Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
199t. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SZOLNOKI BŐRIPARI KTSZ FEGYVERNEKI JAVÍTÓ RÉSZLEGÉBEN HAVONTA MINTEGY 300 PÁR CIPŐT JAVÍTANAK KI. KÉPÜNKÖN NÉMETH SZILVESZTER RÉSZLEGVEZETŐ KÉREGVARRÁS KÖZBEN Márciusban avatták fel a fővárosi Fémfeldolgozó Kisipari Szövetkezet mezőtúri üzemét. Akkorra ugyan csak a szerelőműhely és néhány raktár készült — Vajon mi történt azóto — ezt kérdeztük Vincze Zoltán telepvezetőtől. — Már valamennyi üzemrész termel. A dolgozók betanulási ideje is véget ért, teljesítménybérezésre tértünk át. Jelenleg légkondicionáló berendezéseket, szerszámgép lámpákat, vasalót, vasúti kocsiba világítótesteket gyártunk. — Főként asszonyokat foglalkoztatnak, igaz? — Igen, hetvenkét nő dolgozik nálunk, egy-kél kivételtől eltekintve betanított munkások. — ök tanulhatnak-e majd szakmát? — Ha letöltötték a kötelező három év gyakorlati időt, szakmunkásképző tanfolyamokat indítunk. A többség műszerész lehet, néhányan pedig festő, galvánozó és esztergályos szakmunkás bizonyítványt szerezhetnek. Egy nyomdász és egy szövőnő Vincze Zoltán kalauzolásával körülnéztünk a szerelőműhelyben. A vasalószalag mellett dolgozó asz- szonyokkal beszélgettünk. Mészáros Lajosnét a telepvezető úgy mutatta be, mint aki egyike a legjobb munkásoknak. — Igyekszünk megbecsülni magunkat, szeretnénk mindig pontos, kifogástalan munkát végezni. Hiszen jót tettek velünk azzal, hogy ezt az üzemet Mezőtúrra hozták. Mi már hét éve lakunk itt, de munkát márciusig sehol sem kaptam, pedig két szakmám is van. — Igen? — Nyomdász és női szabó a mesterségem. Bevallom a nyomda nagvon hiányzik, szerettem a Révaiban dolgozni. — És itt? — Örülök, hogy munkát kaptam. — Én ugyanúgy vagyok ezzel — szólt közbe Siikó Istvánná, — kezdem megszeretni a műhelyt, a munkákat. Néhány éve még szövőnő voltam a Goídber- gerben. — És a gyerekeket hol helyezték el, hiszen a városban bizony szűkösek a bölcsődék óvodák? — A városi tanács és a honvédség közös erővel ezen is segített Három tiszti lakást bölcsődévé alakítottak át, így a gyerekekre nincs gondunk — mondta Mucsi Józsefné. — Csak az bántó, hogy a rossz anyagellátás miatt sokszor nincs mit csinálni. Amit ma dolgoztunk, bízón v szén kevés. Paon Balázs, a csoportvezetőink készség?«! elmagyarázta mi enn°k az oka. — Az üzem év közben kezdett termelni, s akkor már nehéz volt koonorá-ió- hoz partnereket találni. Bár végül ez sikerült, a hosszú szállítás: határidőkön mégis érződik, hoev töhbé-hevésbé szívességet tesznek nekünk .Tűnőre már jobban felkészülhetünk. Több a munkás, mint a szék A másik szalagon a vasúti lámpatestek készültek látogatásunk idején. Vincze Zoltán dicsérőleg beszélt az asszonyok munkájáról. Nagyon vigyáznak a minőségre, hiszen exportra dolgoznak. Először Mózes Gá- bornét szólítottuk meg. — Kedveli-e a munkáját? — Igen, megszerettem, női kéznek való. Nem ís a munka a fárasztó, hanem a támla nélküli szék. Egész nap meggörnvedve ülni, nem éppen kellemes. — De legalább annyi szék lenne ohánvan vagyunk — nevette el magát Tari Istvánná. — Pedig a központban megígérték, hoznak még, hogy mindenki leülhessen — bólintott rá Vincze Zoltán. — Majd ismét megsürgetem. — Köszönjük — nyugtázzák kórusban az asszonyok az újabb ígéretet. Délután négy órakor megszólalt a csengő Vége a műszaknak. A fürge asz- szonvkezek pillanatok alatt elrakják a szerszámokat, rendet teremtenek a munkaasztalon. Negyed ötkor a nor+ác bezárta a