Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

1986. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan csökken'heíő A munkások o nmntoMn ? igazságérzete d IllilIIIVCliiiU 0 „BÍRÁK” ÉS „VÁDLÓIT AK” A CUKORGYÁRBAN ín (loholt az a gyorsa­ság ahogyan az érdeklődés középpontjába került a IX. kongresszus tanácskozásá­nak, majd határozatának az életszínvonal emelését célzó — a feltételeket és a megvalósítás módját össze­függő egységben elemző — munkaprogramja. Érthető az is, hogy különös figyel­met keltett e program egyik tényezője, az a ha­tározattá emelt előirányzat, hogy 1968. és 1970. között, az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 18 óráról átlag heti 44 órára csökken az ipari dolgozók munkaideje, miközben be­fejeződik az egészségre ár­talmas és a különösen ne­héz fizikai munkát végzők munkaidejének 1 heti 36—42 órára történő mérséklése is. Közismert, hogy a mun­kaidő csökkentése úgyszól­ván a munkásmozgalom hajnalától a dolgozók egyik harci követelése volt és e világméretű küzdelem vív­mánya, hogy a múlt szá­zad utolsó harmadától ál­talában mintegy felére csökkent a heti munkaidő. A pártkongresszus határo­zata egyértelműen jelzi, hogy nálunk — abban az ütemben, ahogyan a gaz­dasági feltételek megérnek —, intézményesen és terv­szerűen. az életszínvonal emelésének lényeges része­ként mérséklődik a törvé­nyes munkaidő. Érdemes megállnunk a közbevetett mellékmondat­nál: voltaképpen miként értendők azok a bizonyos „gazdasági feltételek”? — Fogalmazhatnánk úgy is: mennyi része van a mun­kaidőt csökkentő döntés­ben a dolgozók életkörül­ményeit javító szándéknak, -illetve: mi szab határt e szándék megvalósításának? A munkaidő csökken­tése sem elvileg, sem gya­korlati megvalósítása szem­pontjából nem különíthe­tő el az életszínvonal eme­lésének többi tényezőjétől. Közelebbről megvizsgálva ezt az általános igazságot, nagyonis kézenfekvő össze­függések tűnnek elő. — Ahhoz, hogy megvalósulja­nak a harmadik ötéves terv többi életkörülményt javí­tó célkitűzései — a reálbér- emeléstől a lakásprogramig, a gyermekgondozási segély bevezetésétől a tsz-tagok szociális juttatásainak bő­vítéséig —, a terv szükség­képp számol a termelés meghatározott színvonalú emelésével, a nemzeti jö­vedelem gyarapodásával Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaidő csak abban az ütemben mérsékelhető, ahogyan lehetővé válik nemcsak a korábbi, 48 órás munkahétre tervezett telje- sítménvszint elérése 44 óra alatt, hanem — az emel­kedő reálbérrel párhuzamo­san előirányzott többlet termelés is. Könnyű belátni, hogy másként amit nyer­nénk a vámon, elveszíte­nénk a réven, magyarán: aligha javítaná az életszín­vonalat az a munkaidő­csökkenés, amely nem páro­sulna a reálbérek, a szociá­lis egészségügyi ellátás ja­vulásával. Ennek azonban elemi feltétele: a népgazda­ság eredményeinek fel-fel- ívelő grafikonja. Ezért is hangsúlyozza a pártkongresszus' határozata a munkaidőcsökkentés fo­kozatosságát — külön ki­emelve, hogy a végrehajtás „vállalatonként, üzemen­ként fokozatosan” értendő. Arra utal ez a fogalmazás hogy a gazdasági feltételek természetesen nem érnek meg mindenütt egyszerre, „gombnyomásra” — aho­gyan a vállalati gazdálko­dás javul, a műszaki-ter­melési színvonal emelke­dik, úgy kerülhet sor a munkaidő csökkentésére is. Ebből azonban további fontos következtetések adódnak. A helyi, válla­lati feltételeknek