Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
Alkotó módon képviselni! Világ proletárjait egyesüljetek! SZOLNOK MESYEI Mi sül ki ebből * 4 leg- boldogabb %ár számadás 4 39-es dandár útján Bírósági jegyzet Áruházi premier Mezőtúron. A 3. oldalon riportban számolunk be az orszác legnagyobb szövetkezeti iparcikk áruházának első napjáról A szervezeti munkások bizalmából Választások a jörökszenfmiklósi mezőgazdasági gépgyárban Elmaradt a végzett munka bírálata — Sok kommunista a szakszervezetben kapott fe’adatot ft pró tettek is jelen* ** tős eredménnyel járhatnak, ha szerencsésen összetalálkozik a jó módszer, s az időszerűség felismerése. Ezt bizonyítja az egyik textilgyári pártszervezet kezdeményezése, ami ugyancsak híján van a látványosságnak, de elgondolkoztató, s követésre ösztönző. Nem tudják, kinek az ötlete volt, de megszületett: az üzemrészek bejárati ajtaja mellé apró, zárt faládikák kerültek, „Kérdezzen — válaszolunk” felirattal. A szembetűnő helyeken kitett plakátok tud- tul adták, hogy a ládákba dobott kérdésekre a párt- szervezet választ ad, mégpedig az üzem legnagyobb nyilvánossága előtt, a hangos híradó igénybe vételével, ebédszünetben. S már az első két nap igen érdekes, izgalmas, mondhatni azt is, hogy több tekintetben „kényes” kérdések gyűltek össze. Például ilyenek: „Felelősségre vontak-e valakit azért, hogy a B üzemben két hónap alatt ötszörösére nőtt a selejt?”; „Igaz-e, hogy a régen ígért női öltözőt megint nem építik fel, de ugyanakkor új irodaépületet emelnek?”; „Miért nincs elég abcugos láda, miért kell egyik üzemrésznek a másiktól Lopkodnia azt?”. A vátasvojt — nyíltságukkal, tömörségükkel, tíz perc alatt három kérdésre feleltek — nagy érdeklődést, „zsongást”, s talán ezért némi — ellenállást is keltettek. Ez utóbbi esetben olyan aggályok hangzottak el, hogy „mi közük ehhez az embereknek?” A kommunisták, s elsősorban a pártvezetőség joggal válaszolta azt, hogy az „embereknek”, azaz a gyár dolgozóinak mindenhez közük van, s ami foglalkoztatja őket, ami beszédtéma, arról a pártszervezet sem hallgathat, s a kérdésekre válaszolni kell! Immár egy hónapja bevett szokás, hogy minden másnap ebédidőbe" felhangzik a hangos bemondóban a „Kérdezzen — válaszolunk” műsora, s bár még mindig vannak, akiket ez „idegesít” — főkérit ha bizonyos hibák kapcsán a nevüket hallják —, a kezdeményezés nagy népszerűség, eredményessége magát a pártvezetőséget is meglepte. Az esetet azért ismertettük részletesebben, mert frappáns példája annak, hogyan lehet és kell keresni, kutatni az agitáció új útjait, eredményesebb módszereit, hogyan kell felhagyni ha arra szükség van, a bevett szokásokkal. A zárt faládikák kiindulópontjai lettek a gyáron belül az agitáció megújhodásának, azóta sok más tekintetben is előbbre léptek — ahogy a pártvezetőség titkára mondotta, „egyszeriben kedvet kaptunk a bátrabb, nyíltabb módszerekhez” — s valóban alkotó módon képviselik a párt politikáját, s agitálnak a cselekvés érdekében. A róríl>ere7e'(i’»r határozata nagy figyelmet szentel a pártszervezetek agitációs tevékenységének, s annak a követelménynek, hogy valamennyi párttagnak kötelessége a párt politikájának képviselete, az állandó, és a hel> i adottságokat figyelembe vevő felvilágosító munka. Nem lehet hatékony, időszerű ott az agitációs munka, ahol azt valamiféle „reszort-feladatnak” tartják, s nem az egész pártszervezet ügyének, ahol csak ismételgetik az országos fórumokon elhangzó állásfoglalásokat, de nem foglalkoznak a helyi, az embereket ieginkább érdeklő kérdé sekkek Az agitáció célja, — a meggyőzés, a cselekvésre késztetés, — mindenütt azonos; útjai, módszerei, eszközei azonban különbözőek. Van, ahol igen eredményes fórum a pártnapc. k megújhodott rendszere, de kevésbé sikeres például a széttagolt mezőgazdasági üzemekben, vagy a zömmel bejáró munkásokat foglalkoztató iparvállalatoknál. Az ilyen helyeken sikerre! alkalmazható a kisebb cső portokra, — munkacsapat, brigád, szakmány — kiterjedő beszélgetés, a sokszorosított tájékoztató, a lényeget röviden összefoglaló faliújság, de természetesen semmi nem pótolhatja a párttagok egyéni munkáját. Egy-egy kommunista, ha érzi felelősségét, s ahhoz igazítja cselekedeteit, hangadója, befolyásolója tud lenni környezetének, nem hagyja Válasz nélkül társai kérdéseit, vitatkozik a téves álláspontokkal. Ehhez azonban az is elengedhetetlen, hogy a pártalapszerve- zetek megfelelő „muníciót” adjanak az érveléshez. M. L. A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban a bizalmiak után ezekben a napokban választották meg a szervezett