Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
i9®T. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n A hévízkutatás eredményei és lehetőségei Cserkeszöllő, Karcag, Túrkeve hévizei 70 foknál melegebbek I / A szovjet villamosítás A föld belső hőmérsékletével foglalkozó tudomány (geotermika) az utóbbi évtizedekben hatalmas lépésekkel haladt előre. A tudományág egyik legfontosabb tényezője a hévízkutatás és feltárás, amely kihat nemcsak fürdőkultúránkra, hanem hazánk iparára és mezőgazdaságára is. Majdnem száz esztendeje. hoey Záigmondy Vilmos „lefúrta” a budapesti Városligetben és Margitszigeten első kútjait és dús termálvizeket nyert. — Ugyancsak ő fúrta a híres harkányi kutakat is. Forráskutatóink természetesen nem bízták magukat a véletlenre. A föld mélvéből fel buzogó melegvízforrások irányt mutattak a további kutatásokra is. Magvarországon a természetes és mesterséges A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet ezeknek a szempontoknak figyelembevételével, megyénkénti csoportosítással állította össze hévfzkatasz- terét. amely részletesen tájékoztat a feltárt és feltárásra váró hévízkutak hasznosításáról, a hévíz- gazdálkodásról. A feltárt és feltárás alatt álló hévizeink nem kis mértékben befolyásolják népgazdaságunk fejlődését. Hazánk területének jórésze — így megyénk Is — hévfzfeltárás szempontiából kedvező földtani adottsággal rendelkezik. —• Aa feltárásokból fakadó melegvizet felhasználják lakások és lakótelepek, hivatalok és gyárak, kertészetek és egyéb mezőgazdasági létesítmények fűtésére, gyógy- és zártfürdők melegvizes ellátására és nem kis mértékben szabadtéri fürdők és úszómedencék ellátására. Különböző célokra különböző hőfokú melegvizek szükségesek. Központi fűtésre például legalább 70 Celsius fokú meleg víz szükséges, míg a többihez elegendő a 35—50 fokú hévíz is. Nem érdektelen az sem. hogy miiyen a hévíz ásványi tartalma. A vegvi összetétel határozza meg a felhasználási lehetőséget is. A hévízkutatásnak tehát nemcsak a feltárás, hanem a hasznosítás lehetőségeivel is kell foglalkoznia. utóbbi években végzett geotermikus mérések igazolják ezt. Szolnok megyében már eddig is igen sok melegvizes kutat fúrtak, amelvek közül 39-nek van 35 foknál melegebb vize. A Karcag-berek fürdői feltárást ezelőtt 30 évvel végezték, úgyszintén a szolnoki Tisza Szálló kútfúrását, valamint a tisza- őrsi hévizes kutat is. Az ivásra használható hévizes kutak száma Is elég nagy. Noha a melegvíz feltárásra szolgáló pannon rétegek különböző mélységet érnek el. az egész megyében lehetőség van hévizes kutak feltárására. A szolnoki, karcagi, kisújszállási és túrkevei pannonréteg mélysége 1000—1200 méter. — Zagyvarékasnál ez még mélyebb: itt már 80 foknál melegebb hévíz feltárására is remény van, a jelenleg is működő 35—60 fokos vizet adó kút mellett A jászapáti fúrásból 1200 liter víz jön percenként Az úgynevezett jászsági üledék Jászberény—Tisza- csege. Tiszaszöllős—Nagykörű és Űjszász vonalon helyezkedik el. Itt 45—60 fokos vizet lehet találni. A legújabb technológiával fúrt kutak melegvíz-hozama meghaladja a percenkénti 1000 litert is. — A Jászapáti fúrás 1200 litert ad percenként. A fúrások azt igazolják, hogy Szolnokon 60—65 foknál melegebb hévíz nem remélhető. ami fűtésre nem, legfeljebb melegvízellátásra alkalmas. így a kutak elsősorban mezőgazdaságilag hasznosíthatók Cserkeszöllő. Karcag, Ti- szaföldvár és Túrkeve hévizei 70 foknál melegebbek, azonban felhasználásukat megnehezíti a maga«- sótartalom és a lerakódás hajlam Nyolcvan foknál magasabb értékű hévíz — a kutatások szerint — csak a megve északi részén remélhető. A harmadik ötéves terv ideje alatt tovább folytatják a kutatásokat Za. L. LÉGIFELVÉTEL AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG SZOVJET SEGÍTSÉGGEL ÉPÜLŐ NAGY LÉTESÍTMÉNYÉRŐL — AZ ASSZUANI GÄTRÖL — A FÉNYKÉP MOST, HÉT ÉVVEL AZ ALAPKŐLETÉTEL UTÁN KÉSZÜLT 'T Űj rangsor alakult ld az utóbbi békés évtized folyamán a villanyáram termelés nemzetközi „erőviszonyaiban”. A szovjet áram- termelés minden európai országot elhagyott, és csal: 1965-ben 48 milliárd kilowattórával gyarapodott. Mit jelent csupán ez az egyévi növekedés? Négyszerese az egész évi magyar áramtermelésnek! A Szovjetunió 1965-ben 506,7 milliárd kilowattóra elektromos energiát termelt A forradalom előtti években Oroszország áramtermelése 2 milliárd kilowattóra volt. 1967-ben meghaladja a 600 milliárd kilowattórát. „2” és „600”! — ez a szocialista forradalom ótven esztendejének két határköve, amely a villamosítás fejlődésének országúján áll. Ezekután érthető az is, hogy a magyar alumíniumipar a legtöbb áramot fogyasztó műveletet, a bauxit nyersalumíniummá történő feldolgozását, a Szovjetunióban bérmunkában végezteti eb Elkészült a hévízkataszter Am áramtermeié» forrásai Kutatják Teszt vizsgálat a kedves vevő álmát Próbaértékesítés Piacanalízis ■ Megalakult az Országos Piackutató Intézet Már közismert, hogy az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok jóval kevesebb tervutasítást kapnak mint korában, következésképpen megszűnik a tervutasítás által biztosított „piac”, — a termelést mindinkább közvetlenül a fize- tőkéoes kereslet irányítja. A vállalati gazdálkodás eredményességének legfőbb bizonyítéka a nyereség lesz Érthető, hogy a vállalatok érdeklődésének homlokterébe majd az kerül: hol. hogyan, mennyiért tudják értékesíteni termékeiket. Ami azt is jelenti, jobban oda kell figvelniök a piacra. Elöljáróban leszögezhetjük. hogy a fogyasztási cikkeknél a legfontosabb mondhatnánk úgy is. a/ első számú piackutató továbbra is az üzleti eladó lesz. aki napról napra személyesen találkozik a fogyasztóval, hallja kívánságait, elsőként ismeri meg Igényeit A piackutató tevékenység sokrétűségéből, módszereinek bonyolultságából következik, hogy elkerülhetetlen a piackutatás bizonyos fokú centralizálása, hiszen a vizsgálatokhoz sok szakemberre. kérdezőre és feldolgozóra van szükség. Ezeknek alkalmazása viszon* csak akkor kifizetődő, ha számukra folyamatos munkát biztosíthatnak. Nagy apparátus állandó foglalkoztatása azonban nagyon költséges, éppen ezért e téren is meg kell találni a helyes arányokat Speciális képzettséget igényel A jövőben a hazai piackutatás javarészét — különösképpen a fogyasztási cikkeknél és kisebb termelőberendezéseknél — szükségképpen olyan intézmény végzi, amely speciális képzettségű szakemberekkel, országos hálózattal, megfelelő dokumentációs és feldolgozó kaoacitással rendelkezik. E célból hívták életre 1967. január 1-én az Országos Piackutató Intézetet, amelvnek tevékenvsé- gi kőre elsősorban az ipari (termelőeszközöket és fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok), másrészt a kül- és belkereskedelmi vállalatok megbízásából végzett országos piackutatási vizsgálatokra terjed ki. Az líi intézet munkarendje kezdettől az új mechanizmus elveire évül és kapacitásúi az érdeklődés növekedésének aránuáhan fejlesztik majd. Szabó László igazgatótól megtudtuk, hogy milyen fajta piackutató vizsgálatokra áll készen az intézet. Így áru- és piacanalíziseket készít, amelyek leírják és értékelik egy-egy termék, cikk. vagy szolgáltatás jelenlegi piaci, keresleti, fogyasztási helyzetét, az értékesítést befolyásoló tényezőket. Rövid — egy-két éves — és középtávú — három-öt éves — piackutató cél vizsga latoka- hajt végre fogyasztási cikkekben, elsősorban ipari vállalatok megbízása alapján, feltárva a kereslet, a fogyasztás fejlődésének várható irányát, és a megváltozott helyzetben a piaci igényekhez történő alkalmazkodás szükséges termelésmódosító javaslatok körét. Időben meg akarják ismerni a kedves vevőknek olyan igényeit, kívánságait is. amelyek megvalósulásáról ma még csak álmodoznak, de holnap már a teljesülését sürgetik. Az intézet kísérleti vizsgálatokra kész — kizárólag belföldi