Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

¥ilé& proletár5*!. eatfesß K&i# % $ SZOLNOK MEGFEJ I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS L AMA JfSSSáBmSSBli 9 XVllL évfolyam. 1&, sm. &**> 80 Kitér Vv,‘ i»auir **• vasárnap, Optimizmus és realitás A kommunisták ellenfelei sokszor csodálkoznak azon donnán merítik ezek az emberek sziklaszilárd meg­győződésüket, amelyektől (s erre mártírjaink ezrei a tanúk!) a legnehezebb hely­zetben sem tántorodnak eL Nem akarják elhinni, hogy szó sincs semmiféle fana­tizmusról, tianem arról, hogy a kommunisták — a társadalmi törvények Is* méretében — mindig mesz- szebb látnak, mint mások. B Kommunista pártok jói ismerik a társadalom fejlő­désének irányát, ez adja nekik azt a szilárd meg*Ve­tődést, hon ** emberi tár­sadalom kapitalista korsza­ka túlélte már önmagát, és törvényszerűen át kell nogy adja helyét az újnak, a szocializmusnak, a kommu­nizmusnak De ha azt hlsz- •zük, hogy ez a folyamat automatikusan, magától be­következik. akkor tényleg lehetne bennünket fanatiz­mussal vádolni. A kommu­nisták és a marxista—leni­nista társadalomtudomány minden ismerői azt 1» tud­ják, hogy ez a történelmi fejlődés csak tendencia, s hogy a világ törvényszerű­en ebben az irányban fej­lődhessék, a forradalmi op­timizmushoz más is kell: a forradalmi küzdeleml 1887-ben, az akkor 17 éves Lenint, a kazányi egyetemisták forradalmi tüntetése után letartóztat­ták. A kihallgatást vezető rendőrtisztnek arra a kér­désére, hogy miért lázado­zik, hiszen fallal találja szembe magát, Lenin ma­gabiztosan mondotta: „Fal, de korhadt; döngesd: be­omlik!” Annak idején, amikor a feudál'kapitalista úri Ma­gyarország vérbírósága per­befogta Szántó Kovács Já­nost, a vásárhelyi agrár­szocialista mozgalom veze­tője a bírák előtt ezeket a híressé vált szavakat mon­dotta: „Tudom, hogy azt amiért küzdők, nem fogom elérni, de egy fát akarok ültetni, amely a jövőnek haltja gyümölcsét!” Hamburger Jenő is gyö­nyörű emléket állított az 1919-es Somogy megyei di­rektórium mártírhalált halt vezetőjéről, Latinka Sán­dorról, a Latinka-balladá- jában: „Egy életem egy ha­lálom: A kaposi megyehá­zon: Lesz még vörös lobo­gó!” Nos, a forradalmi mun­kásmozgalom e három nagvszerű alakjának ugyan különböző korszakokban mondott. de egybehangzó szavai is ezt a forradalmi optimizmust sugározzák. De aki nem fantasztaként, ha­nem tudatos meggyőződés­sel akarja szolgálni osztó­ivá ügyét, annak jellemvo­násából sose hlánvzik még egv tulajdonság, a realitá­sok iránti érzék. Annak idején Lenin tisz­tában volt azzal, hogy a szocialista forradalom :sak a történelmi távlatot te­kintve, a „holnap" feladata a naptári dátumhoz ké­pest még sok évtized osz- tálvharca, szervezkedése ön tudati fejlődése és a ked vező történelmi helvzet is szükséges a győzelemhez La+lnka is tudta, hogy át menetileg 1918-ben elbu­kott a munkásfiatalom, mégse tántorodott el egy Jottányit sem az eszmétől, mert tudta, hogy ez a harc élőbb-utót-b — még a vére ségek sorozatán át is — szükségképpen a munkás­igazság győzelméhez kell hogy vezessen. A forradalmi elődök ne­mes tulajdonságainak hor dozói elsősorban ma is a kommunisták. De ez a for­radalmi gondolkodás mind­inkább • párton kívül it milliók sajátjává válik. A IX. kongresszuson — ahol sz eredmények jogos szám­bavétele