Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1967. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szívesen jönnek a megyébe a külföldi vadászok 100 eter magán­gépkocsi Az ejmúlt 10 esztendő­ben nem egészen négy­ezerről mintegy 100 000-re növekedett a magántulaj­donban levő személygép­kocsik száma, s háromszor több motorkerékpár fut útjainkon. 1959 óta az Ál­lami Biztosító mintegy 100 millió forintot fizetett ki ügyfelei helyett az ál­taluk okozott károkra. — 1960-ban másfélmillió fo­rint, 1966-ban már 22 mil­lió forint volt a szavatos­sági biztosításokra kifize­tett összeg. Az utóbbi két hónapban gyakori vendégjei voltak Szolnok megyében a va­dásztársaságoknak a kül­földiek. Több év óta, főleg novemberben és decem­berben próbálkoznak a va­dászszerencsével a külföl­di puskások. Csataszögön svájci vadászok vendéges­kedtek, Vezsenyen pedig, valamint Cserkeszöllőben tizenöt olasz és nyugatné­met vadász töltött néhány napot. December 28-án és 29-én a mezőtúri vadász- társaság tagjaihoz öt ju­goszláv vendég csatlako­zott, nyálra és fácánra va­dásztak. Januárban a megye több vadásztársaságának tagjai megkezdik az őz suta se­lejtezést. Ezekre a vadá­szatokra eddig külföldi vendég még nem jelentetté be részt vételét. Szí!vesz!er éjjelén Újév hajnalán Víg mulatók, óév bú­csúztatók, pezsgődurrogta- tók, malacvisítíatók, kor- helylevesevők, szólótánco­sok, pajkos dudások, kon­fettibe burkolt kacér höl­gyek álljatok csak meg egy percre. A szilveszter nem mindenkinek daj-daj esemény. Talán ismerős nektek is a prózai szó: — szolgálat. Szolgálat pont szilveszter éjszakán. Egyet­len komoly dolog a száz bohémság estjén. Értetek tettük. Megérdemeljük tán, hogy a kellemes iliuminá- ció rózsafelhőjéből tekint­selek ránk egy pillanatra: „Szilveszterezők! Jelentjük, hogy szolgálatunk alatt semmi különös esemény nem történt. Azazhogy... Pontosan éjfélkor egy vil­lanásra eltűnt, majd fel­tűnt valami. Utána futot­tunk, le akartuk tartóztat­ni. Nem sikerült. Az orrunk élőit lógott meg 1966. Az új jövevény ugyan itt van. de öt nem bántjuk. A ne­ve 1967. Még a rendőrség­nek is érdemes jóbalenni < „Hallő Igen, mentőállomás. Tessék? Hogy mi van? Sürgős pyomormnsás? — Tudja hányán szeretnének még magán Jcíviil? Nem tragédia. P.ár a mentők nem szoktak orvosi utasítást adni, mégis azt tanácsolom. Aludjon egy nagyol, elmúlik minden. Meg 1967 is csak várja ki „Az új esztendő és a vonatok pontosan érkeztek. Itt ültem a vezénylőasztalná! egész éjszaka. Én indítottam a múlt esztendő utolsó szerelvényét. Volt hely bő­ven a vonaton, A kalauzok ugyan jelezték, hogy egy illető jegy nélkül szállt tel. Hagyták futni Látszott az öregen, az utolját járja. Az országhatárig nem szállt le. Aztán hova tűnt, nem tudjuk. Azt mondják, ő lett volna 1966” (Szöveg: Borzák — Foto: Nagy Zsoit) BABOM — Kéményseprőt látók, szerencsét találok! — zsi- vajog az iskolából ki tóduló gyerekhad, ha meglát egy- egy fekete embert, akinek csak a foga meg a szeme fehérje világít a koromré­teg alól. Közben gyorsan megfogják ruhájuk egyik gombját. Mert gombíogás nélkül a szeren csekívána< mit sem ér. De a fémgömb is érvényteleníti a szeren­csét. Van, aki arra eskü­szik, hogy a kormos ké- ménycucálóból kitépett szál szőr hozza meg a szeren­csét. A legöregebbek sem tudják Mit mondanak erről a kéményseprők? Honnan ered ez a babona? Sajnos még a legöregeb­bek sem tudják. Nagyon régi keletű ez a hiedelem, amelyből csupán annyi igaz, hogy a tisztára kiko­tort kémény nagy, szeren­cse a ház gazdájának. Fő­leg tél idején. Az eldugult