Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
S963. január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Próbaüzemben a papír^épssne 15 000 új szakember a mező- gazdaságban A Földművelésügyi Minisztérium nemrégi oen felméréseket végzeu a mezőgazdaság szakember ellátottságáról és a szakemberek U/V á búk ép zéséről. A máscdik ötéves terv időszakában országosan (1960—1966) közöd csaknem ötezer egyebemet, főiskolát végzett szakember került irányító apparátusba. S ez ] átvcn szá-Uiéi.Oó növekedés- . nek felel meg. A közép- és felsőfokú technikumot végzet; mezőgazdasági szakemberek száma öt év alatt 1 600 <al nőtt. A néhány évvel ezelőtt létrehozott felsőfokú technikumokból 1962 6ta csaknem háromezer, többségében speciális termelési ágazatra kiképzett szakembert kaptak a mezőgazdasági üzemek, intézmények. A mezőgazdasági termelés szakember ellátásának javításában igen nagy része volt az átszervezés idején alka mázott szakember á'csoportosítás! akciónak. A 3 004-es korm Ínyrendelet alapján a meg nem erősödött terme'őszövetkezeteket az állam szakemberek kihelyezésével, azok fizetésének biztosításával is támogatta. Jelenleg 1 812 termelőszövetkezetben dolgozik egyetemi, főiskolai és 2 835-ben technikumi végzettségű szakember. A fe’mérés időszakában még mindig 180 volt azoknak — a főleg kis területű és többnyire hegyvidéki — terme’őszövetke- zeteknek a száma, ahol még egyáltalán nem volt képzett szakmai vezető. * *—_-i»„s,rofVp7eti vezetők közül jelenleg kb. tanú nak tovább. Háromezren gimnáziumba, szakközépiskolába, termelőszövetkezeti vezetőképző iskolába és különböző tanfolyamokra, négyezren pedig technikumba, főiskolára, egyetemre járnak. 1érképe 99 a húszezer választó Bányai Jánost, a jászberényi városi tanács vb elnökét kerestük fel a kérdéssel: hol tartanak a március 19-re kitűzött képviselő és tanácstagi választások előkészítésével? — A kérdés éppen időszerű, — hangzott a válasz — mert most fejeztük be a tanácskozásunkat Varga B jlá- val, a Hazafias Népfront és Bacsa Ferenccel, a párt ; városi titkárával. Varga Béla most már hónapok óta szinte itt a tanácsnál „lakik”. együtt és egyetértésben do’gozunk. — A választások előkészítésén már hosszabb ideje munkálkodunk. Mindenekelőtt az a célunk, hogy magasabb színvonalú munka elvégzésére képes testület összeállítását segítsük elő. Ezekben a napokban már nyolcvan ember — pedagógusok. nyugdíjasok és néhányon a tanácsdolgozók közül — a választók összeírását végzi. Légifelvétel a „‘őhadisiálláson“ — Ezt megelőzően azonban légifelvétel alapján pontos térképet készíts t ünk a városról. Így könnyűszerrel „nyilván tartásba” vettünk minden házat. Egy térképet itt a főhadiszálláson helyeztünk el, egy másikat viszont nyolcvan| felé vágva minden választó- körzetről az összeíró biztosok kezébe adtunk. Ennek az e’őnye, hogy könnyebben ellenőrizheti az összeíró biztos, eljutott e minden lakott épülethez. Több mitít húszezer választópolgár Vart a városban. Ügy igyekszünk, hogy a mi hibánk- i bői, a mi mulasztásunkból Az elmúlt év végén fejezték be Dunaújvárosban a papírgyár két új gépsorának szerelését, majd megkezdték a második gépsor próba üzem éltetését is. Az óriási méretű berendezés minden egységét