műhely ajtaját. F. P. Hitelrendezés a termelőszövetkezetekben Újabb lépés az önállóság növelésére A napokban vált ismeretessé a kormány határozata a termelőszövetkezeti hitelek rendezéséről. A rendezést a párt kezdeményezte s a nyilvánossá? előtt a IX. kongresszuson beszéltek róla először De nem mondhatjuk azt. hogy valamiféle váratlan, előre nem látható intézkedésről van szó, hiszen a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének elemze.se során már régebben kitűnt, hogy ez a hitelrendezés szükséges. Három méterről két máz»a teker zuhant a vezetői kikére A Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági géptani tanszéken hetek óta dolgoznak egy olyan traktor-vezetőfülke kialakításán, amely maximális biztonságot nyújt a köny- nyen boruló traktor vezetőjének. A kísérleti fülkét a napokban a Vörös Csillag szakembereinek jelenlétében maximális terhelési próbának vetették alá. Mintegy három méter magasból 7 mázsa súlyt ejtettek a vezetőfülkére. A fülke a nagy megterhelést jól birta, sértetlen maradt Hazánkban a seprűcirok termesztésének hagyományai vannak. Az ipari célokra alkalmas seprűcirkot a múlt század végén honosította meg Szalay János, a Szolnok megyei Gazdasági Egyesület titkára. Az 1910- es években Magyarországon már több mint négyezer holdon termesztették az egyre keresettebb növényt. A felszabadulás után a kereslet egyre növekedett. A gyorsan növekvő belföldi igények, valamint a külföld ellátása egyre nagyobb gondot okoz. !A cirokszakáll export 8085 százaléka a tőkés országok felé irányul, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Svájc és Nyugac- Németország mellett az Egyesült Államok. Kanada, Afrika, Közel-Kelet is a magyar cirok vásárlói közé tartozik. Az exportigények kielégítése népgazdasági érdek, jelentős valutát biztosit az országnak. Egy ho'd feldolgozatlan seprűcirok dollár- bevétele jóval meghaladja a napraforgó, vagv akár a cukorrépa bevételét. Hazánkban elsősorban az éghajlat, valamint a talajadottságoktól függő"n Békés, Hajdú, Csongrád és Szolnok megyében termesztenek jelentős mennyiségben cirkot. Sok helyen azonban még ma is idegenkednek tőle, hivatkozva a Első kérdés lehet tehát, hogy mi indoi-olia a hitelek rendezését. Ismeretes, hogy a régebben és az öt-hat évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezeti gazdasagokban legelőször a közös tevékenység, társadalmi, politikai feltételei jöttek létre. Ám a fiamunkaerőhiányra. Nem gondolnak a kettős hasznosítás lehetőségére. A holdanként 6—8 mázsa cirokszakáll mellett 15 mázsa magtermés az állatok takarmányozására nagyszerűen felhasználható, tápértéke azonos az árpáéval. A kuncsorbai Vörös Október Tsz 50 holdon termesztett cirkot az idén. A holdanként! 8 mázsa sza- kállon 17—18 mázsás magtermést értek el. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz 6 mázsa cirokszakáll mellett 15 mázsa magot tud takarmányként hasznosítani. Jövőre isméi 50 holdon fognak vetni, addig a magasabb nedvességtartalmú cirok házi szárítását is meg tudják majd oldani, így a veszteség és a leszázalékos is kevesebb lesz, ami nagyobb bevételt biztosít a termelőszövetkezetnek. A szárvágás és a maglehúzás gépesíthető, a nagyobb kézimunkát igény.ő fejelés külső munkaerők bevonásával még az őszi -betakarítás hajrájában is megoldható. Jó munkaszervezéssel, az esők előtti időben való betakarítással holdanként mintegy 4—6 ezer forint tiszta jövedelemhez juthatnak a termelők. Ehhez hozzájön még az a 600—800 forint, ami a felvásárlási árak emelkedésének köszönhető. L. M. tál termelőszvetkezetekben nem volt még sem gép, sem megfelelő épület — a nagyüzemi gazdálkodás technikai, anyagi feltételeit fokozatosan kellett megteremteni. Az Is természetes, hogy gépeket, épületeket, szőlőket, gyümölcsösöket, kertészeteket képtelenek voltak ezek a gazdaságok önerőből beszerezni, illetve berendezni; állami hitelekre szorultak. Ma már megá’lapíthat- juk. hogy a hitelekből megvalósított beruházások jól segítették a mezőgazdasági termelés növekedés, a termelőszövetkezetek gaz- dá'kodásának megszilárdulását. A szövetkezetek dolgozói és vezetői nem bántak könnyeiműen. hanem takarékosan, célravezetőén kezelték az államtól hiteibe kanott összegeket. Esek a hitelek tehát betöltötték szerepüket. De fel kellett figyelni arra is, hogy évek óta a termelőszövetkezetek mind easyobb gondokkal küz- ködnek a hitelek törlesztésekor. Ennek magyarázata egyszerű: az annak ideién hitelből vásárolt erének. berendezések, épületek értéke számottevően csökkent. Sőt közülük számos olyan is van. amely tulatdonkép- nen ma már a termelésben nem hasznosítható. V’szont mindezek a húe- lek mostanáig terhelték e^v-env szövetkezet gazdálkodását. Ezt a helyzetet felismerve és ér*ékelve határozott úgy a kormány, hogy 1966. január 1-től kezdődően a szövetkezetek minden gazdálkodási állóeszközét újra kellett értékelni. A teljesen elhasználódott épületeket, fe'szere'éseket a gyümölcsösökhöz kertészetekhez vagv más ültetvényekhez tartozó használaton kívüli berendezéseket törölték a szövetkezeten vagyon-leltárából. Végeredményben ez az újra értékelés hű képet nyújtott arról, hogy a termelőszövetkezetekben milyen értékű eszközök és berendezések állnak rendelkezésre a gazdálkodáshoz. A kormány intézkedése nyomán a termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományából törölni keli azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete és amelynek visszafizetése akadályozná a gazdálkodás további fejlődését. Végeredményben tehát mód nyűik arra, hogy a termelőszövetkezetek — pénzügyi és hitelhelyzetüket újra rendezve — tiszta lappal kezdjék az újévet. Az is ésszerű rendelkezés. hogy a hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagvoni és jövedelmi helyzetéhez igazodva haitiák végre. Hiszen misem természetesebb; a frvengéhb. mostoha természeti köwj'ménvek között gazdálkodó termelő- szövetkezetek esetében a hitoHörlés mértékének na- gvobbnok keli lepnie, mint pé'öé,,; a rnir erős és kedvezőbb helyzetben lévő közös gazdaságokban. A hitelrendezéssel eevűtt valósul meg az amortizáció telies kiterjesztése is a termelőszövetkezetekben. Köztudomású, hogy ez év elejétől a gépek és gépi felszerelések pótlására, felújítására képeztek amortizációs alapot a szövetkezeti gazdaságok. Most január 1-től az amortizációs alapképzés kiterjed a termelőszövetkezetek összes állóeszközére, tehát az épületekre, öntözőberendezésekre. kertészeti telepekre, szőlő és gyümölcs területekre s egyéb gazdasági létesítményekre. Ezzel a termelőszövetkezetek önál'óbb gazdálkodásának további feltételei jönnek létre. H. L. 3ÓL SEPER Szolnok megyéből indult a cirok I Társbérlet a kriptában A díszesebb síremlékeket per- II sze még életükben elkészíttetik a Ü megrendelők, illetve a leendő la Ü kők, és ez érthető; látni akarják o H saját két szemükkel, ha már annyi H sok pénzt kifizetnek érte. így nem Ü lepődött meg Barna Imre építőméi- p tér, amikor B. Nagy István és Sző- p ke András