Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 14. NICOSIA Ismét tűzharc tört lei cip­rusi görögök és törökök között — ez alkalommal a szigetország északnyuga­ti részében fekvő Lefka város közelében. Az ENSZ békefenntartó alakulatainak parancsnoksága közölte, hogy az összecsapás során nem halt meg senki. Ezen a vidéken öt hónap óta ez volt az első ilyen jellegű incidens. MADRID Franco spanyol államfő kedden fogadta Averell Harrimant, az Egyesült Ál­lamok elnökének utazó nagykövetét. Az amerikai diplomata jelenleg világkö­rüli utat tesz, hogy meg­magyarázza kormányának álláspontját a vietnami kér­désben. A megbeszélésen jelen volt Castiella spanyol külügyminiszter. WASHINGTON A Fehér Ház szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Johnson elnök nem változtatta meg terveit és tavasszal Európába utazik. KAIRÓ Az Egyesült Arab Sajtó (UAP) néven új egyiptomi hírügynökség alakul, amely január 1-én a MENA kö­zépkeleti hírügynökség he lyére lép. SANTO DOMINGO Santo Domingoban 150 főnyi tüntető tömeg indult az elnöki palota felé tilta­kozásul a politikai elnyo­más és a drágaság miatt A rendőrség a tüntetők közül 12-t letartóztatott. NAIROBI Kenyatta elnök Kenya függetlenségének harmadik évfordulója alkalmából köz­kegyelemben részesített több mint 3000 bebörtön­zött személyt. MADRID Franco spanyol államfő hétfőn este negyedórás te­levíziós-beszédben szólítot­ta fel az ország lakosságát, hogy szerdán szavazzon „igennel” az általa javasolt alkotmányreform elfogadá­sáról. A „Caudillo” kijelen­tette, hogy tulajdonképpen az új törvényeket életbe léptethette volna népszava­zás nélkül azonban ilyen módon, úgymond, a lakos ság kezébe akarta helyez­ni az ország jövőjét. BÉCS Százötven mo­zinak kellett be­zárnia az utóbbi években Auszi- riában. Az 1958- as 122 millióval szemben idén már csak 70 mil­lió nézőre számí­tanak. t BÉCS Az osztrák néppárt par lamenti frakciója minimá­lis szavazattöbbséggel úgy döntött, hogy hozzájárul a frakció egy tagja, Franz Prinke mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A képvi­selő ellen, aki egy lakás- építési szövetkezet vezető­je, az osztrák építőipar or­szágos vesztegetési botrá­nyával kapcsolatban emeit vádat az ügyészség. — A gyanú szerint Prinke csak olyan vállalatoknak adott építési megbízatást, akik milliókat fizettek be a néppárt választási kasszájá­ba. Az építési botrány ügyében október óta több minisztériumi vezető és 35 építési vállalkozó került letartóztatásba, de túlnvo- mó többségük már szabad­lábon várja tárgyalását. Kozmosz-135 Hétfőn a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsá­tották a Kozmosz 135 mű­holdat. Az 1962-es szovjet űr­kutatási program keretében felbocsátott szputnyik ada­tai: keringési idő — 93,5 perc, maximális földtávol­ság (apogeum) — 662 km, minimális földtávolság (pe- rigeum) — 259 km, a pá­lyasíknak az egyenlítővel bezárt hajlásszöge — 48,5 fok. Sztrájk, tüntetés Francia­országban Sztrájk és munkástünte­tés fogadta Georges Pom­pidou francia miniszterel­nököt St. Étienne-ben. A miniszterelnök beszédet mondott a prefekturán, is­mertette azokat a terveket, amelyekkel a kormány segít­ségére kíván sietni a gaz­dasági nehézségekkel küz­dő városnak és környéké­nek. Ugyanis megnőtt a munkanélküliség ebben a körzetben. A kormány gaz­dasági