Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
gltséget kapunk, a gyermekek utaztatásában még mindig vannak zavarok. Tavaly egy iskolabuszt kaptunk, jó lenne még több. A bejáró gyerekek valamennyien napközis ellátást kapnak. S ha már itt tartunk, e téren is van gondunk. Cptllt egy 800 személyre elegendő központi konyhánk, de ez már kicsi. Naponta itt 780 személyre főznek. Megoldás a következő évek feladata lesz. Talán még annyit: a strandfürdőnk mellett 5 holdas erdőben nyári napközis tábort létesítettünk, ahol a nyári szünetben 150—180 gyermeket tudunk elhelyezni. — Köszönöm a felvilágosítást. Kutyakosár és norvég kesxtyű A háziipari szövetkezetben jelenleg 199 nőt foglalkoztatnak bedolgozóként. S hogy ezek az asszonyok milyen eredményeket érnek el, azt híven mutatja az 1966. évben teljesített majd 6 millió forintos termelési érték. Készítenek itt kutyakosártól kezdve a norvég- mintás "kesztyűkig, a gyékény dísztokokig sok mindent Termékeiknek 61 száÜdülőteJep a városban Megyeszerte, de nem túlzás, ha azt Írjuk, országszerte is hires a törökszent- miklósiak strandfürdője, melyet az egész város ösz- szefogásával, . többségében társadalmi munkával is községfejlesztésből hoztak létre. Minden évben építenek itt: hol öltözőt, hol más egyéb létesítmény. S Mit tart az elmúlt négy év legnagyobb eredményének? Etlényi Zoltán. a városi művelődési ház igazgatója: — Mindenekelőtt, hogy gazdagodott művelődési házunk. A városi tanácstól Jelentős összeget kaptunk a művelődési ház berendezésének fejújítására, különböző szemléltető eszközök, új vetítőgép vásárlására, Emellett megkezdte működését a zeneiskola, ahol Jelenleg szolfézs, zongora, hegedű és cselló tanszakokon százötven növendék tanul. Tóth Lajos, az Aranykalász Termelőszövetkezet p árttitkára: — Számomra legjelentősebb, hogy sokat fejlődött a város mezőgazdasága. A szövetkezetek jól gazdálkodó Jövedelmező gazdaságokká fejlődtek. A mi szövetkezetünk vagyona 1966. decemberére 55 millió forint lett. Az egy tagra jutó évi részesedés eléri a 19 ezer forintot. Három év alatt a termelési érték két és félszeresére nőtt, vagyis jelenleg már körülbelül évi 46 millió forint termelési értékünk. És örülök annak, hogy tavaly a tsz-ben munkaképtelenné vált, de öt évet a közös munkában részt vett tagoknak jöve- delemkiegészitést szavazhattunk meg az öt év átlagjövedelmének 20 százalékát. Bácsi József, a városi tanács vb titkára: óét. Naponta ugyanis 1500 köbméter szennyvíz elvezetése nem volt megoldva. Jövőre üzembe helyezzük az új csatornát, melynek építésére 16 millió forintot kaptunk állami költségvetésből. Az első építési ciklusban 8 kilométer szennyvízcsatorna épül meg. A másik nagy esemény, ne vegye szerénytelenségnek, de mégis nagy dolog, hogy a városi tanács vb titkára lettem. Soltész Lajos, ■ finom- mehanikai vállalat technikusa: — Számomra legfontosabb: megoldódott a lakásproblémám. Igaz, hogy ehhez a vidéki ipartelepítés is hozzájárult. Budapestről Jöttem Törökszent- miklósra dolgozni. Budapesten albérletben laktunk és havonta 500 forintot fizettünk. Bizony nehéz volt az háromtagú családom számára. Tavaly július 10- án kaptuk kézhez a lakáskulcsot, éppen hatodik házassági évfordulónkon. Lakásunk szép és kellemes. Azért néhány problémát is mondanék. A házban, ahol lakunk, sok lakásban íelpúposodott a parketta, s emiatt a lakók nem tudnak rendesein elhelyezkedni. Azután nem megfelelő az áruellátás. Szeretném, ha mindezek rövidesen megoldódnának. Az új tanyai diákotthon épülete aoiak körzetesítésével. — Ez valóban Így van. A közoktatásban legjelentősebb eredményünk, hogy az 1961-es reformtörvény következményeként 1964. szeptemberére a megyében elsőként befejeztük az iskolák körzetesítését. Ez azt jelenti, hogy az általános Iskolák felső tagozatára járó tanulók mindegyike szakoktatásban részesül. — S hogyan tudták ezt megoldani? — Mindenekelőtt építettünk égy általános Iskolai kollégiumot a minisztérium és a megyei tanács segítségével. Ezenkívül egy négy tantermes iskolát. E két létesítmény két ás fél millió forintba került, melynek felét községfejlesztésből fedeztük. Probléma azonban, hogy napjainkban még mindig kétszáznegyvenhat gyerek lár be autóbusszal az Iskolába. — S a bejáró gyerekekről kegy tudnak gondoskodni ? — Bár az AKÖV-től sok serruháZf szál A város—kereskedelmi hálózatát lényé^sen 'V fejlesztették az elmúlt négy év alatt, inkább kort^ rűsítették az üzleteket. Az áruforgalom azonban ni év alatt 44 millióval emelkedett. S ennek cs’ í tizedrészét látta el a földművesszövetkezet. Nem így lesz azonban a jövőben. A városi fürdő területén március 1-én megkezdik egy élelmiszerbolt és egy kisvendéglő építését 1 800 000 forintos költséggel. ősszel hozzálátnak a négy és fél millióval épülő vendéglátóipari kombinát létesítéséhez, melyben 40 személyes szálloda, étterem és presszó építésé szerepel. Két ABC-áruház épül, egyet a kisker vállalat, egyet pedig a földművesszövetkezet építtet. S ami még bizonyára érdekli a törökszentmiklósiakat: a KISZÖV két és fél millió forintos költséggel szolgál- tatóházat létesít a városban. zaléka exportra megy. Az elmúlt évek alatt új üzemházat kapott a szövetkezet, s dolgozik már a perzsaszőnyeget készítő részlegük is. mindazok, akik idejárnak pihenni, felüdülni a napi munka után, vagy évi szabadságuk alatt, nemcsak fürödhetnek. Csónakázhatnak is a mesterséges tavon. — Bár én nemrég kerültem a városi tanács vb apparátusába, de mint törökszentmiklósi lakos azt tartom a legnagyobb eredménynek, hogy megkezdtük a szennyvízcsatorna építéfrtas Varga Viktória Fényképezték: a törökszentmiklósi városi művelődési ház fotószakkörének tagjai. Hl ^-**9» 7Ä szentmikiös Vázlatok a múltról ip örökszentmiklós kis sá- * tortelep volt a kezdet kezdetén. Ezt a téli sátortelepet, amelyből a későbbi állandó falu kifejlődött, csak Bálának hívták: a Bala családé volt, 50 ezer magyar hold ezen a vidéken. Pontosan mikor alakult, nem tudni. Tóth Sándor — akinek történeti kutatásait könyvalakban megjelentette a városi tanács vb — munkájában így ír erről: „...Volt egy feljegyzés arról, hogy 1044 nyarán Aba Sámuel tiszántúli haderejének egyik része, mely a karcagi Apavárról indult, itt Szentmiklóson vonult át m Dunántúl felé, az Abára végzetes ménfői ütközetbe; és hogy 1074 február utolsó napjaiban Salamon királyunk Géza herceg és fővezér ellen támadva a befagyott Tiszán átkelvén Szentmiklóson átmenve sie. tett a' kemeji csatába.” hódoltságot követő áldatlan viszonyok miatt elnéptelenedett, a Törökszentmiklós nevet adta a helységnek. Ennyit a régmúltról. A huszonegynéhány évvel ezelőtti időkről csak annyit, hogy igen lassan épült az akkori község, • hogy nagybirtokosi uradalmakban dolgoztak az emberek. 3 elentős változást a miklósiak életében Is az 1944-es esztendő hozott. S méainkább 1952, amikor a városi rangot kapta meg. Napjaink eseményéről pedig szóljanak a következő sorok, képek. Gyűjteménytár a helytörténeti anyagoknak Alig akad ember, aki ne ismerné Butyka Béla nevét a városban. A nyugdíjas pedagógus évtizedek óta foglalkozik helytörténeti anyagok gyűjtésével. Lényegében az ő munkájának köszönhető, hogy egy hely. történeti gyfljteménytár létesült Törökszentmiklóson, s hogy abban értékes anyagok kerültek elhelyezésre. Igaz, a városi tanács mintegy 30 ezer forintos költséggel a városi könyvtár régi épületét alakftatta át a múzeum számára, s azt új helyre költöztették. Csupán néhány érdekesebb anyag a gyűjteményből: török lőportartó, aranyozott bronz karperec, gyűrűs kard a szarmata korszakból, az 1830-as országgyűlés Jegyzőkönyve, női kisbunda az 1904-es esztendőből. És hosszan lehetne még sorolni mindazt az értékes leletet, amelyet a gyűjtőkör tagjai — s Ide tartozik szinte a város valamennyi lakója — a múzeumnak ajándékoztak. Még csak annyit: a város lakói nemcsak gyűjtöttek, hanem látogatják is gyűjteménytárukat. A hetenként négy alkalommal nyitvatartó múzeumot tavaly októberben több mint hatszázan, decemberben ennél is többen látogatták. ÍME A VAROS... C honnan a név. Tö- *“* rökszentmiklós? „•■■A keresztény vallás felvételével sok külföldi szokás honosodott meg nálunk, ilyen volt, hogy egyikmásik földbirtokos a maga - védőszentje tiszteletére épit- tett templomot és falujának nevét is átváltoztatta a védőszent nevére. Így lett Szentmiklós, mivel hogy ellő templomát Bala Miklós nevű földesúr emeltette. A török időkben — mivel itt épült egy török vár — törökök Szentmiklósa néven emlegették a települést.” Amikor 1720-ban Almásy János, a mai Szentmiklóst alapította, mivel az a török — a templom tornyából nézve. Ez a felvétel még ősszel készült. Most fehér hótakaró borítja a háztetőket, az utcákat, s csupaszon meredeznek a fák ágai. Miért közöljük mégis ezt a képet? A városi tanács vb tablókat készít képekkel, grafikonokkal a város négy éves fejlődéséről Nos a képsorozatnak ez a felvétel lesz a nyitó képe.
