Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
1 Wt, j«tnuár 31, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ml SÜL KI EBBŐL ? Kenyér s HEB asztalán ÁRUHÁZI PREMIER Részletes, mindenre kiterjedő vizsgálat után a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság hétfői ülésén tűzte napirendre a megyei sütőipar helyeztével, az ipar és a kereskedelem viszonyával, a kenyér minőségével és a lakosság ellátásával foglalkozó jelentésének megtárgyalását. Abban, hogy milyen nagy fontosságú és az emberek hangulatára milyen óriási hatással van a mindennapi kenyér, mindenki egyetért. Ezért van nagy jelentősége a hibák feltárásának és megszüntetésének még akkor is, amikor egyes sütőipari szakemberek azt mondják, hogy Szolnok megye kenyérfogyasztó lakossága az ország többi megyéjéhez viszonyítva még nem is panaszkodhat a minőség ellen. Állítsuk talpára ezt az elméletet: miért ne együnk ennél is jobb kenyeret, ha lehet? Márpedig az objektív akadályok kénytelen elismerésével — beruházási keret hiánya — de a jelenlegi termelés tervszerűbbé tételével. magasabb képzettségű szakemberek beállításával, a minőségi átvétel megszigorításával és több intézkedés foganatosításával lehetne. Modern gyár, mérlegelés nélkül Sajnos a sütőipari vállalatoknál általában nem kidolgozott technológia, hanem érzékszervi megállapítás alapján — saccra — dolgoznak a pékek, s így nem lehet üzemszerűen jó kenyeret sütni. A technológiai utasítások hiánya mellett meg kell említeni az eszközök hiányát is, amely szintén kihat a minőségre, egyáltalán nem a javulását szolgálja. Példa erre a nemrégen létesített ..modern” karcagi kenyérgyár, ahol — többek között — a felhasználandó liszt súlyát nem lehet mérni. Joggal kérdezhetjük: „mi sül ki ebből?” Az utóbbi évek beruházásai biztosították, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöböljék. Sok helyen gépesítettek. Sajnos a gépek karbantartása nem megfelelő. gyakoriak a hibák. A munkaerő utánpótlást nem oldották meg. Igen nagy a munkások igénybevétele- Előfordul, hogy a szakmunkások 16 órát dolgoznak egyfolytában. A fizikai létszám csupán a mindennapi feladatokra méretezett, betegség, vagy szabadság idején — csökkent létszám esetén — a vezetők a minőség rovására kénytelenek engedményeket tenni. A sütőipar átszerveA nagykörűi Haladás Tsz gazdái is zárszámadásra készülnek. A termelő- szövetkezet párt- és gazdaság vezetése a szövetkezeti gazdák rendelkezésére bocsájtotta írásban a zárszámadás fontosabb adatait. A közös munkában tavaly háromszázkilencven tsz-tag és huszonöt családtag vett részt. A tervezeti munkaegység 140 ezer volt, s ennél kevesebbet, 135 651 munkaegységet használtak fel. Néhány növényből, elsősorban kalászosokból nem tudták megtermelni a tervezett mennyiséget. Cukorrépából viszont csaknem 13 ezer mázsával' takarítottak be többet a tervezettnél. Burgonyából a zése is kihatott a termékek minőségére. A kisebb termelő egységeket nem kellő körültekintéssel szüntették meg. Nem készültek fel megfelelően az üzemszerű termelésre és a szállítási feladatokra, „Világjáró" veknik A sütőipar gépkocsiparkja 60 százalékban elavult- Ezzel szemben a termelő egységek vitatható koncentrálása miatt 30—40 kilométerre kell majd szállítani a kenyeret a gyárból. Elképzelhető, hogy a fuvarköltségek milyen magasak lesznek. A kenyérgyártás 1965-höz képest csökkent. A kereslet nagyobb a finomabb pékáruk iránt, többen keresik a finom kenyeret és a búzacipót. A termelés mennyiségi csökkenése ezért kedvezően befolyásolja az ország búza- mérlegét A süteményekből többet fogyasztanak, mint tavaly előtt, de még tovább emelkedne a kereslet, ha a sütőipar frissen szállítaná. A selejt abszolút meny- nyisége emelkedett, ennek ellenére a kimutatott használhatatlan