Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 11. TELI TÁRLAT 1966 Két hete nyitották meg a Damjanich Múzeum három földszinti kiállítótermében a Szolnok megyei képzőművészek hagyományos téli kiállítását Az elmúlt évek legkevésbé sikerült kiállítása az idei Téli Tárlat. Ez a tény mind a kiállított művek mennyiségét, mind összetételét tekintve az idén is bebizonyosodott. A három kis teremben a negyven festmény, a tizennégy szobor és a hét grafika, a hozzáértő rendezési munka ellené re sem reprezentálhatja rangjához híven a Szolnok megyei képzőművészeti életet. E kiállításoktól zsúfolt évben, a szolnoki művészek nemrég zárult sikeres Nemzeti Galéria-beli bemutatkozása után a Téli Tárlat megrendezésének egyetlen jogos indoka az lehetett volna, hogy ez a kiállítás alkalmat és fórumot teremt a megyében dolgozó és a képzőművészeti területi szervezethez nem tartozó képzőművészek számára munkásságuk bemutatására. Maurice Caréme: A zebra Megpillantván a zebrát A bozótos előtt: — Be’ gyászos szemet vet ránk! — A tigris így nyögött. — Ugyan már, hisz vidám! — Vélte a pávián. — Fehér szalagot árul — Hangzott most elefántul. S a sün felelt eképp: — Csudákat! Feketét. — Pardon, mindkettőt árul, ’sz Látni — közié a párduc. — Ez nem szalag-vivő, Nem is kereskedő Árdamatszkij: A „Saturnus” nem válaszol Zrínyi 196«. A második világháború befejezése után 15 évvel a szovjet biztonsági szolgálat emberei Moszkvában letartóztatják Gerngress urat, aki egy nyugatnémet műanyagipari cég képviselője... Gerngress lebukásával — a Szovjetunió elleni háború idején még Müller névre hallgatott és az SS alezredese volt — lebukik a „Satumus” utolsó ügynöke is. A „Saturnus” a német katonai kémszolgálat, az Abwehr ügynöksége volt. 1941-ben a hitszegő náci támadás előtt szervezték meg. Feladata az volt, hogy a középső arcvonalszakaszon diverzáns és kémtevékenységgel segítse a Moszkva felé előretörő náci hadseregeket. A szovjet kémelhárítás még időben értesült e rendkívüli jelentőségű német kémügynökség felállításáról; sikerült azt is megtudni, hogy melvik városban lesz a székhelye a megszállt szovjet területen. Ellenintézkedésként még 1941-ben egy szovjet állambiztonsági tisztekből álló csoport ereszkedett le ejtőernyővel a „Saturnus”- ba. A kém- és kalandregények színvonalát szerzőjük tehetsége mellett az határozza meg, hogy alkotójuk milyen szándékkal veti papírra sorait, mennyire veszi komolyan azt, amit csinál. Árdamatszkij ajánlásában azt írja, hogy azoknak a szovjet felderítőknek állít emléket, akik a honvédő háború láthatatlan frontjain estek el. Hű marad elhatározásához: szolid eszközzel lebilicse- lően izgalmas kémregényt ír azokról a szovjet katonákról, tisztekről, harcosokról, partizánokról, akik véghezvitték a „Saturnus” elleni nagyszerű fegyvertényt Az idei Téli Tárlat megrendezésének létjogosultságát kivételesen még az is igazolhatta volna, ha az eredeti tervnek megfelelően Jászberényben rendezik meg. Ennek azonban objektív akadálya volt, a kiállítási célra alkalmas helyiségek ugyanis nem készültei: el. Ez azonban, véleményem szerint, már jóval előbb nyilvánvaló volt Ami pedig a megyében, illetve a területi szervezeten kívül dolgozó képzőművészeket illeti, és, hogy menynyire éltek az adott lehetőséggel, meg kell mondanom, részvételük úgyszólván alig befolyásolta a kiállítás összképét. Mind Sáros András, mind Makay József, valamint Csabai Wágner József és a most először kiállító B. Szigethi Éva egy- egy képpel szerepel a tárlaton. A kiállított művek összetételére jellemző, hogy a 61 alkotás közül körülbelül tizennégy már a Nemzeti Galéria-i kiállításon is szerepelt. Ezekkel a művekkel most nem is kívánok részletesebben foglalkozni, hiszen lapunk hasábjain Pogány ö. Gábor a szolnoki művésztelep kiállításáról írt kritikájában már egyszer elemezte azokat. Baranyó Sándor kiállított képei az alkotótól megszokott művészi színvonalat képviseli. Közülük talán a Vízparton című képét és a legnagyobb, legbelső teremben levő Parasztkendős csendéletét lehet kiemelni. E két kép hangszerelésével némiképp új hangot jelent Baranyó Sándor festészetében. Berényi Ferenc öt képe, kis méretei ellenére is, a kiállítás legjelentősebb művei közé sorolandó. Ezek a képek részben már kiállításról ismertek, részben a művész néhány évvel ezelőtt festett munkái közül valók. A Lóbefogás című képe színvilágával, tiszta konstrukciós szerkesztésmódjával, mozgalmas felületkezelésével, még a további kiállított képei közül is kiemelkedő. Bokros Lászlónak a szolnoki művésztelep kiállításán bemutatott képein kívül a közös teremben levő Beszélgetők című képe a kiállított művek közül az egyik legsikerültebb alkotás. Itt külön ki szeretném emelni a kifejezési eszközök egyneműségét, amelynek hiánya a különben szép Kisüzem c. alkotásánál számára zavarólag hat. Chovini Ferenc kiállított művei közül a Lovas a viharban című kép és három olaj vázlata már szerepelt a galériai kiállításon A barom oiajvázlatrol azonban ennek ellenére külön kell szólnom. Frissegükke), színkezelésükkel, sőt még megkomponáltságukkal is a legjobban tetszettek a művész Téli Tárlaton kiállított művei közül. Fazekas Magda ezúttal nem mutatta be grafikáit, amely pedig a festőnő legerősebb oldala. A Galériában bemutatott Fanyeső és a most először kiállított ősz című képe azonban így is értékes művészi kvalitásokat képvisel. A kitűnő grafikusként ismert és már sokszor méíta tott Gácsi Mihály egyéni hangú grafikai lapjain kívül ezen a kiállításon egy festménnyel is bemutatkozott. Tabán című képe vöröses tónusával, szín- és formakezelésének ökuméni- kusságával értékes festői erényekre utal. Makay József egy képpel szerepel a tárlaton, alkotásának címe; Építkezés. Utóbbi években kiállított műveinek ismeretében elmondhatjuk, hogy nem a legsikerültebb festménye ez a művésznek. Kompozfciós szempontból kissé széteső, szinkezelésében is nyers, helyenként bántó. Meggyes Lászlóra ezzel szemben a visszafogott, lírikusán finom színkezelés a jellemző. Különösen tetszett őszutó című képe, amelynek poetikusan szép színvilágán kívül kompozi- ciós erényei is méltányo- landók. Mészáros Lajos két képpel szerepel a tárlaton. A két kép közül a Tabáni házak című képe először szerepel kiállításon. Ez a képe jól tükrözi a művész legújabb tájképfestői törekvéseit. Sajnáljuk azonban, hogy figurális kompozícióit nem láthatjuk a leállításon, ami pedig a festőművész erősebb oldala. Nagy István kisméretű plasztikáit is megcsodáltuk már a Nemzeti Galéria-beli kiállításon. A szobrászművész merészen kísérletezve modem térplasztikai problémákat vet fel és old meg kisméretű szobraiban. Palicz József egyetlen olyan festménnyel szerepel a tárlaton, amelyet még más kiállításon nem láthattunk. Komp című képe, bár kompozíciós szempontból megoldottnak mondható. színkezelés szempontjából azonban bizonyos kielégítetlen követelményeket kell támasztanunk vele szemben. Sáros András egy képet állított ki, amely sajnos immár megszokott módon árvizet ábrázol. Bár a témát újra ismert művészi szintjén oldotta meg, félő. hogy ez a tematikai egyoldalúság művészetének végleges beszűküléséhez vezet Simon Ferenc kiállított művei közül kettőt még nem láthatott a közönség Ülő lány aktja a nemes anyag, a fa lehetőségeit kitűnően hasznosítja. Szép arányú, felületi megmunkálásában kivételes módon sikerült szobor. Ólom munkásfeje magasszínvonalú portréművészetének újabb, méltó alkotása. Szabó László Család című kisméretű fa kompozíciója nagyvonalúan összefogott formáival inkább kőbe kívánkozik és mintegy a kőszobor vázlatául szolgál. Mint ilyen, hatásos és érdekes stúdium. P. Szigethi Éva most először jelentkezik a Szolnok megyei képzőművészek kiállításán. Tabáni képe tehetséges munka. Bideg Gábor — Szólt az orángután, — Egy festett ló csupán. Térj meg homályaidba, Ha nem akarod, zebra. Hogy míg leszáll a nap. Karvalynak tartsanak. Tímár György fordítása — Maurice Careme az idősebb belga költőnemzedék tagja. Népszerűsége hazájában igen nagy. A természettel szinte családi kapcsolatot tart. Fel-felgyülemlő keserűségét is okosan fogja hámba: szellemes, kihegyezett szatírái tanúskodnak erről. Bokros László: J A N O S éza agronómus. Fiatalember tele