alapos üzemi ellenőrzésnek vetik alá Igazi télb sn Az érdeklődő azt gondolná, hogy ez a valódi tél álmos tétlenségre kényszeríti a szövetkezeti gazdaságok népét A hó ttok munkát ad — Maga a télidő is sok munkát nyújt — válaszol R kérdésre Zabláczki István, a tlszavárkonyi Petőfi Tsz elnökhelyettese. — Az épületek környékéről, a padlásokról, az utakról azonnal takarítjuk a havat Vannak nyitott színeink ahol takarmányt tárolunk. Most szinte minden fogyasztáskor ki keil szabadítani az utat, a színt a takaró alól. — A padlásokon Is gabona van, azt is letakarítjuk. Az állatok gondozásához is kétszeres munka kell, kétszeresen kell velük törődni És hogy milyen munka van mée? Sokan foglalkoznak például trágvahor- dással. Két-két és félkilométeres távolságra, a leendő cukorrépa földre hordjuk az istálló közeiéből a trágyát arcút azonnal le is szántanak. Legalább hetvenen vannak, akik a szövetkezet területén most is minden nap dolgoznak. Seprű — eladásra A jászapáti Alkotmány Tsz-ben Pataki Gábor veszi fel a telefont. — „Benti” ember, pénztáros vagyok. Csak azt mondhatom biztosan, ami itt a központban történik. Tízen-ti7enöten foglalkoznak itt naponta, főleg cirokseprűt kötnek és vesz- szőkasokat fonnak már vagv három hete. — Eladásra? — A seprűt igen. Már körülbelül ezret átadtunk a földművesszövetkezetnek. öt katasztrális hold földbe vetettünk cirkot, a termést mindig így feldolgozva adjuk el. Felnőttek <’ csibék — Sikerült a téli csibe- re'-elés Bakó Péternéék- nek. ötezer darab 80—100 dekagrammos csibéket szállítunk hamarosan eladásra. — Vagyis az újszászi Szabadság Tsz-ben az asz- szonyok, a baromfitenyésztők remekeltek a téli foglalatoskodással? — ök is és mások is. Nyo’c-tíz vagon paszternákot válogatnak most is huszonötén vagy harmincán. Gondosan dolgozik mindenki, mert exportra küldjük. És mivel ez már az igazi tél. a tavaszra is készülünk. A gépjavításon ugyanis szintén dolgozik legalább negyven-ötven szakember. — Ami pedig természetes, a zárszámadásra is nagyon készülünk, de mivel én. Mészáros Károly üzemgazdász vagyok, erről csak annyit vagyok illetékes mondani, hogy: a tavaly ilyenkor összeállított tervünket többnvire teljesítettük. a jövedelmet illető reményeinket meg is tarthatjuk. B. E. egyetlen egy se maradjon ki közülük áilampo gári jogainak gyakorlásából. Az eíőörs — Az összeíró biztosak munkáját ezért is és tartalmi okból is nagyon fontosnak tartjuk. Ök azok, akik a választás előkészítésében el ő ízben tál lkoznak a választókkal. Az eddigi példák, észrevételek azt jelzik, hegy nagyon gondosan, figyelmesen dolgoznak, s néhány nap múlva be is fejezik. Ezt követően összeállítjuk az ide'r’enes választói névjegyzéket. — A különböző választási szervekben résztvevők számbavétele — mintegy ötszáz ember kiválasztása — most az egyik legfontosabb dolgunk. Ez azért is nagyon nagy körültekintést kíván, mert nemcsak az adminisztratív, hanem a politikai munka is e bizottságok feladata lesz a választások során. Az adm'nisztratív munkánál több — Január második felében nagyaktíván tanácskozunk azokkal az emberekkel, akik a választásokat alapjában véve előkészítik, lebonyolítják. Az aktíván — a technkiai feladatok mellett — azt is megbeszéljük, milyen