Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

ISOTj január 15.

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP

3

Zárszámadásra készülnek a karcagi Lenin Tsz-ben

Január 28-án tartják zársz ámadó közgyűlésüket a karcagi Lenin Termelőszii vetkezet gazdái. Ezt megelőzően összesítik a múlt év könyvelési tételeit Szöl- l&si Sándor főkönyvelő és Kele Imre könyvelő. Sikeres évet hagynak maguk mögött a közös gazdaság dolgozói, mert közel kétmillió forintot fizetnek ki a tagoknak

Választási előkészületeit Torok•

szemtmikiósom

Mint az országban mindenütt, Törökszentmiklóson is nagyban készülnek az országgyűlési és tanácstagi választásokra. Dolgozik a négytagú választási csoport melynek feladata a választás szervezeti, politikai előkészítése.

Ennek érdekében Török- szén tmiklóson 66 városi választókerületi, 4 megyei választókerületi és 1 országgyűlési képviselő választókerületi bizottságot hoztak létre. Emellett a szavaaókörök számának megfelelően megalakult a 30 szavazatszedő bizottság is. A választásban hivatalosan közreműködő szerveken kívül a politikai munka hatékonyságának fokozása érdekében a városi pártbizottság kerületi agi- tációs csoportokat szervezett Az e munkába bevont aktívák száma meghaladja a nyolcszázat

Törökszent*niklÓ6on is befejeződött a választásra jogosultak összeírása. A jelölőgyűléseket pedig február 2-a és 17-e között tartják meg a városban.

A zárszámadás nemcsak gazdasági munka

Tapasztalatokat, javaslatokat összegeznek a párttagok

A kunszentmárton—kungyalui Zöldmező Tsz irodájában hangos szó is alig esik. Mindenki vigyáz, hogy ne zavarja a könyvelők, a zárszámadási mérleg készítésében segítkezők munkáját A párttitkár, az elnök és a főagronómus a műhely, a raktár környékén található. Egyszóval olyan helyen, ahol napközben több ember megfordul. Beszélgetnek. S mi egyébről is beszélhetnének, ha nem a közelgő zárszámadásról.

— Az év végi számvetés a pártszervezet vezetőinek, tagjainak is munkát ad — mondta Borsós Sándor párttitkár. — A négy leltározó bizottságban egy-egy párttag is munkálkodott, fejes János, Imrei László, Fodor József és Mujzinger A nd- rás. Velük külön, s az egész leltározó bizottsággal is megbeszéltük, hogy mindent pontosan, precízen vegyenek számba, mert az összesített leltár csak így ad hű képet gazdaságunkról.

— Így is történt — erősítette meg a párttitkár szavait a közös gazdaság főkönyvelője. — Pontos, jó leltár készült. Lelkiismeretes munkát végeztek a leltározó bizottságok, s az őket segítő mintegy huszonöt aktivista. Ismét meggyőződtünk arról, helyes, hogy olyanokat választottunk a leltározó bo- zottságba, akik már több éve résztvettek ilyen munkában. A bizottságok ' eze- tői pedig könyvelői képesítéssel rendelkező szeműyek voltak.

— A párt és gazdaságvezetők. valamint az ellenőrző bizottság végig figyelemmel kísérte a zárszámadási munkának ezt a nagyon fontos folyamatát — vette vissza a szót Borsós Sándor. — Szúrópróbaszerűen ellenőriztünk s tapasztalatainkról, a leltározás eredménveiről már skkor Is beszélgettünk az emberekkel. Az utóbbi napokban pedig ez a fő feladatunk. Az X-es üzemegységben brigádgyűlésen történt meg a számvetés: az adott területen dolgozók mit csináltak helyesen, hol hibáztak, mulasztottak. S mindez hogyan befolyásolta az 1966. évi gazdálkodás eredményét. A közeli napokban a II-es üzemegységben tartunk brigádgyűlést hasonló céllal.

— A zárszámadó közgyűlés előtt pártszervezetünkben is megtörténik a „zárszámadás”, vagyis taggyűlésen adunk számot arról, hogyan sikerült valóravál- tani az éves politikai intézkedési tervet. Megdicsérjük azokat, akik a legtöbbet tettek az elmúlt év során a pártszervezet tennivalói, s a termelési feladatok megoldásáért. Természetesen szénítgetés, takar- gatás nélkül tárjuk a párttagság elé a negatív dolgokat is, hoev a hibákból, a mulasztásból is tanulva még jobban felkészüljünk az új gazdasági évre.