intézkedéseivel elé­gedetlen St. Étienne-i vas­ipari munkások két és négy órás tiltakozó sztrájkba kezdtek Pompidou megér­kezésének pillanatában. A sztrájkban St. Étienne vá­rosában 16 000, az egész megyében 30 000 vasmun­kás vett részt. A CGT fel­hívására 5500 bányász, a környék szénbányái dolgo­zóinak 70 százaléka ugyan­csak abbahagyta a munkát. Negyvennyolcórás sztrájk­ba léptek a posta kisegítő üzemeinek dolgozói is. A sztrájk elsősorban a nagy­városok postai központjai­ban volt jelentős. Szuper Walther - tízezer magyar barátja Szász-Svájc nevezetessé­gét bemutató útikalauzokat, idegenforgalmi prospektuso­kat megvallom kissé fogya tékosnak tartom. Látszólag ugvan, nem hiányzik ezek­ből semmi, ami vérbeli tu­ristát egyáltalán izgalomba hozhat. Az ezerkezű ter­mészetformálta Homokkő­hegység rejtelmes szépsé­geiről éppen úgy fogalmat alkothat segítségükkel a világot látni induló ma­gvar, mint a környék leg­becsesebb kulturális és tör­ténelmi emlékeiről. Ha rajtam múlna, mégis meg- toldanám valamivel a szí­nes prosoektusok felsorolá­sát. A Basteiről — a tu­ristaparadicsom központjá­ról — szóló részt talán ez­zel: és itt dolgozik Walther Hartmann, a Német De­mokratikus Köztársaság utazási irodájának idegen­vezetője, aki tízezer ma­gyart mondhat személyes jóbarátjának. Számos bizonyítékot gyűj­töttem arra nézve, hogy Hartmann úr valóban ugvanúgy hozzátartozik ma már Szász-Svájc nevezetes­ségeihez, mint a Wezenic- patak partján az a kerti asztal, melven Richard Wagner a Lohengrint kom­ponálta, vagv a 400 méter magas meredek oldalú, és koporsó alakú Liliomkő, amelvet — bár nagyon ha­sonlít a Badacsonyra — a magyar turisták valamilyen ok miatt többnyire csak körbejárnak anélkül, hogy megmásznék. De. talán ve­gyük soriába. Amikor a Szász-Svájc fel­fedezésére vállalkozó, vagy már megismert szépségének rabiává vált IBUSZ tu­rista Bad ‘5«-t''>rHauban át­száll az NDK Utazási Iro­da autóbuszára, várakozó mosollyal hallgatja a kama- szos vidámságé német ide genvezető első üdvözlő sza­vait, amelvek csaknem ki vétel nélkül így kezdőd­nek: „Kedves magyar ba­rátaim!” Mi tagadás a ma­gyarul elhangzó köszöntés még azoknak is jól es k. akik otthonosak a német nyelvben, ám ekkor még senki sem tekinti többnek az egészet puszta udvarias­ságnál. A meglepetés ak­kor kezdődik, amikor a célhoz ért üdülő-csoport néhány óra múltán csak­ugyan azt tapasztalja, hogy Walther Hartmann szó sze­rint olyan szeretettel és kf -etlenséggel gondosko­dik valamennyiünkről. — amely csak kedves jóbará­toknak jár. Itt van mindjárt az étke­zés gondja. Magyar ember bárhová ,mégy a világba, közérzetének egyik fő meg­határozója- a koszt. Nos, Walther Hartmann jól is­meri ezt a nemzeti gyön­génket. Évek óta jóformán csak magyar turista csopor­tokat vezet. Eközben nem­csak nyelvünket sajátította el vasszorgalommal, hanem gasztronómiai tudomá­nyunkba is belekóstolt és ízlésünket is alaposan ki­fürkészte. Ezek után ter­mészetesen már „csak” szív és szervezés kérdése, hogy csoportunk akár az Elbán úszó sétahajón, akár a vi­rágvárosnak nevezett Seb- nichben. akár Pástéi Berg- hotelben ebédelt, vagy va­csorázott, elégedetten ta­pasztalhatta, hogy az éte­lek mennyisége és minősé­ge éppen úgy ismerős, mint az íze. Nehéz megállapítani pontosan, hogy ez Hartmann úrnak mennyi türelmébe és vesződségébe