Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Vitát* proletárjai. etfyeo&ljefek t SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG PS á MPfiVPi Titling l APIA XVIII. évfolyam.. 13. szám Ara 80 üli ér 1967. január IS, vasárnap. Pénzért vagy öntudatból /4 karbantartó üzem ve- zeiője mesélte az alábbiakat. Van két kiemel­kedően képzett szakmun­kásuk. Ok végzik nagy ön- tevékenységgel és alkotó fantáziával a bonyolult munkákat, a célgépek, az újítások kivitelezését — hevenyészett vázlatok alap­ján. A két kiváló lakatost csupán életszemlélete kü­lönbözteti meg egymástól — az üzemvezető szerint. A fiatalabb — ahogy mond­ja — anyagias, mert ra­gaszkodik a túlórák, a kü­lönmunkák, a célprémiu­mok megfizetéséhez és sem­mit nem hajlandó „öntu­datból'’ elvégezni. Több esetben fordult már mun­kaügyi döntőbizottsághoz is. Az anyagiasság, az önzés valóban ellenkezik a szo­cialista üzemek munkásai­nk tulajdonosi öntudatá­val De vajon anyagiasság-e követelni a megdolgozott járandóságot kifogástalan munka esetén? És általá­ban helyeselhető-e az a gyakorlat, ha nincs pénz a túlórázásra, az igényelt kü­lön feladat, vagy magasabb teljesítmény díjazására, ak­kor a munkás dolgozzon ..öntudatból”? És még to­vább is mehetünk az imén­ti kérdéssorral. — Az anyagi érdekeltség követ- ke-» 'kaimazása tényleg r i dolgozók politi­k kSsét, öntudatának a ..dását? /«' őrünk izgalmas, visz- sza-visszatérő társa- V dal mi kérdése: mire ala­pozzuk a jövő fejlődésének meggyorsítását? Az anyagi érdekekre, vagy öntudatra? Miért kerül napjainkban — látszólag — konfliktusba az érdek és az öntudat? Az érdek — a dialektikus ma­terializmus szerint — az emberi cselekvés fő mozga­tó rugója. Az öntudat nem az érdekek tagadását, ha­nem azok minél teljesebb felismerését jelenti. Az ér­dek és a tudat magasszíntű egységét csak az anyagi ösztönzés következetes rendszere teremtheti meg. A gazdasági mechaniz­mus reformja nem véletle­nül Irányozzák elő egyik központi feladatként az anyagi érdekeltség rend­szerének továbbfejlesztését. Az önzés, az anyagiasság sokkal Inkább tért hódít olyan viszonyok között, amikor kizárólag az öntu­dattól várják a központi tervutasítások ellentmondá­sainak és a helyi vezetés tnu'^s-'t^'ainak ellensúlyo­zását. Ha viszont kellő anyagi elismerésben és ha­tékony ösztönzésben része­sül a minden szempontból kifogástalan, jó munka, ak­kor a dolgozók szakmai és politikai fejlődése egyaránt meggyorsul, s az öntudatos munka életszükségletté vá­lik. /i z új mechanizmus-**■ nyereségérdekeltségi rendszere megteremti a vállalatok tényleges gazda­sági önállóságát: vagyis a vezetők döntéseit és a dol­gozók cselekedeteit saját jól felfogott anyagi érde­keik vezérlik, de ez csak oly módon érvényesülhet, ha ugyanakkor m népgaz­daság gyorsabb fejlődésén, a társadalmi szükségletek jobb kielégítésén is mun­kálkodnak. Így a kommu­nista alkotó munka új fel­tételei jönnek létre. Rossz munka esetén a vezetők nem hivatkozhatnak majd objektív nehézségekre, a felettes szervek ésszerűtlen, a helyi viszonyokkal nem számoló utasításaira. Az okos javaslatok, az életre­való kezdeményezések megvalósítását nem lehet majd elodázni, ellenkezőleg, a helyi vezetést saját érde­ke kényszeríti a dolgozók ezernyi ötletének, javasla­tának, észrevételének fel­karolására. Mivel a kollektíva veze­tőinek és egyes tagjainak bérszínvonala, prémiuma, nyereségrészesedése jobban függ majd az együttes munkától, az egész válla­lat eredményétől, várható­an növekszik a munkások, műszakiak éa ügyviteli dolgozók aktivitása is. A dolgozók nemcsak egyéni­leg, saját munkakörükben tevékenykednek a jobb eredményeik elérésén, ha­nem határozottabban. fel­lépnek majd a soraikban esetleg meglevő lógás, la­zaság, pazarlás, minőség­rontás ellen. Az öntudatos szocialista