Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
1966. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Agrártudományi kon tér énei* a 111-ben Szépség és virtuozitás Szovjet kalonaegy titles Tiszasason A várakozást felülmúló élményben volt részük azoknak a tiszasasi embereknek, akik csütörtökön este befértek a pótszékek- kel, állóhelyek kiadásával is kicsinynek bizonyult művelődési otthonba. Ez alkalommal tartotta búcsúfellépését a megyében már több helyen bemutatkozott szovjet katonaegyüttes. Georgij Minajev őrnagy, az OSZSZK érdemes művésze, az együttes vezetője olyan műsort biztosított, amit a televízió jóvoltából magas művészi produkciókhoz szokott tiszasasi nézők is őszinte elismeréssel fogadtak. Műsorukon ének, zene és táncszámok váltották egymást. Szovjet, magyar és egyéb nemzietiségú szerzők magyarul és oroszul előadott számainak mesteri tolmácsolása arról győzte meg a hallgatóságot, hogy kiváló, s jól képzett énekeseket tömörítettek az együttesbe Mivel az emberek jórészo manapság a szemén keresztül szerzi élményeit — bizonyság erre a tv gyors térhódítása — nem csodálható, ha a frissességet, derűs életkedvet sugárzó tánckar aratta a legnagyobb sikert. Bemutatkozásukból ítélve gazdag fantáziájú koreográfusuk van. Kár, hogy kirobbanó, szilaj táncuk szépsége teljes kibontakozásának bizonyos fokig gátat vetett a kisméretű színpad. Zenekaruk kiváló technikai felkészültségéről, a zenekari előadóművésze*: fejlett kultúrájáról adott tanúbizonvsáeot. A kisméretű művelődési házban azonban — a zenekari árok hiánya is hozzájárult ehhez — kissé erősnek bizonyult Egészében a szépség és virtuozitás fémjelezte ezt a fellépést Reméljük, hogy jövőre ismét vendégül láthatjuk megvénkben ezt a művészegyüttest A harmadik ötéves terv mezőgazdasági céljait, a termelőszövetkezeti gazdálkodás alakulását és feladatait ismertette dr. Di- mény Imre kandidátus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja az agrártudományi országos konferencián. ,,A mezőgazdaság feladatai az MSZMP IX. _ kongresszusa után” című előadása összegezte a mező- gazdaság szocialista átszervezésével, az 1960—1965-ös időszakban elért eredményeket, majd a pártkongresszus tanácskozása tükrében vázolta fel az 1960 végéig terjedő teendőket. Többek között szólt a földtulajdon és a földhasználat korábbi nem kívánatos elkülönüléséről: évente mintegy 250 millió forint földhaszonbért fizettek országosan a termelőszövetkezetek. Br. Dimény Imre utalt arra, hogy 1967 ben új földjog! törvény lép életbe. Könnyítenek a tsz- ek helyzetén az általános hitelrendezéssel is és az ösztönzőbb formájú állami támogatással is. A referátumot elemző vita követte. Jelenet orosz népitáncból „Emberi kapcsolatok a munkahelyen“ és más témák A művelődési ház munkájáról tárgyalt a Tisza Cipőgyár pártbizottsága Csütörtökön egyetlen napirend szerepelt a martfűi Tisza Cipőgyár üzemi pártbizottsága ülésének tervében. A választások ót i elsőízben összeült szerv a helyi művelődési ház m unkájáról tárgyalt Fodor Sándor a szakszervezeti bizottság titkárának előterjesztése alapján. A martfűi viszonyokat jól ismerők előtt korántsem egyszerű ez a téma. A művelődés Martfűn évek óta vitatható — eredményekben, eseményekben egyaránt. Néhány évvel ezelőtt lapunk is szóvátet- te azokat az állapotokat, amelyek a martfűi művelődési ház életét jellemezték, s amelyek azóta éppen a helyi szervek sok erőfeszítése eredményeként megváltoztak. 1965 óta ebben a művelődési házban — s főleg vezetésében — jelentős változások történtek. A művelődési irányelveknek meafe'e’ően itt is előtérbe került pz emberek — a Tisza cioőgyári munkások — általános, politikai és szakmai műveltségének fokozása, világnézetük, szemléletük változtatása, fejlesztése. Most, az év utolsó hónapjában a szakszervezeti művelődési ház számot adhatott arról: eredményesen tevékenykedett az ismeretterjesztésben. A martfűi munkások megszokták, measzere'ték a munkásakadémiák különböző formáit, s közei kétszáz dolgozó ebben az évben Is rendszeres hallgatója volt e köröknek. A munkásakadémiák mellett ebben az évben szervezték meg először — és sikerrel — a vezetők rendszeres képzését. A Tisza Cipőgvárban közel száz középkáder dolgozik, iránvit a termelés különböző posztiain. Nekik éppen nszibolő<«iai ooHtikai. köz- gazdasági kérdésekből álló továbbképzést vezettek be. A tanácskozáson arra is javaslat született, hoev e márciusban befejeződő tan- folvam után ..emberi kapcsoltok a munkahelyen” témában újabb továbbképzést indítsanak a művelődési ház keretein belül. A pártbizottsági ülésen nagy elismeréssel szóltak a művelődési ház egyéb kezdeményezéseiről; az író-olvasó tatáikor- ' >-6b a különböző művészeti körök önálló estjeiről, a kiállításokról, s a szakkörök munkájáról. Külön kis vita alakult ki a szórakoztatásról nevezetesen a művelődési ház táncos rendezvényein tapasztaltaiéról. Az utóbbi időben nóhuny megdöbbentő esetet tapasztalt a táncos rendezvényeken a helyi hatóság, s emiatt adminisztratív intézkedéshez folyamodtak az illetékesek: a művelődési ház táncos rendezvényeit nem reggelig, hanem csak hajnali két óráig engedélyezték. Elgondolkoztató ez a dolog — szűrte le a megállapítást a pártbizottság, — hiszen néhány 'verekedő, rendet,, mulatságot zavaró. más községből Martfűn szórakozó fiatal miatt helytelen a több mint ezer martfűi üeial lány. fiú. — letelepedni készülő jfíú szakmunkás — kedvét szegni, s őket a táncos összeiövpteleken való szórakozástól megfosztani. vagyis szórakozásban túlságosan rendszabályoz- ni. .A vitában — amelyben nvolr pártbizottsági tag és meghívott mondta el véleményét — különösen a műszaki könwtár megalapítását sürgették sokan. — sóskúti — Modern technika Százéves szolgálati utasítások Az Integra-Domino, amelyet Mezőtúron szerdán üzembehelyeztek a vasútállomáson a váltókat is egy gombnyomásra átállítja, tehát feleslegessé váltak a váltókezelők. Másként ez nem is lehet. Ha a váltót nem kell kezelni, akkor kezelőre sincs szükség. Ez vitathatatlan. Azaz, hogy... A szolgálati utasításban azonban a váltókezelőnek a feladatai közé tartozik a szerelvény utolsó kocsijának a megfigyelése is. Beérkezett-e az állomásba a zár féltés vagon, vagy sem. Ha a nyílt pályán szétszakad a szerelvény, az elmaradt kocsik nagy veszélyt, szerencsétlenséget jelentenek az utána következő szerelvénynek. Hiába maradt munka nélkül a váltókezelő, az utasítás szerint nem lehet megszüntetni e