mellett a nehézsé­gek is nyíltan hangot kap tak —, szintén es az opti­mizmus uralkodott Az az optimizmus, amely az élet realitásában gyökerezik éz amit a harcos tennivágyás vezérel Hiszen « IX. kong­resszus nyíltsága is realiz­musa megmutatta. hogy • szocializmus teljes felépíté­sének programjához még több és jobb munkára, az egész gazdálkodás mecha­nizmusának a mai követel­ményekhez való igazítására, még teljesebb népi-nemzeti összefogásra mm szükség. Hasztalan tűznénk most olyan célokat magunk elé, amelyek vágyainkban sze­repelnek ugyan de ha sánk anyagi ereje, dől gó­ró népünk munkája most még nem elegendő az elé réséhez De az elénk tű­zött — és a III. ötéves, va­lamint az 1967-en tervben megfogalmazott — felada­tok reálisak, lelkesítők, el­érhetők és optimizmussal tölthetnek el minden állam­polgárunkat abban az eset­ben, ha egy egész nemzet küzd összefogottan ezekért a célokért. Gorkij írja hogy egyszer Gorki ban Lenin az őt meglátogató gyerekek fe­jét megsímogatva elme­rengve mondotta: „Igen ezek már jobban fognak él­ni, mint mi; sok mindent amit ml átéltünk, ők mé­nem fognak végigszenved­ni. Az ő életük nem les? ilyen kegyetlen. És mégsem irigylem őket. A mi nem­zedékünknek olyan mun kát sikerült végeznie, amely történelmi jelentőségében páratlan. A mi életunt* kényszerű kegyetlenségeit valamikor megértik majd az emberek és helyeselni fogják Mindent megértenek majd, mindent” Ezeket az optimista szavakat Lenin * polgárháború szörnyűségé­ben vergődő, 14 imperialis­ta ország intervenciójától acélkapocsba fogott fiats' szovjet állam első évei bér mondotta. És optimista, történelmi jóslata íme be­teljesedett/ Mennyivel inkább eltölt- hét bennünket, mai gene­rációt a forradalmi opti­mizmus. Hiszen a mi opti­mizmusunkat már nem egyedül csak a forradalmi eszme táplálja, hanem mindaz, ami a forradalmi eszméből eddig már reali tássá vált: egyre erősöd! szocialista világrendszer, s benne a magyar néphata­lom, a szocialista építés megannyi sikerével, olyan széles nemzeti összefogás e nagy cél érdekében, amely re egy nép életében ritkán adódik alkalom, szolid, reá­lis, végrehajtható céíkitű zések és elhatározás, hogy amit magunk elé tűztünk egész népünk és hazánk ér­dekében valóra is váltjuk. B. Sfc Bevált a iéliesíiés Jál halad a munka a MÁV kórházban — A hideg ellenére is alapoznak — Kopácsolnak, zsaluznak az ácsok Csütörtökre összehívták az ország­gyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa aa Alkotmány IS. paragrafusának (t) Irin» (lése alapján aa oreaággyű- léat jaanár ZS-án, esütörtö­kén Méláét U érten <n>­HMtaivta. (MTQ Négy mllUá» expert axáhítmány — Smnlugrrmdmmrr m hámiipmrtsmm A szolnoki Háziipari Termelőszövetkezet tavaÍv II 900 Ote tertm értéké tent állító« «M «tetve en aek jelentő* rémmé* átállí­totta exportra. Ex évben újabb, csaknem IS mÜH* fortan* tar**! keO teijesiteniók, melyből négymillió forint értéke küldenek külföldi államok­ba. így az első negyedév­ben jelen tőn mennyiségi bébi te loánykamhát «állí­tanak Jugoszláviába te a (Tudósítónktól) Tavaly ősszel beszámol­tunk arról, hogy az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a za­vartalan téli munka érde­kében két gözmozdonyt, hat kazánt, két deubát te még ötven különböző me­legfejlesztő gépet helyezett készenlétbe és számos zárt munkahelyet készített elő. Vajon hogyan sikerült a téliesitéa? Redler Károly a válla­lat Igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az általá­nos helyzetkép jó. Minden tervezett munkahelyen, több mint kétezerha tazázan dolgoznak. Eddig senkit •em kellett fagyszabadság­ra küldeni, sőt munkát adtak a most leszerelt, harminc fiatalnak la. Csipái Sándor, a szolnoki MÁV kórház építésvezetője arról számolt be, hogy több mint százötvenen dolgoznak az épületben a már üzembe helyezett, vég­leges fűtés melegénél Szükség esetén további száz embernek adhat még mun­kát. Elsősorban burkoló, festő, szerelő szakmunká­sokra lenne szükség. A karcagi kórháznál két gőzkazán és egy gyors gőz­fejlesztő biztosit hasonló jő munkakörülményeket a dolgozóknak. A cukorgyári erőmű. MÁV járműjavító röptetőjének belső munkái­ból az építtető ad gőzt, meleget Gőzkazán bizto­sítja a mezőtúri három­százhúsz személyes kollé­gium elemeinek előgyártá- sát A földgázszolgáltató vál­lalat jóvoltából gázkonvek­torok fűtik Szolnokon a Szántó. József Attila úton épülő lakásokat A készü­lő kétszáz lakásban koksz te olajtüzelésű kályhák mellett vakolnak, válasz­falaznak Szolnokot», Jász­berényben. A hideg ellenére több helyen fagytól védhető alapbetonozásokat illetve földmunkát végeznek. így a Szolnokon épülő OTP társasháznál — Kisújszál­láson a nyolc tantermes Is­kolánál. a Tiszámén ti Ve­gyiművekben. A mélyépí­tők a cukorgyárnál, jász­berényi MÉK raktárnál, tnecőhékí 40 000 férőhely« tojótelepen dolgosnak. & X. A zárszámadó közgyűlésekről jelentjük A Dózsa Tsz kiemelkedett a hullámvölgyből Jó termelési, gazdasági eredmények Bizakodó hangulat Az első szocialista brigád Szovjetunióba. Részben a terv túlteljesí­tésen. részben több asszon» foglalkoztatása érdekében január 1-tól áttértek a szalagrendszerú gyártásra Gomblyukazó, gom bfel­vár ró, en(tűzőgépeket vásá­rolták, mintegy 200 ezer forint értékben. Jelenleg a szövetkezetben négyszáz asszony dolgo­zik, de az új részleg bein­dulásával újabb dolgozókat vesznek fel: szakmunkáso­kat te betanított munkáso­kat. A szövetkezel vezetői­nek véleménye szerint any- nyi asszonyt, ahányan csak jelentkeznek. Néhány évvel ezelőtt igen zajos közgyűlések vol­tak a törökszentmiklósi Dózsa Tsz-ben Különösen zárszámadáskor, amikor már nem reménykedhettek az emberek abban, hogy valamivel is gyarapszik a jövedelmük. Többször alat­ta maradt egy munkaegy­ség értéke a 20 forintnak s csak szaporította a bajt, hogy a közös gazdaság ve­zetői évente cserélődtek. A szövetkezeti gazdák elége­detlenek, türelmetlenek voltak, de többségük tudta, hitte, hogy a bajok forrá­sát nem a szövetkezeti gaz­dálkodásban kell keresni. Nem fordítottak hátat a közösnek, hanem — főleg az utóbbi két évben — az új vezetőkkel együtt közör sen igyekeztek leküzdeni a nehézségeket. S hogy nem eredményte­lenül arra bizonyíték az 196«. évi zárszámadás. Azo­kat igazolta a — számsze- rint tizennyolcadik — zár­számadás, akik bíztak a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodásban, • szorgal­mukkal, Jó munkájukkal segítették a tsz gazdasági, politikai megszilárdítását. Valamennyi tagnak, a szö­vetkezet vezetőinek érde­me, hogy ez a három és félezer holdas gazdaság ki­emelkedett a hullámvölgy­ből, s az utóbbi két évben már a kívülállók szemé­ben is vonzóvá