Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
1986. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan csökken'heíő A munkások o nmntoMn ? igazságérzete d IllilIIIVCliiiU 0 „BÍRÁK” ÉS „VÁDLÓIT AK” A CUKORGYÁRBAN ín (loholt az a gyorsaság ahogyan az érdeklődés középpontjába került a IX. kongresszus tanácskozásának, majd határozatának az életszínvonal emelését célzó — a feltételeket és a megvalósítás módját összefüggő egységben elemző — munkaprogramja. Érthető az is, hogy különös figyelmet keltett e program egyik tényezője, az a határozattá emelt előirányzat, hogy 1968. és 1970. között, az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 18 óráról átlag heti 44 órára csökken az ipari dolgozók munkaideje, miközben befejeződik az egészségre ártalmas és a különösen nehéz fizikai munkát végzők munkaidejének 1 heti 36—42 órára történő mérséklése is. Közismert, hogy a munkaidő csökkentése úgyszólván a munkásmozgalom hajnalától a dolgozók egyik harci követelése volt és e világméretű küzdelem vívmánya, hogy a múlt század utolsó harmadától általában mintegy felére csökkent a heti munkaidő. A pártkongresszus határozata egyértelműen jelzi, hogy nálunk — abban az ütemben, ahogyan a gazdasági feltételek megérnek —, intézményesen és tervszerűen. az életszínvonal emelésének lényeges részeként mérséklődik a törvényes munkaidő. Érdemes megállnunk a közbevetett mellékmondatnál: voltaképpen miként értendők azok a bizonyos „gazdasági feltételek”? — Fogalmazhatnánk úgy is: mennyi része van a munkaidőt csökkentő döntésben a dolgozók életkörülményeit javító szándéknak, -illetve: mi szab határt e szándék megvalósításának? A munkaidő csökkentése sem elvileg, sem gyakorlati megvalósítása szempontjából nem különíthető el az életszínvonal emelésének többi tényezőjétől. Közelebbről megvizsgálva ezt az általános igazságot, nagyonis kézenfekvő összefüggések tűnnek elő. — Ahhoz, hogy megvalósuljanak a harmadik ötéves terv többi életkörülményt javító célkitűzései — a reálbér- emeléstől a lakásprogramig, a gyermekgondozási segély bevezetésétől a tsz-tagok szociális juttatásainak bővítéséig —, a terv szükségképp számol a termelés meghatározott színvonalú emelésével, a nemzeti jövedelem gyarapodásával Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaidő csak abban az ütemben mérsékelhető, ahogyan lehetővé válik nemcsak a korábbi, 48 órás munkahétre tervezett telje- sítménvszint elérése 44 óra alatt, hanem — az emelkedő reálbérrel párhuzamosan előirányzott többlet termelés is. Könnyű belátni, hogy másként amit nyernénk a vámon, elveszítenénk a réven, magyarán: aligha javítaná az életszínvonalat az a munkaidőcsökkenés, amely nem párosulna a reálbérek, a szociális egészségügyi ellátás javulásával. Ennek azonban elemi feltétele: a népgazdaság eredményeinek fel-fel- ívelő grafikonja. Ezért is hangsúlyozza a pártkongresszus' határozata a munkaidőcsökkentés fokozatosságát — külön kiemelve, hogy a végrehajtás „vállalatonként, üzemenként fokozatosan” értendő. Arra utal ez a fogalmazás hogy a gazdasági feltételek természetesen nem érnek meg mindenütt egyszerre, „gombnyomásra” — ahogyan a vállalati gazdálkodás javul, a műszaki-termelési színvonal emelkedik, úgy kerülhet sor a munkaidő csökkentésére is. Ebből azonban további fontos következtetések adódnak. A helyi, vállalati feltételeknek és a munkaidő csökkentésének közvetlen összekapcsolása egyszersmind jelentős ösztönző erő is a dolgozók, a kollektívák számára, hiszen ilymódon saját érdekük, hogy mielőbb megteremtsék a szükséges gazdasági feltételeket. Ebben az értelemben a rövidebb munkaidő — mint a kollektívák elé tűzhető cél —, a termelékenység jelentős emelésének forrása, a népgazdaság fontos tartaléka is. A munkaidő csökkentése tehát nem képzelhető el oly módon, hogy a kiesést létszámemeléssel pótolják. Az előttünk álló években szinte teljes egészében a termelékenyebb munka fedezheti a termelés emelését. S ha a munkaidő rövidül, természetesen ennek gazdasági „ellensúlyozása” is csak termelékenységi forrásból teremthető elő. A nép'raxdasá'r távlati fejlesztésének, korszerűsítésének azonban nemcsak okozati eredménye, de — feltétele is a munkaidő fokozatos mérséklődése. Egész sor társadalmi, szociológiai tény mutat arra, hogy a modern termelés — különösen az ipari termelés — a munkaidőn túli „hátország” merőben új körülményeit feltételezi. Csak néhányra utalunk ezúttal. Nyilvánvaló például, hogv a bonyolultabb, korszerűbb termelőapparátus — például: az automata gépsorok, de akár a szalagszerű termelés is —, fokozza a fiziológiai igénybevételt, egyszersmind: hatalmassá, milliós nagyságrendűvé bővíti az értéket, amelyet egy-egy dolgozó koncentráló készsége befolyásolhat (magyarán: egy munkás hibája is megbéníthatja a termelő- szalagot). A rohamosan tért hódító, korszerű gyártás- technológiák természetesen a szabadidő bővítését feltételezik a korábbinál mind több pihenést, kikapcsolódást követelnek. A korszerű termelésnek nélkülözhetetlen feltétele ez. További ilyen — a munkaidő törvényszerű rövidítése irányában ható — tényező: a modem termelés legalacsonyabbtól a legmagasabb posztig, az ismeretek sokkal gyorsabb, folyamatos bővítését követeli. Régen elmúlt már az a szakképzési stílus, hogy például a lakatos „kitanulta” a szakmáját, a vezető elvégezte a főiskolát, egyetemet, azután A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság legújabb jelentése szerint a Tisza felső szakasza alacsony vízállású, de áradó jellegű. Ezzel szemben megyénk szakaszain végig apad. Tiszafürednél december 15-én reggel S órakor 372, Szolnoknál 495 centiméter ma gas volt. Apadást jeleznek a Zagyva—Tárná vidékéről is. Nem ilyen kedvező a helyzet a belvízvédelemben. Bár az utóbbi napokban jelentéktelen csapadék hullott, a talaj telítettsége miatt azonban a belvíz tovább terjedt és újabb területeket öntött el. Jelenleg több mint 21 ezer kataszévtizedekig a napi munka kereteiben „gyakorlatot” szerzett — a már elsajátított tudásra alapozva. Most minden szakma és minden munkabeosztás olyan mértékű „menet közbeni” tanulást, szüntelen tájékozódást feltételez, amely szükségképp átrajzolja hagyományos elképzeléseinket a munkanap és a szabad idő arányáról. Ez az ismeret- szerzés nemcsak egyéni, hanem elsőrendű népgazdasági érdek is, ilyen értelemben tehát a munkaidő rövidítése törvényszeri, nélkülözhetetlen tényezője a népgazdasági feladatok megvalósításának. A munkaidő illetve a szabadidő kapcsolatának kölcsönhatásának szociológiai összefüggései azonban rávilágítanak — ezúttal más oldalról — a rövidülő munkaidő további feltételeire és következményeire. Eddig voltaképpen „gyáron belüli” nézőpontból vizsgáltuk ezeket a feltételeket. nem kisebb jelentőségűek azonban a szabadidő bővüléséből származó tényezők sem. Erre is fokozatosan fel kell készülnünk, méghozzá egész sor — ma még hiányzó, vagv csak részlegesen meglevő — feltétel biztosításával. — Jelentősen bővíteni kell például a szolgáltató hálózatot, különöskéop: az oktatási és művelődési szolgáltatásodat, továbbá a vendéglátó és szórakozási intézményeket; növelni a szabadidővel összefüggő javak termelését. S hogv ez milyen lényeges feltétel, az.t — múltidőre vonatkozó tényekkel is alátámaszt- hatjuk. Ax éleUtvioronal emelkedésével a lakosság mind többet — 1985. évi adatok szerint: mintegy 21 — 22 milliárd forintot — költ szabadidejének k; használásával összefüggő kiadásokra. E cikkek és szoleálta- tások kereslete az utóbbi években gyorsan nőtt; tavaly ilyen jellegű termékek tették ki a teljes kiskereskedelmi forgalomnak mintegy a 20 százalékát 1960— 1965. között a soprtcikkek forgalma például mintegy 90 százalékkal, a könyveké 45 százalékkal nőtt, s a szabadidővel összefüggő kiadás-csoportban mintegy 40 százalékos részesedést értek el a vendéglátóiparban elköltött, kifejezetten szórakozási jellgeű kiadások. Természetes, hogy a rövidülő munkaidő jelentősen növeli majd e cikkek, szolgáltatások keresletét — időben kell számolnunk ezzel is! T. A. trális hold áll víz alatt. — Ebből 4350 hold vetés és 6300 hold szántó terület. Megyénkben több mint 9000 hold rét és legelő hasznavehetetlen a belvíz miatt. A belvízvédelmi helyzet romlása miatt az eddigi két védelmi szakasz után újabb két szakaszon rendeltek el másodfokú készültséget. Az igazgatóság területén egyébként húsz stabil, valamint 17 hordozható szivattyú működik. Az igazgatósági dolgozókon kívül termelőszövetkezeti tagok is segítenek a védekezési munkákban. Már a hét elején mintegy kétszázötven tsz-tag vett részt a belvizek elvezetésében. — A társadalmi bíróság tárgyalását megnyitom. — Munkatársunk, akinek ügyét tárgyaljuk és a tanúk megjelentek. Kérem a tanúkat, hogy kihallgatásukig a szomszéd szobában várakozzanak. — Szinte ünnepélyesen csengtek a zömök termetű, munkaruhás férfi szavai. Aztán felteszi szemüvegét, s felolvassa, mit vétett, miért áll a cukorgyár társadalmi bírósága előtt B. P. fűtő. A „vádlott” arcáról egykettőre eltűnik a fölényes, talán kicsit gúnyos mosoly. Rádöbben, hogy ezeket a tapasztalt, sok mindent megélt munkásembereket nem könnyű félrevezetni. De amikor szóhoz jut, megpróbálja: — Miért nem mentem azon a napon műszakba? Hogy mentem volna, amikor fájt a szemem. Csupa vér volt. Egyenest a kórházba mentem. Itt a papír — rángatja ki a borítékból a dokumentumot. — Azt nem tudja, hogy az üzemnek van orvosa? — Tudom. Voltam is a rendelőben fél tizenkettőkor, de a nővér az SZTK- ba küldött a szemészeire. — Fél 12 kor? S addig hol volt? Magának reggel hatkor kezdődött a műszakja, de be sem jött az üzembe. — A kórházban voltam — Reggel nyolc órakor a gyár kapujában találkozott a listavezetőjével. Miért, nem szólt legalább neki. hogy orvoshoz készül? Csak azt mondta, amikor meglátta: jaj, csak maócskával ne találkoztam volna. Miért mondta ezt7 — ...Mert, hogy olyan kedves asszony... Különben is nem azért jöttem el 12I> kilométerre dolgozni, hogy lógjak. Közvetlen munkatársa az ő jelenlétében mondta: — Három hónapja dolgozunk együtt. Soha nem