Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

Január 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

A NEB vizsgáiét tapasztalatai...

Javult a termelősxovetk esetekben a koson vagyon védelme, a bizonylati fegyelem betartása

A megyei NEB néni ellenőrök és szakértők bevonásával 30 termelőszövetkezetben vizsgálta a kö_ zös vagyon védelmét, a bizonylati fegyelem betartását, a takarmány és állatlétszám nyilvántartását, elszámolását. Érdemes fellapozni, elolvasni az ösz- szefoglaló jelentést, amely általános és részletes megállapításokat is tartalmaz, konkrét példákkal bizonyítja, hogy több tsz-ben nem javult a kívánt mértékben a bizonylati fegyelem, a közös vagyon védelme. Pazarlást, nemtörődömséget, laza ellenőrzést tapasztaltak jónéhány he. lyen a népi ellenőrök.

A nyVvántartás ssiikséges

Emlékeztetőül idézünk néhány példát a jelentésből. — A vizseált 30 tsz közül 8 közös gazdaságban az épületekről, állóeszközökről nem, vagy nem megfelelően fektették fel és vezették a nyilvántartást. Több tsz-ben kifogásolták a népi ellenőrök. hogy az épületek selejtezését egvedü] az építő brigád vezetője végzi, a bontott anyagokat nem vételezik be A gépek selejtezésekor nem vételezték vissza a még használható alkatrészeket.

Sorolhatnánk még a népi ellenőrök akkori megállapításait, de ehelyett néhány olyan példát említünk, amelyek azt tükrözik, milyen intézkedést tettek a közös vagyonban okozott kár megtérítésére a tsz-ek vezetői, ellenőrző bizottságai.

Kártérítés, t

feljelentés

A karcagi Dimitrov Tsz- ben 82 esetben folytattak le a társadalmi tulajdon védelmében eljárást. — A megállapított kártérítés csaknem 32 ezer forint volt. Három személy ellen sikkasztás, lopás miatt bírósági eljárást indítottak. Mezőtúron a vizsgált három tsz-ben harmincegy személyt köteleztek kártérítésre. A jászkiséri Táncsics Tsz ellenőrző bizottsága pedig harminckét esetben állapított meg kártérítési kötelezettséget.

A harminc tsz-ben tapasztaltak alapján a megyei NEB több javaslatot tett a társadalmi tulajdon védelme, a bizonylati fegyelem javítása érdekében. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya és a tsz vezetők többsége ezt megszívlelve megfelelően intézkedett. Ezt bizonyítja

— szintén a megyei NEB által — lefolytatott utó- vizsgálat. Ez alkalommal tíz közös gazdaságban ugyanolyan részletesen vizsgálták a népi ellenőrök és szakértők ' ezt a témát, mint az alapvizsgálat során.

Az első általános, de igen fontos megállapításuk, hogy a termelőszövetkezetek vezetősége az 1965-ben feltárt hibák kijavítására megfelelő intézkedéseket foganatosított, s ez pozitívan érezteti ha+ását. Pontosabban vezetik a nyilvántartást, a meglévő vagv vásárolt eszközökről, a vál. tozásokat is bejeevzik a nyilvántartásba Lényegesen javult az állóeszközök

— különösen a gének — állagmegóvása A felszerelések. fogyóeszközök vizsgálatánál is csupán három tsz-ben észleltek hiányosságot. A termékek, termények bizonylatolása a közös gazdasagok többségében kielégítő.

Senki földié as elárusítóhely?

Ismét kifogásolták azonban a néni ellenőrök, hogy a terme1 őszövetkezeti elárusítóhelyek ellenőrzése rendszertelen. szál'ítóiegy nélkül viszik oda az árut, a leltározást elmulasztják. Ezt tapasztalták az utóvizsgálat alakimával a tiszaiig! Ti s za gyöngye, a karcagi Dimitrov Tsz-ben. Általános megáiian'tás, hogy nem ellenőrizhető a piaci árak kialakítása, az árváltozások meg+örfénte énnen a bizonylati fegyelem megsértése miatt.