munka tehát nem a hiányzó érdekeltsé­get pótolja majd, hanem a „kézzel is kitapintható” egyéni és kollektív érdekek­nek megfelelően a fejlődés maximumára tör. A tuda­tosság szó szerint az egyem és a kollektív érdekek kö­vetkezetes felismerését, tu­datosulását jelenti majd. A ligha tekinthetjük te- hát jelenlegi körüi- friényeink közt anyagiasnak azt a lakatost, aki munká­ját nagy szakértelemmel es hozzáértéssel, kifogástala­nul végzi, de megköveteli érte jogos járandóságát. La­katosunk nincs és nem is lehet tekintettel arra, üo&y van-e a vállalatnak bérke­rete, túlórafizetésre enge­délye. A munka kapcsán neki is, mint nagyon sok dolgozónak, nem az az első kérdése, hogy mit kapok érte, ‘hanem az, hogy Ho­gyan végezheti el a válla­lat és a népgazdaság érde­keit szolgáló feladatokat. A munkások magasfoku öntudatáról tanúskodik az a tény, hogy ma még nem ritkán közvetlen anyagi ér­dekeikkel ellentétben is tisztességesen dolgoznak. (PL ellenszolgáltatás nélküli túlórák!) Mennyivel inkább úgy dolgoznak majd akkor, ha tevékenységük és érde­keik között megszűnik minden ellentét, ha — a rendkívüli eseményektől el­tekintve mind ritkábban kerülnek olyan dilemma elé, hogy pénzért, v^gy ön­tudatból) K. 1. A bő választék létkérdés a világpiacon Behódoltak a svájci és francia kereskedők — Tarolt a kisújszállási campingház — Gyermekjátékok kemény valutáért A kisújszállási Faipari Vállalat játékárui ked­veltek a világpiacon, tavaly nyolc tőkés ország ke­reskedőinek szállították cikkeiket s ezzel jelentős devizabevételhez juttatták az államot Azt. hogy az Idén sem fáj a fejük, — rendelést többet kaptak, mint amennyit teljesíteni tudnak — versenyképes termékeiknek köszönhetik. Mindenekelőtt annak, hogy a vállalat vezetői megértették, a bő válasz­ték létkérdés a világpia­con. Nemzetközi sikereik titka éppen az, hogy min­denkor követni tudják a keresletet Az idén is így történt és megvan az ered­mény, az első félév terme­lési kapacitását teljes mér­tékben fedezik az élő szer­ződések. Az első negyedévben 54 cikket gyártanak. Zenélő gyermekrádiót, babanyug­ágyat talicskaféléket, kis villamosokat s ki győzné még felsorolni mi mindent exportálnak kemény valu­táért Húsvétra forgós csi­besort röpködő kacsákat készítenek nagy sorozat­ban. Nagytételű megrende­léseket éppen azokra a cikkekre kaptak, amelye­ket tavaly novemberben új kollekcióként bemutat­tak a partnereknek. A siker valóban nagy, hiszen a svájci és francia kereskedők is behódoltak, s ezzel már tízre emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahová szállítanak. Sőt jók a kilátások Auszt­ráliában is, a kiküldött mintadarabokról kedvező hírek érkeztek. Ebben a hónapban a vá- Irsz'ék bővítése céliából több új játékot mutatnak be a külföldi kereskedők­nek. Előreláthatólag íz idén 50—60 cikküknek lesz a premierje a világpiacon. A tervek szerint áruikat bemutatták valamennyi je­lentősebb nemzetközi vá­sáron is. Am idehaza szintén áll­ják a versenyt. — Saját konstrukciójú campingbá- zuk vs1 ósággal tarolt a hazai piacon. Annyi megrendelést kap­tak rá, amennyit képte­lenek voltak elfogadnL Az idén az anyagellátási nehézségek ellenére 200 campingházat adnak el. A tömeggyártás 1968-ban kez­dődik meg ebből a cikk­ből. A campingházat saját tervezésű univerzális egye­di bútorokkal együtt igye­keznek értékesíteni. — Ugyancsak kereslete van az új típusú gyermekszo­ba bútoroknak, járókák­nak, gyermekágyaknak. — Ezekre is jelentős megren­delést kaptak. A vál alat az első fél­évben kilencmillió forint értékű árut exportál, ke­rek egymillióval többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Egyszóval a kilátásai változatlanul ki­tűnőek. Természetesen örülnek ennek, mint ahogy annak is, hogy az idén nyereségrészesedést kapnak a dolgozók 1966. évi jó munkájuk