kürtő, a füstölgő kályha azonban kész szerencsét­lenség. A Szolnok megyei embe rek szerencséjére 113 ké­ményseprő vigyáz. Ennyi kormos ember gondozza, vi­gyázza a huzatot, a leg­alacsonyabb ház és a leg­magasabb gyárkéményben egyformán. Hogyan élnek a kéményseprők a szeren­csekívánó újév napja kivé­telével az év többi napja­in? Nehéz munka az övék, vagy veszélyes? Hasonlít­ható-e valamilyen más szakmához a kéménysep­rés? A Szolnok megyei Ké­ményseprő Vállalatnak nyolc kirendeltsége, vagy ha úgy tetszik, körzete van. Szolnokon, Jászberényben. Karcagon, Törökszentmik- lóson. Kunhegyesen, Mező­túron és Kunszent marton­ban. Szolnok után — ahol a külső kerületekkel együtt 27 a dolgozók száma — & második helyet Jászberén- foglalja el hússzal. A vállalatnak ebben az esztendőben 4,6 millió fo­rintos terve volt, melynek a teljesítésével nem lesz nek különösebb gondok. Ez a szakma valamikor eléggé idényjellegű volt. Főleg félidőben végezték a mun ka zömét. Ma azonban már egyálta ián nem lehet szezonjeile- -gűnek tekinteni a kémény- seprést. A kémények füst- tömörségi vizsgálatait ugyanis nyáron végzik, öt esztendő alatt be kell fe­jezni ezt a hatalmas mun­kát Tavaly 33 ezer kémé­nyen végezték c3 a vizsgá­latot. Szerszámok a Xf7. századból A kéipényseprő télen, nyáron szabadban végzi munkáját. A munka jellege és a sokféle-fajta kémény miatt tevékenységük jó­formán semmiben sem kü­lönbözik az évszázadok előtti kéményseprőidétől Gépesítésről és egyebekről szó sem lehet. Csupán szer­számaik, munkaeszközeik korszerűsödtek valamelyest a rugósaparát használatba vételével. A szolnokiaknak jó elképzelésük van, a ter- mofor kémények tisztítását szeretnék egy ötletes szer­kezettel megoldani, de a kivitelezést fél év óta még mindig nem tudta megol­dani a törökszentmiklósi ktsz. Azokban a városokban ahol több ipari üzem, kór­ház vagy intézmény van. bőven akad bérmunka a vállalat- részére. Vannak olyan dolgozók, akik rend­ményét tisztogatják. Min­den évben visszatérő mun­ka a szolnoki cukorgyár kéménye koromgyűjtő csa­tornájának kitisztítása. Ke­gyetlen nehéz, szinte nem is kéményseprő, hanem ku bikos munka ez. Nyolc-ki- lenc napig is eltart, amíg kibányásszák az áí nedvese- dett és keménnyé vált kor­mot és talicskán, hétre: görnyedve kiszállítják on­nan. A dolgozók egyedüli vé­dőfelszerelése a veszélyes szilikózist és asztmát oko­zó parányi korom és pov- szemcsék ellen a hagyo­mányos szájkendő. Védőital csak télen jár. Tea. Melegvizet a „lehelekre“ ! Az egész megyében csak két helyen, Jászberényben és Szolnokon áll a cici gő­zök, rendelkezésére fürdő. A szolnokiakról azonban jobb nem is beszélni. A Beloian­nisz út 9. szám alatt var, az iroda és a szociális he ­lyiségek. Az épületet össze- dőlés veszélye fenyegeti, a tüzelőfa kamra hiányában az étkezőben van felhal­mozva. A fürdőben egy zuhanyrózsa és egy mosdó­kagyló van. Az öltöző pa­rányi, az iroda padlója alatt patkány Vájta járatok. Tíz éve nem tud a Ké­ményseprő Vállalat megfe­lelő helyiséghez jutni, ahol az emberek tisztálkodási igényeit ki tudnák elégí­teni. A többi hat körzetben még ennyi sem áll a dol­gozók rendelkezésére. El­gondolkoztató, hogy e szak­ma munkásai, akik a leg­nagyobb szennyeződésnek vannak kitéve, ilyen mos­toha körülmények között kénytelenek dolgozni. Mi­lyen az utánpótlás, ha a fiatalokat ilyen lehetősé­gekkel kecsegtetik? Jelenleg összesen négy ipán tanuló van. Kévés. A szerződtetés gondokkal jár. Megoldásra váró prob­léma, hogy a tanulót csak 16 éves kortól lehet felven­ni. Ez a megkötés rendkí­vül nehezíti a helyzetet, mert aki szakmát akar ta­nulni, az az általános is­kola befejezése után elhe­lyezkedik. Ki megy akkor kéményseprőnek? Az, akit valamilyen oknál fogva nem szerződtettek sehol, vagy aki esetleg felbontia a szerződést időközben. Mondani sem kell, hogy a kéményseprő szakmát vá­lasztott fiatalok tudásban a leggyöngébbek közül ke­rülnek ki. Pedig a korsze­rű tüzelőberendezések és a tízemeletes épületek ko­moly felkészültséget kíván­nának a jövő kéménysep­rőitől is. A kunyhótól a palotáig Azt mondta egy Idős mester: A kéményseprőnek a kunyhótól a palotáig mindenütt meg kell fordul­nia. Egy kis módosítással ez úgy hangzik, hogy ez a 113 ember a megye minden rétegéből való emberrel érintkezik. Főleg faluhe lyen nagy szavuk lehet a közhangulat befolyásolásá­ban. Ezért tűnik kevésnek a nyolc párttag, a több mint száz létszámból. A szeresen hajnali háromkor kelnek, akik a sütödék, és a kórházak kazánjainak ké­A vosekő oka A pécsi orvoskutatók összefüggéseket találtak a vesekő gyakorisága és az ivóvíz minősege között. — Vizsgálataikból azt a Kö­vetkeztetést vonták le. hogy a víz magas kalcium- tartalma indíthatja meg a kők épzőöést A kísérletek még ko­rántsem zárultak le, a ku­tatóknak előreláthatólag hosszabb időre lesz szüksé­gük ahhoz, hogy végleges következtetésekre juthassa­nak. 1* rolo in 11 á lí a in i* is §4 a versen yi Jövőre 15 éves lesz a karcagi Népművészeti Há­ziipari Szövetkezet. A másfél évtized alatt ter­mékeik eljutottak Auszt­riába. Franciaországba, Angliába, a Szovjetunióba, az Egyesült Államokba. Mindenünnen az elismerés érkezett vissza. Az éven­ként gyarapodó megren­delések nyomán alig né­hány fővel alakult szövet­kezet ma már csaknem nyolcszáz személyt foglal­koztat. s a környező köz­ségekben tíz helyen mű­ködik részlege. A kezdeti nehézségek után az utóbbi években teljesítik, sőt túl is szár­nyalják tervüket. Az idén néldául már szeptember 30-ra eleget tettek felada­taiknak. E nagyszerű si­kert a pártkongresszusra kezdeményezett munbaver- senynek tudják be, melyet úgymond prolongáltak, s most a Nagy Októberi Szocialista forradalom öt­venedik évfordulójára ké­szülnek hasonló eredmé­nyekkel. Műszaki cikkek az első helyen Sikeres évet zár az idén is a karcagi földműves­szövetkezet. Egész éven át jó gazda módjára gondos­kodott a város áruellátásá­ról, időben felkészült az ajándékozási hónapra, ele­gendő zöldséget, gyümöl­csöt biztosított a város la­kosságának. A központi árualapon kívül például több vagon almát vásárolt a Nyírségből. Munkájuk ered mén ye­a több mint 140 millió fo­rint éves tervüket teljesí­tették. Különösen az év utolsó hónapjában forgal­maztak sokat kereskedelmi egységek. Ruházati cikkek­ből egy millió forinttal ad­tak el többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Legjobb eredményt azon­ban a műszaki cikkek for­galmában értek el. Éves tervüket — kilenc millió forintot — két millió fo­rinttal túlteljesítették. községi pártszervezeteknek kellene nagyobb gondol fordítani a kéményseprőkre és a pártépítésnél számítani kellene a legjobbakra, a legöntudatosabbakra. A kereseti lehetőségek­ről annj'it, hogy a jelen­legi átlagkereset Í55Ö fo­rint. Ez azt jelenti, hogy városon (kiegészítő mun­kákkal) egy igyekvő mun­kás elérheti a kétezer fo­rintot is. Persze nem 210, hanem jóval több óra mun­kával. Mindenesetre be­szélni kellene a kémény­seprők bérének megnyug­tató rendezéséről is. A vál­lalat vezetői körülbelül 1700 forintos átlagkeresetet szeretnének biztosítani dol­gozóiknak. Bognár Jáaa#

Next

/
Thumbnails
Contents