sikereket ért el a város az utóbbi években. Sok szép eredményünk van, főleg várospolitikai dolgokban — ezt mindenki láthatja. S hogy mik a teendőink városunk további szépítése, gazdagítása érdekében, azt is számba vesa- szük. Ügy szeretnénk és úgy igyekszünk. hogy az administrativ munkánál több legyen a választás lebonyolítása: mozgósítás, biztatás arra, hogy újabb feladatainkat mielőbb végrehajtsuk, a a AZ ÖREGEKNEK Fiatal barátommal a benzinkútnál találkoztam. Megtöltettem csurig a tankot és még egy kannát is a biztonság kedvéért. Ö a mögöttem várakozó vállalati kocsiból ugrott ki, megragadta az alkalmat, hogy bodog új évet kívánjon s aztán: — No. talán valami hosszú útra készülsz? — Ajajj! Kondorosra. Pedig nem szeretek ilyenkor télenösszecsapta a kezét és harsogva felnevetett. — Hogy ennek az Icunak milyen szerencséje van: Há+ ott mész el a tanya előtt. Félúton Szarvas és Kondoros között egy ugrásra laknak az öregek a műútról. Ha ez nincs, akkor bum- lizhat a zsúfolt vonaton, aztán eléri-e az autóbuszt, meg minden. Dehát nincs mese, meg ke!) látogatni szegényeket ott az árvaságukban, a karácsonyi ajándék is elmaradt. Ezt a mázlit! Mikor indulsz? — Hajnalban. Egy nap meg ak-rok fordulni. Bo’dogan viszem az Icukát. — Ezt egész őszintén mondhattam, mert Ilyen hosszú úton unalmas egyedül Dicséretére legyen Icukának, ahogy megbeszéltük, pontosan öt órakor a kapu előtt állt, bundában ma»as szárú csizmában, egy jókora bőrönddel. — Vauban bőségesen megajúndé Kozzák az öregeket, gondoltam, látván a bőröndöt. Rakom a csomagtartóba de ahogv megemelem, feltűnően könnyűnek ’aláitatott Köd csak itt-ott volt egy Kevés ekkor még elviselhető volt az út is, mire kivilágoscKlott, ott ill*vrk a Tiszánál a sorompó előtt, mert tudvalevő hogv ott közös a híd a vasúttal. A vonat végül átdöcögött és átgurultunk ml is a hídon. Csak ekkor jutott eszembe, hogy megkérdezzem. — Mit kapnak ajándékba az öregek? — Nem igényesek ők — felelt Icuka —, a legfontosabb az, h. gy lássanak. Édesapám nagyon szereti reggel a teába a rumet. Pálinkájuk különben is van, boruk is van. Elég kitalálni mit vigyek, mert azért hi- ányl nem szenvednek semmiben. A műútról valóban csak egy jó kiáltásnyira volt a tanya. Nem engedte a világért sem, hogv behajtsak a sáros úton. Kiszállt és figyelmeztetett, hogy jel ’egyezzem meg a helyet Itt találkozunk, amint előre megbeszéltük, pontosan négy órakor. Kondoroson minden remekül ment,. Egy teljes órával elébb, tehá* pontosan három órakor ismét ott voltam a helyszínen. Gór dolkodás nélkül nekivágtam a dűlőútnak. A sár egy kicsit mélyebbnek bizonyult a vártnál, azért legnagyobbrészt az út mellett a füvön vezettem a kocsit, szerencsésen megérkeztem a kerítésig. A tanya körüli rétség tele volt baromfival. Hófehér tyúkok serege. libák, kacsák. Mire kiszálltam a kocsiból, ott volt leuka is, az apja is. A szülők, alul az ötvenen. jó erőben voltak, az asszony csak úgy gömbölyödött. Az udvaron disznóölés kétségtelen jele. a perzselés fekete foltja A folyosón egy medencében a frissen szedett lúdtoli. még gőzölgött is. Az udvar végén egy távoli szomszéd asz- szot v belet pucolt. — Bizony megkéstünk egy kicsit a munkával — szabadkozott Icuka anyja — mert ez a lány