Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
PNáq proletárjai. egyesületek! \Xn J SZOLNOK MEGYEI k MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam. 830. szám. Ara 50 itlíér 1966. december 9., péntek. íJj gazdálkodási szakasz előtt: a jászsági zöldségtermesztő termelőszőve tkezetek Milyen legyen as ideális jövedelemelosztás ? (Tudósítónktól) A jászberényi járásban 4300 holdon termelnek szántóföldi zöldséget — paprikát, paradicsomot, uborkát, borsót, dinnyét —, ami a megye szántóföldi zöldség területének több mint 36 százaléka. A járás szövetkezetei közül a jászfelsószentgyörgyi Egyetértés, a jászfényszarui Béke, a jász fényszarui Lehelkürt, a jászszentandrási Haladás foglalkozik zöldségtermeléssel. A négy termelőszövetkezet kihasználva természeti adottságokat zöldségtermelésre szakosodott. szükség. A jól megválasztott márkanevek és védjegyek a hatásos reklámok alapjául szolgálhatnak. Sokan emlékeznek még a Frank kávéra. Az „Orion”, a „Hipó”, a „Tungsram” védjegyekkel úgyszólván mindenki találkozott már. A jövőben — a meglevők mellé — szükségszerűen új márkanevek, védjegyek születnek, hiszen lényegesen könnyebb és hatásosabb valamit márkanévvel reklámozni, mint általában. A nevet és a hozzátartozó árut a közönség hamar megszokja, megkedveli és jó reklámozás esetén csak azt keresi. A szocialista reklámtevékenység természetesen nem mindenben hasonlít a nyugati reklámokhoz. Az állami tulajdonban levő vállalatok egymásközötti versenyében nem az egymásra licitálás a döntő fontosságú, hanem a jó, alapos és gyors tájékoztatás. A jó ízlés és a kereskedelmi etika határain belül persze nálunk is elképzelhető versengés a reklám területén is. Ez azonban mindenképpen a közönség érdekeit szolgálja majd, színesíti a városképet, az újságokat, a tv- és rek- iámműsorokat. A kereskedelemben és az iparban várható fordulat, hogy: „mindent a vevőért”, bizonyára kellemessé változtatja a vásárlók és eladók eddigi kapcsolatát Vvyanahhor jelentkezik egy nem elhanyagolható probléma is. Mégpedig: milyen legyen a reklám, ha ellentétes érdekek ütköznek. Az egészségügyi propaganda óvja a gyermekeket és a felnőtteket a cukorka fogyasztásától, a kereskedelemnek ugyanakkor az az érdeke, hogy reklám- tevékenységével serkentse a cukorka, az édesség fogyasztását. Vagy: az OTP nagy reklámtevékenységet fejt ki a takarékosság érdekében, a kereskedelemnek viszont az az érdeke, hogy — megfelelő árukészletek esetén — minél többen, minél nagyobb összegért vásároljanak. Az alkohol- ellenes propagandával is szembe kerül a vendéglátóipar reklámtevékenysége. A fokozottabb és hatásosabb reklámtevékenységgel párhuzamosan olyan módszerek is helyet kapnak, mint például a pszichológia. A kereskedelmi értékesítésben ugyanis nagy fontosságú egy-egy árucikk külső megielenése, csomagolása. annak színe, alakja, mérete. Ilyenek kialakításánál lélektani kutatásokat is folytatni kell, hogy megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek kedvezően befolyásolják a közönség vásárlókedvét. A fejlődő termelési viszonyok között a reklám is élénkebb, sokrétűbb, színesebb és módszeresebb lesz, hogy szervesen illeszkedjen az új gazdaságirányítás követelményeihez. A zöldséges szövetkezetek különféle jövedelemelosztási terveket dolgoztak ki. — Ezek alapjában véve részesművelést, a munkaegységes rendszert és az eredményességi javadalmazást tartalmazzák. A termelőszövetkezeti szakemberek véleménye az, hogy a zöldségtermelés. különösen a szántóföldi zöldségtermelés a jelenleg] fejlődési színvonalon részesműveléssel a legbiztonságosabb és legjövedelmezőbb. A zöldségtermelő gazdaságokban a gépi amortizációs befizetési kötelezettségnek jelentős részét nem fedezi a termelői árrendezésből eredő többletjövedelem. A zöldségfélék — a paradicsom kivételével — termelői ára nem változott Az említett gazdaságok általában a megyei átlaghoz hasonlóan a szántóterület 33 százalékán termelnek kenyérgabonát. A szálas- és abraktakarmányok és a szántóföldi zöldségfélék a gyengébb területekre szorítják a búzát, így az alacsony termésátlagok miatt az árrendezésből a kenyérgabona révén viszonylag keveset realizálnak. A zöldséges termelő- szövetkezeteknél 1,2 milliós amortizációs . költséget nem fedez az árrendezésből eredő többletjövedelem. E termelőszövetkezetek különféle módon oldják meg az amortizációs befizetési kötelezettség teljesítését. A jászfelsőszentgyörgvi Égve'értés Tsz-ben például a zöldségtermesztésben dolgozó tagok minden mázsa zöldségből nyert 1000 forint jövedelméből 50 forintot levontak amortizációs költségre. A kukoricát 30 százalékos részesként művelik, így holdanként 150 kilogramm került a tagoktól amortizációs befizetési kötelezettség teljesítésére. — Más részpsművelésű növények esetében is hasonlóan jártak el. Jövedelemnagyságuknak megfelelően a műszaki és adminisztratív dolgozók is hozzájárulnak a szövetkezet amortizációs költségeihez. A többi „zöldséges” szövetkezetben az amortizá.