A piaci elárusítóhelyek, tsz üzletek rendszeres ellenőrzését az árváltozások végrehajtását biztosítani kell a szövetkezeti vezetőknek hogy e téren is ér- vénvesöHön a közös vagyon védelme Egv év alatt is sokat javult a vizsgált termel őszöuetlrezetekhen a bizonylati fegrolem. a társadalmi tulajdon védelme. Ez azonban mm prpimé- nvezhet megnyugvást. M’n_

rt©n rrpp^ocn »-> p

(rozottan kell őrködni a közös vagyon védelmén, óvni a meglévő épületeket. gépeket állatokat, eszközöket, biztosítani a terSzabászversenv SzoWíon

A Békés és Szolnok megyei Ruházati Kisipari Szövetkezetek méretes szabóságai január 9-én és 10-én szabászversenvt rendeznek Szolnokon a KISZÖV kultúrtermében (Ságvári körút 5. szám) A verseny során a résztvevők a helyszínen bizonyítják be szakmai tudásukat, melynek eredményét a bírálóbizott. ság 10-én 12 órakor hirdeti ki. A legjobbakat díjazzák.

A verseny egyben tapasztalatcsere is lesz. hiszen az érdeklődők a helyszínen láthatják maid, hogyan dolgoznak a szakma legjobbjai.

Lakás építkezés a szolnoki cukorgyárban

A szolnoki cukorgyár részben az üzem rekonstrukciójához kapcsolódóan, részben a rossz lakáskörülmények között élő dolgozói részére 35 lakásos házat építtet. A munkálatokat a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat végzi.

A lakások többségükben egy és kétszobások lesznek, gázfűtéssel ellátva. Épül néhány háromszobás lakás is. A kivitelezósre a gyár 50 ezer forint híján öt milliót fordít.

Az előzetes tervek szerint az épületet ez év no- vembr ’hen adják át a lakóknak.

mék- és terméshozamok növelését, ésszerűen, takarékosan gazdálkodni. Ez a közösség és az egyén érdeke is.

Nagy Katalin

a

Kozponll by er** 21 1-s

karcagi Len’n IVy-Wn

Új gazdasági létesítménnyel gazdagodott a karcagi Lenin Termelőszövetkezet. Átadták rendeltetésének az új javító-szerelőcsarnokot. A minden szükséges berendezéssel ellátott modern műhely több mint egymillió forintba került.

A termelőszövetkezet vezetői a terv készíttetésekor nem feledkeztek meg a

szociális létesítményekről sem. Étkezőhelyiséget építtettek s központi fűtéssel látták el a szerelőcsarnokot.

Az úi létesítmény költségei két éven belül megtérülnek. Az előzetes kalkuláció szerint ugyanis mintegy hat- hétszázezer forintos megtakarítást érnek el évenként azzal, hogy a szövetkezet erőgépeit itt javítják majd.

VERES PETER KÖSZÖNTÉSE

Veres Péter Kossuth-dí- jas író hetven éves. Szavunk ünnepi csöngésű, de nem az ünnepre s az ünne- pelthez szóló. Inkább amolyan sommázás féle: sűrítése, amennyire a szűkös terjedelem engedi, életútja, s írói munkássága legfőbb tanulságainak.

Közmondásos pontosságát, ahogyan az élet- és szellemvilág megannyi jelenségének, a legapróbbaknak is, lebírhatatlan szívóssággal nevet ad, hiába próbálnák utánozni. A szemlélet, a stílus változásain

re: e sors osztályosait olyan tömbbé tömörítette, mely a belőle kiszakadt író magatartását is életre szólóan meghatározta. Az induló Veres Péter írásai: e sorsközösség kinyilatkozásai „Én nem mehetek el innen, soha, sehova” — vallja egy korai versében. Törvényéhez hű maradt: lélekben soha övéitől el nem távolodott, de közéjük akarta hozni a nagyvilágot, mindent, ami szép, nemes és amit érdemes, dacolva a közönnyel, hatósági vegza- túrákkal. Jelképes, hogy

Péter sorsának és életművének másik fontos, kire- kire kötelező tanulsága.