jutalmaként. — fp — Lengyel és cseh vendégek érkeznek a szolnoki kempingbe Jönnek-e a jugosss árok? — Van már moioresónak i« A Szolnok megyei Ide­genforgalmi Hivatalban is készülnek már az idei idénykezdésre. A szolnoki kempinget május 1-én nyit­ják meg. Megkötötték a szerződést mind a lengyel, mind a csehszlovák idegen­forgalmi hivatalokkal, s ennek értelmében május 18-án érkezik az első len­gyel turistacsoport Szol­nokra. Hogy a vendégek jól érezzék magukat nálunk, az idegenforgalmi hivatal vett eev motorcsónakot és egy kajakot is 25 ezer forint értékben, stéget a megyei tanácstól karinak. A jugoszláv idegenfor­galmi hivatallal most foly­nék a tárgyalások, melvnek kővetkerm én veként több jugoszláv turista rsnnort is e’látogatna majd ide, a Tisza partiéra. Üldonséc lesz az idei sze­zonban. hogv Jászberény­ben. Korcaaon és T^rök­jrpntniitc/ói-nTi lg megszer­vezte az idegenforgalmi hi­vatal a fizetővandég szol­gálatot. A szolnoki kem­ping jobb ellátása érdeké­ben a földművesszövetke­zettel kötöttek megállapo­dást. Szó van arról is, hogy az fmsz állandó vendég­látóipari egységet létesít a kemping mellett. A megyei idegenforgalmi hivatal tavalyi éves bevé­teli tervét 400 ezer forint­tá túlteljes' ette. Az idei előirányzatuk 1 240 000 fo­rint. A jó felkészülés az új idényre azt is jelenthe­ti, hogy ezt az összeget je­lentősen túlszárnyalják. Elkészült a rizsmérieg Rizsmérleget készített a múlt évi termésről a Szol­nok megyei Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a rizs felvásárlá­si árának emelése újabb rizstelepek bekapcsolására, a termőterületek növelésére ösztönözte a közös gazda­ságokat Aa elmúlt évben 9710 katasztrális hőidről aratták le éa csépelték ai a termést A megye rizs átlagtermé­se tíz mázsa volt, így együt­tesen több mint 97 ezer mázsa rizs került a raktá­rakba. A felvásárlási ér mázsánként kétszáz forint­tal magasabb a korábbinál a tsz-ek többletbevétele csaknem áléri a húszmillió forintot A tsz-ek jórésze nagy gondot fordított a minőség­re. Százötvenöt vagon rizst vetőmagként értékesítettek és ez a minőségtől függő­en ötven, illetve százkilenc­venöt forint felárat jelen­tett mázsánként A vállalat szakemberei­nek megállapítása szerint a múlt évi rizsmérleg még kedvezőbb lett volna, ha a tsz-ek nem minden áron törekednek a területek nö­velésére. Néhány helyen ugyanis olyan táblákra is vetettek, ahol nem volt idő­ben és megfelelően előké­szítve a talaj Ezeken a területeken jó­val tíz mázsa alatt ma­radt az átlagtermés. Nagyobb jogkört kapnak a tervezők A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén határozatot hozott a kivitelező szervek tervezési jogkörének ki- terjesztéséről. Mint az Országos Terv­hivatalban elmondották, a mostani rendelkezés lénye­gében az új mechanizmus előkészítéséhez tartozik, ahol a beruházok, tervezők, ki­vitelezők szabad kezet kapnak az együttműködés­re, s a még meglévő kö­töttségek is megszűnnek majd. A tervezési kapacitást egészen 1966-ig központi­lag osztották el. ez év Ja­nuár 1-től azonban a be­ruházók már nem kötele­sek meghatározott terve­zőintézettől kérni a javítá­sokhoz, tatarozásokhoz, fel­újításokhoz szükséges ter­vek elkészítését. Ezeket a kivitelezők, sőt a beruhá­zó üzemek maguk Is meg­tervezhetik, ha megfelelő szakemberekkel rendelkez­nek. A szakképzettséggel kapcsolatos követelménye­ket az építésügyi miniszter külön szabályozza. A technológiai tervező vállalatok jogot kapnak, hogy egv-egy beruházás­nál tíz millió forint érté­kig építési terveket is elké­szítsenek. Jól kezdődik az új év Negyedévenként 400 négyzetméter biedermayer st lusú perzsaszőnyeget export álnak a mezőtúri szónye, szövőktől. Képünkön Szabó Sándorné, a Zőja szoclali ta brigád vezetője egy müncheni eég részére készt a szőnyeget

Next

/
Thumbnails
Contents