státust, mert akkor ki figyeli meg az utolsó kocsit? Így tehát feladatuk marad a figyelőszolgálat. Havi ezerötszázért. Három embernél havi négyezerötszázat, egy évben pedig 54 ezer forint bértöbbletet jelent az elavult utasítás, amely figyelmen kívül hagyja, hogy egyes helyeken a legkorszerűbbekre cserélik fel az ötvenéves biztosító berendezéseket. Csupán változtatni kellene az utasításon, a zárfékező távbeszélőn jelentse, hogy beérkezett az állomásba. Nem lehet. Az utasítás, az utasítás. Sajnos egyesek — akikre tartozna — el sem tudják képzelni, milyen groteszkül hat az állomás vérkeringését automatikusan mozgató egynégyzetméteres csodálni való, modern vezérlőpulton a szolgálati utasítások százéves reformra váró gyűjteménye. Kasiéhjkö a udvaron Van úgy, hog*- az elrontás nagyobb öröm a megépítésnél. Amikor az elnök kikocsizott Dobogóhát mellé a Hármashatárra, megállt az emberek előtt. Az épületre mutatott. — Ezt bontsák le. Még a romjából, az írmagjából se maradjon! Öreg Cice János, a szövetkezet építője meglepetten nézett fel. Nem szokta ilyen indulatosnak látni az elnököt. — No, de megharagudott az elnök elvtárs. — Hosszú történet ez János bácsi — gondolkozott el az elnök. Hosszú, különös eset — higgadt le egy kissé. Hajnali négy órakor fújták mindig az ébresztőt. A hosszú ökörszarv dudát félóráig fújta Pádár József első béres. Negyvenöt családnak szólt. Aztán percek alatt kiürült a Dobogóhát. A cselédség kivonult a határba. s maid csak estére jön haza. Páran maradtak csupán a majorban. Szabó Jóska a hátaslovakat nyer- gelte, hogy ne ficánkoljanak. mire a nagyságos asz- szonyék kilovagolnak a pályára. Szabó az uraság sofőrje is. Nagy az uradalom. Tiszabura, Tiszagyenda, Kunhegyes színe-java mind az övé. Bérezi István nagyságos úré. A többi falu a családé, a rokonságé, mind itt a Tisza mentén. Az úr nem sokat törődik vele. Ott az intéző. Az intéző is nagy úr, már major van elnevezve róla, Intéző tanya. Kovács intéző benn lakik Kunhegyesen, de itt kinn is van rezidenciája. Az Intéző tanyán sok épület van. Cselédházak, gazdasági épületek, az intéző lakása. Mind Kiliánék építették. Kilián Gusztáv kőműves. Príma jó kőműves ember. Csak azért tűrik meg. Sokáig hánykolódott Sokára felejtették el neki az urak tizenkilencet. Az öreg soha. — Idefigyeljetek — Inti közelebb a két napszámost —, nem sokáig lakják már ezt az urak. Az oroszok nagyon nyomulnak. Legényemberek a napszámosok. Gyuszi, a saját gyereke, meg a kukás Nagy Ferenc legnagyobb fia. Pista. — Ne ijedjetek meg senkitől. Az istentől se féljetek — morog az öreg. Nem ijedősek. Pista egy hónapig nem iárhatott napszámba. Mázsáláskor ráhúzott az ostorral a malacra. Meglát :ák. — Ne bántsd azt a jószágot, te marha. — De jó, hogy ilyen könnyen megkaphatja az ember. — Ne pofázz vissza, te. Ennyi volt. Egy hónapig nem dolgozhatott. Nagy baj, ahol hat gyerekre csak ketten keresnek, min* Nagy Ferenc kukáséknál. A dohányos, meg a legnagyobb fiú. Tavasztól őszig építették az intézői rezidenciát. Tartós épület. Az alját terméskőből rakták ki Azzal nagyon megküszköd'ek — őszre készen lettek vele. Eaerkilencszáznegvvenhá- rom ősze volt. Aztán a két legényt, Gyuszit, meg Pistát elvitték a csendőrök. Ásó