áru aránya nem tükrözi a valóságot A kereskedelem ugyanis a helytelenül értelmezett jó kapcsolat címén fogyasztásra alkalmatlan kenyeret is átvesz. Felvetődik a kérdés, miért kell nem elsőosztályú áruért száz százalékos árat fizetni a foeyasztónak? Ha a kenyér kifogásolható, tehát osztályos áru. akkor az árkülönbözetet a sütőipar térítse meg a kereskedelemnek. Például 20 kilométerről nem lehet a gyárba visszavinni a kenyeret anélkül. hogy a lakosság aznap nélkülözze a „mindennapit”. De az eszi, nem eszi. nem kap mást — nem mehet a vevő rovására. Parasztok, vagy pékek ? A sütőipar átszervezésének alapvető célja az volt, hogy a megfelelő körzetek kialakításával, üzemszerű termeléssel ellássák a lakosságot. Népgazdasági szinten feltétlenül hasznos és eredményes volt az a kezdeményezés. A nagyüzemi termeléssel az önköltség alacsonyabb, a választék nagyobb volt. Az átszervezés előnyei azonban a fogyasztók oldaláról közel sem ilyen kedvezőek. Az ipar a megfelelő minőségű kenyérrel tervezett 2005 mázsa helyetti 3015 mázsát termeltek, vörösheremagból szintén 59 mázsával teljesítették túl a tervezettet. Pillangós szénából 9202 mázsát takarítottak be, ami 2362 mázsával több az előirányzottnál. Az állattenyésztésből is nyertek többletbevételt. — Tervük szerint 697 mázsa hízómarhát kellett volna értékesíteniük, ezt túlszárnyalták 164 mázsával. Baromfiból 30, pecsenyebárányból 36 mázsa a többlet értékesítés. Az egy dolgozó tagra eső részesedés mintegy háromezer forinttal több a2 1965, évinél. A munkaegység értéke 33 forint, az egy dolgozó tagra jutó részesedés 15 151 forint. adós maradt. A központok kialakításával egyidejűleg a szállítást nem szervezték meg tökéletesen, ezért például Besenyszögre mindenfajta kenyér és péksütemény 12—16 óra között érkezik meg. Faluhelyen nem sütnek házi kenyeret, bár a bezárt pékségek kisebb átalakítással működőképesek lennének. Szolnok megyében is kellene barátkozni azzal a gondolattal — mint azt már a Dunántúlon meg is valósították —, hogy faluhelyen a sütödéket az fmsz- nek vagy az arra Vállalkozó termelőszövetkezetnek adják át. A NEB összefoglaló jelentése feltárta a megye sütőiparának bonyolult problémáit és határozati javaslataival segíti a megyei tanács vb-t azok megoldásában. Négy évvel ezelőtt talán senki sem hitte volna az öcsödi Szabadság Tsz-ben. hogy egyhamar talpra állhat a szövetkezet. Az 1962. évi aszály és a nagy arányú sertéselhullás alapjaiban rázta meg a gazdaságot. Csupán az állatkár meghaladta a két millió forintot. A vezetés sem volt egységes. A vezetők nem egyszer egymásnak ellentmondó utasítást adtak. Végül 2,5 millió forintos mérleghiánnyal zártak. Nagy volt az elkeseredés. A tagok nyolc hónapig nem kaptak pénzt. Egyesek túlelőgezték magukat, masok jogos követelését csak 1963 nyarán tudták kiegyenlíteni. Mit mondhatott akkor az újonnan választott vezetőség? — Dolgozzunk becsülettel és újból rendbe jöhet a szövetkezet. Felelőltlenül senkinek sem ígérgettek — Aki dolgozik, itthon is meg tud élni. Nehéz hónapok vártak a vezetőkre és a tagokra egyaránt. A megrendült bizalmat, az emberek hitét kellett visszaszerezni. A többséggel nem is volt baj. — A családlátogatásokon szót értettünk a tagokkal — emlékszik vissza Gere Károly elnökhelvettes. — A brieádgyűléseken és a közgyűléseken is sokat foglalkoztunk azzal, hogyan juthatunk ki a bajból. — A kommunisták sokat segítettek — vélekedik Kovács Ferenc párttitkár. — őszintén tájékoztatták a tagokat, nem hallgatták el a nehézségeket. A legszorgalmasabb pártonkívüliek is segítettek és most >s segítenek a meggyőzésben. A vezetőség reális tervet dolgozott ki. Két főfeladatot jelölt meg: öntözni kell a vetéseket és feil észten i az állatállománvt. Sikerült. Az aszályt leküzdötték, a hozamok növekedtek. Jogsai büszkélkedhet a vezetőség. — Összterületünk 70 százalékát öntözni tudjuk. Ez a terméseredményeken Is mezlátszik. Azelőtt 150. most 261 mázsa cukorrépát termelnek holdanként. A burgnnva hozama 36 mázsáról 175 mázsára növekedett. A vezetőség jő összhangban dolgozik a szövetkezetben, Számít a pártszerveŰjsághír: Mezőtúron vasárnap átadták az ország legnagyobb szövetkezeti iparcikk áruházát. Délelőtt 9 óra. Már mintegy háromezren szorongnak az áruház előtt, de a szélrózsa minden irányából tovább áramlik a tömeg. Az ünnepélyes megnyitónak sokan akarnak szemtanúi lenni. Beszélgetnek. Hol egyik, hol másik lábukra állnak. A hideg, csípős szél ellenére azonban mindenki kitart. Látni akarják belül is a külsőleg nagyon szép épületet. Közben találgatják, vajon mennyibe került. Akadnak „jól tájékozottak”, akik alá vagy éppen túlbecsülik az áruházat. Nyolcmillió forintot egyikük sem mond, pedig ennyibe került. Persze a berendezésen kívül, hiszen arra zet, a kommunisták véleményére, s kikéri a tisztség nélküli tsz tagok tanácsait is. — A tavalyi eredményeket a decemberi brigáder- tekezleteken is megvitattuk a tagokkal — mondja Zilahi Antal elnök. — Arról is beszéltünk, milyen tervet készítsünk erre az évre. Sok hasznos tanácsot kaptunk a tagoktól. Szirom László főkönyvelő és az üzemgazdász évközben is rendszeresen elemzi a gazdálkodás eredményeit, fogyatékosságait. Tavaly például látszott, hogy az olajlen és a borsó nem hoz a várakozásnak megfelelően. Végül is fél millió forint kiesést okozott e két növény. Még időben intézkedtek. Burgonyát ültettek, lucerna és vöröshere magot fogtak, amit korábban nem terveztek. Az öntözött lucernát ötször kaszálták. Holdanként 40.5 mázsa szénát takaríthattak be. A fémzárolt lucemamag értéke bőven pótolta a kieséseket. Az öcsödi gazdák nem titkolják: — Jobban örülünk a száraz esztendőnek, mint a csapadékosnak. Az aszály ellen megfelelően tudunk már védekezni. A számok tükrében kedvező képet mutat az öcsödi Szabadság Tsz gazdálkodása. 1962-höz képest évről évre előbbre jutottak. A szövetkezet tiszta vagyoA jászsági agrárnapok keretében január 26-án a jászberényi járásból, városból, valamint a megyéből mintegy háromszázötven szakember vett részt az „A növényvédelem helye az új gazdaságirányítási rendszerben” címmel tartott előadáson. Dr. Nagv Bálint, az FM Növényvédelmi Szolgálat igazgatója előadásában a növényvédetem fejlesztésének főbb kérdéseivel foglalkozott. Többek között beszélt a növényvédelem társadalmi jellegéről, a növényvédelmi eljárások komplex végrehajtásáról, ismertette, hogy az új gazdasági mechanizmusban a növényvédelmi hatóság és újabb másfélmillió forintot költöttek. ☆ Tíz óra. Elcsendesül a moraj. Az emberek élő gyűrűt alkotnak, Csáki István, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, Nánási László országgyűlési képviselő, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke s több más vendég köré. Szirmai Jenő lép a mikrofon elé. Beszéde húsz év előtti emlékeket idéz. Azt az időt, amikor a szövetkezel alig háromezer forintos közös vagyonnal, egy bolttal kezdte meg a város lakosságának áruellátását. Az igények kielégítéséről szó sem lehetett. „Szegény az eklézsia” — mondták az akkori fmsz-vezetők. Azok, akik a mai napon örömmel na 6,4 millióról 22.8 millió forintra emelkedett. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény az 1962-es 100 forintról tavaly már 1600 forintnál többre emelkedett, s az idén még több lesz. Négy évvel ezelőtt 7400 forint jövedelem jutott egy dolgozó tagra, most 19 000—20 000 forint között számítanak. Kétezerrel több mint tavaly. Az ugrás tehát óriási. Nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a Szabadság Tsz tagjainak 41 százaléka nyugdíjas, s a» átlagos életkor 57 év De fiatalodnak már. Sokan visszajönnek a szövetkezetbe. Csupán a két legutóbbi közgyűlésen huszonöt új, fiatal tagot vettek fel. És a jövő? Az ideinél is biztatóbb, nem akarnak megállni a fejlődésben. A szakvezetés — Kolop Antal főagronómussal az élen — keresi az újat. Gépesítenek. A gabonát, szénát már szinte fizikai munka nélkül, géppel takarítják be. A régi szerfás istállók helyébe korszerű sertésfiazta- tó, hizlalda, borjúnevelő és tehénistálló épült. A közeli napokban tartanak közgyűlést az öcsjdi Szabadság Tsz-ben. A sok bajt, nehézséget megért tagságnak a tsz megalakulása óta ez lesz a legboldogabb zárszámadása. a szakigazgatási szervek miként élnek jogaikkal, szükség szerint a bírságolással is. Szólt az előadó arról is, hogy a termelő üzemeknek milyen ártámogatást adnak a növényvédőszerek és gépek vásárlásához. Jelentőségének megfelelő helyet kapott az előadás ban a szakemberek továbbképzése növényvédő szakmérnökökké, valamint a munka szakszerű végzéséhez szükséges szakmunkások kiképzése. A jászsági agrárnapok záróakkordiaként február 4-én este 8 órakor a jász- berénvi Lehel Étteremben megrendezik a mezőgazda- sági szakemberek bálját. A megnyitás ünnepélyes pillánál» számolhatnak be a vá'os lakosságának, az fmsz tagságának: 24 millió forint a közös vágjon, kilencven egységben mintegy 25 millió forint értékű áruval várják a vásárlókat. — Sok éves áldozatkész munka testesül meg ebben az áruházban — mondta többek között Szirmai Jenő. — Köszönet és megbecsülés jár ezért mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ma az ország legnagyobb és legszebb szövetkezeti iparcikk áruházát megnyithatom. k Ajtónyitás után néhány perccel már egy tenyérnyi szabad hely sincs. Vásárlók és érdeklődők százai szánják meg az 1200 négyzetméternyi eladóteret. Az áruház 13 osztályán „non stop” munka kezdődik. Fogy az áru, zúgnak a pénztárgépek s egyre többen csomaggal kezükben indulnak általános szemlére. A konfekció osztályon különösen a női nem ad munkát az alkalmazottaknak. Ruhák, szoknyák, kabátok között válogatnak. Van miből. Cs. Nagy Sándorné pénztáros, ruhakiadó előtt egyszerre két panofix bundát is próbálnak. — Kimondhatatlanul örülök. Évek óta spórolok egy bundára s végre sikerült — mondja egyikük, s le sem veti magáról. A régit cso- magoltatja be. — Sajnálom összegyűrni. — Foglalkozásom, és hogy hol lakom? Övónő vagyok Békéscsabán. Onnan jöttem Üjságból értesültem az áruház nyitásáról, gondoltam, szerencsét próbálok. k Kovács Margit nem egyedüli volt olyan, aki más városból jött el az avatásra. Nővére Debrecenből utazott Mezőtúrra, Homokék Endrédről, a Csiemvik család Mezőberényből jött el vásárolni. — Ügy hallottuk, húszmillió forint értékű áruval nyitnak, s abban bíztunk, hogy itt lesz, amit szeretnénk. — Válaszol a „mi- ért”-re Homok Imre. Neki is és feleségének csomag van kezében. Bizonyságul, hogy nem utaztak hiába. Nylon ingek, egy öltöny ruha, a férj, szoknya, kardigán a feleség csomagjában. k S így van ez minden osztályon. Egymás után blokkolják a legújabb sláger-lemezeket, fogynak a motor- kerékpárok, pótolni kell a nylonharisnya készletet. Amikor este 6 órakor megtörténik az első záróra, az. eladók fellélegeznek. Nem csoda. Az első napon csaknem egymillió forint értékű árut adtak el. Többek között 14 női panofix bundát, 20 tv-t. 8 Jáva motorkerékpárt, 60 orkánt, ugyanennyi női szivacskabátot, több mint ezer pár cipőt, és csaknem 1500 pár harisnyát csomagoltak be. Az új áruház premierje tehát sikeres volt. De * folytatás sem maradt el. Másnap, hétfőn ismét meghaladta forgalmuk a félmillió forintot. — tnajnár — Egy tagnak három ezer forinttal több jut mint tavaly A legboldogabb zárszámadás Máthé László Növényvédelmi tanácskozás Jászberényben
