Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

IMf. január 5, SZOLNOK MEG1EI NÉPLAP 3 Tüzet, Iieíorésí, gázve§zéljt jelez ÉS ÁTLAGOK Tervszerűen halad a várnegyed és a palota helyreállítása A várnegyed és a palota helyreállításával, továbbá a Víziváros rekonstrukció­jával foglalkozott a Fővá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága szerdai ülésén. Az eddigi munkálatokkal a fővárosi műemlékvédelem nemzetközi elismerést ví­vott ki. A budai városkép továbbfejlesztése szem­pontjából most fokozottan előtérbe kerül a foghíjak beépítése. Az Űri-utcában lévő volt prímási palota helyreállítása 1968-ban fe­jeződik be. Az Országház utca 21. szám alatt szállo­dát rendeznek be az aka­démia külföldi vendégei­nek. Számottevő felújítá­sokat végeztet a fővárosi műemléki felügyelőség. — T CffieTentösebb a középko­ri Domonkos kolostor Szent Miidós temploma tor­nyának és a háborúban el­pusztult Mária-Magdolna templom tornyának helyre- állítása. A nyugdíjrendezés min­denkit legjobban érdekelt a kongresszuson elhangzot­takból. Nem is tudok ezen csodálkozni, hiszen 58 év itt a Petőfi Tsz-ben az át­lagos életkor. A földtulaj­don rendezéséről is sok szó esett. Mégis sokat mond, hogy mennyire in­kább a jövő, a nyugdíjren­dezés gondja foglalkoztatott mindenkit. Szövetkezetünk­ben pedig 1200 katasztrális hold föld van kishaszon- bérben, ezért évente 250 000 forintot fizetünk ki. A helyes ítélőképességet jelzi az pl., ahogyan a tsz-tagok jogainak gyakor­lásáról legtöbben véleked­tek. Most mérjük csak fel, milyen egyenetlen köteles­ségteljesítés alapján is hoz­zájutottak nálunk emberek az azonos értékű szavazati joghoz. A 10—50 munka­egységet teljesítőnek ugyan­úgy volt szavazati joga, a tsz ügyeiben, mint annak, aki az egész évet munkával töltötte. Ezt látják és leg­többen egyet is értnek az­zal, hogy a szavazati jog „megváltásának” is alakít­suk ki az igazságosabb for­máját. Az új dolgok elfogadásá­hoz, elfogadtatásához is­mernünk és elemeznünk kell eddigi helyzetünket. A célok ismerete nélkül ez Lehetetlen volna. ☆ Éppen mos készülök a soronkövetkező taggyűlés­re. Ilyenkor szoktuk elbí­rálni, ki hogyan teljesítet­te párlmegbízatását. Azt állapítottuk meg ismét, hogy a gazdasági jellegű feladatok megvalósításában kézzelfoghatóbbak az ered­mények. A tehenészetben, a hizlaldában szép sikere­ket hozott a gondos, pontos munka, meglátszott, hogy jó plédát mutattak a kom­munisták. Azt is megállapítottuk vi­szont, hogy politikai mun­kánkat több vonatkozásban erősítenünk kell. Van né­hány kérdés, aminek ma­gyarázásában nem tudunk eléggé előre haladni. Egyet említek: vannak nálunk párttagok, akik az osztály- harcót még mindig a régi módon értelmezik. Az évek során több középparaszt került nálunk a középveze­tésbe, felelősséggel járó be­osztásba. Olyan emberek is, Űj magyar találmány, neve: FJK 24 N típusú fél­vezetős biztonsági berende­zés. A Mechanikai Mérő­műszerek Gyára készítette. A tranzisztoros készülék 22 féle jelzést, köztük tüzet, * akik a tsz-szervezés idején előbb számvetéseket tettek és csak azután írták alá a belépési okmányt. De mi­után erre elszánták magu­kat, szorgalmasan dolgoz­tak, okosan segítették a Dózsa Tsz fejlődését Akik régj módon gondolkodnak, vitatják beosztásuk jogos­ságát, mert nem tudják ne­kik elfelejteni a belépés előtti töprengésüket. Nem mérik fel az azóta történt változásokat, azt