nélkül mentek leventébe. Belökték a tiszaburai fogdába őket. Nagv Pistát lovaskocsin szállították haza. De már nem tartott soká az úri-muri. Jött a front. Tiszaburán Nagy Ferenc kukás lett a földosztó bizottság elnöke. Cövekeltek a Dobogóháton, mérték szét az uradalmat. Verték a karót Oláh Kálmánnak. Vigh Józsefnek. Vokszman Istvánnak, öreg Gálnak a kocsisnak Szél Bálint béresnek a Tóbikon, Pádár József dudásnak, Hubai Miklósnak. Mindenkinek. Maguknak is kilenc holdat. Az épületeket is szétszedte a nép. Kis házakat, kis tanyákat húzott fel belőle magának Már csak a kastély maradt. Meg az Intéző tanya, A kastélyból juhho- dályt alakított a Lenin Termelőszövetkezet. Nagy István is alapított egy Lenin Tsz-t. A tisza- burait. Első elnökké választották. Ezerkilencszáz- negyvennvolcban történt ez. Jól indultak juttatott földeken. állami tartalékon. Aztán Nagy Istvánt másfelé sodorta az élet. Volt községi tanácselnök, tanfolyamvezető, pártiskolai hallgató, járási tanácstitkár, Végül 'járási tanácselnök. A kunhegyes! járás tanácselnöke. Végigcsinálta a kollektivizálást Ojabb szövetkezetét alapított. A Dobogóháton a tiszaburai Rákóczit. Ismerősök fogadták: Nagy Mihály, Kovács József, Szabó Gábor, a többiek. A volt uradalmiak, cselédek, béresek, új gazdák. Sok szövetkezet alakult a járásban. Indultak jól, gyengén, közepesen. Olyan elborzasztóan egy sem. mint a kunhegyesi Vörös Október. Hatmillió forint mérleghiány. A száznegyvenezer baromfiból hetvenezer pusztult el. Volt nap, mikor tizenhat süldő múlt ki. Anvagi érték, emberi hit, minden veszendőbe indult A lárás vezetői a tanácselnökkel etiék maikat. A párt hi+ele, adott szava ment tönkre. Kiiártak a megyéből is. Embert, talpig embert kell szerezni a Vörös Október élére. — Nagv elvtársi Vállald el. Nem hagyhatjuk az embereket sorsukra. Fehér Lajos miniszter- elnökhelvettes jött le a Vörös Októbernek segíteni. Bekapcsolódott Erdei Ferenc is. A baj nagvobb volt, mint gondolták. Ezerkilenc- százhatvan szeptemberétől a következő esztendő júniusáig egyetlen fillért nem tudott fizetni a szövetkezet. Az emberek dolgoztak de nem kaptak semmit. Nagy István tsz-elnök hajnali háromkor kelt ahV^rihen oste kilencre tért be a halárból. Az elnök járta a határt Osztotta a bizalmat, kitette a lelkét. Az Intéző tanyán is sokat járt. Még megvoltak az épületek. Zöld István, a Lenin Tsz tagja lakott benne. Még állt az intézői lakás. Nagy Istvánban különös terv fogamzott. Majd ha rendbejön a szövetkezet.,. Az elhatározás fogadalommá erősödött. — Rendbe kell jönni és majd akkor... A Vörös Október a legerősebb közös gazdaság Kunhegyesen. Az egész megvéből járnak tanulni hozzájuk: hogyan csinálják a készpénzfizetést Már nem munkaegységre dolgoznak, készpénzt fizetnek minden munkáért. Az elnök ráérősebben ébred, a hangulat nyűgödtabb, az emberek elégedettek jövedelmük megháromszorozódása után. De Nagy Istvánban még munkált valami. Az Intéző tanya. Mikor kivonult az utolsó lakó. utasítás* adott. Az építési brigád gyorsan dolgozott. Az Intéző tanyája helyét napraforgóval vetették be. A termésköveket behordták a székház udvarára, kikövezték vele. Ott já-nak rajta naponta az emberek. Sietősen, dolguk után. Borzák Lajos