lelkesedéssel, tervekkel. Szereti a hivatását, s szereti Violát, a tanítókisasszonyt. Viola magas, szőke, pirosarcú. Az iskolában a gyerekek Viola néninek hívják, pedig csak húszéves. Lánya az özvegynek, akinek három fiát vitte el a háború. A nagyobbik lánya Pesten él — sokszor küld neki csomagot, kopasz- tott libát, kövér tyúkot, kis zsák diót. Az agronómusnak még egy mondatot kellett megfogalmaznia férfiasán, mégis kedvesen: Viola néni legyen a felesége. Kerülgette a szavakat, kicsit hümmögött is, míg azok helyükre álltak. Hiába: a fogalmazás nem volt soha mestersége. leánykérésben pedig nem volt gyakorlata. Violának sokkal köny- nyebben ment. mivel csak annyit kellett felelnie: igen. A fiatalok egymás mellett ültek abban a sugárzásban, amelyet az ilyen kérdés felelet teremt meg. Géza mondta, milyen rendes dolog a mi életünkben, hogy nincs hozomány. Ügy érti: a letűnt világban hány' lelket, hány szivet ugrasztott szét. A hozománytól, ettől a sokszor előre kialkudott anyagitól is függött, házasság lesz-e a szerelemből. Családban hallott históriákat sorolt fel, olvasmányaiból idézett, szidta egy kicsit a régi hozomány- vadászokat — mintha csak a maga tiszta szivét akarná mutogatni. Azt mondta ezzel: én téged úgy szeretlek. ahogy vagy. mégha egy várnád sincs, mert nékem aztán igazán nem kell hozomány!! t Hát úgy fognak élni — így beszélt s a füle viros volt. cseresznve- piros — úgy élnek majd. mint két gerle. O, a Géza gerle, reggel munkába indul, fcf a földekre. Viola gerle pedig az iskolába. Este tanul, Viola a konyhában rürög-forog, aztán tálal — ó, ezek a vacsorák kettesben. Akkor ő rágyújt, Viola gerle szépen elmosogat, majd odaül melléje, egészen közel hozza a széket és talán stoppol vagy varr. „Az agronómusnak kiutalt új lakásban is lehetnek idillek.. Ja, igaz. O, Géza gerle, kicsit korábban kel, mert reggel is bele- kukkkant a tervezetekbe, persze Viola gerle is felkelhet vele korán, legalább kitakarít. — Vannak asz- szonyok, akik estére hagyják a takarítást, de ez nem helyes. És ugye nembaj, hogy 6, Géza gerle, néha vasárnap délután kimegy az itteni meccsre, tulajdonképpen ez az egyetlen szenvedélye. Viola bizonyosan talál magának munkát arra az időre is, a ház körül mindig akad valami, nem unatkozik majd. Aztán itt van a bevásárlás. Géza úgy véli, leghelyesebb, ha a pénz. mindkettőjük fizetése az asszonymosás, varrás — nem sok ez egy gerlének? Amikor Géza elhallgatott, a maga szelíd szavával mondta: úgy véli, hogy majd Géza vásárol be, szívesen segít a mosogatásnál, esténként megágyaz, néha fölvikszeli a padlót, kezeli a mosógépet, általában megosztják a házi munkát — kettesben könnyebb is, vidámabb is. — Nem kell félned, itt nem nevetnek ki, reggelenként kirázhatod a porrongyot — mondta Viola, — a szomszédban Druba bácsi a felsősök tanítója, még a szőnyegeket is kiporolja az udvaron, arról nem beszélve, hogy néha ő dagasztja a kenyeret, mert nagyon szeretik a házi sü- tésűt. Így beszélt Viola, Géza pedig nyomban felelt rá, — így meg úgy, —■ a közös nevező nem akart kialakulni, sőt, már-már élesedtek a szavak. Géza gerlének éppen a legnehezebb pillanatban jutott eszébe: BOD6 BÉLA: 4 HOZOMÁNY nál van, hiszen úgyis Viola fog majd vásárolni. Van a faluban b-.lt, és hetipiac, esetleg házaknál is lehet venni friss tojást, rántani való baromfit. A mosogatást meg legjobb közvetlenül ebéd után... és így tovább — Géza pontos volt, még a különböző időket is felmérte, mintha csak egy csatornázási vagy öntözési tervet készítene. — Meglátod drágám, az egész világ irigyelni fog minket, olyan boldogan élünk majd. Viola gerle eltűnődött ezen. Hát iskola, főzés takarítás, bevásárlás. — Tudod mit? Miért kell anyácskádnak egyedül laknia a falu másik végén? Költözzék hozzánk. ő takarít majd, bevásárol, meg is főz, — milyen remekül főz, mos, vasal, foltoz, igazán nagyszerű. Viola csodálkozva fölemelte a szavát: — Ügy, hiszen az előbb még azt mondtad, nem kell hozomány. Hát mégis kell?... , Ekkor lépett be a mama, az özvegy. Kicsi öregasszony. Három fiát elvitte a háború. A nagyobbik ló ■ nya Pesten él. Simon Ferenc: tJLÖ LANY-AKT (fa