Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
SZOLNOK NSGTH NÉPLAP f PREMIER' Mezőtúron ^ A KOZELET ÉS A FIATALOK A mezőtúri művelődési ház Egressy Gábor színjátszó csoportja tegnapelőtt este mutatta be W. Somerset Maugham: Imádok férjhez menni című három felvo- násos zenés vígjátékét A színjátszók telt ház előtt léptek fel, eleven cáfolatául annak a nézetnek, miszerint a TV színházi közvetítése és a színház tájelőadásai mellett nincs szükség öntevékeny művészeti csoportok fellépésére. Ezen a bemutatón többszá- zan megjelentek, pedig ugyanezt a darabot neves fővárosi művészek fellépésével előzőleg a televízió is közvetítette. Van tehát jogosultsága a színjátszó csoportoknak is, — ezt bizonyítja a mezőtúri példa, ha kellő gonddal, időt és fáradtságot nem kímélve próbálnak, igyekeznek valóraváltani az író, illetve a rendező elképzeléseit. A mezőtúri színjátszók hat hónapi készülődés után léptek színre. S ha előadásukat nem is lehet egyértelműen a színészek teljesítményének mércéjével mérni, vitathatatlan sikert arattak; Régi szokás már a mezőtúri művelődési házban, hogv minden művelődési évadban színrelépnek val'a- müven három telnnásos darabbal Törzsgárdájuk kiforrott, több olyan színjátszójuk van. aki tfz-tizenkét éve. vagy még annál is régebben vesz ré'Tt az együttes munkájában. A többszöri fellépés, az évek alatti rendszeres tanulás azután magabiztosságot, határozott fellépést kölcsönöz a szereplőknek. Főleg a William Gardewet alakító Szabó Gábornál és a Frederick Lawades szerepében fellépő K raj esi Lajosnál tapasztaltuk ezt Fesztelenül, könnyedén mozogtak a színpadon. A csoport legjobb alakítása az ő nevükhöz fűződik. Korántsem mondható ez a Viktóriát alakító Takács Juliannáról. Bár temperamentuma megjelenése alkalmassá teszt e szerep eljátszására, sok gát1 ássál küzdött, s ez rányomta bélyegét játékára. Felszabadult vidámsággal kicsit több természetességgel megnye- rőbb lenne és sikeresebb az esész előadás. Szász István (Mr Paton) kevesebb merevséggel. nagyvonalúbb fellépéssel jobhan megtudná eleveníteni az angol hajógyárost. A többi szereplő, főleg az ügyvédet alakító Nagy Kálmán — szerepkörének megfelelő teljesítményt nyújtott i A vígjátékot Berczell Gyula, a művelődési ház vezetője rendezte. Elgondolásainak valóraváltása a csőÉppen 200 éve, hogy a magyar tenger közelében gróf Festetich György fe- nékpuszti hajóarzenáljában elkészült az első hazai vitorláshajó. A „Phönix” híre messzeföldre eljutott és a keszthelyi kastélyba látogató idegenek számára mindig ünnepi esemény volt. ha az új hajó kifutott a Balatonra. A nagy lehetőséget a magyar tenger partján Young Richard angol hajóépítő fedezte fel a múlt század nyolcvanas éveiben Balatonfüreden. és mesala- nította hajógyárát. Azóta Európa szerte megismerték és megkedvelték a füredi vitorlásokat, amelyek sikerrel szerepelnek a nemzetközi versenyeken is. A külföldi és hazai snortközönség számára a legkisebb Finn- dinei típusból a nagy ten- eeri vitorlás-motoros yacto- kig 17 féle változatban éoíi'nek. Legkeresettebbek a 20 núayzetmúteres vito-lá- zattai felszerelt tőkesúlyos hajók. port sikerének forrása. Ha az első felvonás végén, s főleg a másodikban pergőbbé tudta volna tenni a tempót. élónkebbé a táncokat, a hatás fokozódott volna. A zenekar játéka kivívta a Tervezésüknél a szakemberek a jó stabilitásra, meg felelő sebességre és a köny- nyű építési módra irányítanak nagy figyelmet. A hajótestet teljes egészében fából készítik, kü’önleges mahagónit, borovi, vörös és lucfenyőt, tölgyet használnak fel belső helyiségednek kiképzéséhez, berendezéséhez. Kabinjaiban négy személy számára kényelmes hálóhely található a főzéshez, világításhoz szükséges energiát külön áramfejlesztőtelep szolgáltatja. Vitorláját műanvagszálas vászonból varrják és kedvező széllel a karcsú, modem vonalú hakS 10—12 kilométere« óránkénti sebességet is elérhet. Magáncégek rendelésére Nyugat-Európába rendszeresen szállítják. Belgiumban