vonatkozásban — a termelőeszközök (alapanvagok félkész termékek, gépek, felszerelések) piackutatása terén is. — Mi mindenre adhat választ néhány ilyen vizsgálat — kérdeztük az intézet igazgatójától. — Meghatározhatják, illetőleg ellenőrizhetik, például. hogv egv-egy vállalat termelési programja milyen időtávlatra reális, mennyire van összhangban a piac a fogyasztók igén vével. Választ adhat arra. hogy gyártmányfejlesztés: elképzeléseik tartalmát és határidejét tekintve lehel- séges-e a piaci, keresleti viszonyok gazdaságos, jövedelmező kihasználása. Tájékoztat a piaci igényekről Az Országos P'ackutató Intézet tervei között szerepel. hogy rendszeresen dokumentációs kiadványoka', tájékoztatókat bocsát ki a hazai és a külföldi piaci keresleti viszonyokról, egyedi tájékoztatókat, dokumentációkat készít megrendelői részére egy-egy adott témából. Megtudtuk, hogy az Or szágos Piackutató Intézetben a törzsgárda — hattíz éve gyakorlati piackutatást végzők — irányításával magas kvalitású köz- gazdasági, statisztikai, ma tematikai kutatók. szakértők hajtják végre az egyes vizsgálatokat. Ameny nyiben a megrendelő kívánja, vagv a vizsgálat szükségessé teszi, módjuk van kiállítás szervezésére, próba értékesítés, teszt-vizsgálatokkal összekapcsolt próbafogyasztás lebonyolítására fiáját nyomdájukban a rendelő megkívánta példány- számban tudják előállítani az intézet által végzett vizs gálatok anyagát, beleértve fototechnikai és grafika megoldásokat is. A Szovjetunió ugyanis nemcsak gazdag áramforrásokban, hanem rendkívül olcsón, a mienknél sokszorta kevesebb ráfordítással termeli hatalmas erőműveiben az elektromos energiát A villamosenergia több, mint 80 százalékát kolosz- szális méretű hőerőművek szolgáltatják. A Dnvenr melletti hőerőmű például 2400 megawatt teljesítményű. legkisebb gőzturbinája 100 megawattos de négy darab egyenként 300 megawatt teljesítménvű is üzemel benne. A Szovietunió- ban gvártottak 500 megawatt teliesítménvű turbinát és készülnek az egymillió kilowattos gőzturbina tervei. Ezeket a hatalmas hőerőműveket főként a nagy ország távoli területein énl- tik a gazdag és olcsón kitermelhető gár-kőolajforrá- sok és szénlelőhelyek körzetében. A szenet például a szibériai Nazarovsrkban és a kazahsztáni E'-ibasz- tuz-ban a teljesen gépesíSokan gondolták, hogy az afféle gazdaságpolitikai leiszó. Nem, ez a jövő matematikai megfogalmazása volt. Ez a formula akkor válik élő képpé, ha elgondoljuk, hogy a Moszkva— Budapest vonalon hamarosan végig villanymozdony közlekedik. E kétezerktio- méteres vonal utolsó szakaszait most villamositiók a Szövi étim lóban Kiiev és Brjanszk, Magyarországon tett külfejtésen ekszkavá- torok bányásszák. A szovjet áramtermelés másik nagy forrása a folyók és hegyi patakok tízezreinek ingyenes energiája. A nagy folyókon gátakkal vízilépcsőket emelnek, amelyek néha a Balatonnál is nagyobb mesterséges víztárolókat alkotnak. A Volgán például eddig hat hatalmas vízierőm ű vet éoítettek — most énül Sza- ratov város mellett a hetedik. — Ezek mindegvike valóságos óriás. A volgog- rádi vízierőmű például két és félmillió kilowatt kapacitásával ki tudná elégíteni Magyarország egész áram- szükségletét. A Szibériái Angara folyón építették fel a világ leenaevobb, a 4500 megawattos bratszki vízierőművet Ezen a föl vön hat vízierőmű énítésőt tervezik, összesen 15 millió kilowatt kapacitással. Az idén helyezik üzembe a hrafarkinál is nagyobbra tervezett krasznojarszlki vízierőmű két első 500 megawattos turbináját. Nyíregyháza és Záhony között. Villamosított vasútvonal szeli át Szibériát, és az európai—ázsiai sztyeppét Leningrádtól Középázsiáig, A szovlet villamosított vasútvonalak összhossza mintegy 25 ezer kilométer, több mint Franciaország. Nyugat-Németország, Anglia és az USA villamosított vasútvonalainak összege. Lovas Márt— Moszkva éti Budapest körött hamnroHan riVany« mozdony közlekedik (h—gy)