sem, hogy ezek az emberek együtt fej­lődtek a szövetkezeti moz­galommal. Semmilyen vo­natkozásban sem hasznos, ha emberek megmaradnak egy-egy nézőponton és nem veszik tudomásul a fejlődés hozta változásokat. De kü­lönösen sok munkát ad a pártszervezetnek, ha ez emberek megítélésében je­lentkezik. ☆ Azzal az elhatározással jöttem haza az egyhetes tanfolyamról Szolnokról, hogy szorgalmazom: mi be­széljünk. Mi, párttagok beszéljünk, érveljünk, vi­tatkozzunk elsősorban azok­ról, amik a kongresszuson elhangzottak. betörést és gázveszélyt is tud észlelni. Képünkön: Kiókai Ferenc mérnök, a feltaláló, a tűz­jelző központ működésit ellenőrzi. A sorozatgyártás még ebben a negyedévben megindul. Azt is szeretném, ha ezeket a beszélgetéseket sa­ját körülményeinkre, hely­zetünkre is vonatkoztat­nánk. Abból a körülmény­ből kiindulva, hogy a Vörös Mező két nagy lehetőség között van: Szolnok és Martfű között. Ez a lehető­ség eddig főleg abban me­rült ki, hogy a gyárak, a munkahelyek elszívták tő­lünk a munkaerőt, a szö­vetkezet tagjait. Sokszor bíráltak minket — és ezt el is kellett fo­gadnunk — hogy termé­nyeinkkel nem látjuk el úgy a várost, az ipari tele­peket, ahogyan az tőlünk illenék. De hogyan tehet­tük volna, hisz terménye­ink helyett az embereink mentek a városba, az üze­mekbe. Itt is 58 év az átla­gos életkor. Nagyon érde­kes, nálunk a kongresszus visszhangja: néhány hé* óta naponta jönnek, akik kérik, vegyük fel őket a tsz-tagok sorába. Tőlünk elvándorolt emberek ők, akik évekkel ezelőtt úgy búcsúztak, hogy nein jön­nek vissza. Most, hogy a kongresszus olyan határozatokat ho­zott, amelyek a szövetkeze­tek helyzetét javítják, ói­ból látjuk őket. Eddig leg­alább tizenöten voltak mar „visszavándorlási” szándék­kal, és még többen, aiák nem tagnak, csak munkára jelentkeztek, ajánlkoztak. A statisztika átlag­számok torzításáról szól a következő iskolai példázat. Valaki — mert módjában áll és étvágya is van hoz­zá — együltében két bécsi szeletet eszik, más valaki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlag- számítás szerint a két em­berre egy-egy bécsiszelet jut. A polgári közgazdászok a statisztika e hamlsí ó fo­gásait tudatosan alkalmaz­zák a nagy társadalmi, va­gyoni és osztálykülönbsé­gek leplezésére. Szocialista viszonyaink között meg­szűntek az antagonisztikus osztályellentétek, a vagyoni kiváltságok, s így kevesebb szélsőséget — staisztikai nyelven szólva kisebb szó­ródást — takarnak az át­lagszámok- Azért a mi közvéleményünkben is. ta­pasztalható idegenkedés a statisztika á'iagoló módsze­reivel szemben. És nem Bevált az audio­vizuális nye.v- oktatás A nyelvoktatás tudomá­nyos megalapozásáról es modern módszereiről kez­dődött szerdán kétnapos országos konferencia a TIT rendezésében a buda­pesti Kossuth Klubban. A napirendi témákat a nyelv- tanulási kedv mind széle­sebb gyűrűzése, a tanulók számának növekedése te­szi időszerűvé. A TIT sza­badegyetemének 18 féle nyelvből indított kurzu­sain tíz évvel ezelőtt 103 csoporttal 3100 hallgató­val kezdődött a tanév, je­lenleg pedig hétszáznál 'öbb csoportban mintegy 20 000-ren tanulnak „élő” és antik európai nyelveket. A különféle tagozatokra az eddigi 20 — féléves — szemeszterben összesen kö­rülbelül 150 000-eif iratkoz­tak be. Többféle cvakorlati mód­szerrel kísérleteznek, s az audó-vizuális forma vált be leginkább. Ennek lé­nyévé, hogv az idegen nyelv