a világért sem akarta, hogy disznót vágjunk. De ha most itt van az alkalom ezzel az autóval. Dél lett, mire segítséget kaptunk. Hiszen, ha tudjuk, elrendeztük volna már tegnap. De hogy ezek valamikor is időben írnának'... /\ disznót bizony éppen hogy csak kettéhasították. De azért volt már jó resztéit máj és vesevelő. Alig hogy beléptem a házba, már tálalták is, mert hiszen elképzelhető, hogy megéheztem, ha ennyire siettem. Már nem is nagyon bántam voina, hogy telik az idő. Egy- sztresak hallom a gyilkos perce- gés* az udvar felől. Esni kezdett az ólmos eső. Nem sokat teketóriázhattunk, mert mi lesz, ha átázik a gyep. Abroszt terítettünk a csomagtartóba és bevágtuk oda a fele disznót. Nem akármilyen disznó volt, mert elég volt két embernek kiefoelni. Ezzel a csomagtartó jól meg is telt, csak némi belsőség fért oda egy veialingban, meg egy kis sava- nyukáposzta tálban és ilyen ap- r ságok. A zsák krumpli a hátsó ülésre került, mert igaz ugyan, hogy krumplit Pesten is lehet kapni, de nem ezt a szép válogatott gűlbabát. A zsák fölött szépén elfért kosarakban a cékla, a zöldségféle. Azt én nem tudom, hogy a bőröndben mit vittünk visszafelé. Azt sem tudom, hogy a két demizson vörösbor saját termés volt-e a háztájiban, vagy valami járandóság. A tyúkokat élve hoztuk. Majd elélnek azok néhány naoig a szenes pincében. Legjobban a nyű Ion csodálkoztam, dehát azt mordták, hogy valamelyik tölte- lékféleségbe az nagvon jó. Pele- nvugodtam végül, mert az bizonyos hogv olvan jó tölte'ékelte’ sehol sem csinálnak, mint ezer s vidéken és a magamfajta laikus ne szóljon bele a mesterek dolgába. Hogy miképp foghatták meg hirtelen azt a fiatal galambpárt, ami végül az Icuka ölébe került, annak a jóisten a megmondhatója. Éppen besötétedett, amikor elindultunk. A fű meg úgy kifényesedett az ónesőtől, hogy a kerék peregni kezdett rajta. Pergett, pergett és úgy beásta magát, hogy aztán már se tőled. se hozzád. Szerencsére ezen a vidéken a gazdák jól állnak a háztáji jószággal. A gazda kivezetett két tehenet járomba fogva. Egy ru- dazó kötéllel utánuk akasztottuk az autót és szépen kivonszoltair a műútra. Fibúcsúztunk és már indulóban voltam, amikor Icuka mamája kétségbeesetten elkiáltotta magát: — Jésszusmáriám, a hurkatöltő! Szaladt a házba, aztán megint vissza. Mert hol is vennének hu^katöltőt a szerencsétlen pestiek Az én lelkemre kötötte a jó asszorv. hogy okvetlen visz- szakíildjék azt a szerszámot a fiatalok, mert nem soká húzza már a másik disznó sem. — Aztán csak óvatosan, lelkem — intett végül —, mert ott az Icuka lábánál abban a zsomborban tojás van, nehogy összekoccogjanak. Eső, ónoseső, köd és havaseső tóval éifél után érkeztünk meg Pestre. Icuka édesdeden aludt, mikor megálltam a házuk előtt,. \ neonfényre felébredtek a gálán-bök s amint kinyitottam az ajtót, mint a nvfl, úgy repült ki az egyik. A másikat sikerült az aj'óhoz szorítanom. A nagy kapkodásra felriadt, icuka. s míg simogatta a megmaradt galambot: — Jajj, éppen a kislány... Bármilyen jól is tudnak tájékozódni a galambok, én nem hiszem, hogv éz a fiatal galamblány hazata'ált az Alföldre s bi- Zjtív elgondolkoztató, mi lesz fcg> szeeénv kis tanyasi galamb- lánykával a pesti eresz"'- Matt. Tatay S&jr
