Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

1968. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A javaslatokat megvalósítottuk A közös gazdasághoz szervesen kapcsolódó rész a háziáji A falusi kereskedelem javításáról Tegnap véget ért me­gyénk földművesszövetke­zeti vezetőinek háromnapos tanácskozása. Az úgyneve­zett munkaértekezleten az fmsz-ek elnökei, főkönyve­lői, a felvásárlási osztá­lyok vezetői és az üzem- ágvezetők az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos tennivalókról hallottak elő­adást. Majd a vita során ki­ki a maga munkaterületén alkalmazható új módszerek­ről beszélt. Szó volt többek között a háromnapos tanácskozáson az új gazdaságirányítási rendszer alkalmazásának szükségességéről, és jelen­tőségéről. Alapossággal be­széltek, vitatkoztak e kér­désről, mivel 1967 január elsejével megyénkben négy fmsz-nél kísérletképpen bevezetik néhány fontosabb elemeit A továbbiakban az fmsz-i gazdálkodás új rendje, a nyereség, az alapok képzé­se, a pénzügyi politika és gazdálkodás szerepelt a na­pirenden. A falusi keres­kedelem további javításá­hoz nyújtott segítséget az újtípusú gazdasági- és áru- kapcsolatok formáinak és lehetőségeinek ismertetése, a piaci verseny fokozottabb előtérbe helyezése, vala­mint a felvásárlási és ter­meltetési feladatokat össze­foglaló tájékoztató. Valamennyi előadást kon­zultáció követte. Az fmsz vezetők elmondták tapasz­talataikat a már eddig is alkalmazott új módszerek­ről. ugyanakkor a helyi adottságokat figyelembe véve tanácsokat kértek azok további, szélesebb terüle­ten való bevezetéséhez. A Magyar Népköztársa­ság honvédelmi minisztere — a belügy- és a művelő­désügyi miniszterrel, vala­mint a KISZ Központi Bi­zottságának első titkárával egyetértésben — pályázati felhívást adott ki, azoknak a 21 évnél nem idősebb if­jaknak, akik hivatásuknak érzik a dolgozó nép fegy­veres szolgálatát, középisko­lai tanulmányaikat az 1966 —67-es (iktatási évben befe­jezik. illetőleg már koráb­ban befejezték, s a Magyar Néphadseregnek, vagy a Belügyminisztérium határ­őrségének. illetve a karha­talomnak hivatásos tisztjei akarnak lenni. A jelentkezés feltétele a fentieken kívül, magyar állampolgárság, fizikai al­kalmasság, katonai szolgá­latra. erkölcsi-politikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet. Nőtlen családi álla­pot. A pályázó a felvételi lapot a középiskola igazga­tójától. az előző években végzettek a lakóhelyük sze­rint illetékes kiegészítő" pa­rancsnokságtól veszik át és kitöltve ugyanide adják le. A felvételi laphoz mellé­kelni kell sajátkezűleg irt részletes önéletrajzot, szüle­tési anyakönyvi kivonatot, korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, ille­tőleg képesítő oklevelet és tanulmányi értesítőt. A jelentkezők pályázhat­nak: Az Egyesített Tiszti A vezetőségválasztó tag­gyűléseinken sok hasznos észrevétel és javaslat hangzott el. Az üzemi párt­vezetőség a taggyűlések után mindezeket elemez­te és megállapította, hogy a bírálatok túlnyomó többsége megalapozott, jogos. Ezeket a javas­latokat figyelembevéve hoztunk intézkedéseket a taggyűléseket követő hetek­ben. A pártcsoportokat a munkaszervezeteknek meg­felelően alakítottuk újjá, a bizalmiakat megválasztották vagy megerősítették tisztsé­gükben. Az összevont tag­gyűlésünk állást foglalt ab­ban is, hogy a kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyt további fel­ajánlásokkal egészítsük ki. Ügy számítottunk, hogy év végéig 675, ezer forint több­lethozamot érünk el és 970 ezer forint költséget takarí­tunk meg. Felajánlásainkat eddig 618 ezer forint érté­kű többlethozammal és 833 ezer forint költségmegtaka­rítással igazoltuk. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 49. évfor­dulóján már jórészt az őszi munkák után voltunk, és így az ünnepségeken 34 520 forint célprémiumot és ju­talmat fizettek ki a fizikai munkásoknak és a beosztott vezetőknek. A belső anyagmozgatás, a szállítás szervezési hiá­nyosságait is sokan bírálták az utóbbi időben és a tag­gyűléseken is. Ezért a be­takarítással egyidőben már gondolt a szakvezetés arra, hogy az állattenyésztő tele­pek takarmányszükségletét a felhasználás helyén tárol­ják, s ezzel a további fe­lesleges belső szállításokat megelőzzék. A gépjavító műhely anyagfelhasználási és mun­kaidő kihasználási fogyaté­kosságainak megelőzésére az anyag- és alkatrész felvéte­lezést szigorítottuk. Az anyagkiadás most csereala- Don történik. E'használt. hi­bás alkatrész ellenében ad­nak csak újat. A műhe­lyekben pedig kézi raktára­kat alakítottak ki, ahová a szerszámokat a napi mun­kaidő letelte után visszaad­ják a dolgozók. Az új gazdasági irányí­tásnak, rendszerének meg­Iskola különböző szakára, a Kilián György Repülő Tisz­ti Iskola repülő technikus, vagy repülő hajózó szakára. Utóbbira a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség illeté­kes megyei elnöksége útján. A tisztiiskolákon a tanul­mányi idő négy év. Ez alatt a növendékek a katonai tantárgyakkal párhuzamo­san egyszakos általános is­kolai tanári, illetve felsőfo­kú szaktechnikumi okleve­let szerezhetnek, amely azo­nos értékű a Tanárképző Főiskolán, illetőleg a Fel­sőfokú Technikumban megszerezhető oklevéllel. A pályázók 1967. ápri­lisában felvételi vizsgát tesznek, amelynek idejéről értesítik őket. A felvételi vizsga eredményéről a pá­lyázókat a tiszti iskolák 1967. május 5-ig írásban értesítik, akiket nem vesz­nek fel — ha egyidejűleg más felsőoktatási intéz­ménybe is jelentkezhetnek — ott felvételi vizsgát te­hetnek. Az elutasítottak május 20-ig a honvédelmi, illetve a belügvmimszterhez fellebbezhetnek. Akik az első évben tanulmánvi eredményeik, vagy maga­tartásuk alánján a követel­ményeknek nem felelnek meg, sorállományba kerül­nek. A pályázat benyújtási határideje: 1967. január 15-e. felelően új ösztönzőbb bé­rezési formákat is dolgoz­tunk, illetve dolgozunk ki, főleg a műszaki és admi­nisztratív dolgozók javadal­mazására. Az évvégi ered­ményeinktől függő mozgó bérskálát alkalmazunk már jövőre. Felülvizsgáltuk az eddig alkalmazott normá­kat, indokolt esetben nor­makarbantartást végzünk úgy, hogy azok segítsék to­vább a gazdálkodási ered­ményeket mind az állatte­nyésztésben, mind a nö­vénytermesztésben. A párttagság kritikai ész­revételei, javaslatai nyomán tett intézkedések hasznos­sága máris több vonatko­zásban megmutatkozik. A további eredményekhez újabb javaslatokat, aktív segítséget várunk az alap­szervezetek tagjaitól. Takács Sándor, a Mezőtúri Állami Gazdaság párttitkára A háztáji gazdaságoknak jelentős szerepe van a la­kosság ellátásában. A fa­lusi házak udvarai szinte elképzelhetetlenek szarvas- marha, tehént, sertés és baromfi nélkül. Az állat­tartásra adottságaik is rendkívül kedvezőek. Ki­használják a szétszórt fé­rőhelyeket. A közös mun­kában résztvenni nem tu­dó idős családtagok, kis­gyermekes anyák is el "dják látni az állatokat. 'gén jól hasznosítják ta­karmányként a házkörüli — egyébként veszendőbe menő — hulladékot. Az innen származó bevétel ki­egészíti a közösből szárma­zó jövedelmet. „A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságait a közös gazdaságok szerve­sen kapcsolódó részének kell tekinteni” — állapít­ja meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1964. február 21-i határozata. — Továbbá: „Az ország és a termelőszövetkezetek érde­ke egyaránt azt kívánja, hogy a közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mel­lett segítsük az alapsza­bálynak megfelelő háztáji gazdaságok termelését.” Ennek feltétele azonban a megfelelő a takarmány, legelő, apaállat szerződé­ses akció biztosítása. Az utóbbiakról — apaállat, értékesítés — az állam megfelelően gondoskodik. A takarmányt azonban részben a közös, részben a háztáji földeken kell meg­tel utalni. Meglepő számadatok: 1965 -ben a tanácsi szek­torban értékesített sertés 22 százaléka, a vágómarha 27,6 százaléka, a vágóba­romfi egy harmada, a tojás kétharmada a háztáji gaz­daságokból, származik. A háztáji tehenektől ez év első kilenc hónapjában csaknem százezer hekto­liter tejet értékesítettek, az összforgalomnak 27,9 százalékát. Jelentős az in­nen szüretelt szőlő, gyü­mölcs és zöldségféle is. Vajon lemondhatunk-e a háztáji termelésből szár­pocsékolás. Nekünk azzal is számolni kell, hogy a város lakossága nőni fog, s akkor újabb termelő egy­ségeket kell létrehozni. Va­jon miért nem csináljuk meg most, és úgy, hogy a jövő igényeit is kielégítse? Fontoljuk meg I Nagyon jó lenne, ha az illetékesek; a városi tanács és a megyei tanács ipari osztályának vezetői a je­lenlegi elképzeléseiket fe­lülbírálnák. Igaz, hogy ti­zennyolc sütőipari dolgozó­nak egy fokkal javulna a helyzete a Ságvári út 9- ben, de egy fokkal sem ja­vulna 27 család körülbelül száz tagjának. Pedig az is javításra vár! Ugyanígy a Hubai út környékén lakó bérházak lakóinak panaszát sem szabadna fül mellett el­engedni. Különösen akkor, amikor megoldás is kínál­kozik. A sütőipar vezetői már nagyon régen kérik, hogy a volt „vattagyárat”, amely­ben most a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat raktára van, ala­kítsák át sütőüzemmé. A vas- műszaki raktára a Ságvári út 9-ben is elkép­zelhető. Igaz, hogy többe kerülne egy milliónál, de a ráfordított összeg más oldalon térülne meg. Kenyérgyár a déli ipartelepen A déli ipartelepen a jövő­ben nagyon is elkel majd egy komolyabb sütőüzem, mert a város ez irányban történő terieszkedése meg is követeli. Ha azt számít­juk. hogy a szállítás költ­ségei mennyivel kisebbek lesznek, mivel nem a vá­ros túlsó végéről kell fuva­rozni a kenveret — máris jó tervet sejtet. És még egyet: ha sikerül az emlí­tett helyen sütödét kiala­kítani és 4x2 gőzös kemen­cét felállítani, feleslegessé vál’k a je’enlegi harmadik műszak A harmadik mű­szak ugyanis előregvártást biztosít, és az ebből szár­mazó áru rendszerint szik­kadván kerül az üzletekbe Mindenkénnen érdemes