került. Any- nyi azonban bizonyos, hogy minden étkezésnél aggódva figyelt bennünkét. bármely pillanatban készenállva, a segítő beavatkozásra. Lehet, hogy ezzel húzta keresztül , mindazoknak a szándékát, akik közülünk felesleges kilóktól reméltek a kilenc nap alatt megszabadulni. Aki már járt külföldön, jól tudja, hogy kilenc nap — amely-ben oda és vissza­utazás is benne van — mi­lyen rövid idő. Mégis ter­mészetes, emberi dolog, hogy a turista ennyi idő alatt is mindent látni sze­retne, ami csak hozzáférhe­tő, nem is szólva a sze­rény zsebpénz elvásárlásá- ról. Mindez ugyan tökélete­sen még senkinek sem si­került — amire csak az utolsó napon jön rá az em­ber — de aki volt olyan szerencsés, hogy Walther Hartmann kalauzolásával barangolhatta be Szász- Svájc nevezetes helyeit, az tapasztalhatta, hogy az idő mennyire relatív dolog. A mi kedves barátunk ennek a következő magyarázatát adta: tökéletesen tisztában van azzal, hogy szolid anvagi körülmények között élő embernek, nem nyílik túl gyakran lehetősége kül­földi kirándulásokra. Ami­kor nem minden erőfeszítés nélkül ez mégis sikerül ne­ki, reméli és várja, hogy ami emberileg lehetséges megkapja. Tapasztalatok­ban, látnivalókban, élmé­nyekben. Ezekből Hartmann úr olykor egyetlen órában is annyit összesűrített, hogy turista levven a talnán. aki mindezt kénes volt meg­erőltetés nélkül elraktá­rozni. Hogy miféle „csoda­szerrel”? Preetz szervezés­sel, fáradhatatlan buzga­Az SZKP plénumának határozatai Újabb légitámadás Hanoi ellen Az AFP jelentése szerint Hanoit. A bombák három az amerikai vadászbombá- „ zók kedden a délutáni . kulvárosi negyedben rob­órákban ismét bombázták bánták. Szánd az E.4K-ban telepedik le Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke enge­délyt adott Szaud, — volt Szaud-arábiai királynak ar­ra, hogy állandó jelleggel letelepedhessen Egyiptom­ban — jelentette kedden az A1 Ahram című kairói lap, — A 64 éves, hatalmától megfosztott uralkodó Athénből keltezett levelére Nasszer december 10-én pozitív értelemben vála­szolt Szaud királyt a családi ta­nács 1964. március havában fosztotta meg hatalmától. Utódjául féltostvérét, Fej- szalt jelölték ki, Szaud az utóbbi két évben Athénben élt. Kedden befejeződött az SZKP Központi Bizottságá­nak plénuma. A plénum a következő kérdéseket vi­tatta meg: a Szovjetunió külpolitikája és az SZKP harca a kommunista moz­galom összefogásáért; a népgazdaság fejlesztésének 1967. évi terve és az or­szág 1967. évi költségvetése. A plénum Mihail Szolo- mencevet az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkárává választotta. Az NSZK új kancellárjának kormánynyilatkozata Mint már jelentettük, Kurt Georg Kiesinger, az új nyugatnémet kancellár a szövetségi gyűlésben is­mertette az új kormány nyilatkozatát. Az egy óra hosszat tartó ismertetést a gazdasági helyzet taglalásával vezet­te be és tartási költségeinél is az NSZK pénzügyi helyzetét veszik figyelembe és továb­bi kötelezettségvállalásokra enélkül nem kerülhet sor. Nyomatékosan kifejtette, hogy a kormány nem hajlandó lemondani az adóemelés­szilárdulását, amelyet „el­engedhetetlennek” tekint. „Rendkívül fontos a nyu­gat-német—francia együtt­működés lehetőleg minél több területen a kelet­európai szomszédokhoz fűződő viszony megjaví­tásának szempontjából” drasztikus