késett és ittas sem volt. . A kérdéses napon mégis emiatt nem ment dolgozni Elaludt. Előző este ugyanis abbeli örömében, hogy a felesége meglátogatta, a kelleténél többször nézett a pohár fenekére. Korrektebb. becsületesebb dolog lett volna ezt így elmondani. beismerni, hogy megsértette a munkafegyelmet Remélhetőleg emlékezteti majd erre a társadalmi bíróság f igy elmeztet í se. A másik ügy szereplői közül csupán egy jelent meg a tárgyaláson, illetve kettő. Csakhogy O. J. olyan illuminált állapotban, hogy várakozás közben, a folyosó padján mély álomba szenderült Az öt ember — egyikük már nem is dolgozik a cukorgyárban — „bűnlajstroma” a követke- ző: a munkásszállás rendjének, fegyelmének megsértése, nyereségvágyból folytatott kártyázás, italozás, verekedés. N. J. az egyik résztvevő így beszélt: — Én két ultipartit játszottam. Néhány forintot vesztettem. Aztán lefeküdtem. A többiek tovább kártyáztak, majd hangoskodtak, veszekedtek. V. J. orrba- vágta N. L.-t. Ekkor a fejemre húztam a pokrócot... A tanúként meghallgatott idős gondnok ezeket mondta: hajnali négy órakor zörgetett fel V. J., hogy az egyik „ürge” hőzöng, nem lehet tőle pihenni. A szoba, mint e?v csatatér. Kiöntöpetve a víz, a párna véres. O. J. még akkor is hajtogatta, hogv ezer forintot nyert el tőlük V. J. — O. J. ittas volt, lehet hogy nem tudta pontosan az összeget, de hogy nem filléres alapon kártyáztak, az biztos. Mindenképpen meg kell akadályoznunk az ilyen cselekedeteket. Azt. hogy néhány emher a többiek nyugalmát zavarja, testi épségét veszélyeztesse. Ehhez az én erőm kévés. Kérem a társadalmi bírósagot, hogy olyan döntést hozzon, amely mások számára is tanulságos és figyelmeztető lesz. így történt. V. J. és O. J. elbocsá;ásét javasolja az üzem igazgatójának a társadalmi bíróság. N. J.-t és F. B.-t pedig megrovásban részesítette és 200—200 forint pénzbüntetéssel sújtotta. A munkások többsége minden bizonnyal igazságosnak tartja ezt a döntést, amely mint a társadalmi bíróság egész tevékenysége art célozza, hogy mindenki fegyelmezetten, becsülettel dolgozzon és betartsa azokat az írott és íratlan törvényeket, amelyek a munkáskollektíva minden tagjára egyformán kötelezőek. Nagy Katar n Állandó leltári számmal látnak el minden tárgyai Munkában a kontrol-brigád A JÁSZAPÁTI Velemi Éneire Termelőszövetkezetben is megkezdődött már a leltározás november végén. A közös g zdaság vezetői megállapodtak abban, hogy miképpen haladjon ez tervszerint és ütemesen. December 5-ig befejezték az állóeszközök leltározását, majd a gépek, fogyóeszközök számbavételét kezdték meg. Tervek szerint karácsonyig elkészülnek a termékek leltározásával, azután pedig az állatok mérlegelésére. leltározására kerül sor. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN két brigádot hoztak létre, s bíztak meg ezzel a fontos munkával. De egy kontrol brigádot is kineveztek, amely szúrópróbaszerűen ellenőrzi a leltározásokat, egy-egy terüleén ellenőriz, újra leltároz. Így aztán minden remény megvan arra, hogy a közös vagyonról reális, s a valóságnak megfelelő képet kaphat a zárszámadáskor a tag- sáv. ÚJDONSÁGNAK számít a terme'őszövet kezet ben, hogy minden egyes tárgyat állandó leltári számmal látnak el ezekben a nanok- ban. Ahogy halad a munka, a leltározás, a termelő- szövetkezet nevével és leltári számával ellátott vaslemez