Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
Vitát; proletariat. eqifeúiiHeiek! s Z o 1N IO K M E GY E ! 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ö» f XVII. évfolyam, 297. szám, Af& §8 fillér 1966, december 17. szombat. Zárszámadások előtt Minden munkának, tevékenységnek mérhető valamiképpen az eredményessége s ez ami tpvábbi helytállásra, küzdelemre serkent. A halászati közös gazdaság, a termelőszövetkezetek megyénkben is most értékelik, mérlegelik az idei esztenaő eredményeit, hasznát. Egyben a zárszámadások megszabják azt az utat rs, amelyen a közösség és az egyén további boldogulása érdekében haladni keli. Ünnepélyes, felemelő aktus e2, egy dolgos év lezárását jelenti. Számbave- szik ilyenkor, mennyit gyarapodott a szövetkezet, mennyit fejlődött a nagyüzemi gazdálkodás, azt is, hogy a megérdemelt munka alapján kinek mennyi jövedelem jut. IXemesak ezért jelentős annyira a szövetkezetekben a zárszámadó közgyűlés, hanem azért is, mert a legjobb alkalom a szövetkezeti tagok véleményének meghallgatására. Aktív viták, hasznos kezdeményezések, javaslatok bontakozhatnak ki, amelyek szolgálják a közöst, elismeréssel adóznak a hasznos módszereknek, de számonkérik a fogyatékosságokat is. Egyszóval a zárszámadások lebonyolítása mindenképpen fontos politikai akció is. Nem mindegy, hogyan ítélik meg a mögöttük maradó év munkáját, a helytelen következtetések legalább annyit árthatnak, mint az előttük álló feladatok lebecsülése. Mevkexdtéh már a leltározásokat, a közös vagyon pontos, reális felmérését a termelőszövetkezetekben. Akadnak olyan helvek. ahol a tavaszi belvízkárok és más eiemi csanások ellenére is kedvezően a tervezettnél lobban yéeték az esztendőt. Elég példának említeni a szajoli Vörös Csepel és az úiszászi Szabadság Termelőszövetkezetet. Persze, előfordul, olyan is, hogv sikertelenebb munkáról adnak majd hírt a zárszámadó közgyűlések, mint a jászapáti Velem! Endre Tsz-ben. A megbízható, pontos adatok, számok, még nem készültek el, most munkálják a hozzáértő, szorgalmas emberek. Mégis, az riiár mindenképpen elvitathatatlan, derekasan. becsülettel helytállCivil vendégei voltak tegnap a Kilián György Repülő Tiszti Iskolának. Megyi. járási és városi népművelési felügyelők, valamint TIT titkárok látogattak ki a repülőtérre. A vendégeket az iskola, a repülőtér parancsnokai fogadták, majd Nagy Lajos főtiszt, a TIT hadtudományi szakosztályának titkára rövid előadást tartott a hazafias és honvédelmi nevelés lehetőségeiről és módiak és sokat fejlődtek, erősödtek e gazdaságok. Megbirkóztak az elemi csapásokkal, az őszi szárazsággal, csupán a mélyszántásnál maradt adósságuk Több üzemben olyan terméseredményeket értek el, amelyekhez nem kell különösebb kommentár. Bizonyítékai annak, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon jó úton jár. Most ismét növekedett a zárszámadások ünnepélyessége. Elég csak arra utalnunk, hogy a termelőszövetkezeti tagok új nyug- d íjrendszeréről szóló rendelet tervezetet a kormány már elfogadta és a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesztette. A kongresszus óta csak pár hét telt el és máris napirendre kerültek azok a kérdések. amelyek a termelőszövetkezetek további fejlődését, előrehaladását meggyorsítják. A sxitmok, eredmények mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk az emberekről. Hangulatuk, bizakodásuk, hitük a közösben, a jövőben az szintén hozzátartozik ehhez az eseményhez. Hiszen ma már valamennyien tudják, egyéni előrehaladásukat, boldogulásukat, elválaszthatatlanul a közösség sorsához kötötték és napról-napra tapasztalják, munkájuk után megbecsülést, elismerést kapnak, jő szót, emberséget, békés, nyuga’mas öregkort. S ez a legtöbb, amit egy parasztember elvárhat, remélhet. Minden zárszámadás próbakő is. útközben. Ünnepe a föld művelőinek, a traktorosoknak, az állattenyésztőknek, a kapák, mer- szőollók forgatóinak. És ez az ünnep csak akkor lesz teljes, ha nem csupán a szövetkezetek készítik el a mérleget, s fontolják meg a jövőt, hanem személy szerint valamennyi szövetkezeti tag is. Mérje meg mennyit tett a közösség érdekében, és mennyit tehetett volna. Mert jövőre a jövőben ezekre a személy szerinti mérlegekre, ezekre az önvizsgálódásokra — a további haladás érdekében — éppen olyan szükség van, mint a munkába fáradt esték nyugalmára, és a mindennapok megszolgált örömeire. L. I. szeréről, azt Kővetően a könyvtárat és az iskola múzeumát mutatták be a résztvevőknek. Délután a TIT székházban katona témájú filmeket vetítettek, majd a film' elítés után a népművelési fe'i'r. I-"’. és TIT titkárok elmondták, hogy igen hasznos az ilyen látogatások szervezése. Többen olyan módszerek alkalmazásáról tettek említést, ttla: Kastélyhő ax udtaron Az épíftőmunka iparosítása Épületgyárak hálózata — Félmillió lóerő Önműködő betongyár Szépség és virtuozitás 9 Iparitanuló labdarúgók Családi kör 9 Igazi férfi A második ötéves terv derekán — sportnyelven szólva — időt kért az építőipar. Akkor a feladatok nem álltak összhangban az iparág képességeivel. Az iparágon belül a nagyobb feladatokra való felkészülés gyors ütemben elkezdődött, amint a népgazdaság megadta a türelmi időt. Szakosították a vállalatokat, a nagyobbakat saját szakipari kapacitással látták el, hozzá fogtak a korszerű építésszervezési módok elterjesztéséhez, a szélesebb- körű gépesítéshez és a koncentráltabb munka megteremtéséhez. A, gyors, jól átgondolt intézkedéseknek már nagyrészük van abban, hogy az építőipar a második ötéves tervben Tanácsúié», tanács vb tárgyalta A népi ellenőrök tevékenységéről A törökszentmiklósi járási tanács decemberi ülésén többek között a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkáját is tárgyalta. A beszámoló jelentés bevezető részében arról volt szó, hogy a bizottság mellett tizenkilenc népi ellenőrzési csoport működik, valamint három szakcsoport és az ellenőrző munkába több mint háromszáz népi ellenőrt vonhatnak be. Vizsgálta a NEB például a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenységet, a mezőgazdaság kemizálását. Az elsővel kapcsolatban megállapították, hogy a községekben egyes szakmákban hiány van, bár a második ötéves terv időszakában a lakosság igényeinek kielégítésére több működési engedélyt adtak ki kisiparosoknak. Pozitív tapasztalatokat szereztek a vizsgálat során a népi ellenőrök a műtrágya és növényvédőszerek felhasználását illetően, de azt is megállapították, hogy az igények tovább növekednek, s ezzel nem tart lépést az ilyen kémiai szerek biztosítása. Országosan folytattak vizsgálatot a népi ellenőrzési bizottságok a belvíz okozta károk megállapítására, Ebben a járási NEB is részt vett, vizsgálata főleg Kunhegyes területére és a Nagykunsági Állami Gazdaságra terjedt ki. A beszámolási időszakban 35 közérdekű és magán panasz érkezett a járási NEB-hez, ezek között volt szociális-kulturális jellegű, kereskedelmi, valamint a társadalmi tulajdon védelmével összefüggő panasz. A beszámoló jelentés befejező része a járási NEB feladataira utalt. egy háromszázötven társadalmi aktivista tevékenykedik és vesz részt az állam- igazgatási feladatok megoldásában. Igazolásokat adnak ki, társadalmi munkát szerveznek, ifjúságvédelmi feladatokat látnak el, szorgalmazzák a házirend betartását, a házak környékének rendezését, — parkosítás, fásítás — a lakóházak állagának megóvását. A tallinni körzetben a 26-os lakóbizottság kezdeményezésére és részvételével játszóteret készítettek, a nagyobb gyermekek részére vedig kunli- és fut- ballpfilyát létesítettek a lakók. A parkosításból is kivették részüket. Más körzetben is vannak hasonló tapasztalatok, amelyekből levonható a következtetés. hogy a tevékenyen dolgozó lakóbizottságok segítségével sikeresebben oldható meg az ál- inmigp7(7o*ási munka társadalmasítása. mely eddig hiányzott a honvédelmi nevelési programjukból. Ilyen többek között a különböző vetélkedők felhasználása, katonafilmek fesztiváljának rendezése, továbbá az úttörők számháborúja. Mindannyian azzal fejezték be felszólalásukat, hogy a látottakat, tapasztaltakat hasznosítani tudják és hasznosítják is a hazafias és honvédelmi nevelésben. az eredetileg tervezett 250 ezer lakás hslyett 282 ezret adott át. Az idei eredményhez hasonlót pedig régóta nem produkált az iparág: előzetes számítások alapján ugyanis 106—107 százalékra teljesítik a tervet, s ez. 10 százalékkal nagyobb a tavalyi eredménynél. 1960- hoz képest az idén 49 százalékkal több lakás készült el — változatlan munkáslétszámmal. Nőtt a lakások használati értéke, — többszobás lakásokat építünk ma, mint hat évvel ezelőtt, a építési költség mégis 10 százalékkal kisebb, mint a tervidőszak elején. 