jobban megfontolni a be­ruházást és a milliókat nem árt a „fogunkhoz verni”. mazó termékekről? Nyil­vánvaló, hogy nem! Az új gazdasági mecha­nizmus kapcsán ez év feb­ruár 1-től számos mező- gazdasági cikk felvásárlói árát rendezték. A háztáji termelők is érdekeltebbé váltak a nagyobb mennyi­ségű sertés, vágómarha, tej, gyapjú előállításában, Az árintézkedések hatásaként a háztáji gaz­daságok jövedelme is nö­vekedett. Az állomány nö­velésére gyakorolt hatás azonban csak később ér­vényesülhet, hisz nem le­het azonnal fejőstehén az üszőből, hízottsertés a nyáron ellett malacból. A háztáji állomány ala­kulását vizsgálva néhány aggasztó jelenségre érde­mes felfigyelni. Addig, amíg nem késő. Összeha­sonlítottuk az 1964. április 1-i és az 1966. április 1-i állatszámlálás adatait. Az eredmény kedvezőtlen. Az össz-szarvasmarha állo­mány két év alatt 1,1 szá­zalékkal, a tehén 7,5 szá­zalékkal. az össz-sertés létszám 5,6 százalékkal, a kocák száma pedig 23.3 százalékkal csökkent Szol­nok megye háztáji gazda­ságaiban. Hasonló a hely­zet a baromfiféléknél —- tyúk, liba, kacsa, pulyka — is. Nem ad okot a meg­nyugvásra az sem, hogy ugyanezen idő alatt a kö­zös állomány az onnan ér­tékesített termék növeke­dett. Az idén 36 497 hízott-- sertést és 6518 vágómarha értékesítésére szerződtek a háztáji gazdaságok. A ta­valyi tényszámhoz viszo­nyítva az előbbi 17,7, az utóbbi 1.8 százalékkal ke­vesebb. Tehát ez is figyel­meztet. Vaion mi az oka e ten­denciának? Több is akadj Beszéltem idősebb szövet­kezeti gazdákkal, akik nem tartanak tehenet. Azt mondják, így kényelme­sebb. A nani egv liter te­tet megvásárolják. Nincs kocáiuk, csak maguknak hizlalnak eev-két sertést. Másutt, megoldatlan a ta-> Vermány, alemszalma ellá­tás & az állatok legelte­tése. Pusztulni hae'y’ák a kombájnszalmát, nem szervezik meg a tagok el­látását. S ez a háztáji bi­zottságok tehetetlenségén és a szövetkezeti vezetők közömbösségén múlik. Ismerünk jónéhány ház­táji bizottságot — örmé­nyes Uj Élet Tsz, Cserke- szöllő, Magyar—Román Barátság Tsz —, amely megszervezi a legeltetést,) a zöldtakarmánv ellátást, sőt segít a termékek, hízók állami értékesítésében is. Igaz, az említett szövetke­zeti vezetők is szívügyük­nek tekintik e fontos kér­dést. Sainos. jónéhánv kö­zös gazdaságban a háztáji bizottság csak formálisan működik. Nem tesz «leset a közgyűlés, a szövetkezeti kollektíva által rábízott feladatoknak. Pedig ennek az effvén és a közösség is Iránét látja. Akadnak kedvező ta­pasztalatok is. A török­szentmiklósi járás háztáji gazdaságai az idén több vágóm arha és bízottsertés éfadécára szerződtek mint tavalv. Előreláthatóan 1967-ben növekszik a ser- tódétszém is. Néhány adat erre: 1Qfi5 első háromne­gyed évében Túrkevén 63, ■pofTTrvpmeVen 74. Kenőe- rpsen 76 kocát bukattak be. p,z év hasonló idősza­kában 312-őt. 155-öt. illet­ve 139 et. Az emelkedés jetiét sznmnttpvő. Az állatlétszám további csökkenésének megakadá­lyozására határozott intéz­kedések szükségesek. A oárt, a tanácsi szerveknek, tsz-vezetőséeeknek és a háztáji bizottságoknak is fel kell figvelniök e káros jelenségre. M**hé T/.szI* Szahara a Sárvári ui B-ben Ök az egyedüliek ebben a háromemeletes bérház­ban, akik a naponta el­szenvedett bosszúságokért télen ezt kapják kárpótlá­sul. Az ingyen