munkások a szakszervezeti műhely és osztálybizott Ságokat. — A gondos, alapos előkészítésnek meg lett az eredménye: körültekintően állították össze a vezetőtestületek a végzett munkáról szóló számadásukat, a beszámolókat. Részletesen elemezték a legutóbbi választás óta eltelt időszakban elért eredményeket, megvizsgálták, hogyan fejlődött, erősödött a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom. A beszámolók tükrözték azokat az idei termelési és szak szervezeti feladatokat, amelyek a kollektívákra, a szervezett munkásokra várnak. A választás valamennyi műhelyben és osztályon fe’e^gázta a közérdeklődést, még a három műszakos üzemrészek dolgozói sem mu'asztották el a taggyűlésen való részvételt. Ennek ellenére —, hogy miért, ezt majd még meg kell vizsgálni — a szak- szervezeti tagok nagy hányada csak meghalhatta a beszámolót és leadta a szavazatát. véleményét nem fejtette ki, Javaslatait sem mondta el. Vagyis nem segítették az űionnan meg- válosztott műhely és osz- táh-bizottsá"okat a munka megkezdésében. Ez a passzivitás nemcsak ilyesformán volt megfigyelhető. Azok, akik szót kértek a választási taggyűlésen, általában már ismert munkavédelmi és termelési témákat említetlek meg. Persze ez is hasznos. De milyen ló lett volna, ha a szakszervezeti munka bírálatával, illetve annak javítását e’ősegítő gondolatokkal sem maradtak volna adósak. Minden esetre úgy véljük, az újonnan megválasztott testületek mindezt nem nélkülözhetik: tehát a munkásokkal való személyes beszélgetéseikből kell maid ki- S7űrmök. mit várnak tőlük Mit várnak a lövőben a dolgozók a rm'belv és r*c7t"ivh!7ot*séeoktó! cserébe bizalmukért — ezt feltétlenül tudniuk ke'l nem riéiwiiözhetik a munkájuk sorén. A választás eredményeként a volt harminc vezetőségi tag közül húsz ismét bizalmat kapott, míg tízen most először kaptak tisztséget. A három műhelybizottság élére pártonkívüli titkárok kerültek, de olyan emberek, akiknél becsületesebb, ügybuzgóbb munkást nem is találhattak volna. Ez; tükrözi az, hogy a választás éppen rájuk esett, illetve: a jelölőbizottság javaslatai találkoztak a közvéleménnyel. Ők a szakszervezeti feladatukat egyben párt- megbízatásként látják el. A műhely és osztálybizottságok tagjainak 40 százaléka párttag. (A legutóbbi ciklusban ez az arány 43,3 százalék volt.) Érdemes megemlíteni, hogy a választás során a gyár kommunistáinak 27,9 százalékát szakszervezeti munkával bízták meg a dolgozók, illetve a pártszervezet. A választás a szervezeti életre is pezsdítőleg hatott. Például az öntődében és a forgácsoló üzemrészben néhány hónappal ezelőtt a dolgozók 50—60 százaléka volt szakszervezeti tag. Az újonnan megválasztott bizalmiakat dicséri: ma már ez az arány 95 százalékot mutat, — vagyis a korábban szakszervezeten kívül állóknak 35— 45 százaléka kérte felvételét, amelyet teljesítettek is. Mint az üzemi szakszervezeti bizottság a választási munka elemzésekor megállapította: „A megnövekedett jogok és természetesen az ezzel járó nagyobb felelősség közismertté válása óta fokozódott a dolgozók bizalma a szakszervezet iránt.” — fp — Hárman iovábbjuioltak Vasárnap reggel izgatott fiatalok siettek Szolnokon a Verseghy gimnázium felé. A Ki miben tudós? iskolai vetélkedőiben legjobb eredményt elért kilencvennégy fiatal megyei döntőn vett részt. A díszteremben tartott ünnepélyes megnyitó ntán három tanteremben gyülekeztek a résztvevők, akik földrajz, történelem és fizika tudásukról jöttek el számot adni. A borítékokat a KISZ megyeblzott- ság munkatársainak jelenlétében nyitották fel, majd megkezdődött a dolgozat- írás. Pontosan délben átadták a zsűrinek a dolgozatokat, amelyeket nevek helyett számokkal jelöltek, tehát a zsűri nem tudta, kinek a dolgozatát bírálja. Zömmel a lexikális tudást tették próbára és óriási anyagmennyiség feldolgozását követelték a versenyzőktől. így már érthető a KISZ megyebizottság iskolai osztályvezetőjének véleménye, amely szerint a 80 százalékos eredményt elért tanulókat nyugodtan felvehetik az egyetemre felvételi vizsga nélkül is. Az országos vetélkedőre minden tantárgyból egy- egy versenyző jutott tovább. Földrajzból Veres- egyházi Béla, szolnoki vendéglátóipari tanuló (tavaly érettségizett a Verseghy gimnáziumban), történelemből Kovács .László, a kunszentmártoni gimnázium negyedikese, fizikából Halász Pál, a szolnoki Verseghy gimnázium negyedikes tanulója került az országos verseny selejtezőjébfe Téli szünet az építkezésen A kemény hideg miatt abbamaradt a munka a szolnoki Damjanich-uszoda fedett csarnokán. — Fehér hó takaró alatt várja a tavaszt, az építkezés