Igen, még ma is nehéz eldönteni, mivel tett többet: azzal-e, hogy megírta osztálytársai életét, olyan hitelességgel és részletességgel, hogy műveiből, a Szűk esztendőből, a Számadásból, a Próbatételből és a trilógiává bővülő Balogh család történetéből a késő korok olvasója is elevenen maga előtt láthatja majd e napjainkban már múltba- fordult világot — vagy azzal, hogy a földreform

azonban átüt s kötelez a lényegi igazság: sose add föl a világ vallatását, hogv érzékieted, gondolataid hálójába fogd, tettenérd a teljes életet, legjobb tudásod szerint. Aki erről lemondott: mestersége, hivatása, ember-léte legfőbb törvényét szegte meg.

Veres Péter eszmélésétől kezdve szüntelen vaijatta a világot — hogy változtathasson a világon. Életútja — a nagy agrárproletér falu, Balmazújváros villany- taían viskói közül az irodalmi-szellemi élet központjába: sokakban a rendhagyó esetek hökkent csodálkozását kelti. Pedig nem afféle tüneményes „karrier” ez, melynek ívét a személyes becsvágy mohósága húzta volna meg. Magatartásában, írásaiban egyaránt egy réteg szószólója, életének, szenvedéseinek, legjobb tulajdonságainak művekbe sűrítője, az irodalmi maradandóságba mentője volt. E réteg: a valahai szegén vparasztság zárt közössége, hol az „e1- nyomás” szónak betűszerinti értelme volt: a jogfosz- tottság, a társadalmi kiszolgáltatottság, a mindennapi betevőért folytatott örökös harc a természettel és az élet maival egyszerelső nagyobb írása, Az Alföld parasztsága, a Markó utcai börtönben születik, 1936-ban. Egy év se telik el. s a nagy magyar publicista. Bálint György, e szavakkal hívja föl a balmazújvárosi paraszt-íróra a figyelmet: „Veres Pétert két napig faggatta a balmazújvárosi csendőrőrs. Kezét, lábát merőlegesen kinyújtva, s'"-, cát a mennyezet felé fordítva, órákig tartó görcsös mozdulatlanságban kellett a nyomozók kérdésére válaszolnia. Súlyos vádpontokat kellett tisztáznia: miért érintkezett

Móricz Zsigmonddal, és Illyés Gyulával? Kéziratait és könyveit elkobozták.” Igen. a hatalom fölfigyelt rá, miért világos egy kunyhóablak a balmazújvárosi szegénysoron, megérezték, messze lobog annak a fényé, ámde hiába próbálták kioltani. Érezték, a szellemi honfoglalás, melynek V&res Péter előőrse és serkentője volt, valamiképp az igazi, a történelmi honfoglalás, a felszabadulás kicsikart előlege. Amint az író legjelentősebb műve, a Számadás, önéletrajz ugyan, de egy szegényparaszt eszmé- lését hűségesen fölidézve, a tömegek, hárommillió koldus történetét, a«a atát fogalmazta meg. Azt, ami a nép valójában volt, és amivé lenni akart. Ez, a történelmi helytállás, Veres

| : : Cinek nincs:

sz ve? I

♦

♦ ♦

} A bürokrácia miben- {

* létéről — ezer és millió { í megnyilvánulása van —, * 1 okairól — ezekből is van t

1 egynéhány — valamint J

2 következményeiről — * « természetes, hogy ezek- *

i ben sem szűkölködünk » —, köteteket, könyvtá- * i rakat összeírtak már. »

' Abbahagyni a bürokra- * i tikus esetek leleplezését *

1 — mégsem lehet. ;

Kitűnő riport volt a »

* minap a rádióban. — »

* A törvény betűje és *

* szelleme címmel. Egv» | szegény öregasszony ;

* ügyéről szól, aki szűkös j

* nyugdíjából még unó- *

* káját is eltartja, holott ►

* egymaga is éppencsak ; J megélne belőle. Nos. ez J J a néni felszólítást kap ; J a HIVATAL-tói, hogy J } ezért meg ezért hala- { J déktalanul fizessen ki ! « ennyi meg ennyi össze- J J get. mert ha nem, le- l

2 vonják a nyugdíjából. t 5 A néni kétségbeesve í

* adia elő helyzetét a t J HIVATAL-ban. — Ctt I

* azonban úgy elégítik ki, j

< hogy ha az eset mond- ; 5 juk Londonban történik, ? ! ott is me°botránkoztat- J | na minden jóérzésül t

< embert. Nemhogy mi- »

} nálunk... 5

i

egyik előkészítőjeként és irányi Lójaként, forradalmár politikusként részt vett a szegényparasztság tengerinél vi éle1 ének megváltoztatásában, hogy valóban és véglegesen múlt legyen, amit írásaiban megörökített.