és a munkaidő csökkentésének közvetlen összekapcsolása egyszersmind jelentős ösz­tönző erő is a dolgozók, a kollektívák számára, hi­szen ilymódon saját érde­kük, hogy mielőbb megte­remtsék a szükséges gaz­dasági feltételeket. Ebben az értelemben a rövidebb munkaidő — mint a kollek­tívák elé tűzhető cél —, a termelékenység jelentős emelésének forrása, a nép­gazdaság fontos tartaléka is. A munkaidő csökkentése tehát nem képzelhető el oly módon, hogy a kiesést létszámemeléssel pótolják. Az előttünk álló években szinte teljes egészében a termelékenyebb munka fe­dezheti a termelés emelését. S ha a munkaidő rövidül, természetesen ennek gazda­sági „ellensúlyozása” is csak termelékenységi for­rásból teremthető elő. A nép'raxdasá'r táv­lati fejlesztésének, korsze­rűsítésének azonban nem­csak okozati eredménye, de — feltétele is a munkaidő fokozatos mérséklődése. Egész sor társadalmi, szo­ciológiai tény mutat arra, hogy a modern termelés — különösen az ipari terme­lés — a munkaidőn túli „hátország” merőben új kö­rülményeit feltételezi. Csak néhányra utalunk ezúttal. Nyilvánvaló például, hogv a bonyolultabb, korszerűbb termelőapparátus — példá­ul: az automata gépsorok, de akár a szalagszerű ter­melés is —, fokozza a fizio­lógiai igénybevételt, egy­szersmind: hatalmassá, mil­liós nagyságrendűvé bővíti az értéket, amelyet egy-egy dolgozó koncentráló kész­sége befolyásolhat (magya­rán: egy munkás hibája is megbéníthatja a termelő- szalagot). A rohamosan tért hódító, korszerű gyártás- technológiák természetesen a szabadidő bővítését felté­telezik a korábbinál mind több pihenést, kikapcsoló­dást követelnek. A korsze­rű termelésnek nélkülözhe­tetlen feltétele ez. Továb­bi ilyen — a munkaidő tör­vényszerű rövidítése irá­nyában ható — tényező: a modem termelés legalacso­nyabbtól a legmagasabb posztig, az ismeretek sok­kal gyorsabb, folyamatos bővítését követeli. Régen el­múlt már az a szakképzési stílus, hogy például a la­katos „kitanulta” a szak­máját, a vezető elvégezte a főiskolát, egyetemet, azután A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság legújabb jelentése szerint a Tisza felső szakasza alacsony víz­állású, de áradó jellegű. Ez­zel szemben megyénk sza­kaszain végig apad. Tisza­fürednél december 15-én reggel S órakor 372, Szol­noknál 495 centiméter ma gas volt. Apadást jeleznek a Zagyva—Tárná vidéké­ről is. Nem ilyen kedvező a helyzet a belvízvédelem­ben. Bár az utóbbi napok­ban jelentéktelen csapadék hullott, a talaj telítettsége miatt azonban a belvíz to­vább terjedt és újabb terü­leteket öntött el. Jelenleg több mint 21 ezer katasz­évtizedekig a napi munka kereteiben „gyakorlatot” szerzett — a már elsajátí­tott tudásra alapozva. Most minden szakma és minden munkabeosztás olyan mér­tékű „menet közbeni” ta­nulást, szüntelen tájékozó­dást feltételez, amely szük­ségképp átrajzolja hagyo­mányos elképzeléseinket a munkanap és a szabad idő arányáról. Ez az ismeret- szerzés nemcsak egyéni, hanem elsőrendű népgazda­sági érdek is, ilyen érte­lemben tehát a munkaidő rövidítése törvényszeri, nélkülözhetetlen tényezője a népgazdasági feladatok megvalósításának. A munkaidő illetve a szabadidő kapcsolatának kölcsönhatásának szocio­lógiai összefüggései azon­ban rávilágítanak — ez­úttal más oldalról — a rö­vidülő munkaidő további feltételeire és következmé­nyeire. Eddig voltaképpen „gyáron belüli” nézőpont­ból vizsgáltuk