vált A pénteken tartott zárszám­adó közgyűlés is azzal kez­dődött hogy új tagok fel­vételéről döntöttek. Tavaly harminchatan léptek be a Dózsa Tsz-be. Igen örven­detes. hogy az új mgok többsége munkabíró fiatat s derekasan kivették ré­szüket a közös munkából. A szövetkezeti gazdák jó munkája a legfőbb ténye- zője az elért eredmények­nek, de nagyon jelentős segítség volt a hitel te árrendezés is A Dózsa Tsz- nek 2 778 000 forint litelt nem kell visszafizetnie, fő­leg olyan beruházások hi­teleit törölték el, amelyek már nem kellően szolgál­ják a termelést. A törlés következtében az évente esedékes hiteltörlesztés összege Is lényegesen ke­vesebb, s Így sniáterős be­ruházásra többet tudnak fordítani. Elsősorban istál­lók, ólak építése válik szükségessé, mert az állat­állomány növelését jelen­leg is ez nehezíti Takar­mányuk van elegendő, de a férőhelv szűkös. A Dózsa Tsz gazdái jog­gal büszkék arra, hogy a termésátlagokat, terméke­ket illetően tavaly sem ma­radtak el a város többi ter­melőszövetkezetétől. Van •miben túl is szárnyalták a városi átlagot. Kigazdálkod­tak csaknem egymillió fo­rint rövidlejáratú hitelt, rendezték minden «edék« tartozásukat, • Így az idei esztendőt tiszta lappal kez­dik. A 19 445 000 forint közös vagyon 84,1 százaléka te­hermentes tiszta vagyon, ebből egy tagra csaknem 40 000 forint jut Egy mun­kaegység 27 forintot ér a Dózsában, az egy tagra eső jövedelem 16 535 forint A szövetkezeti közös alap 18.7 százalékkal nőtt, s az idei esztendőre másfél millió f> rintot tartalékoltak. Érthető tehát a gazdák bizakodása, jó hangulata. Egyre többen ismerik fel, hogy a közös és az egyéni boldogulás szorosan össze­függ. Ennek a felismerés­nek, a többre való törek­vésnek szép példája az, hogy most már nemcsak szorgalmasan dolgoznak, ha* nem egymással is vetélked­nek a szövetkezeti gazdak. Hatvannyolcán versenyez­tek a magasabb hozamo­kért, a több termékért, ■ ezen a közgyűlésen adták át a gépcsoport tizen egytagú brigádjának a megtisztelő szocialista cím viselésére jogosító oklevelet. Jóne- hány asszony a 280—280 mázsás cukorrépa termésért kapott jutalmat, másokat, mint legjobb baromfite­nyésztőket, fogatosokat, traktorosokat jutalmaztak meg. Igen, már erre is van lehetőség. S arra Is futja anyagi erejükből, hogy az idős. vagy beteg tagokat anyagilag támogassák. (Folytatás s 3. •oldalonJ Emléktábla lelpplezesi ünnepség Szolnokon Tegnap délelőtt 10 óra­kor Szolnokon, a Délibáb úti Iskolában a 4580 sza mú Kállai Éva úttörőcsa­pat emléktábla leleplezés ünnepséset rendezett csa­patuk névadója tiszteleté­re. Az ünnepség a Vörös zászló hőseinek útján moz­galom keretébe tartozik. Ez alkalomból megjelen­tek a város párt. állami KISZ társadalmi és tö­megszervezeti képviselői, 6 város általános iskoláinak igazgatói és az úttörőcsa­patok vezetőt. A dfszparancs felolva­sása után ismertették azt i a dísztáviratot, amelyet Kálla' Éva férje. Szántó Miklós küldött az úttörő­csapatnak. Ezután bemutatták a műsort, amely Kállai Éva életét dokumentálta vers­iben, prózában, dalban. Az emléktáblát melyet az is­kola előcsarnokában he­veztek el — Lakatos La­jos, a városi KISZ bizott­ság titkára leplezte le. Még csak annvit: ezt az emléktáblát az úttörőcsa­pat vásárolta illetve készít­tette a saját pénzéből.

Next

/
Thumbnails
Contents