belállítottak hozzá, ök §§ ketten, annak ellenére, hogy tő- M szomszédok, csudajó barátságban H élnek. Ezért határoztak úgy; éltük g| végeztével is együtt pihennek majd. =§ Menjenek át a kocsmába, megbe- H szélni a részleteket. .rí — Lőre ez! — köpte ki B. Nagy g István a kocsmai bort. — Az enyém §§ mellett jobban menne a meqbeszé- f§ lés. — Meghívta a komáját és a g mestert, kóstolják az övét. I| — Ihatnánk inkább az enyémet j§ — jegyezte meg Szőke András. g — Azt is megkóstoljuk — előzte g meg a vitát a kőműves. M _ Ahogy befordultak B. Nagy Ist- g ván portájára, megjelent a szom- p szódban Szőke András asszonya. — Aztán szép is legyen, tartós Z. is legyen — vetette oda a kőműves- §f nek, majd az urára pirított: m-ért p nem a saját portájára hívta a ven- p dégeket. — Jövünk mindjárt — nyugS tatta meg az emi-er és a H másik házba. Ott annak rendje és módja szerint megállapították: R Nagy bora az idén is kiváló. Nem sokat beszéltek a kis kőművesmunkáról: külömb legyen mint a többi, ez a lényeg. Mire azonban idáig értek. annyiszor néztek a pohár jenekére. hogy megfeledkeztek az ígéretről. Szőke András bora kóstolatlan maradt. Egy napra rá, hogy a kőműves befejezte a munkáta kei asszony iszonyúan összeveszett. Embereik, bár delelőjén járt a Nap. ott hortyogtak a házukban, mert kimentek a temetőbe megnézni a munkát, s B. Nagy István magával vitt egy demizsont ismétcsak a sajátjából. B. Nagy Istvánná ezt nem hagyta szó nélkül, még kevésbbé Szőke Andrásáé, mert hogy őt különben is szurkálta a régi sérelem Kinek a bora jobb? Odáig fajult a dolog, hogy a két asszony megesküdött az összes szentekre: az ő uraik nem fognak egymás mellett pihenni. Mi legyen azonban a szép sírhellyel? Divat mostanában a lakáscsere, így először arra gondoltak, miért ne lehelne ugyanezt meglemv egy kriptával. Hátha akad két olyan ember, gondolták az asszonyok, akik közös sírba mennének és a sajátjuk már elkészült, „összeköltözők, figyelem! .A nagyközségben találtak ilyeneket, akik meghallyatták az asszonyokat, de alku nem jött létre, mert sehogyan sem tudtak megegyezni. Ezután a tanácselnök próbálkozott a békítéssel, behívatta a haragosokat, mindhiába. Dühében azt találta mondani: akkor — társbérletekhez hasonlóan — válasszák le a kriptát. Persze nem gondolta komolyan, az asszonyok azonban hálálkodva köszönték a tanácsot. Fel is keresték nyomban Barna Imrét, az építőmestert. Az szabadkozott, szépen megcsinálta a munkát, minek azt bántani? Dekát a megbízás, megbízás, rendes pénzt Ígértek érte, így elfogadta. — Legalább két sor téglát húzzon a felibe — követelte B. Nagy Istvánná. — Három sor is kevés lesz! — toldotta meg Szőke Andrásné. A következő napon Barna Imre összepakolta szerszámait és elindult a temetőbe. Utólérte őt a két ember, akik félve az asszonyoktól, de hogy mégis tegyenek valamit, kieszeltek egy tervet. Barna Imre szívesen támogatta az ötletet, hisz bántotta őt is a dolog. Ennek nyomán csinálta meg a furcsa leválasztást. Ahogy az asszonyok kérték — három sor téglával. ugyanakkor azonban elégtételt is véve a háborgókon: a válaszfal alján — oda úgysem néznek be! —, kihagyott egy jókora nyílást. Így, majd ha eljön az idő, bár titokban is. de azért össze-összejö- het az a két jóbarát — ha tud. *. L Ahol műszerész, festő, galvánozó és esztergályos lehet a háziasszonyokból el teljesen, a festődét, gal- vánozót és a többi üzemrészt még javában építették. A munka ennek ellenére megkezdődött Három év múlva szakmát szereznek