például a háztulajdonosok ezt a balatonfüredi típust ..Delfin” névre k és külön ..Delfin” klubot alakítottak. Tara'y az év végén Karcagon ifjúsági szolidaritási nagygyűlést tartottak A gyűlésen a hivatalos proramon túl tapasztalni lehetett az ifjúság, az egész város fiatalságának nagy érdeklődését Feliratos táblák, elégetett Johnson-bábú. • amerre a- vendég járt a fiatalok lelkes érdeklődése, rögtönzött szavalókórusok. S aki figyelemmel kísérte az egész napot, az elgondolkozhatott affelől, hány fiúnak, hánynak kellett szerveznie, agitálnia, rajzolnia, kis beszámolókra felkészülnie, amig ez a szolidaritási nap ilyen szépen, gördülékenyen lezajlott Távol áll tőlem, hogy idealizáljam a fiatalság közszereplésének tényeit és számait. Jól tudom, hogy nem véletlenül adták ki a 'elszót a KISZ KB december 19—20-1 ülésén: „Ne tűrd a közömbösséget szóval és tettel küzdj a közösség érdekeiért”. Mégis azl keli mondanom, az alaptendencia egészséges a fiatalság egyre inkább részt kér a közéletből, s kisebb- nagyobb mértékben alakítja társadalmi környezetét A hose'eti tevékenység rendkívül széles körű, szerteágazó, bonyolult folyamatok összessége. A fiatalság szempontjából idetartozik a szocialista brigádokban való aktív részvétel éppen úgy, mint / az alapszervezeti titkár posztjának ellátása, vagy magasabb szinten a megyei tanács valamelyik bizottságában való részvétel. Közéleti szereplő az a fiatal, aki végigviszi a felajánlási ívet a vietnami nép megsegítésére szóló ősz szegek, munka megajánlására és az, aki talán életében először felolvassa a röpgyülésen az általa fogalmazott tiltakozó táviratot A közéletben való részvétel tudatos tevékenység A felajánlási ívvel végi” lehet menni egy üzemré szén úgy is, hogy „írd mái alá. hadd legyünk túl rajta”, s úgy is, hogy megbeszélik a géD mellett dolgozó másik fiatallal, miért ajánlják fel, hogyan teljesítse majd a többletmunkát. Ez az utóbbi a közéleti szereplés. Mint ahogyan a szocialista brigádtagság is csak akkor társadalmi Jellegű, ha a puszta többtermelésen kívül az egyéb vállalásokat is teljesítik, mondjuk azt hogy a munkatapasztalatukat másik brigádnak adják át felszólalnak a termelési értekezleten, „tapasztalják és szóváteszik” az általuk meglátott hibákat Bár elvileg minden fiatal folytathat közéleti tevékenységet * gyakorlatban ez legtöbbször mégis az ifjúsági szövetségen belül bonyolódik le. Ebben az évben minden eddiginél több a lehetőség arra, hogy a fiatalság a közéleti szereplés területére lépjen. Az ország- gyűlési és tanácsi választások a fiatalokat is megmozgatják. A KISZ képviselői nemcsak az orszggyűlési képviselők és a megyei tanácstagok között foglalnak majd helyet, hanem a leg kisebb tanácsban is akad majd képviselőjük. S a választások előkészítésében máris fontos szerepet vállal igen sok fiatal. A KISZ VII. kongresz- szusa lesz a következő erőpróba ez év nyarán. Az erre való felkészülés megint csak fontos közéleti tevékenység. S hadd emlékeztessek egy, a közelmúltban lezajlott szolnoki eseményre: itt ülésezett a falusi ifjúság megyei parlamentje Esen • parlamentien a bátor, őszinte hangban épp úgy gyönyörködtem, mint abban, hogy a megjelentek kimondottan intenzív közösségi érdeklődést tanúsítottak. Sok szí esett például a KISZ érdekvédelmi munkájáról. Aí abádszalóki küldött elmondotta: náluk egy Zetor kétszer fordult a földeken dolgozó fiatalokért, emiatt sokan másfél órával később kerültek haza. A KISZ-esek tárgyaltak a gazdaság vezetőjével és elintézték, két Zetor menjen ezentúl értük. Apróság? Kétségtelenül. De azokat, akik ez* kiharcolták és azokat, akik saját bőrükön érezték a siker előnyeit, nem nehéz meggyőzni a legközelebbi alkalommal: érdemes a közéletnek aktív részesévé lenni. A KISZ-titkárok nemrég párttaggyűléseken számoltak be munkásságukról a „Jelentjük a pártnak” mozgalom keretében. S amit ott elmondottak, azt a közéleti aktivisták, a fiatal üzemi munkások mondották el KISZ-gyűléseken, összejöveteleken. Érdekes meghallgatni a járműjavító, vagy a vegyiművek fiataljainak egy-egy gyűlését, mennyi hasznos javaslat merül fel. 9 ki merné mondám. hogy az a fiatal munkás, aki a rossz anyagellátást bírálja és mindjárt javaslatokat is tesz a helyzet javítására, nem tevékeny részese a közéletnek? Terméexetenen ha fejleszteni akarjuk ezt az aktív közösségi cselekvést, sok mindent tekintetbe kell venni, elsősorban azt, hogy a különböző rétegek más és más módon tudnak és kívánnak bekapcsolódni a közéletbe. A munkásfiatalokat nem lehet könnyen mozgósítani mondjuk egy fáklyás felvonulásra, ugyanakkor készségesen ajánlották fel vasárnapjaikat a vietnami műszakra, sőt részt vettek ennek szervezésében. agitátoraivá váltak az ügynek. A diákfiatalság könnyebben mozgósítható tömeg- megmozdulásra, de aránylag sokan vannak közöttük olyanok, akik személyesen és folyamatosan nem szívesen vállalnak közéleti szereplést. S valljuk meg, sokszor nem is tud nekik ar iskola, vagy annak KISZ szervezete megfelelő keretek adni az aktivitás kibontakoztatásához. A paraszt- fiatalság helyzete sem könnyű. Itt a kisebbségi érzést kell leküzdeni: „nem tudjuk kifejezni magunkat" „nevetségessé válunk", meg „úgyis hiába mondunk akármit”. Nos, ez utóbbi gyakran a vezetőségen is múlik, egyenlő partnernek tekintik-e a fiatalokat, mint az például a karcagi Leninben történik, vagy sem? — hernádi — közönség tetszését, & B. A próba egyik jelenet« A „Phőnix"-től a „Delfinéig ... Móricz Zsigmond T úikevén isújszállási diák korában többször atrin- dult Móricz Zsigmond a közeli T úrkevére. Egykori gimnáziumi tanára Barla Szabó Jenő szerint itt jegyezte fel egyik kedvenc népdalát is. Nagy Írónk „Életem regénye” című könyvében említést tesz arról, hogy apja „tüzesgé oje”, amely a múlt század 80-as éveiben Túrkevére került, itt robbant tel egy tanyán. Ez a géprobbanás zárta le egyébként családja anyagi romlásának utolsó fejezetét. Talán ennek emléke, vagy csak egyszerű témagvűitési szándék vezette Móircz Zsigmnndot 1928 tavaszán újból Túrkevére. Az is lehet, hogy újabb benyomásokat akart szerezni az éppen ez időtájt készülő Űri muri c. darabiának mondanivalójához. Hiszen a darab történései éppen Mezőtúr környékén játszódnak le. Akárhogy is volt. az a néhány- napos kirándulás megérte a fáradságot. Sok érdekes feljegyzés kerül’ abba a kis gyűrött füzetbe, amelyet gyakran húzott elő zsebéből, hogy betejegyezze Itteni élményejt, a fellegytétrm éráimmá adatokat Belekerült ebbe a füzetbe a Kunmiatyánk eredeti szövege úgy, ahogy azt élő szóval hallotta itt, de feljegyzett egy pár különös kun szokást és szólás mondást is, amit másutt még nem hallott, nem tapasztalt Még az ilyen apróságot is. hogy a kunoknál a vendégnek még nyáron is meleg mosdóvizet készítenek be reggel. A szokásos túláradó szíves vendéglátás foqadta mindenütt a népszerű írót és egymást érték a meghívások. Részt vett meghívott. vendégként a húsiparosok táncmulatsággal egybekötött társa,svacsori jón az Ipartestiiletben, ahol megízlelte a jóhírű „kevi juhtesfet”, ezt a tipikus kun eledelt, amelynek különös jó ízét a bel előzött perzselt, fej és csülök adja meg. Ez is megérdemelte a /«»- jegyzést. JL' zen a kiránduláson Györffy István, a neves néprajz professzor társaságában vett részt. Vele kocsikázott ki a régi ’egen- elás hírű Fcsegrmszta szélén fekvő bálái tanyára, ahol apja egykori qéprob- banásának színhelyét vélte kinyomozni. Itt azonban már nsU sm emlékmtmtt erre az eseményre. Érdekes élményben volt azonban része itt. Húsvét előtti napokban jártak, talán éppen nagy pénteken, amikor ősi szokás szerint a juhfarka- lást és herélést szokták megejteni. Ez a művelet akkor is, de még ma is. éppen úgy folyik le, mint évszázadokkal ezelőtt. Talán még az ázsiai őshazájukból hozták magukkal a kunok ezt a nem egészen esztétikus látványt nyújtó műtéti eljárást. Az egyik juhászbojtár a hátára fordított báránynak négy lábát Összefogva felemeli. utána a műtétet végző juhász