált k szol- gálását, jobb áruellátását. Jóleső érzés olvasni eze­ket a terveket. Megvalósu­lásukig azonban még na­gyon sokat kell tenni. A „hogyan”-ra az Országos Föl dművesszöve’kezet! Ta­nács nemrégiben megjelent irányelvéi sok hasznos út­mutatást adtak. A végered­ményig adódó , tennivalók meghatározása, a távlati tervek részfeladatainak va- tóraváltása azonban a je- len'egi taggyűlések felada­ta. Az fmsz-tagság együt'es javaslata, s azok figyelem- bevétele le«z alapja az el­következendő öt esztendő sikereinek. Hétfőre mindenütt az or­szágban befejezték a vá­lasztási elnökségek és a választókerületi bizottságok tp-riainak kijelölését. Az új választójoei tör- vénv értelmében — az idén gi só’-->n — nem Oek a ( soron következő választá­Foliozódik a hideg Hazai folyóinkon az utób­bi napokban a legjelentő­sebb változás, hogy a Du­na magyar szakaszáról le­vonult a jég, s„ miután a vizhőmérséklet 0,2—0,8 Cel­sius fok, attól sem kell tartani, hogy újabb jégtáb­lákat növeszt a folyó. A Tiszát csaknem 500 kilo­méter hosszú. jégtakaró fedi. A magyar és a jugoszláv vizügvi együttműködési megállapodások alapján, néoy magvar jégtörő hajó tartózkodik jugoszláv vize­ken, hoey segítsen a fo­lyók jégtelenítésében. ☆ A kontinens északkeleti tájairól indult Igen hideg és száraz jellegű levegő özönlik be hazánkba. — A zavartalan napsütés ellené­re fokozódik a hideg. A Meteoroiégiai Intézet hétfő reggeli hótérképei szerint az ország nagy ré­szén elvékonyodott, itt-ott me^szakadozott a vetések téli .hób”ndáia”, a maga­sabb helyeken még nincs k,'u; p«<;pKS baj a téH snert „alapjával”: a Szabadság- hegyen 26. Dobogókőn 46, fTri„ptpt*n 85. a Két-pste- f*r> 84. M'íkHMrázán 62. LÜ-’ Ínfüveden 98 M-rin-Hetőn T-ll-í bánván 44 Sátor- pliaúibe’ven a Magas­hegy lejtőjén 48 centis a hóréteg. /V rnefeoroióoiisok szerint Ifodrl esHP szórványos hó- szállíngózásra van kilátás. sok előkészítésére és lebo­nyolítására, hanem az or­szággyűlés és a tanácsok megbízatásának teljes idő­szakára hívták létre a vá­lasztási e'nökségeket és a á'nsztókerületi bizottságo­kat A művelődési otthonok berendezéseinek bővítésére kétszázezer forintot fordít az idén a megyei tanács művelődési osztálya. Ebből az összegből a zeneoktatás fejlesztése érdekében el­sősorban zongorákat vesz­nek. Még nem döntötték él, hogy melyik kultúrház kap majd azokból. A berendezés gyarapítá­sánál azonban sokkal jelen­tősebb a művelődésügyi be­ruházásokra biztosított ösz- szeg. Annak felhasználásá­val mind a tervezésben, mind a kivitelezésben je­lentős fejlődés várható. Jászberényben például a zsinagógát könyvtárrá ala­kítják. A kiviteli terv március 20- ra készül el. Az új könyv­tárépületet jövőre adják át. Az idén egymillió forint értékű munkát szándékoz­nak elvégezni rajta. Számításba vették a tó­szegi és a jánoshidai műve­lődési otthonok felújítását. Erre a célra 500 ezer, illet­ve 250 ezer forintot biztosí­tanak. A felújított művelő­dési otthont a tószegi ta­nács a következő években szakköri helyiségekkel bő­víti. E munkák értékével együtt 900 ezer forintot költenek a tószegi művelődési ott­honra. Rá is fér, annyi biztos. Az idén — 1,7 millió forint ráfordítással — befejeződik a Szigligeti Színház elekt­romos rekonstrukciója. Oktatási vonalon jelentő­sebbek az idei beruházások Megkezdik például a 8 millió forintba kerülő ti­szafüredi gimnázium épí­tését, s négy millió forint érté­kű munkát el is végeznek rajta. Az új intézményben 1968 őszén kezdődik a ta­nítás. Szolnokon még ebben a negyedévben birtokba ve­hetik az apróságok a Vü- röscsillág úti új bölcsődét. Az idén — szintén a megyeszékhelyen — rzaz- ötvenhat személyes diák­otthon építéséhez kezde­nek. s jövőre adják át. Minden hálóhoz mosdó lesz. Léte­sítése szép summába — 6,2 millió forintba kerül. Szeptemberben már meg­kezdődhet a tanítás a szol­noki Fiumei úti, 16 tanter­mes új általános iskolábar is. Négy politechnikai mű­helyterem is épül ott. A felszereléssel együtt hozzá­vetőleges számítások szerint 11 millió forintba kézül ez az iskola. Felújításra a mezőtúri Kossuth úti iskolában 300 ezer, Törökszentmiklóson a Rózsa Ferenc útiban 1,1 millió, Szajolban 400 ezer, Alattyánban szintén 400 ezer forintot fordítanak. Ilyen célra a megyében a beruházá­sokon felül körülbelül 10 millió forintot költenek. Kunhegyesen 2 millió forin­tos költségelőirányzattal di­ákotthont létesítenek. Az előbb említetteken felül az iskolák rendes évi karban­tartására húszmillió for.n- tot használnak fel. Az idén Kisújszálláson átadják a 2,4 millió forintból épülő gyógypedagógiai iskolát. A fenti számok együtte­sen igen tetemes összegei tesznek ki. Korántsem olyan szép azonban a meny­asszony, mint amilyennek látszik. Megyénk 592 művelődés- ügyi intézménye 1801 épü­letben van elhelyezve. Ha a felújításra szánt ösz- szeget elosztjuk az épületek számával látjuk, hogy a nagy előrehaladás ellenére bőven marad még tenni­valónk, hiszen nagyon SOi< a felújításra váró épület. Figyelemre méltóak a tervezés alatt álló munkák is. A LAKÓTERV gondozá­sában készül a 16 tantér. mes szolnoki szakközép- iskola terve. A Tisza-parton. a régi tűz­oltólaktanya helyén építik majd fel- Az idén megkez­dik a tervezését a jászberé­nyi általános iskolai diák­otthonnak és több felújítá­si munkának is. Régebben sok szó eset! a szolnoki gyermekváros­ról. Annak kiviteli terv« most készült el. Hitelfede­zet azonban nincs rá. Je­lentős összegről volna szó hiszen a gyermekváros be­ruházási értéke megközelít a 30 millió forintot. Fel. tétlen szükség volna azon­ban rá, hiszen pillanatnyi­lag 1300 gyermekből csak két- százharmincat tudnak me­gyénkben intézeti név& lésben részesíteni. Ilyen vonatkozásban a leg­rosszabbul állunk a megyéi: között. Jó volna, ha a Mű­velődésügyi Minisztériun legalább jövőre lehetőv tenné, hogy a majdne' félmillió forintba kerül terv testet öltsön. 9- B. — mj — r Uj maszerlioesí, pontosabb vizsgálat KiVöl ék a választási e'nökségek és vá asztókerülefi bizottságok tag ait

Next

/
Thumbnails
Contents