1970-re 25 százalékkal kell növelni az iparág építés- szerelési teljesítményét. Ezt a termelés-növekedést 80— 90 százalékban a termelékenység fokozásával kell elérni, hiszen aligha javul az építőipar munkaerő helyzete. Ehhez például a lakóépületek átfutási idejét a jelenlegi 11 hónapról 9— 10 hónapfa kell csökkenteni, ugyanakkor a lakások száma épületenként a jelenlegi átlagos 20-ról 80— 100-ra növekszik majd. Ezért az épület-gyárak teljes hálózatát építik ki az országban, hogy a kész lakások, nagy épületelemek, szerkezeti egységek szállítási ideiét is rövidíthessék, s a területi igényeket lehetőség szerint megyén belül elégíthessék ki. Házgyár dolgozik majd Miskolcon, Győrben, Szegeden, Debrecenben és bárom Budapesten. A fővárosi első, I. számú házgyár termékeiből napjainkban már a negyedik ház épül. A győri, a miskolci és a második budapesti 1967 végén áll maid munkába. 1970-ben már 21 ezer lakás kerül ki a házgyárakból. Üj panelgyárakat építenek. s a meglévőket bővítik Szolnokon, Pécsett és Dunaújvárosban. Nyolc könnyűbeton blokküzem szállítja majd az előregyártóit éoü'et-elemeket a körnvező építkezésekhez Gvőrből Taté hó nyáról. Bu- danestről, Kecskemétről. Salgótarjánból, Berentéről, Kazincbarcikáról és Debrecenből. Té^lablokk üzem dolgozik maid a nagy program számára Szombathelyen. Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Kanosvárott. Szegeden, Békéscsabán és Egerben. Dunaújvárosban mezőgazdasági éoületváz szerkezetek, Budapesten ipari. Zsolcán ipari és köz- énület vázszerkezeteket készítenek, Tisznszederkény pedig az ipari épületek feszített főtartóinak szállítója lesz. Az ipari beruházásoknál 1970-ben az e'őregvártott vasszerkezet ékből várhatóan félmillió négyzetméter fö'dszintes típuscsarnokot összeá'b'tható típus-elemekből 100 ezer né"vzet- méter csarnokot, és 100 ezer n-méter többszintes üzemépületet építenek maid. Az előresvártntt ipari csamok- szorkezotpk sorozativártá- sápak felfuttatásévá' 15,—70 százalékos önköltségcsökkentést, 50 százalékos termelékenység emelkedést, az építőipari munka idényjellegének 34 százalékos csökkentését, és 10—15 százalékos kivitelezési időcsökkentést érhetnek el. Ilyen eredményeket csak a korszerű, szerelő nagyipar képes felmutatni. A mezőgazdaságban hasonló ütemben terjednek el az előregyártott vázszerkezetekből összeállított gazdasági épületeit. Négy esztendő alatt mintegy 20 ezer vagon gabona tárolására alkalmas épület készül majd vázszerkezetből, 200 ezer sertés, 400 ezer juh, 9 több mint egymillió baromfi befogadására alkalmas épületet „szerelnek össze” az építők. 1970-re megduplázódik a kivitelező géppark. Körülbelül 50 ezer darab építőipari géppel, s majd félmillió lóerő teljesítménnyel lehet előreláthatóan számolni. A házgyárak termékeinek s az előregyártott ipari csarnokoknak összeszerelését lényegében teljesen gépesíteni kell. De gépesítik a megmaradó hagyományos építkezéseken is a vakolást, a meszelést, a habarcs és betonkészítést, az anyag- mozgatást és a rakodást. Két-hárpm esztendő alatt 500 darab gumikerekes kotrógépet állítanak munkába az épületalapozások földmunkáinál, s jelentősebb földmunkákhoz pedig hernyótalpas kotrógépeket alkalmaznak, s e két géptípussal végeredményben majdnem teljesen gépesítik az összes földmunkát. Általánossá válik a cement ömlesztett szállítása, úgyhogy a szállítás és a rakodás teljesen zárt rendszerben. emberi kéz érintése nélkül folyhat. Ezek az adafok, ez az egész folyamatban lévő nagyarányú fejlesztő, szervező munka már valóban a nagyipari tevékenység körvonalait rajzolja meg. így két esztendő alatt befejeződhet az építőipar iparosítása. Az iparág szakemberei is erre számítanak, hiszen az É. M. kutatási, fejlesztési programjában a többi közt már az szerepel, hogy a harmadik ötéves terv végére ki kell dolgozni a betongyárak automatizált lyukkártya vezérlését. Az automatizált berendezés nemcsak célszerűen mérlegeli és adagolja majd a gyártáshoz a nyersanyagokat, han^m az anyag összetételétől függően rögtön a számlát is összeállítja a megrendelőnek. Tehát az iparosítás szabályszerű, következő lépésére is gondolnak már az iparág szakemberei: a gyártás, a különböző folyamatok és részmunkák automatizálására. így remélhetően nem lesz szükség mégegyszer arra, hogy a felzárkózáshoz időt kérjen az iparág. G. F. Népművelők látogatása a repülőtéren A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tájékoztató jelentés alapján értékelte a városban működő lakóbizottságok tevékenységét. Szolnokon ötven lakóbizottság működik, amelyekben mintTevékeny lakóbizottsn ok Szolnokon