a jerkebárány farkát éles bicskával lecsapja, a kosbáránynn pedig sebet nyit. majd pedig a herélési műveletet fogaival végzi el. Ujjaival hozzá sem nyúl a sebhez, de hogy a műtét még „aszeptikusabb” legyen, ba- gós nyálával tesz eleget a fertőzésmentesség kívánalmainak. Ezt a műveletet, amelynél a műtétet végző *uhász arca, szája, lelógó bajusza csupa vér, nem mindönki tudin végig sem nézni. Móricz Zsigmond is fejcsóvA- Iássál fordult ti tóim t kaik szaván csak ennyit mondott: — Hát, ez Ázsia! Ezután vigasztalásul megvendégelték finom jó perzselt juhfarkapaprikással. mellé másik fogásként a műtét egyéb produktumából készített tojásos előétel járult. Ezzel aztán egyelőre elege is volt Móricz Zsig- mondnak az etnográfiából. If ásnap Györffy István elvezette Túrkeve egyik jólismert különc tudósához, dr. Gyöngyöshalászi Vadász Pálhoz. Ez a jelenkorban is félig még a régmúltban élő korszerűtlen ember, amint saját magát számos helytörténeti * munkájában szerzőként megnevezi: „...a kolozsvári Ferenc József tudomány- egyetem államtud. doktora, Szónak-megye t. b. fülevél- tárosa, Bikismegye és Gyo- ma nagyközsig, valamint Turkevi város virilise, a szegedi alfödkutató bizottság tagja gazdálkodó, turkevi lakos” volt. Vadász Pál agglegényként élte le életét abban a nagy házban, amelyet még két másik házzal és mintegy másfélezer hold fölödéi együtt összeörökölt kiterjedt családja egymásután elhalt tagjaitól Gazdálkodással azonban nem foglalkozott. Három község, kél vármegye határában fekvő tekintélyes földbirtokát kis parcellákra n sztna. harmadábaa adta ki fötdnélkütí kisjMrasztoknak, — akiket jobbágyainak tekintett. — Ezek azonban egyáltalán nem vették zokon jobbágyi sorba minősítésüket, mert emellett jól megtalálták számításukat, gondolván, hogy csak hadd bolondozza ki magát az öreg úr! Valódi foglalkozása a „jobbágyaival” faló törődésen, bajlódáson kívül a helytörténeti kutatás és nyelvészkedés volt. írá'ait — amint egyik munkáiéban közli — „az ilő va1ósá- gos tiszai magyar nyelvjárás szerint’ írja. Beszédmódja is ugyanez volt. — Egűik munkáját a nyomda csak félig nyomta ki és így került kiadásra is. Magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a nyomdának kifogyott az ,.i” b°tűje és .még dufla pizir sem vöt hajlandó tovább nyomni”. JL1 zzel a tudós csndabo“J párral akarta összehozni Cf'ór-ffy István a regényíró Móricz Zsigmondot. A találkozás rémánutke1 tőnek ígérkezett. Feltételezhető volt. hoay a nagy regényíró megörökítésre alkalmas témát és alakot talál a Mikszáth renénvhős Pongrácz István grófra emlékeztető Vadász Pálban. — Sajnos, a találkozás az író számára csalódással járt Már a fogadtatás is erősen nélkülözte a híres kun vendéglátás melegségét. — Vadász Pál ülve fogadta lyendéneit a komiháhan, még csak be s«tn tessékelte a nagy írót a szobába. A helykínáláskor pedig kitűnt, hogy a konyhában csak egyetlen szék volt, az, amelyiken maga a házigazda ült. így a vendégek kénytelenek voltak a fás- ládára letelepedni. A képzeletében feudális földesúri tudatban élő Vadász Pálnak nem sok közölni valója volt a nagy íróval, akit akkor már a társadalmi fejlődés nagy harcosának ismert mindenki. Móricz Zsigmond is értelmetlenül állt vele szemben. Ez alkalommal a Jegyzetfüzet sem került elő zsebéből. — A paraszti beszédű, rongyos gúnyát viselő gazdag földbirtokosnak különcködése értelmetlen ellentmondásnak tűnt széleskörű nagy műveltségével és azzal a nagy tudással szemben, amellyel sokrétű tudományos, történeti és nyelvészeti munkáit alkotta. Sehogy sem illet bele az Űri muri negatív alakjainak sorába sem. A találkozás határozot- tan kellemetlen volt az író számára. Talán az ekkor szerzett benyomásainak emléke talált kifejezést később írt Életem regénye c. mnnkfiiábOn. amikor egy helyen ezeket írja: „A Tűrkeve-vidéki búzavetések tele voltak dndvával. szűrös, tüskés gazok tömegével. Az ilven kévéket nem lehetett ménfő ovi, mert az ember hőre tele lett tüskére Györffy Ujr