— Tennivalónk bőven lesz — szólt közbe Imrei László, az ellenőrző bizottság elnöke —, hisz már a leltározás során olyan tapasztalatokat szereztünk, amelyeken mindenképpen fontolóra kell vennünk. Többek között azt. hogy miként csökkenthetnénk a takarmányozás miatti gond- lainkát. Az állattenyésztés

ellenőrzésekor győződtünk

m arról, hogy a gondozók lelkiismeretesen, szakértelemmel végzik munkájukat. Azon viszont ők nem tudnak segíteni, hogy kevés a szálastakarmány. Erre a jövőben a gazdaságvezetőknek kell nagyobb gondot fordítaniok. A gépek karbantartásánál, tárolásánál is van javítanivaló. Ügy gondolom, maguk a szövetkezeti gazdák is sok észrevételt, tapasztalatot monadnak el még a zárszámadó közgyűlés előtt is a beszélgetések alkalmával.

— Éppen az a célja a

brigádgyűléseknek, a kisebb vagy nagyobb csoportokban történő beszélgetéseknek, hogy a gazdálkodás tapasztalatait, az emberek javaslatait, elgondolásait ősszegyűjthessük — mondotta ismét a párttitkár. — Természetes, hogy az embereket a fontosabb számok Is érdeklik. Az. hogy miből mennyit termeltünk, mit mire költöttünk, hogyan gyarapodik a közös vagyon, miként alakul a gazdák jövedelme. A zárszámadó közgyűlés beszámolója tartalmazza majd ezeket az adatokat. Annyi bizonyos, hogy nem kell szégyenkeznünk a termésátlagok miatt, teljesítettük exportkötelezettségünker S az egész évben rendszeresen dolgozó szövetkezeti gadák is megtalálják számításukat, elégedettek lehetnek a szorgalmas munkával szerzett jövedelmükkel — summázta véleményét befejezésül a párt- titkár,

Nagy Kä&äMä

Az idei szilveszter még nem jelent gyökeres

Interjú Keresztes Dánossal, a jászberényi Áprttógépgyár igazgatójával

A megyében egyedüli, de az országban is csak néhány olyan egyedi gépgyár van, mint az Aprítógépgyár. Bátran mondhatjuk, ez a vállalat az utóbbi években örvendetesen feljavult, teljesíti amit elvárnak tőle, vezetők s munkások céltudatosabban végzik feladataikat. Tavaly 106,4 százalékra teljesítette export, 103,1 százalékra befejezett termelését. A termeléssel kapcsolatos minden mutatója kedvező, s a tavaly előtti 10 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést az elmúlt évben körülbelül 4 nappal sikerült növelni, 14 napra számíthatnak az aprító gép gyáriak. Keresztes

Jánostól e beszélgetés folyamán elsősorban azt akartuk megtudni, hogyan készülnek a jövőre^ az eddiginél nagyobb feladatok megoldására.

— &9V gondolom, kétfelé kell választani azokat az intézkedéseket, amelyek már az új szellemében születtek. Egyik a minisztérium, a másik a vállalat hatáskörébe tartozik. Igazgató elv- társ egyetért velem7

— Igen. Először talán az előbbiről beszélek. Már most nagy könnyebbségünkre szolgál, hogy ebben az évben szabadabb lett a kezünk. Csökkent a kötelező tervmutatók száma, csupán az export teljesítéséért, az anyagkésziet, a beruházás és az átlagbér betartásáért tartozunk felelősséggel, [gaz emellett továbbra is jelentenünk kell a létszám, a termelési érték és a költség alakulását, de ez a jövőben már csak információs adatszolgáltatásnak számít. Így azután elmondhatjuk, hogy ha az utóbbiak nem is kötik gúzsba a vezetők kezét, az adminisztratív tevékenység maradt a régi. Ennyit a felettes szerv intézkedéseiről.

— Ha éttérnek a vállalaton belüli módosításokra, melyik ezek közül az, amelyet a legfontosabbnak tart?

— A felső vezetők tehermentesítésére tett utasításoktól várok sokat Arról van' szó, hogy végre mindenki a beosztásának megfelelő munkát végezzen és az irányítása alá tartozó részlegért, osztályért egyértelműen feleljen. Ez így nagyon szimplán hangzik és csak mi tudjuk igazán milyen bonyolult és nehéz feladat megoldására vállalkoztunk, amikor ezt elhatároztuk. Az egyre fokozódó igények kielégítése közben nem engedhető meg, hogy főosztályvezető, — sok esetben az igazgató — foglalkozzon művezetői gondokkal.

téssel történjen. Eddig nagyon sok zavart és késedelmet okozott, hogy az elkészített gépek nem tudtak olyan minőségű munkát nyújtani, amilyent a szerkesztők elképzeltek. Egyszóval. tisztában kell lenniük a műszaki dokumentáció átvevőinek azzal is, hogy mit várnak) a megrendelők a géptőL Ennek érdekében szorosabb a kapcsolatunk a külkereskedelmi vállalattal, máris részt vett egy mérnökünk külföldi üzletkötésben, mely egyúttal tanulmányút is volt.

Ezen túlmenően nem titok, hogy a szerkesztési osztály vezetésében változást tervezünk. Szerencsére

olyan helyzetben vagyunk, hogy az osztályvezetői állást szolgálati lakással még csábítóbbá tudjuk tenni. Néhány ügyes, megbízható anyagbeszerzővel pedig az anyagosztályt próbáljuk erősíteni.

— A bér- és prémiumrendszerben vannak-e új vonások?

— Vannak. Egyéves huzavona után úgy néz ki, hogy bevált a forgácsolóba bevezetett 60 százalékos órabérből és 40 százalékos mozgóbérből kreált bérezési forma. Változtattunk a premizáláson is. Kimondottan vállalati eredményt növelő feladatok végrehajtása után jár az anyagi ösztönzés. De beszélhetek egy valóban új dologról is, a selejtmentes munka premizálásáról.

— Igazgató elvtárs sok hasznos intézkedésről beszélt, de olyan igazán újról, ami az eddigi gyakorlattal szöges ellentétben áll, még nem. Pedig biztosan van ilyen is.

— Tudom, meghökken- tőbb, érdekesebb dolgokról szeretnének hallani, de

egyet mondhatok: ha Igazán újat az új gazdasági mechanizmusba vágót akarunk cselekedni, előbb meg kell reformálni a régit S ezt mi most kezdtük el. Néni lesz látványos munka, ahogyan ledöntjük a rég' gátakat hanem szívós, kitartó harc, egy előre kidolgozott „haditerv” szerint Nagyon sajnálom mindazokat akik 1967 szilveszterén azt várják, hogy az új év napján már minden másképpen lesz. Ezért, ha mondok is most olyant ami ezelőtt még néhány hónappal is elképzelhetetlen volt, ne lepődjön meg, mert ez még nem az igazi

A nyugatnémetországi Schlömann cég öthónapos szállítási határidővel négy kohászati berendezést rendelt külkereskedelmünktől. Mi vállaltuk az elkészítését, csak annyi segítséget kértünk, hogy soronkívül megkapjuk a szükséges anyagokat Novemberben ‘gazoltuk vissza a rendelést és ez év április elején Nyugat- Németországban lesznek a berendezések. A vevő meg lesz elégedve ezzel a gyors szállítással, amelyet csak úgy tudunk teljesíteni hogy egy kicsit a hónunk alá nyúltak. Tehát máris megérkeztünk az égető problémához, az anyaghoz.

— Milyen szerepet játszik majd az Aprítógépgyár a Szovjetunióval kötött nagif- jelentőségű vegyipari gépgyártás lebonyolításában?

—'* Egyelőre annyit mondhatok, hogy már most erőteljesen dolgozunk a szovjet festékipari gépek gyártásán. Jelenleg 3 festékgyárhoz 46 golyósmalmot kell elkészítenünk 50 millió forint értékben. Rendkívül gyorsan kell dolgoznunk, mert a vevő ezer órás üzempróbát kér. Ezért a malmokat Szolnokon a Ti- szamenti Vegy!művek porfesték üzemében kívánjuk a próbajáratásnak alávetni.

Érdekességképpen elmondhatom, hogy a 46 malomhoz 450 tonna 15—20— 30—40 milliméter átmérőjű acélgolyóra lesz szükségünk Mikor ezt a gyártó művet meghallották, elképedte1: Így van ez, a jövőben mé° sok mindenhez hozzá kel1 szoknunk — fejezte be nyilatkozatát Keresztes János Bognár János

— Mi lesz azokkal, akik a rájuk szabott „ruhát” nem képesek viselni?

— Megfelelő „ruhát”, azaz munkahelyet keresünk számukra. Azt hiszem, érthető a vállalat vezetésnek ez az elhatározása, ha a jelenleginél jóval magasabb szintű gépgyártást akarunk produkálni és tudom nem tűnik antihumánusnak ez az intézkedésünk, még akkor sem, ha 15—20 éves gyakorlattal rendelkező közép-, vagy osztályvezetőtől kell is megválnunk.

— Szándékukban van-e egyes, fontosabb munkaterületek megerősítése?

— Igen. Elsősorban a műszaki-kereskedelmi osztályt szeretnénk megerősíteni néhány jólképzett mérnökkel. Rendkívül fontos — mivel a műszaki dokumentációt majdnem teljes egészében tervező irodáktól kapjuk, — hogy a dokumentáció átvétele nagy körültekintéssel éa bozzáérÉpül a földalatti porcelángyár

Több mint félmilliárd for intos beruházással Hódme tóvásárhely határában épül a Finomkerámiai Országos Vállalat alföldi porcelángyára. Szerelik » njraaa- anyagtároló óriási csarnokát