fűtést. — Jött volna fel nyáron hozzánk — mondta Kiss József. — Biztosan nem iri­gyelné ezt a potya meleget. Higgye el én is inkább szíve­sebben fútenék, de megteszi helyettem a földszinten működő sütöde. Nyáron azonban kibírhatatlan a hőség. A szoba falán végig­húzódó kémény 35—40 fo­kos meleget áraszt a la­kásban. Ráadásul az ablakot sem lehet kinyitni, mert a sütödéből felszálló széngáz­tól megfulladnánk. Évek óta így szenvedünk kérem. Ezt mondja elkeseredet­ten a bérház többi lakója is. A sütödéből kivezető A körülbelül 27 család panasza jogos. Nem kelle­mes este 10 óra után a leg­kellemesebb dallam sem, ha az a szomszéd rádiójá­ból túl hangosan szűrődik át a falon. Elképzelhető akkor, hogy mit kell ki­állni évek óta a Ságvári út 9. lakóinak, akik nem zenétől, hanem hangos csö­römpöléstől és káromkodás­tól zúgó fejjel próbálnak aludni — sokszor hiába. Es mindezek mellé még köri­igazi farkasordító hideg még nem volt az idén, ezért a hőmérő általában '25—26 fok meleget mutat Kiss József ék Ságvári út 9 szám alatti lakásán. A legnagyobb hidegben sincs kevesebb 20 foknál. Ter­Az fűt, aki bosszant szellőzők az udvar felől (2—3 méter széles az egesz) ontják a hőt, a gázt és a kormot. Éjszaka, ha a da­gasztó gépek járnak az egész épület remeg. — A monoton zajt még elviseljük valahogyan — mondják a lakók. — De a műhelyből felhallatszó trá­gár kiabálás, az artikulát- lan üvöltések azonban meg­keserítik az életünket, ki­készítik az idegeinket. — Három gyermekem van — panaszkodik Be- reczki Lászlóné —, tizenkét éves a legfiatalabb és ti­zenhét a legidősebb. Kép­zelheti milyen kellemetlen és milyen ártalmas neve­lés szempontjából, amikor a cifrábbnál cifrább ká­romkodás és mocskos be­széd felhallatszik. tésnek gázt, gőzt és kor­mot is kapnak. Amikor a lakók meghal­lották, hogy a Szolnoki Sü­tőipari Vállalat a közeljö­vőben körülbelül félmillió forintot fordít az üzem „korszerűsítésére” még jobban elkeseredtek. Arra számítottak, hogy végre megszabadulnak e földi po­koltól és tessék... Űj. szen­vedésektől terhes évek elé néznek. Az üzem nem érdemli meg a ráfordítandó félmil­liót. A kemencék számát nem lehet növelni, csupán az itt dolgozó tizennyolc sütőipari munkás munka- körülményei javulnának. A jelenlegi pocsék zuhanyozó, öltöző és leírhatatlan WC helvett ■ lenne megfelelőbb födémcserét végeznének, mert a pincékben most emberderék vas+ag oszlopok tartják a tönkrement fö­démet. Kiköltözhetnék az tizem területén lakó ház­mestert és így nőne a rak­tárterület. Egyszóval a há­mészetesen ez csak akkor jelent valamit az olvasó­nak, ha tudja, hogy e la­kásban nemcsak hogy egész télen nem ég tűz a kály­hában, de még kályha sincs benne. rom műszakban körülbelül 70 mázsa kenyeret termelő sütőüzem egyetlen mázsával sem adna többet a rekon­strukció után. Ugyanígy felújításra szorul a Hubai Ferenc utcai sütöde is, szin­tén félmillióból. (Az utóbbi a városrendezés miatt amúgyis halálra van ítélv«.) A sütőipar igazgatója, 3alogh Imre így nyilatko­zott: — Ha rajtam állna, egy fillért sem költenék a két korszerűtlen és a város belterületének levegőjét szennyező üzemre. Ez pénz­Felhívás tisztiisholai jelentkezésre Körítéss gás, s ős és horom Igazgatós „Ha rajtam állna megbüntetném*9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents