Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
Ptláq proteiártai. eqyo&ffliotok! SZOLNOK MEGYEI 1Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA F XVIIL évfolyam, 1, szám, ' tkgU SO Hitéi 19ör Január 5-> esütörtöh. Az asszonyok gondja — a nemzet gondja Ortutay Zsuzsa és Móricz Virág a nőtanácsi aktivisták megyei tanfolyamán A törökszentmiklósi mezőgazdasági technikum két egymásba nyitott tantermében gyűltek össze háromnapos tanfolyamra a községi, városi, járási nőtaná- esok titkárai, vezetőségi tagjai. Kedden Zagyi János, a megyei' pártbizottság titkára tartott számukra előadást a kül- és belpolitikái helyzetről, az új gazdasági mechanizmusról. Délután kis szemináriumi csoportokban beszélték meg a hallottakat és ezzel kapcsolatban községük, városuk asszonyainak gondjai, bajai kerültek a szőnyegre. Főleg a mezőgazdasági problémák érdekelték ezeket az asszonyokat, hiszen közel félszázan a termelőszövetkezetekből jöttek és az/ottani nők problémáit .mondták el. Á lakosság rendelését is elfogadják az önálló isz- közí vállalkozások Tegnap két kedves fővárosi vendéget fogadtak őszinte örömmel, nagy érdeklődéssel, fesztelen bizakodó hangulatban. Az előadóasztalnál Ortutay Zsuzsa, az Országos Nőtanács titkára és Móricz Virág Írónő. az Országos Nőtanács alelnöke ültek. Ortutay Zsuzsa a család, a szocialista társadalomban élő család problémáiról be ■ szélt • Rövid történelmi áttekintést adott a feudális és kapitalista családi viszonyokról és arról, hogyan élnek tovább ezek csökevé- nyeikben, szemléletükben ma is. A felszabadulás után kialakult egy új nőtípus, a dolgozó, közéleti, tevékeny asszony típusa. Ez megváltoztatta a konzervatív családi rendet. Ebben az időben azonban káros torzulásként a közéletiség háttérbe szorította a családot, amelyre kevesebb figyelem jutott. Most egész sor intézkedés mutatja, ez a helyzet megváltozott, a család ismét a figyelem középpontjába került. Ortutay Zsuzsa ezután a család szerepéről beszélt, gazdasági, kulturális nevelési feladatairól. Különösen a nevelésről és a névabb vonása a jelenlevők igen széles közéleti érdeklődése. A dolgozó asszonyok szociális helyzetéről, a szakszerű nemi felvilágosításról éppen úgy szó esett, mint a családi pótlék rendszerről és arról, hogy a katonasorban kellene a fiatal fiúkat tanfolyamszerűén kioktatni a helyes családi életre, a feleség és a gyermekek megbecsülésére. Igen sokan az eddiginél is több előadást kívánnak a nevelésről, különösen a termelőszövetkezetből jött nőbizottsági titkárok beszéltek erről sokat. Igen nagy hangsúlyt kapott a gazdasági vezetők helytelen szemlélete. Jó- néhány konkrét példával bizonyították: a sokgryerme- kes családanyákat akkor sem veszik fel munkára, amikor hely van, inkább az egyedülálló nőket részesítik előnyben. Ez több helyről is elhangzott. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak Móricz Virág felszólalása. Az írónő a mai fiatalokkal való bánásmódról beszélt. Elmondotta, hogyan nevelte ő a kislányait naponta egy órai házi munkára. Arra, hogy az örömben is és a munkában is mindig együtt vegyenek részt. — Az a fontos, hogy a gyerekek ne tekintsék magukat csodalényeknek, mi meg ne segítsük ehhez a hiedelemhez hozzá őket. A családban pedig meg kell és meg is tudjuk teremteni a harmóniát. Aki a családjával nem fér össze, hogy férhet össze a közösséggel, az emberiséggel? Nyugodtan mondhatjuk, régóta nem találkoztunk olyan tanfolyammal, ahol ilyen pezsgő és lelkes élet folyt a szünetekben is, az ebédidő alatt is, mint ezen. Természetesen mindenki saját helységének, termelő- szövetkezetének gondjait, örömeit hozta el ide. De ezeknek legtöbbje olyan volt, amely országos gond. országos öröm is egyben S bízvást mondhatjuk, hogy Ortutay Zsuzsa és Móricz Virág a közvélemény reagálását vihette magával jegyzetkönyvében. Ma: A vas szerelmese * Emberek és átlagok A helyi gazdálkodási, termelési lehetőségek kiegészítése érdekében hat önálló, tsz-közi vállalkozás működik Szolnok megyében. A közös alapon üzemeltetett társulások jól egészítik ki a termelőszövetkezetek munkáját és lehetőséget teremtenek a lakosság részére végzett szolgáltatásokra is. Túrkevén a Vörös Csillag, a Táncsics és a Búzakalász Tsz együttes kezelésében működő vállalkozás tavaly mintegy kétmillió forint értékű munkát végzett. A termelőszövei- kezetekben sertésfiaztató- kat, vasvázas gépszínt, hidroforházat építettek, a lakosság részére pedig ót családiházat. Ezenkívül jelentős asztalos, festő, villanyszerelő szakipari mun. kát végeztek. A vállalkozás kötélgyártó és gumijavító részlege ugyancsak dolgozott a lakosságnak. A rriezőgazdasági művelésre használhatatlan területen 53 holdas fűztelepet létesítettek és hozzáfogtak az üzemi jellegű kosárfonáshoz, mintegy ötven dolgozó foglalkoztatásával. Ebben a szezonban kertibútorokat is gyártanak, s ezekből jelentős mennyiséget exportálnak. A karcagi isz-ek közös vállalkozása csibekeltetéssel, baromfi neveléssel, sertéshizlalással foglalkozik és baromfit közvetlenül is ér. tékesit. Tavaly Szolnok város ellátására többezer szárnyast adott a vállalkozás. Jászberényben, Kunszent- mártonban és Kunhegyesen szintén végeznek a lakosságnak is különféle szolgáltatást a tsz-közd vállalkozások. A mezőtúri Dózsa Cipőipari Szövetkezetben eddig sportcipőket készítettek nyugati exportra. Augusztusban rátértek a férfi regatta cipők gyártására, melynek egy része belföldre, s nagyobb része KGST exportra kerül. Nemrég kezdték m.eg a „bocskor varrott” autós cipők készítésit, — mely képünkön is látható — és meli bői máris komoly külföldi rendelés van kilátásban. — N. Zs. — A tanfolyam ma ér véget. A mai napon az tanszék és a nőtanácsok együttműködéséről és a nőmozgalom szervezeti életéről hallanak gyakorlati útmutatásokat a tanfolyam résztvevői. A könyvecskék, papírlapok színültig teltek feljegyzésekkel, lesz mit megtárgyalni, hasznosítani otthon, a városban, a községben, a termelőszövetkezetben. — ih — Ismét megrendezik a Szolnoki Kulturá 361 sikerült a kulturális szemle új rendszerének első éve Széli liáza válás az erdőgazdaságnál pesedési problémákról szólt részletesen. Nem elég az állam anyagi segítsége, a társadalmi légkörnek is változnia kell, hogy meglegyen a sokgyermekes anya becsülete. A tanácskozáson az asz- szonyok nagyon alaposan, nagyon őszintén és saját községük, termelőszövetkezetük szempontjából igen konkrétan szóltak hozzá az elhangzottakhoz. Egy érdekes epizód: a jászladányi Rimóczi Lászlóné első kérdése az volt, hány gyermeke van Ortutay elvtársnő nek. S amikor megtudta, hogy három, megnyugodva mondotta, most már érti. miért tudott annyira szívből beszélni az anyák problémáiról. Amiről igen sok szó esett, az a gyermeknevelés feltételeinek megteremtése. Jászberény város küldötte arról szólt, hogy az üzemi bölcsődén kívül o 37 ezres lakosságú városnak mindössze egy harminc személyes bölcsődéje van. Mit tehet a dolgozó anya a gyermekével? — kérdezte Sok szó esett a lakáselosztás problémáiról, arról, hogy a kis pénzű fiatal házasok számára kellene elsősorban állami lakásokat adni, a magasabb jövedelműeknek pedig lehetőséget nyújtani szövetkezeti lakás. vagy családi ház felépítésére A tanácskozás legpozitíA megyei tanács vb művelődésügyi osztálya elkészítette a tavalyi kulturális bemutatók értékelését Eszerint sikeres volt a kulturális szemle új rendszerének első éve. Érdemes volt nagyobb fokú önállóságot biztosítani a járásivárosi szerveknek, tájegységi események rendszerébe illeszteni a bemutatókat- Sikerrel járt a sokoldalú, koncentrált programok biztosítására irányuló törekvés is. Mindezek eredményeként szélesedett a rendezvények hatóköre. A változatosabb program nagylétszámú közönséget érdekelt. A Kunsági Napok rendezvényeit például több