Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-12 / 10. szám

fW7. január 12, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Társasutaz ?soWr kiállítások, kü!döttségc*@rék az MS2BT mú'i évi méregében Rádiós vetélkedő megyénkben A Hazafias Népfront Szolnok megyei Titkársága, a megyei tanács vb műve­lődési osztálya és a Magyar Rádió Szolnok} Stúdióin komplex rádiósvetélkedőt hirdetett meg a hazafias nevelés érdekében. A vetélkedő szervezéséve) és lebonyolításával kapcso­latos kérdések megvitatá­sára szombaton kerül sor a népfront megyei titkársá­gán. Az ott elhangzotta« alapján részletesen tájékoz­tatjuk majd olvasóinkat a rádiós vetélkedőről. Elégedett a holland partner A Szenttamási Állami Gazdaság hibridüzemébe az elmúlt hónapokban 810 va­gon csöveskukoricát szállí­tottak be. A gondos szárí­tás. morzsolás és válogatás után ebből 210 vagonnal fémzároltak és exportáltak az NSZK-ba, valamint az NDK-ba. A hibridkukorica ex por* érdekessége, hogy holland cég felkérésére 500 holdon termesztették a jól beváii fajtát, melyet azután a hollandok eladtak Nyugat- Németországban. A külföld: partner elégedettségét az bizonyítja legjobban, hogy az idén már 800 holdon kí­ván hibridkukoricát ter- mesztetni. A jómihőségá termést látva, úgy hírlik, a környékbeli tsz-ek is kedvet kaptak. A török­szentmiklósi Aranykalász­ban úgv tervezik, hogy az idén 600 holdon vetnek a külföldön is kedvelt kuko­ricafajtából. A Magyar—Szovjet Ba­rátság ápolását tevékeny munkával segítette tavaly az MSZBT Szolnok megyé­ben. Testvér-városi kapcso­latot alakítottak ki Szol­nok megye és Tallinn vá­ros között. A két terület­ről kölcsönös küldöttség- cserére került sor és mun­kaprogramba rögzítették a kapcsolatok további fej­lesztésének lehetőségeit A tiszafürediek vendége­ként hazánkba látogatott Filipp Kiva, a Magyaror­szágra elsőnek lépett fel­szabadító szovjet roham- zászlóalj parancsnoka. Ugyancsak a tiszafüredié); meghívására járt a megyé­ben Borisz Pendler, aki 21 évvel a háború befejezése után talált rá édesapjának sírhelyére. A megyéből 350-en. zöm­mel tsz-tagok jártak a A tervek szerint január 20-án adják át rendelte tésének az új fmsz áru­házát Mezőtúron. Az im­pozáns épület 7 800 000 forintba került. Jelenleg a műszak} átadáshál ész­lelt hibákat javítják ki és a kazánok próbafűtését ellenőrzik. Ha más egyéb hiányos­ság nem jelentkezik, ak­kor a tervezett időben megnyitja kapuit egy olyan áruház, amelynek párját sem lehet találni a környéken, legfeljebb Egerben. Szovjetunióban, megismer­kedtek Kijev, Volgograd, Moszkva, Harkov, Rosztov nevezetességeivel. A kar­cagi szövetkezeti parasztok harminc tagú csoportja részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom moszkvai ünnepségén. A megyében több mint száz alkalommal rendeztek, ma­gyar—szovjet baráti talál­kozókat. Szolnokon, Karcagon és Túrkevén tizenkét tablóból álló kiállítást rendezték az Észt Köztársaság életéből. Tiszafüreden a Szovjetunió életét mutatták be gazdag képanyaggal. Szolnokon az észt napok alkalmából a Damjanich János múzeum­ban észt-szobát