tanításából teljes mértékben kikapcsol iák az mvanveVet. A hallgatók­nak vetített képeket mu­stnak raituk az élet leg­különfélébb történéseit, szí. l ’ációit. eközben magneto- Inn-szalaeon — filmszerű­en — vagy a szereplők sr'ialnak meg, vagy egy ' Cp70letbeli narrá*or hnng- la. A kén és'a hanghatás etvideiűsége lehetővé te­szi a látott és haHott dol­gok (mopftntok. fovnlmrUfJ azonnali megértését, a ké- az ön_ álló beszédet is. alaptalanul. Az élet sokszí­nűsége aligha fejezhető ki egy számban, vagy akár hosszú számsorban, a sze­mélyes tapasztalatok sok esetben cáfolják a statisz­tikát, s az egyéni sorsok igen gyakran az átlagtól el­térő módon alakulnak. Ha például egy bri­gád azonos szaktudású és gyakorlatú, hasonló felada­tokat végző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyzetük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskörülmé­nyeik mégis nagy szélsősé­gekre vezetnek tényleges életviszonyaikban. Az egyik brigád'agnak — hogy az iménti példálózásoknál ma­radjunk — motorkerékpár­ra, külföldi utazásra, sőt esetleg au óra is futja, a másiknak viszont lakásra sem telik és albérletben tengődik. Az eltartott csa­ládtagok (elsősorban a gye­rekek) száma, a feleség, il­letve a férj jövedelme, s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kapják, avagy saját erejükből épí­tik a fészekrakás alapjait jelentő lakást, gyakran — bármilyen szokatlanul is hangzik — nagyobb sze­repet játszik a dolgozó sze­mélyes életkörülményeinek alakulásában, mint a mun­ka révén elért kereset nagysága fen edlessék meg, hogy iobb híján a st''íoz- tika átlagoló eszköveivel él­jünk. A gyermekieden ház­tartásokban az egy főre ju­tó átlagos jövedelem: 1376 forint, s a négy és több- gyermekes családokban — ugyanezen felmérés tanúsá­ga szerint — 549 forint- A számítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyer­mekgondozás és a nevelés költségeinek két gyerek ese­tében 22 százalékát, négy gyermeknél 30 százalékát fedezi a családi pótlék. A gyermeknevelés anyagi ter­hének legnagyobb részét te­hát a szülők, a kereső csa­ládtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül határozta el az anyasági segély fo­lyósítását a kisgyermek két és féléves koráig és helyez­te kilátásba — ha a nép­gazdaság teherbíró képessé­ge ezt lehetővé teszi — a családi pótlék további eme­lését. Egy másik, az élet- körülmények alakulására nagy hatást gyakorló kér- (jArv-on- a m«ei°vő és egyre bővülő lakásalapjaink — igazságosabb elosztása mel­lett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb tanácskozó testületé. Az 1966 -OS év életszín­vonal alakulásáról eddig készült statisztikák egyér­telműen javulást mutatnak, a jólét emelkedéséről ta­núskodnak. Az egyes csa­ládok személyes tapaszta­latai azonban számos eset­ben cáfolják ezt a tény­szerű, egyébként vitathatat­lan állítást. Ez sem vélet­len. Az 1966-os esztendő elején a kormányszervek fogyasztói árváltozásokat eszközöltek azért, hogy a magasabb felvásárlási árak jobban serkentsék a mező- gazdasági termelést, min­denekelőtt az állattenyész­tés és egyúttal a fogyasz­tás szerkezete is kedvezőb­ben alakuljon. Mindezzel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munka- területeken fizetésemelést hajtottak végre, és ugyan­akkor az 1800 forinton fe­lüli fizetéseknél progresszív nyugdíjjárulékot vezettek be. A reálbérek és a reál­jövedelmeik az átlagszámok egyértelmű tanúsítása sze­rint növekedtek, ami vi­szont aligha hat meggyőző erővel azokban a háztartá­sokban — s nem kis szám­ban vannak ilyenek —, ahol átmenetileg csökkent az életszínvonal. Mert az árváltozások (a drágulás és az árleszállítás) általában nem egyenlítették ki egy­mást, továbbá sok család­ban nem növelte a jövedel­meket a fizetésemelés, el­lenben csökkentette azokat a progresszív nyugdíjjáru­lék bevezetése. Az átlagok a nagy számok törvényeit még.s reálisan tükrözik, noha a személyes tapasztalatok nem egyénileg külön-külön, hanem csak összességükben igazolhatják az általános igazságokat- Vitathatatlan, hogy szocialista építőmun­kánk eddigi szakaszában igen nagy figyelmet szen­teltünk az átlagoknak. Messziről indultunk, s hosz- szú ideig teljes mértékben indokolt volt erőfeszítéseink összpontosítása a viszonylag alacsony átlagszínvonal emelésére, a termelésben, a műnk?- és életkörülmé­nyek javításában. A széles dolgozo tömegek általános anyagi és kulturális fel­emelkedése, a foglalkozta­tottak számának nagyará­nyú növelése viszont nem segítette a differenciálódást, a kiemelkedő minőségi eredmények gyarapítását. Ellenkezőleg: az egyébként egészséges törekvések káros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyenlősdi. A gazdasági mechanizmus reformja ezért jelent fordulatot na­gyobb lehetőségeivel ki­emelkedő vállalati és egyé­ni kezdeményezésekre. A vállalati és egyéni teljesít­mény-különbségeknek meg­felelően növekednek majd a kollektívák és az egyes dolgozók közötti kereseti különbségek. Vagyis követ­kezetesebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalom­nak, az többet is kapjon a megtermelt javakból- Mivel főként a munkabérek eme­lésére törekszünk, a vég­zett munka mennyisége és minősége az eddigieknél nagyobb, meghatározóbb szerepet kap a családok életkörülményeinek faku­lásában. Mindez persze új szem­léletet is feltételez és álta­lában szakítást igényel az átlagok fetisizálásávab Ahogy az életszínvonal-át­lag sokféle, gyakran na­gyon is szélsőséges emberi sorsokból tevődik össze, az anyagi viszonyok javításá­nak alapjául szolgáló ter­melésben is többnyire a jó és gyenge műhelyek, a ha­tékonyan és a rosszul gaz­dálkodó vállalatok együtte­se adja a globális ered­ményt. S a globális ered­ményekre való mechanikus törekvés többnyire elnézte nemcsak a rejtett, hanem gyakorta a nyílt tartalékok é<s a kézzelfogható lehető­ségek kiaknázatlanságát is. Az átlagszámokba az átla­gos hibák is beleférnek. Sőt néha kirívó hibák semle­gesítik a kiemelkedő ered­ményeket az átlagban. A fokozódó egyéni és kollek­tív anyagi érdekeltség min­den bizonnyal sok új, eddig ismeretlen tartalékot hoz majd felszínre. így tulaj­donképpen új módon, ma­gasabb szinten és gyorsab­ban emelkedhet majd az átlagos tudású, szorgalmú és képességű dolgozók élet­színvonala is­E«vács Jámtfi B. E. Tűzkő János tsz-tag vásárolta a harmincadik televíziót a jászszenlandrasi fmsz új Iparcikk boltjában A pártkongresszus után Többet követelhetünk egymástól Három párttitkár, Gémesi Antal, a jászladányi Petőfi, Kiss Vince, a tószegi Dózsa és Tóth Lajos, a szolnoki Vörös Mező Tsz párttitkára válaszolt arra a kérdésre: hogyan vélekednek a szövetkezeti tagok a kongresszus rájuk vonatkozó határozatairól és mi­lyen feladatokat tűztek maguk elé azok végrehajtásá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents