Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
i9VI. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Áz új év az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés döntő időszaka z új év — 1967 —, a gazdaságirányítási reformra való felkészülés döntő időszaka lesz. Az elkövetkezendő' hónapokban kell ugyanis előkészülni azokra a változások ra, melyek egyidejűleg 1668. január 1-én lépnek öleibe és az új gazdasági mechanizmus alapvető elemeit jelentik. Ilyen többek között a tervezési rendszer, az árrendszer, a beruházások lebonyolításának új rendszere, nemkülönben azok az intézkedések, melyekkel szabályozzák a vállalatok jövedelmét, illetve befolyásolják működésüket Ezek összefüggéseik, logi kus kapcsolataik miatt csak is egyszerre vezethetők be. önmagában — előrehozva — sem egyik, sem másik intézkedés nem volna életképes. Ez természetesen csakis a jelentős változásokra vonatkozik és semmi esetre sem a részintézkedésekre, az előkészítési időszakban is célszerű módosításokra. Nemcsak a ránk következő esztendő, hanem lényegében már az elmúlt, 1966-os év is a reform jegyében telt és igen fontos gyakorlati lépéseket tettek a központi intézkedések nyomán megyénkben is az irányítási rendszer fejlesztésére. így számos intézkedés született a vállalatok és középirányitó szervek önállóságának növelésére, cselekvési és döntési szabadságuk biztosítására. Ezek végsősoron a termelés és a szükségletek jobb összhangját a gazdaságosságot, az eredményesebb, hatékonyabb ráfordításokat hivatottak elősegíteni. A megyei párt-végrehaj - tóbizottság most az év végén tájékozódott a reformmal kapcsolatban bevezetett eddigi változások hatásáról és foglalkozott a következő év feladataival. Ami az elmúlt évet illeti, biztató kezdetet jelentett a tervezés lényeges egyszerűsítése. Bár a minisztériumi vállalatoknál tárcák szerint változott a jóváhagyott — és ezáltal kötelező — tervmutatók száma, ezek általában csökkentek. Az építőipar és a 7-es Autóközlekedési Vállalat felügyeleti szervei például csak két mutatót hagytak jóvá. A Tisza Cipőgyár lényegében maga alakította ki terveit. A tanácsi ipar vállalatainál korábban átlagosan 30—35 kötelező mutatószámot hagytak jóvá, az idei évre már csak 5—10 számot, a tanácsi építőiparban és kereskedelemben hármat. Az iparban általában a kereskedelmi értékesítést és a kiemelt termékekből gyártandó mennyiséget, a kereskedelemben az elérendő gazdálkodási eredményi és a közületi forgalmat szabták meg kötelezően a béralapon kívül. A termelőüzemeknél az úgynevezett „teljes termelési érték”, kereskedelmi vállalatoknál az áruforgalmi tervteljesítés számítása és tevékenységük ezek alapján való elbírálása tehát háttérbe szorult és ez kétségtelenül helyes. csakúgy mint a megszabott mutatószámok csökkenésének tendenciája. Ám. míg a mutatók szá- tria szűkült, a vállalatokat felügyeleti szervük, a telephelyeket pedig vállalatuk úgynevezett „számítást anyaggal” látta el, melyek lényegében a tervben megadott komplex mutatókon túl és azokkal összefüggő részfeladatokat szabtak meg. Tehát gyakorlatilag a tervezés egyes területeken nem egyszerűsödött, az önállóság pedig nem szélesedett olyan mértékben — éppen a számítási anyagok miatt —, mint azt a jóváhagyott mutatók számának csökkenése lehetővé tette volna. £ ttől függetlenül több helyen — elsősorban a nagyvállalatoknál javult a tervezési munka színvonala, a tervekben a népgazdasági célkitűzések, a takarékosságra való törekvés jobban érvényesült, mint a kötelező tervszámos rendszernél. Hiba azonban, hogy nem mindenütt tudtak élni a szabadabb lehetőségekkel a tervező apparátus alacsony felkészültsége vagy az e funkciót ellátók hiánya miatt. Várható-e további egyszerűsítés vagy módosítás a tervezésben? Az új év küszöbén igen sok embert érdekel ez a kérdés. Valószínű, hogy a kötelező tervszámok 1966-hoz képest tovább csökkennek es az illetékesek szűkítik a „számítási anyag” körét. A legjelentősebb változások 9 beruházásoknál várhatók. Hogy csak a legfontosabba' említsük: megszűnik a tervező kijelölése, a beruházók a lehetőség határain belül maguk kereshetnek tervkészítőt, a vállalat a saját maga képezte fejlesztési alappal is önállóan gazdálkodhat — s nem szabják meg, hogy ebből mennyit fordíthat építkezésre és mennyit gépi és műszaki berendezések beszerzésére. Az új gazdasági mechanizmus jelentős változásokat ígér a dolgozók anyagi érdekeltségében. Lényegeben ennek egyik részintézkedését jelenti az új prémiumrendszer, mely tavaly lépett életbe és főleg a vezető beosztásúak anyagi ösztönzésénél hozott alapvető változást. A számukra képzett prémiumkeret a vállalati eredménytől függ, míg a beosztottak prémiumkeretének egy része független ettől---, a másik része a többleteredménytől függően növelhető. £ zzel egyrészt a vezetők nagymértékben érdekeltek lettek a jövedelmező gazdálkodásban, másrészt a be- osztottajs munkaköréhez kapcsolódó bizonyos feladatok elvégzésének ösztönzésére megfelelő anyagi keret állt rendelkezésre. Tehát a prémium nem általános jutalomjelle- gű kifizetés volt, hanem valamely cél elérésére mozgósított. A megyei párt-végrehajtóbizottság elé terjesztett tájékoztató jelentés részletesed elemzi azokat az intézkedéseket is, melyek a rendelkezésre álló béralapok felhasználásával, illetőleg béremelésekkel kiszélesítették a dolgozók anyagi érdekeltségét. Í966-ban jelentős lépések történtek a felesleges készletek képződésének megakadályozására, illetve a meglevők hasznosítására. Ezt a célt szolgálta a kereskedelemben a kockázati alap képzés. A vállalatok, földművesszövetkezetek saját hatáskörükben végzik a felesleges készletek felszá molását és önállóan döntenek a kockázati veszteségalap felhasználásáról. Ez az önállóság rugalmassá teszi a felesleges készletek értékesítését. meggyorsítja annak felszámolását. A kiskereskedelem részére megyénkben tavaly hat és fél millió forint összegű kockázati veszteségalapot hagytak jóvá, ami kiegészült még a nagykereskedelemben képzett, de a megvásárolt áruval együtt a kiskereskedelem rendelkezésére bocsátott 6,4 milliót kitevő kockázati alappal. Ebből az elmúlt év végéig több mint tízmilliót használt fel a megyei kiskereskedelem: 70—75 százalékát a kiárusítással kapcsolatos árengedmények finanszírozására, 20—24 százalékát pedig leértékelésre fordította. 4 rendelkezések lehető. vé teszik, hogy a kockázati alap megtakarított bizonyos hányadát a dolgozóknak célprémiumként fizessék ki: maximálisan 5 százalékát fordíthatják erre a célra a kockázati alapnak. A megyei kereskedelmi szervek ellenben csak 1 százalékát költötték erre, amiáltal nyilvánvalóan leszűkítették a kereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltségét az elfekvő készletek képződésének megakadályozásában. Míg általában az új gazdasági mechanizmushoz kapcsolódó és eddig bevezetett módosítások elősegítették gazdálkodási rendszerünk finomítását és kimutatható eredményre vezettek, a szállítási szerződések 1966. szeptember 1- ével bevezetett új rendje nem hozott a várakozásnak megfelelő eredményt. Általánosítható tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. Zavarja a rendeletben foglalt célkitűzések érvényesülését, hogy még nem jelent meg az Országos Tervhivatal által rögzített kötelező szerződések tárgyát képező cikkek listája. A megrendelők előnyösebb heivzete pedig éppen ezeknél a termékeknél valósulna meg. A jelenlegi — átmenetinek mondható-helvzet.et ezért sok tekintetben a kapkodás és bizonytalanság jellemzi. Az új mechanizmussal kapcsolatban mezőgazdasági üzemeinket főleg az 1966-ban bevezetett árintézkedések érintették, — alapvetően a kenyérgabona. rizs. napraforgó, vágómarha és vágósertés árváltozásai. — Az áremelésből származó többletbevételek megyei szinten közel 230 millió forintot tesznek ki. Az árrendezés hatását vizsgá’va éles határ vonható a különböző termelés szerkezetű üzemek között. A legnagyobb mértékű jövedeiememeikedés az intenzív ken vergaben a termelő, rizstermelő, sertés- és szarvasmarha hizlaló gazdaságokban tapasztalható. A termelői árak emelésével e évidében többletkiadások is ie’entkeztek, közel 60 millió forint értékben. Tehát az effektiv áremelésből származó több- letbevéiel me«vei szinten 170 m’Hióra tehető A t erre f’lr szövetkezetek ^liöeQylrö^einek úira értékese iam’ár 1-én megtörtént Ennek során az iúlins RO-i ár alánon állapították meg a leltárba vett eszWWölr értékét. fev megközelítően ki lebef^rf czőrni azokat a torzí+őcokat. amelvek a ter- meiőczrk'píkezeti nvilván- tar+ícokban szereneltpk. fr? á.lléoczközök inraártékelése lebatőTré tette a reáli- e.ahb bitpüVao7pf vizszélo. tot. valamint a reálisabb fizpmi plemzkct. A terme- 1 ős7övptkoao+okben 1 Ráfiban a rrpnok. berertríezé- qok és fotczonolácok valamint a iármővek nffini ér- fákncökkonőeí lokícf pl kebott azávnntnl TZzpo f o. ifll a rizc fofi'ácirlirí árának rpránráce' ao-án kill ön rnrrcz-kálv írta plő a pl7a_ lökni -rrinzik^níá kovp7pf-ácái- hoov a ténvlenpa ráfnnrSítáenk és bpvőfolnk nmrkor-n+ácp fpT'_ metőcző**otkp—inkknn ts eiőonrrffí az gnálló gazdálkodást Az állami gazdaságokban az ipari üzemekhez hasonlóan bontakozik ki az új gazdasági mechanizmus. 1966-ban már csak a főbb cikkekből kaptak kötelező tervszámot. Az önálló tervezési rendszer bevezetésével már tavaly bizonyos változásokat eszközölhettek a termelési szerkezetükben. Ez azonban nem tulajdonítható egyértelműen a tervezés megváltozásának. m egállapítható, hogy az 1967. évi tervekben az árintézkedések és egyéb serkentő rendelkezések éreztetik hatásukat. A kötetlenebb értékesítési lehetőségek ellenére a szerződésre értékesített növények és állati termékek részaránya az 1964. évihez viszonyítva — a cukorrépa és a dohány kivételével — növekedett. Az értékesítések aránya, beleértve a szabadpiaci eladást is, az állam részére történő értékesítéshez viszonyítva nem emelkedett. Az elmúlt évben több terme1 őszövetkezet szerződés nélkül termelt jelentős mennyiségű burgonyát és zöldségfélét. A főzőtök, a zöldbab, a paradicsom és a burgonya értékesítése egyes gazdaságokban nehézségekbe ütközött. A megye termelőszövetkezeteiben számottevő feldolgozó tevékenység van kialakulóban. Például 41 termelőszövetkezet vállal takarmánvkeverést és darálást, 175 helyen zöldségsavanyítással. 6 helyen tej- feldolgozással. 34 helyen szőlőfeldolgozással foglalkoznak. A megye termelőszövetkezeteinek 81 megyén belüli és 42 megyén kívüli elárusítóhelye van. Az úi gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban eddig foganatosított intézkedések a terme’ésre. a mezőgazda- sági üzemek gazdálkodására, a mezőgazdaság dolgozóira gyakorolt hatása tehát kedvező. Elősegítik a kezdeményezést, az alkotó- készség kibontakozását, a szövetkezeti demokrácia ki. szélesítését és a termelés fokozását. A részben megváltozott új irányítási rendszerhez igyekeztek megfelelően alkalmazkodni a párt és társadalmi szervek. Az új körülményeknek megfelelően próbálták feileszteni munka- módszereiket. A vállalati, üzemi tervek készítésénél törekedtek a népgazdaság fő célkitűzések érvényesítésére a többi változásokkal is megismerkedtek, s az azokban megfogalmazott központi célkitűzések, elgondolások megvalósítására mozgósítottak. 4 z úi év, — áz új gazdasági mechanizmusra való felkészülés döntő időszaka — s természetesen úiabb feladatokat is ielent. — Az irányítás rendszer reform- ia elsősorban az irányítóktól. a vezetőktől követel színvonalasabb átgondoltabb munkát. Az elkövetkezendő hónanokban fel kel’ készülniük erre. Vállalatoknál üzemekben es terme’ "szövetkezetekben olyan intézkedéseket kell tenni, mai vek a’aoián alkalmassá válnak az 1968 ianuáríábán éio+kaiénfi jelentős változások végrehajtására. il’etve az azokból adódó feladatok megoldására. Nemcsak a vezetőknek és a szakembereknek, hanem mindenkinek a saját területén meg kell vizsgálnia. hogy milyen ésszerű változásokkal teheti még hatékonyabbá munkáját. Az Elnöki Tanácsi március 19-ére khezíe az orszá^s^yííSési képviselők és a Tanácsiatok általános választását (Folytatás az 1. oldalról) Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások ösz- szesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — választókerületi bizottságot ' kell alakítani. Az országgyűlési választó- kerületi bizottságok tagjait a Hazafias .Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választó- kerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. I A Hazafias Népfront heI lyi bizottságának javaslata alapián a választási elnökség 1967. március 6-án megalakítja a szávazatszedő bizot+ságokat. Ezek a választás napján gondoskodnak a szavazás lebonyolításáról. törvényességéről és zavartalanságáról, s megállapítják. a szavazókörben a szavazás eredményét. A kormányrendelet sza- bályozzá a jelöléssel kapcsolatos feladatokat. A képviselőie’öltek és tanácstag-jelöltek jelölése választókerületenként történik. A törvénv értelmében egv választókerületben egy vagy J több szémély jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és ’ a tanácstag-jelöltekre a .választó- polgároknak a lakóterületeken, továbbá az. üzemekben, vállalatoknál, terme- ■lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölő- gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órá’ól 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok ösz- szeszámlálásár.ak rendjét, s úgy intézkedik, hogy á megválasztott képviselőknek és tanácstagoknak 5 mandátumot (megbízólevelet) március 22-én kell 4 adni. > Január 2-án megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani. Ebbe fel ke’l venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat, akik házasság- kötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a S választók névjegyzékébe j felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet j hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését : tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül azt. aki elmebeteg, tekin'et nélkül arra. hogy gondnokság alatt áll-e vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céliából a kijelölt összeírób’ztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak I ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a lapokat ianuár 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt vagv más okból (kórházi ápolás, üdülés, stb.) az ösz- szeírólapot nem töltheti ki. helyette hozzátartozó-, szomszédja vagv az összeíróbiztos is kitöltheti. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehai+ó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényel’enesen történt kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvényellenesen történt felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást az ideiglenes névjegyzék közszemlére tételétől számított 8 napon belül a tanács végrehajtó bizottságánál kell írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság azt állapítja meg, hogy a választónak a névjegyzékből történő kihagyása törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegyzékbe kell felvenni. Az általa alaptalannak' tartott kifogásokat a végrehajtó bizottság elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely népi ülnökök közreműködésével — szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után — végérvényesen határoz. A választók ideiglenes névjegyzéke. valamint a pótnévjegyzék és a járás- bíróságnak a kifogások elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végrehajtó bizottsága legkésőbb március 2-ig állítja öss-e a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választó.iógosult személy a névjegyzék összeállítását követően megváltoztatja állandó lakóhelyét, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságától kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogv a kérlemezőt a választók névjegyzékébe felvették. A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága közli az érintett községek lakosságával, hogy 1801966. (XII. 2.) vb sz. határozatával egyes községi taI nácsek végrehajtó bizottságait építési hatósági jogkörrel ruházta fel. A határozat szerint 1967. Január 1-től Jászárokszál- lás. Jászapáti. Jászfény szaru. Jászkisér, Jászladány, Kun- szentmárton. Kunhegyes, Tisza- földvár, Tiszafüied és Öcsöd községi tanácsok végrehajtó bizottságainál az I. fokú építési hatósági ügyeket helyben intézik. 4 Kéri a végrehajtó bizottság az érintett községek lakosságát. hogy építési engedély iránti kérelmeikkel, valamint az engedély nélkül végezhető éoítkezések bejelentésével n fenti időponttól kezdődően a községi tanácsok végrehajtó bizottságához forduljanak. Az építési engedélyezési eljárás, valamint a bejelentési kötelezettség alá eső ügyekről bővebb felvilágosítást a községi tanácsok végrehajtó bizottsága illetékes ügyintézőjétől kapnak. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Közérdekű közlemény