mint háromezren tekintették meg. Általában ugyanennyien jelentek meg a Falusi Kulturális Napok eseménysorozatain. A műkedvelők száma is nőtt a korábbi időkhöz képest. Ez jellemezte a Tiszamenti Zenei Napokat, a Verseghy Diáknapokat is. A helyi kezdeményezések is sikeresebben kibontakozhattak- A jászberényi amatőrfilmesek kezdeményezésére például a Jászsági Kulturális Napok idején eredményes volt az arria- tőr-filmfesztivál. Más megyék és a főváros filmesei is bemutatkoztak ezalka- lommal. Több jel mutat arra, hogy a bemutatókon nem szerepelt, vagy nemrégen alakult csoportok is készülnek az idei megyei bemutatókra, a Kulturális Hetekre. A kunszentmártoni színjátszók például a nyáron a járás falvaiban, tanyaközpontjain 13 előadást tartottak — meléke- sen 25 ezer forint többletbevételhez juttatva a művelődési házat. A kulturális szemle új rendszere egyéb előnyökkel is jár- A helyi körülményekhez való igazodás jobban sikerült Tovább nőtt a művészetet szerető közönség tábora. Ezért külön dicséret illeti az állandóan működő jó csoportokat — így a Tisza Táncegyüttest, a Kilián és az Integrál zenekart, a túr- kevei színjátszókat, a törökszentmiklósi táncosokat, a mezőtúri irodalmi színpadot s így lehetne még folytatni a sort. örvend tes, hogy meglepően sokat javult az irodalmi szmpauok műsorpolitikája. Az eredmények mellett azonban akadt néhány megszívlelendő tanulság is. E,enyés7.ő számban ugyan, de előfordult, hogy egy- egy csoport méltatlanul jutott be a bemutatókra. Volt néhány olyan csoport is, amelyik erejét meghaladó vállalkozásba kezdett Előfordult az is, hogy valamelyik együttes indokolatlanul távol maradt, bár fellépésére számítottak- Sajnálatos, hogy csak javasolt program maradt a szomszéd megyék jól működő csoportjainak meghívása, a főiskolai csoportok külön tartott bemutatkozása, és még néhány érdekesnek ígérkező esemény. Az idén sor kerül a Szolnoki Kulturális Hetek, a Tiszazugi Napok és a megyei diákünnepek megrendezésére. A Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság január 4-én tartott kis ünnepség keretében vette hivatalosan birtokba Szolnokon, a József Attila úton épült új székházát, melynek földszintjén a GELKA szerviz- állomás kapott helyet. A székházavatáson ielen volt az O. E. F. vezetője, Földes László miniszterhelyettes, Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Nyíri Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese és többen a város vezetői közül. A négymillió forintos költséggel énült létesítmény modern és kényelmes munkahelyet biztosít az erdőgazdaság központi dolgozóinak. Az új székház elsősorban annak a nagyjelentőségű munkának az elismerése. melvet az erdő- gazdaság dolgozói az ország eevik lpgfátlanabb területének fásítása érdekében végeztek. 1í»sn éta mlnteev 24 ezer hold .új erdő és fásítás l^íocülf motrvríbpn. s ezzel a megve erdősültsége 0.7 százalékról 3,4 százalékra növekedett. Az erdészek munkája több vonatkozásban kedvezően hatott a megye arculatának változására. Az utóbbi másfél évtizedben végrehajtott erdőtelepítések, az utak, csatornák mentén, valamint a termelőszövetkezeti majorok körül végzett fásítások és a sokszáz kilométeren telepített mezővédő erdősávok tájesztétikai jelentőse- 'gükön kívül nagymértékben hozzájárultak a megye egészségügyi helyzetének javulásához, a mező- gazdasági hozamok foltozásához, az. apróvad számának növekedéséhez. A faellátás is kedvezőbben alakult. Érdemessé teszik az erdőgazdaságot az új székházra a következő évek eddiginél jóval nagyobb feladatai is. Ilyenek: a megye cellulóz nyárfa termesztési programjának megvalósítása, a városok körüli zöldövezetek kialakítása, a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek további fásítása, a Tisza II. vízlépcső területén, körülbelül 3400 hold erdő kitermelése és a megépülő új öntözést rendszerhez kapcsolódó f<L sítások kivitelezése H ?.