intézkedéseket helyezett kilátásba a meg­rendült államháztartás szanálására. Félreérthetetlenül kije­lentette, hogy a „szükséges korlátozásokat és terheket a lakosság minden rétegé­nek lehetőleg egyaránt vi­selnie kell”. Az NPZK-ban állomáso­zó külföldi haderők fenn­ről sem. A kancellár a gazdasági helyzetet súlyosnak minő­sítette. A kormánynyilatkozat külpolitikai részében a kancellár hangsúlyozta, hogy az NSZK Franciaországgal együtt igyekszik előmozdí­tani a nyugat-európai or­szágok és az Egyesült Ál­lamok szövetségének meg­lommal, szakmájának ala­pos ismeretével, nagy-nagy szívvel, szeretettel és fantá­ziával. Ezért nem találtam sem­mi túlzást az üdülő emlék­könyveiben lévő ilyen és ehhez hasonló bejegyzések­ben: „Nehéz eldönteni, hogy a táj szépségeinek örüljön e jobban az ember, vagy annak, hogy ilyen kedves, kifogyhatatlan türelmű és kedélyű vezető mutatja be mindezt.” Így az egyik. „Szász-Svájc szépsége szürkévé válna Hartmann barátunk fáradhatatlan gondoskodása és figyelmes­sége nélkül” — hangzott a másik. Azután „Ördögien ügyes, angyali türelmű és jóságú.” „A legkedvesebb német idegenvezető.” „Su­per-Walther”. És így to­vább. Hát — a történeti teljes­ség nélkül — ilyen ember Walther Hartmann és va­lahogyan ilyen módon tett szert 5 év alatt megközelí­tően tízezer magyar állam­polgár személyes barátsá­gára. Gyertyános Zoltán — mondotta Kiesinger. Ezután arról beszélt, hogy az NSZK kormányá­nak hő óhaja az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok megszilárdítása és fejlesztése. A továbbiakban hangoz­tatta, hogy a bonni kor­mány „következetesen foly­tatja a nyugat-európai gaz­dasági közösség fejleszté­sét”. A Közös Piac nyitva áll minden európai állam előtt. Különösen szívesen látná a nyugatnémet korány Anglia és a többi F.FTA- ország csatlakozását. A nyugatnémet—szovjet viszonyt értékelve a kancel­lár azt állította, hogy a német egység megoldatlan problémája „még teherként nehezedik” ezekre a kap­csolatokra. Remélhető — mondotta —, hogy fokozatosan megjavul a kölcsönös bizalom, javul­nak a két ország kapcso­latai is. A két ország viszonya feilesztésének alapjául Kie­singer a szovjet—nyugatné­met „gazdasági, szellemi és kulturális” kancsolatok elő­mozdítását jelölte meg. Kiesinger kijelentette, hogy az NSZK meg akarja javítani viszonyát a többi szocialista országgal is „gaz­dasági, kulturális és politi­kai” szinten, és „amennyi­ben a körülmények meg­engedik” . kész diplomáciai kapcso­latra is lépni velük. Ebben a vonatkozásban külön megemlítette Len­gyelországot. és Csehszlová­kiát. Szavaiból azonban ki­tűnt, hogy a bonni kor­mány továbbra sem ismeri el az Odera—Neisse hotárt, mert — mint mondotta — az „egysávos Nároetorszái; határait” külön egyezmény­ben kell maid ren^o^ni. A német kérdésről szól­va Kiesinger megi«máto’te azt a korábbi hivatalos bonni álláspontot, miszerint az NSZK kormánya az e<*0sz német nép képvi­selőjének tekinti magát. Refeiezésül Kiesinger ar­ról szólott, hogy az NSZK támogatni kívánja az ázsiai, afrikai és latinamerikai or­szágokat. Kifeiezte remé- nvét, hogv helvreállnak a iókanesolatok az arab or­szágokkal, de nyomban hozzáfűzte, hogv Bonn la- vítani akarja viszonyát Iz­raellel is. A kormánvnvilatkozat el- han<T”ása után a szövetségi gyűlés ülését elnapolták.

Next

/
Thumbnails
Contents