címkével jelölnek meg mindent.. A leffkisebh a szí a1 tói kezdve, a lesértékesebb traktorig. Igen hasznos ez a kezdeményezés, jó lenne, ha a megye más közös gazdaságaiban <s hasonlóan cselekednének. A SZÖVETKEZET irodáiban javában tart az összesítés, a különböző kimutatások készítése. Még nincsnek pontos adatok, de már hozzávetőlegesen megmutatkozik az esztendő eredménye. Sajnos rosszab- búl sikeredik ez a zárszámadás a tavalyinál. Csökken az egy tagra eső évi jövedelem és csökken a munkaegység értéke is. Az elmúlt évihez viszonyítva 10—15 százalékkal alatta marad. Elsősorban a belvíz károk sújtották a közösséget. Közel kétmillió forint az az összeg, ami árbevételi kiesést jelent. Még súlyosabb az, hogy a takarmányalapnál igen jelentős hiány keletkezett. Árpából 34 vagonnal, kukoricából pedig 35—40 vagonnal termeltek kevesebbet a tervhez viszonyítva. Pedig az adottságok meglennének. Dehnt az idén így sikerült. A jószágállományt viszont nem lehet felszámolni, éppen ezért meg kell vásárolni, legalábbis részben, a hiányzó takarmányt. Ez pedig többe kerül, mintha saját maguk, a tsz tagok termelték volna meg. MÉG AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBŐL igen szép summapénzt várnak. Évvégéig hárommillió forint bevételre tehetnek szert. Kell is ez a közösségnek. S az elkövetkezendő időkben egy kicsit változtatnak is az eddig kialakult arányokon. Valamivel csökkentik a sertésállományt, jobban felfuttatják a libatenyésztést Jelenleg 2 800 törzslibát tartanak, s az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, az egyik legjövedelmezőbb üzemága ez a szövetkezetnek. Űj szolráhatásokat tervez jövőre az IBUSZ A Magyar Sajtó Házában csütörtökön Havas János, az IBUSZ vezér? gazgatóhelyet- tese sajtótájékoztatón ismertette a vállalat ezévi eredményeit és a jövő évi terveket. Többek között bejelentette, hogy ez év első kilenc hónapjában 2 268 000 hazai és külföldi személy vette igénybe az IBUSZ szolgáltatásait, 340 000-rel több mint a múlt év azonos időszakában. A nagyobb országos jel’eeű eseményekre. mint a Soproni Ünnepi Hetekre mintegy 8 000. a Budapest? Nemzetközi Vásárra 21 900. a Sapoodi Ünnepi Játékokra 20 000 embei-i szá’Utottak. Az IRTTCT autóbusz külön tóratolvat tíz Hónap alatt másfél millióan utaztak. Az ÍBTTSZ szervezésében az e'ső hárnmnegved évben a múlt év azonos idő-zakóhoz vi'zonvítva 14 000-rel több — összegen 1 0'> 000 — nvugatí turista látogatott ivraevarorszácira. A baráti orszáynVból érkpafí turisták száma viszont megkétszereződött. A Balaton mellett az idén rekordforgalmat bonyolítottak le. Az IBUSZ jövőre számos új, érdekes szolgáltatást tervez. A Balaton mellett 70—80 kis házat, négyszemélyes bungalow-ot állítanak fel a családos nyaralók részére. Az országba érkező autós külföldiek részére a jövő évben már 2—4 személyes lakókocsikat is kölcsönöznek. A jövő évi tervek alapján az IBUSZ a baráti országokba 84, a tőkés államokba 21 társasutat szervez. Többek között a Szovjet- únlóba készülő turisták tizenötféle útvonal közül választhatnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóiéra tizennégy különvonatot indít az IBUSZ a Moszkva—Kijev— Leningrad útvonalon. Az NDK-ba vezető társasutazások újdonsága lesz a nvelvtanulással egybekötött túra. tjabb területeket öntött el a belvíz Csökken a Tisza és a Zagyva vízállása