ezeket a fel­tételeket. nem kisebb je­lentőségűek azonban a sza­badidő bővüléséből szárma­zó tényezők sem. Erre is fokozatosan fel kell készül­nünk, méghozzá egész sor — ma még hiányzó, vagv csak részlegesen meglevő — feltétel biztosításával. — Jelentősen bővíteni kell például a szolgáltató há­lózatot, különöskéop: az oktatási és művelődési szolgáltatásodat, továbbá a vendéglátó és szórakozási intézményeket; növelni a szabadidővel összefüggő ja­vak termelését. S hogv ez milyen lényeges feltétel, az.t — múltidőre vonatkozó tényekkel is alátámaszt- hatjuk. Ax éleUtvioronal emelkedésével a lakosság mind többet — 1985. évi adatok szerint: mintegy 21 — 22 milliárd forintot — költ szabadidejének k; használá­sával összefüggő kiadások­ra. E cikkek és szoleálta- tások kereslete az utóbbi években gyorsan nőtt; ta­valy ilyen jellegű termékek tették ki a teljes kiskeres­kedelmi forgalomnak mint­egy a 20 százalékát 1960— 1965. között a soprtcikkek forgalma például mintegy 90 százalékkal, a könyveké 45 százalékkal nőtt, s a szabadidővel összefüggő ki­adás-csoportban mintegy 40 százalékos részesedést értek el a vendéglátóipar­ban elköltött, kifejezetten szórakozási jellgeű kiadá­sok. Természetes, hogy a rövidülő munkaidő jelen­tősen növeli majd e cikkek, szolgáltatások keresletét — időben kell számolnunk ezzel is! T. A. trális hold áll víz alatt. — Ebből 4350 hold vetés és 6300 hold szántó terület. Megyénkben több mint 9000 hold rét és legelő haszna­vehetetlen a belvíz miatt. A belvízvédelmi helyzet romlása miatt az eddigi két védelmi szakasz után újabb két szakaszon rendeltek el másodfokú készültséget. Az igazgatóság területén egyébként húsz stabil, va­lamint 17 hordozható szi­vattyú működik. Az igaz­gatósági dolgozókon kívül termelőszövetkezeti tagok is segítenek a védekezési munkákban. Már a hét ele­jén mintegy kétszázötven tsz-tag vett részt a belvizek elvezetésében. — A társadalmi bíróság tárgyalását megnyitom. — Munkatársunk, akinek ügyét tárgyaljuk és a tanúk meg­jelentek. Kérem a tanúkat, hogy kihallgatásukig a szomszéd szobában várakoz­zanak. — Szinte ünnepélye­sen csengtek a zömök ter­metű, munkaruhás férfi szavai. Aztán felteszi szem­üvegét, s felolvassa, mit vétett, miért áll a cukor­gyár társadalmi bírósága előtt B. P. fűtő. A „vádlott” arcáról egy­kettőre eltűnik a fölényes, talán kicsit gúnyos mosoly. Rádöbben, hogy ezeket a tapasztalt, sok mindent megélt munkásembereket nem könnyű félrevezetni. De amikor szóhoz jut, meg­próbálja: — Miért nem mentem azon a napon műszakba? Hogy mentem volna, amikor fájt a szemem. Csupa vér volt. Egyenest a kórházba mentem. Itt a papír — rán­gatja ki a borítékból a do­kumentumot. — Azt nem tudja, hogy az üzemnek van orvosa? — Tudom. Voltam is a rendelőben fél tizenkettő­kor, de a nővér az SZTK- ba küldött a szemészeire. — Fél 12 kor? S addig hol volt? Magának reggel hatkor kezdődött a műszak­ja, de be sem jött az üzem­be. — A kórházban voltam — Reggel nyolc órakor a gyár kapujában találkozott a listavezetőjével. Miért, nem szólt legalább neki. hogy orvoshoz készül? Csak azt mondta, amikor meg­látta: jaj, csak maócská­val ne találkoztam volna. Miért mondta ezt7 — ...Mert, hogy olyan kedves asszony... Különben is nem azért jöttem el 12I> kilométerre dolgozni, hogy lógjak. Közvetlen munkatársa az ő jelenlétében mondta: — Három hónapja dolgozunk együtt. Soha nem késett és ittas sem volt. . A kérdéses napon mégis emiatt nem ment dolgozni Elaludt. Előző este ugyanis abbeli örömében, hogy a felesége meglátogatta, a kelleténél többször nézett a pohár fenekére. Korrek­tebb. becsületesebb dolog lett volna ezt így elmon­dani. beismerni, hogy meg­sértette a munkafegyelmet Remélhetőleg emlékezteti majd erre a társadalmi bí­róság f igy elmeztet í se. A másik ügy szereplői közül csupán egy jelent meg a tárgyaláson, illetve kettő. Csakhogy O. J. olyan illuminált állapotban, hogy várakozás közben, a folyo­só padján mély álomba szenderült Az öt ember — egyikük már nem is dol­gozik a cukorgyárban — „bűnlajstroma” a követke- ző: a munkásszállás rend­jének, fegyelmének meg­sértése, nyereségvágyból folytatott kártyázás, italo­zás, verekedés. N. J. az egyik résztvevő így beszélt: — Én két ultipartit ját­szottam. Néhány forintot vesztettem. Aztán lefeküd­tem. A többiek tovább kár­tyáztak, majd hangoskodtak, veszekedtek. V. J. orrba- vágta N. L.-t. Ekkor a fe­jemre húztam a pokrócot... A tanúként meghallga­tott idős gondnok ezeket mondta: hajnali négy óra­kor zörgetett fel V. J., hogy az egyik „ürge” hőzöng, nem lehet tőle pihenni. A szoba, mint e?v csatatér. Kiöntöpetve a víz, a párna véres. O. J. még akkor is hajtogatta, hogv ezer fo­rintot nyert el tőlük V. J. — O. J. ittas volt, lehet hogy nem tudta pontosan az összeget, de hogy nem filléres alapon kártyáztak, az biztos. Mindenképpen meg kell akadályoznunk az ilyen cselekedeteket. Azt. hogy néhány emher a töb­biek nyugalmát zavarja, testi épségét veszélyeztesse. Ehhez az én erőm kévés. Kérem a társadalmi bírósa­got, hogy olyan döntést hoz­zon, amely mások számára is tanulságos és figyelmez­tető lesz. így történt. V. J. és O. J. elbocsá;ásét javasolja az üzem igazgatójának a tár­sadalmi bíróság. N. J.-t és F. B.-t pedig megrovásban részesítette és 200—200 fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­ta. A munkások többsége minden bizonnyal igazsá­gosnak tartja ezt a döntést, amely mint a társadalmi bíróság egész tevékenysége art célozza, hogy mindenki fegyelmezetten, becsülettel dolgozzon és betartsa azo­kat az írott és íratlan tör­vényeket, amelyek a mun­káskollektíva minden tag­jára egyformán kötelezőek. Nagy Katar n Állandó leltári számmal látnak el minden tárgyai Munkában a kontrol-brigád A JÁSZAPÁTI Velemi Éneire Termelőszövetkezet­ben is megkezdődött már a leltározás november vé­gén. A közös g zdaság ve­zetői megállapodtak abban, hogy miképpen haladjon ez tervszerint és ütemesen. De­cember 5-ig befejezték az állóeszközök leltározását, majd a gépek, fogyóeszkö­zök számbavételét kezdték meg. Tervek szerint kará­csonyig elkészülnek a ter­mékek leltározásával, azu­tán pedig az állatok mérle­gelésére. leltározására kerül sor. A TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN két brigádot hoztak létre, s bíztak meg ezzel a fontos munkával. De egy kontrol brigádot is kineveztek, amely szúrópró­baszerűen ellenőrzi a leltá­rozásokat, egy-egy terüleén ellenőriz, újra leltároz. Így aztán minden remény meg­van arra, hogy a közös va­gyonról reális, s a valóság­nak megfelelő képet kap­hat a zárszámadáskor a tag- sáv. ÚJDONSÁGNAK számít a terme'őszövet kezet ben, hogy minden egyes tárgyat állandó leltári számmal látnak el ezekben a nanok- ban. Ahogy halad a mun­ka, a leltározás, a termelő- szövetkezet nevével és lel­tári számával ellátott vas­lemez címkével jelölnek meg mindent.. A leffkisebh a szí a1 tói kezdve, a lesérté­kesebb traktorig. Igen hasz­nos ez a kezdeményezés, jó lenne, ha a megye más kö­zös gazdaságaiban <s hason­lóan cselekednének. A SZÖVETKEZET iro­dáiban javában tart az összesítés, a különböző ki­mutatások készítése. Még nincsnek pontos adatok, de már hozzávetőlegesen meg­mutatkozik az esztendő eredménye. Sajnos rosszab- búl sikeredik ez a zárszá­madás a tavalyinál. Csök­ken az egy tagra eső évi jövedelem és csökken a munkaegység értéke is. Az elmúlt évihez viszonyítva 10—15 százalékkal alatta marad. Elsősorban a bel­víz károk sújtották a közös­séget. Közel kétmillió fo­rint az az összeg, ami ár­bevételi kiesést jelent. Még súlyosabb az, hogy a ta­karmányalapnál igen jelen­tős hiány keletkezett. Árpá­ból 34 vagonnal, kukoricá­ból pedig 35—40 vagonnal termeltek kevesebbet a tervhez viszonyítva. Pedig az adottságok meglennének. Dehnt az idén így sikerült. A jószágállományt viszont nem lehet felszámolni, ép­pen ezért meg kell vásárol­ni, legalábbis részben, a hiányzó takarmányt. Ez pe­dig többe kerül, mintha saját maguk, a tsz tagok termelték volna meg. MÉG AZ ÁLLATTE­NYÉSZTÉSBŐL igen szép summapénzt várnak. Évvé­géig hárommillió forint bevételre tehetnek szert. Kell is ez a közösségnek. S az elkövetkezendő idők­ben egy kicsit változtatnak is az eddig kialakult ará­nyokon. Valamivel csökken­tik a sertésállományt, job­ban felfuttatják a libate­nyésztést Jelenleg 2 800 törzslibát tartanak, s az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, az egyik legjö­vedelmezőbb üzemága ez a szövetkezetnek. Űj szolráhatásokat tervez jövőre az IBUSZ A Magyar Sajtó Házában csütörtökön Havas János, az IBUSZ vezér? gazgatóhelyet- tese sajtótájékoztatón is­mertette a vállalat ezévi eredményeit és a jövő évi terveket. Többek között be­jelentette, hogy ez év első kilenc hónapjában 2 268 000 hazai és külföldi személy vette igénybe az IBUSZ szolgáltatásait, 340 000-rel több mint a múlt év azo­nos időszakában. A nagyobb országos jel’eeű események­re. mint a Soproni Ünnepi Hetekre mintegy 8 000. a Budapest? Nemzetközi Vá­sárra 21 900. a Sapoodi Ün­nepi Játékokra 20 000 em­bei-i szá’Utottak. Az IRTTCT autóbusz kü­lön tóratolvat tíz Hónap alatt másfél millióan utaztak. Az ÍBTTSZ szervezésében az e'ső hárnmnegved évben a múlt év azonos idő-zakó­hoz vi'zonvítva 14 000-rel több — összegen 1 0'> 000 — nvugatí turista látogatott ivraevarorszácira. A baráti orszáynVból érkpafí turisták száma viszont megkétszere­ződött. A Balaton mellett az idén rekordforgalmat bo­nyolítottak le. Az IBUSZ jövőre számos új, érdekes szolgáltatást tervez. A Balaton mellett 70—80 kis házat, négysze­mélyes bungalow-ot állíta­nak fel a családos nyara­lók részére. Az országba érkező autós külföldiek részére a jövő évben már 2—4 szemé­lyes lakókocsikat is köl­csönöznek. A jövő évi tervek alapján az IBUSZ a baráti orszá­gokba 84, a tőkés államok­ba 21 társasutat szervez. Többek között a Szovjet- únlóba készülő turisták ti­zenötféle útvonal közül vá­laszthatnak. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóiéra tizennégy különvonatot indít az IBUSZ a Moszkva—Kijev— Leningrad útvonalon. Az NDK-ba vezető társasuta­zások újdonsága lesz a nvelvtanulással egybekötött túra. tjabb területeket öntött el a belvíz Csökken a Tisza és a Zagyva vízállása

Next

/
Thumbnails
Contents