rendeztek be. A szovjet katonák ének. zene és táncegyüttese pedig kilenc helven mu'atta be nagysikerű műsorát a me­gyében. Sokaknak úgy tűnik, hogy a tervezők mindent elrontottak azzal, hogy a város szélére építették ezt az impozáns épületet. A hiteti enkedők azonban a városi tanácson meggyő­ződhetnek arról, hogy íz áruház éppen Mezőtúr középpontján van. Ezt igazolja a nagy pontos­sággal készített térkép, amely figyelembe veszi a jelenlegi beépítettséget és a város fejlődésének vár­ható irányát. A láfszaf fiáit a csal Nullásliszt helyett műtőasztal A malomból kórházi felszerelések gyára Hazafelé kacsingatnak az eljárók A jászai sószen tgyörgyi községi tanács vb elnöke szerint a 4 511 lelket szám­láló helységből majdnem ezren, tehát a kenyérkere­sők legnagyobb része más vidékre jár dolgozni. Több­ségüket az építőipar Szol­nokon és Jászberényben foglalkoztatja, de a főváros üzemeiben is sokan jutottak munkához. Mostanában szombaton­ként, amikor hazajönnek, nagyon sokan felkeresik a tanácselnököt és érdeklőd­nek: igaz-e a hír, hogy Jászalsószentgyörgyön gyár épül. amelyben esetleg munkához lehet majd jut­ni? Tugyi Lajos ilyenkor el­mondja, hogy a régi, hasz­nálaton kívüli malom át­alakítása után valóban egy korszerű, körülbelül száz 'őt foglalkoztató üzemben kórházi berendezéseket és 'elszereléseket gyárt majd i helyi vegyesipari ktsz. Az érdeklődők többsége ízután a szövetkezet elnö­kéhez. Sáji Sándorhoz for­dul felvilágosításért. Hátha sikerűi bejutniuk a szép új üzembe, s megszűnik vég­re a fárasztó és költséges eliárás. Az elnök azután tü­zetesen elmondja az érdek­lődőknek. hogv a régi ma­lom áff>lakf*ára ez év íúnlu- sáhan befeieződik. Impo­záns külsejű kétemeletes. lapostetejű üzemet vará­zsolnak hárommillió forint­ból az elhanyagolt malom helyébe. A gépek és felsze­relések vásárlására 750 ezer forintot fordítanak. Sajnos valami nagy re­ményekkel nem tudja táp­lálni az alsószen'györgyie- ket, mert a szövetkezet fo­kozatosan átáll erre a pro­filra és a jelenlegi vasas részleg áttelepítésén kívül főleg nőkre, betanított munká­sokra lesz szükség, akik a műtőasztalokat, fo­gászati vizsgálóasztalokat és kórtermi berendezéseket összeszerelik. A termelés 1967 második felében, körülbelül negy­ven fővel Indul meg és az év végéig 3,5 millió forint értékű áru készül. Jövő év­ben azután teljes kapacitással szár munkással dolgozik majd az üzem és nyolcmillió forintos OMKER (Orvos5 Műszer és Fogászatic'kk Kereckedelmi Vállalat) megrendelést elé­gít ki. A malom átalakítását, új munkalehetőségek teremté­sét a közséffi tanács ... i- giakkal is segítette. Az új üzemhez vezető utat a köz­ség költségvetéséből felújít­ják s körülbelül 150 mé­terről vizet vezetnek az épületbe. A tervrajzokat nézve és a szövetkezet elnökét hall­gatva olyan érzésünk tá­madt, hogy a tervezésnél nincs min­den a legnagyobb rend­ben. A földszintre, a nehéz gé­pekkel egy szintre tervezték az öltözőket és fürdőt is. Így a gépek csak szűkösen tér nek el. s esetleges üzembő­vítés következtében lehe­tetlen újabbakat ott elhe­lyezni. Mindenképpen a2 látszik előnyösebbnek, na az öltözőt, fürdőt az első emeleten helyezik el s a szereidének a legfelsői ne­vezik ki, vagy fordítva, ami anyagmozgatás szempontjá­ból még jobb megoldásnak számít. Az OMKER igényét fi- gye'embe véve — misze­rint mind a 30—35 milliós megrendelését lehetőleg egv helyen szeretné elké­szíttetni —- a szövetkezet vezetőinek már most gondolni kelte­ne két vagy három mű­szakos üzemre, ami mindenképpen a leg­gazdaságosabb megoldás, — génk'használás. önköltség- csökkentés stb — s ezen­felül még több községből eliáró találhatna kenyérke­reseti lehetőséget lakóhe­lyén. — bognár — A főzelék ifér TÁPDŰS ÍZLETES, HIGIÉNIKUS! Tejjel, vajjal, hús és má’Oéppel dúsított fő- zelékpüré 10 féle változatban. 5 féle gyü- mölcspüré a legízletesebb nyári gyümöl­csökből. Kapható a nagyobb élelmiszerüzk tekben. „Politikai zárszámadás“ ^eszélqetés Semsei Snvével, a töröksient- rt kiás: járási pártbizottság első titkárával a falun A falu pártéletének jelentős eseményei a decem­beri és a januári taggyűlések. A pártszervezetek ugyanis ezeken veknek számot egész esztendei mun­kájukkal. Gazdag tapasztalatok összegezési alkalma ez Semsei Imre elvtárssal, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkárával erről beszélgetett mun­katársunk. Ez a járás telj sen mezőgazdasági jellegű. Tizenkét községben, 21 termelőszövetkezetben s más mezőgazdasági üzemében tartanak „politikai zárszám­adást” a falusi kommunisták. — Mjlnev alnvnn törté­nik a számvetés, Semsei elvtárs? — Harmadik esztendeje. : hogv a pártmunkában új módszer honosodott meg. az úgj nevezett évi politi­kai intézkedési tervek ké­szítése. Mi úgv látjuk, ép­pen a mostani számvetések alapján is, hogy élénkülést hozott ez a mód. A pórt­éléiből. a pártmunkából ki­szorult az esetlegescél. a pártszervezetek tevéV'^v- sége tervszerűbbé vált. Si­került jobban elhatárol a a knráhhon összefolyó gazda­sági és pártszervez°si te­vékenységet. Gyakori meg­fogalmazással élve: most a pártszervezetek a termelés társadalmi oldalának gaz­dái elsősorban. Nem a ter­melés konkrét szervezése, hanem nolii’kai előkészí­tés a do1 mik. Másrészt a nártszervezetl fhí plV^— rülhetőbb a sablcmoss.ág. Nem a i* "era várnak, ha­nem mieden n-Srfc-or vezet arra tekint le^io^ban. — pmelv náluk a le^szoritóbb gond Hrzv p»v >-ét-tét mondtak: T’szatenvőn ko­rábban a nát-tépítés ment (T—onoén. V'lágoS' V»nW ők ebben az évben ezt szor­galmazzák. Mécbnt vfz-mnf a pártoktrtás képezte a pnr<*ram fő részét. Nagyon fontos !“H“mző!e a noHtikai munka tervezé­sének hogv a feladatok szernélvreszóló°k. Év elitén o r**^TZ+0'7'->v»vző»'-»r*f V’g kommunisták p<*Sez év­re szóló teendőjét. — Minden párttag roe',|,d!a hogy abban az észtén doh m mi vár rá Flóré gondol- ltodbntilt. salát maeának Is megtervezheti. hogvan bid megbízatásának Ifurfohban ntoffot fonni. Év Vérén az­tán rnird-7 aionnt ad elem­zésre. számvetésre. — A tárásban m°lyek az esztendő teq jellemzőbb tapasztalatai? — 1965-ben még sokkal föM-» Volt O riA r-’ 71-moc elem. a Pártszervezetek és a gazdaságvezetés munká­jában Az elmúlt évben si­került a pártszervezetek­nek kiküszöbölniük azt. hogv a ió terv ne fullad­jon álfniáonoságt-a s való­ban a cselekvés iránytűje legven. Különösen a ktm- bocruesi T,enln. a kenderes! Vörös Csertől, a könyveli M"ző Imre Tsz. a fem-ver- neki szervezetek pártéletét jeit-morte ez. 1965-ben is megtörtént rnée hóm- a pártszervezet­ben arról vitatkoztak ad­jon vagy ne adton 100 fo­rintot a kaszálásért a ter­met "c-övetkprot. Most már sokkal inkább a fő iránv- Számolrkal ismprkedtok. az atanok btrtncftZsáf olemoz- ték. a jövettől oo—ot osztási médnVat a vezotésí gondo­kat Íll<-tőon for’altnk ál- lfist ele^^n tfv a7+án a bfv STÄrnrvl+nt^cfsVor 8 mimten tprmclálrapvcócfo, a zés. a rnii^V"!fegyelem kö- tö+tp le őket. A? 4vbor) a kong­resszus és a felkészülés íHT*-» 1 - v,V fnPlTTV^Cflf^ot+ék g tét Jelentős a szocialista versenvmozgalom. A mi rásun'-ban 120 benne 5? term el őszövet kezotf breád ezerháromszáz tagja küzd a szocialista címért. ” tagok és pártonkívüliek mintegy négyezren tettek munkafelajánlást. Ez pénz­ben megközelíti a 14—15 millió forintot. — Előzetes felmérés szerint harminc­öt kollektíva teljesítette a szocialista brigád cím fel­tételeit. Elsősorban a kun- hegyesi és a fegyvernek! pártszervezetek vol'ak jó gazdái a szocialista mun­kaversenynek. — Mi mindenben tudná kimutatni Semsei elvtárs a sok erőfeszítés hasz­nát? — Két dologra utalhatok - a gazdasági eredményekre és az emberek gondolkodásá­nak változására Ami az elsőt illeti — előzetes fel­mérés szerint —a járás termelőszövetkezeteinek vár­hatóan négv millió forint többletjövedelme lesz. Tér- a S2ÖV(?t­Ifís'yrv»-* tnörofc íntfO'1 !(• nő. A legnagyobb többlét­évé 'e' ’Tire számító «zó- votk"z°t a f“gvverneki Vö­rös Csillag, a lc«*nd»resi VTpiagás. a tiszghéi péiőfi Tsz. Nem teljesíti viszont hovételi tervét a kétpói Dó-sa. a *7etd Meeő és a kunbam-esi Vörös Csillag. — Két szövetkezetben mérleghiányt várunk. A járás mérleghiányának ösz- szeee azonban felér® égők­ként a meepiárő évhez ké­pest. A rossz üzemi adott­ságok. a gyenge vezetés és a pártszervezetek gyenge működése is benne van a mánloobiánrban. A tárás} pá ftbi 7o*t s á go a k külön gondja a gyenge közös gaz­daságok erősítése. Év ele­jén a tavalyi gyenge ter­melőszövetkezetek, a kun- hewesi Lenin, a Vörös Csillag, a kenCT”eli Mező Imre. a tiszaroffi Aranyka­lász kommunistái évi prog­ramiénak elkészítésében, kimunkálásában résztveítek a járási bizottság munka­társai, Ezt a gvokor’a tot továbbra is követni fog­juk. — Szólt Semsej elvtárs a gond~t’-''dás megváltozá­sáról is? — Igen A következőkkel is bizonyíthatom: amellett hogv számszerűen is nőtt a párt, szembetűnően válto­zott a párttagok műveltség' szintje. A járásban mint­egy százhúsz Ú1 taggal gya­rapodott a párt 1966-ban. Az új párttagok egyötöde term oi őszövet Vo^.et ekben kérte felvételét. Nagvon jó, hogv a párt új tagjainak több mint ewharmada nő. s mintegy fele pedig fiatal, harminc éven aluli. Jelentősen változik a párttagok műveltsége. Mint­egy tizedrészével kevesebb az Ú1 párttagok között a nyolc általánost be nem fejezők száma. Ellenben az új párttagok 18 százaléka technikumot. középiskolát végzett, a 7 százalék pedig egyetemet. Nőtt az egy­éves vaw ennái magasabb nártiskolát. esti egyetemet végzett oárttagok aránva is. Másfél év alatt huszonket­tőről ötvennégyre, a főisko­lát. egyetemet végzett párt­tagok száma negyvennel több Az elmondottak leg­inkább a Közéotiszai Álla­mi Cír téré. ' •yiaság nártszen >k. * V a falusi — Amit jól csináltunk mindben benne van a párt­tagok és a pártonkívüliek jó együttműködése. Alapba: a párt jó politikája. A fa­lusi pártmunkába is egyre inkább bevonul az elemzó stílus. Mit értünk mi elem­ző pártmunkán? Vegyük például az év} terv elem­zését. Az első lépés a pon­tos helyzetfelmérés arról, mi van, mi nincs. Jelöl­jük meg a jónak és ; rossz­nak az okait is. Ebből le­vonjuk a megfelelő követ­keztetéseket, s mindez már magában hordia a további cselekvés módját is. A sikerekben benne van hogv a párttagok nagvobb többsége kiáll r* oárt politi­kája mellett. Véleményt mondanak a kényesebb dol­gokban is. Másfelől egyre inkább érvényesülnek a ve­zetésben a lenini normák, a demokratikus centralizmus elve. A közösen hozott dön­tést magokénak va'iiák az emberek. Tovább nőtt a sTö\ro*v--«ti de-yo’-r-cia, többet is törődte« vele a pártszervezetek. Sajnos, a szövetkezeti demokrácia több oldalú megsértésével is találkozunk még. Úgy is, hogv a vezetőség dönt % közgyűlés e’é tartozó ügyek­ben. s úgy is, hogv a köz- firvűlésí. vezcfö^é^ döntése­ket nem váltják valóra. Másrészt anyagi, erkölcsi fegyelmezetlenséggel is ta­lálkozunk. Zárszámadási lakkozásra gondolok, vagy arra, hogy még mindig van olyan vezető, aki a közva­gyonból aiándékokat ad is­merőseinek a felettes szer­vek egyes képviselőinek. — MPiien non dók jelent­keztek a falusi pártmun­kában? — Csak néhánvat emlí­tek. Az eg' ik: a szövetkeze­ti vezetők egv részének szakmai és politikai kép­zetlensége. Mindössze egy­két elnökünknek van ma­gasabb pártiskolája Negy­ven egyetemet végzett me­zőgazdasági szakember kel­lene, de csak huszonkettő működik a járásban. Igen nagv a fluktuáció. Az utób­bi három évben a szövetke­zeti vezetők több mint fele cserélődött. Pártszerve' nk azt az álláspontot foglalták el: lehetőleg a szövetkeze­tek tfriaibói nevel iiik kj a vezetőket. Ez már önma­gában csökkenti a vándor­lást. Másrészt kimondtuk: évköz.ben nem lehetséges vezető cserélődés, csak a gazdasági év befejeztével. Gazdálkodási eredménvein- ket nagv mértékben rontja az évenként visszatérő ár- és belvíz. E pillnatban is hétezer hold áll víz alatt ebből két és fél ezer hold őszi búzavetés. Gondjaink között bizta­tók is vannak Ez: az át­térés az új mechanizmusra 1967 lesz az átmenet, a re­form előév. Erre fel ke készülni a falusi nértsze: vezetéknek, s fel kell ki szíteniük a párttagokat, embereket. A dolgozók meg kell ismertetni az irányítási rendszer alap szükségszerűségét. A i tőket meg kell tanftar új elvek gyakorlati a maz-ására. Nem kis < lesz. De 1966 tanasz ti biztató, jó alapot t hozzá B.

Next

/
Thumbnails
Contents