És, miután a felszabadulás megtörtént, népe — az ő szavaival élve — véglegesen a „nemzetbe emel- kede't?” A folyamat máig se ért véget. ■ figyelmeztet az író. A hódítás még nem teVes: a „sze’lem napvilága” még nem ér el mindenüvé. Ezért foglalkozik ma. a régi frissességgel és szívóssággal, a tudomány, a művészet, a szellemi élet megannyi problémájával: viszi övéinek, mindazt, — ami szép, ami nemes és ami1 érdemes”. Igv lesz Olvasónaplója a Számadás folytatása mindegyre táguló szellemi önéletrajz.

A hetedik évtized küszöbét átlépő Veres Péter gazdag ember. Gazdag, mert mérhetetlenül többet adott, mint amennyit kapott. — Tszákja ma is kifogyhatatlan, mint a mesebeli szegényember tarisznyájából is mindig jut kinek-kinek madár látta kenyér. Mindenkinek, aki élni akar vele.

B. Nagy Lászlu

♦ „Ha a szívünkre hall- * I gatnánk. az államot ká- *

1 rosítanánk meg.” 5

| A rádióriporter tiszt- * 5 viselőkkel, jogászokkal » j beszélt, felkereste ott- »

2 honában az idős asz- *

♦ szonyt Ügyesen bizo- *

1 nyitotta be — a véle- ; J mények felsorakoztató, ;

2 sávaí —, mennyire ide- ; 2 gen a mi rendszerünk- » t tői a törvény betű sze- •

* rinti értelmezéséből fa-; J kadó ridegség. Mennyi- • J re embertelen az a fel- ; 2 fogás, amely jóérzést, j «természetes észjárást j 2 félretéve, a paragrafus

• betűivel bástyázza ma- !

• gát körül: mert egyéni. ‘

• leg is állást kellene fog- 1

• lalnia, pici felelősséget i « is ke’lene vállalnia, és * J két-három szó ereiéig*

• különböző döntést kel- » J lene hoznia, mint amit *

2 az írott passzus kifejez. *

3 Micsoda hazug .érv”:* 2az államot károsítanák? 2 meg, ha a szívükre *

2 hallgatnának! Hát mi a *

♦ mi államunk, ha nem •

♦ mi?! Mindannyian! At

* c^őbanfnreó kiszikkadt * hivatalnokok szerint vi- *

« szent egv óriás! tőlünk »

3 idegen HATAT,OM; * 2 amelynek mindene van * y— tud fizetni alkalma- * 2 zottai ezreinek — csak » 2 szíve nin^s Mit gon-» ? dóinak ilven kiégett t

1 bürokraták, lehetsé°es *

♦ lett volna a kizsákmá- *

* nvolásmentes társadal. *

J mi rend forradalmi ;

« megteremtése s z í v, ♦

2 szenved él vés embersze- ♦ 2 retet nélkül ? Éppen eb- 2 « ben különbözik a prole-♦ J táriátus forradalma*

rn'nden megelőző fórra- » [dalmaktól. tudományos*

! világnézete minden ed-*

[ digi nolit’kai. vallási, *

! szoeiális tartalmi esz- ; meáramlattól, — hogy* a szeretetet. a» jszív „narancsait” ál-; ítalános óhajokból, vá-; ; ayakhól. imákból. kö- ; 2 nyergesekből tetté* «változtatta. Azzal Is —; 2 többek közt —. hogy1 az 2 2 embprt a munka esz.kö- 2 «zéből az erőfeszítések, * 2 törekvések céljává vál- X | toztatta. ;

; Akik tehát más ember; 2 sorsa iránti érzéket'en-;

* sé<n"Upt. felplősségválla-; 2 léstó] való félelmüket,; 2 kénvelmetl^nsSofíVet a ;

♦ tö-vénv holt betűire az; 2 államra ráhazndott kö-x jnvörtpianséCTre hivatkoz-;

| va lenlazik el — kár- 2

tevői mai életünknek. ; De a holnapinak is! 2

Tóth Istváa