-iós költség fedezetlen részét a részesművelés százalékába, illetve a javadalmazási rendszerbe építik be. A jászfelsőszentgyörgvi Egyetértés Termelőszövetkezet az alacsony átvételi árak és az átadási gondok miatt mintegy 400 holddal ( csökkenti 1967-ben a szántóföldi zöldség területét. Ez a csökkenés főleg a paradicsomot érinti. A szövetkezet vezetősége a jövőben erősebb ütemben fejleszti az állattenyésztést. Hasonló gondolatokkal foglalkoznak a járás több zöldséges termelőszövetkezetében is. Ez főleg a zöldség- termesztés egyes ágaiban ledolgozott egy munkanapra jutó alacsony jövedelemmel magyarázható. A szövetkezeti vezetők többsége a közös gazdaságok egyik nagy gondját, a jövedelemelosztás rendszerében látja. Szerintük a fix munkadíj, részesművelés, munkaegységes és a munkadíjazás más változatai sok esetben áttekinthetetlenné teszi a javadalmazási rendszert. A szövetkezetben jelenleg érvényben lévő jövedelemelosztási rendszerek másik hibája, hogy a nagyobb mértékű termelési kieséseket (belvíz, szárazság, jégkár) csaknem t ljes egészében azok a dolgozók viselik, akik munkaegységre dolgoznak. A „zöldséges” termelő- szövetkezetek vezetőinek alapelve: a jövőben a tagság és a vezetők jövedelemnagysága a végzett munka mennyiségétől és annak eredményességétől függjön. Tóth Pál Elkészült az első országos összesítés a tsz-ek költség- számítási adataiból Az önállóbb, jövedelmező gazdálkodás érdekében az utóbbi években mind több termelőszövetkezet vezette be az olyan vállalati jellegű nyilvántartást, amely- lyel pontosan kimutathatja a termelés önköltségét és ágazati jövedelmezőségét. 1965-ben a szövetkezetek kétharmada, 2165 üzem továbbította adatait, s ezeket, most első ízben, a Központi Statisztikai Hivatal összesítette és értékelte. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az önköltség színvonalát elsősorban a föld minősége határozza meg. A területegységre számított költségek ugyanis csaknem azonosak a legjobb földön gazdálkodó üzemekben, azonban csaknem kétszer nagyobbak a termésátlagok, s ezért a legrosszabb talajjal rendelkező szövetkezetekben aa önköltség növényenként változóan 50—80 százalékkal nagyobb az átlagosnál. A jászberényi Általános Műszerész Ktsz műszergyártó részlegében galvanizálást vizsgáló hordozható berendezés gyártását kezdték meg. A készülékkel tizenhárom féle vizsgálatot lehet elvégezni. Képünkön Csömör Imre részlegvezető a műszerrel vizsgálatot végez Akik becsületesen íúztak A száznyolcvanadik kilométeren túl Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem december 3-án telje- »ítette egész éves fúrási :ervét. Az üzem fúróberen- lezéseivel dolgozó brigádok ; napig 180 ezer métert nélyítettek le. A feltáró munka dan- lárja most Szeged környé- :én van. Körülbelül húsz >erendezés dolgozik az öt- ren négyzetkilométeres te- ületen. Kiemelkedő tel.ie- ítményeket értek el a sze" :edl olaimezőn Szabó Já- iOS, Kiss Ferenc és Tóth Jyula főfúrómesterek. — )rosházán Láposi Ferenc, z egri üzemegységnél Fa- jcskai Antal, a szolnoki zemegységnél pedig Esze- :yi Dezső brigádja. A fúrási üzemnek ebben z évben 750 rétegvizsgálatot kell elvégezni. Ennek időarányos részét november Csökkent a tej önköltsége Klégy N?ociaSÍNta brigád százhúszezer forintos* többlet» bevélelt éri el A Szolnoki Állami Gazdaságban is jó eredmények születtek a kongresszusi versenyben. Annak idején négy szocialista brigád tett vállalást. A kongresszus tiszteletére valamennyi brigád teljesítette felajánlását A tiszavárkonyi üzemegységben 400 férőhelyes tehenészete van az 'állami gazdaságnak. Az ott dolgozó brigádok vállalták, hogy éves tervüket teljesítik, illetve túlteljesítik és csökkentik az önköltséget. — Megtartották adott szavukat. Elég megemlítenünk, hogy az önköltség alakulása követésre méltó. Egy liter tej tervezett előállítási költsége 2 49 forint volt, s ezzel szemben 2.35 forintba kerül. Ez egyben azt Í9 jelenti, hogy a négy szocialista brigád összesen mintegy 120 ezer forint megtakarítást, illetve többi**' bevételt ért eL Jóstehetség nélkül is előre látható, hog.’ a kereskedelmi reklám, az árupropaganda a jövőben nélkülözhetetlen gazdasági tevékenység lesz. A piaci kapcsolatok jelentőségének növekedése, a verseny előtérbe kerülése és különösképpen az a tényező, hogy a vevők versenyét felváltja az eladók versenye — együtt jár majd a reklámtevékenység élénkülésével. A vállalati önállóság, valamint a vállalati érdekeltség fokozódásától ugyancsak a reklám fontosságának , növekedése várható. Milyen legyen az új követelményeknek megfelelő reklám? Mit hogyan reklámozzon az ipar és milyen mértékben, mit a kereskedelem? Ezeket a kérdéseket ma még nem lehet egyértelműen eldönteni. A közönséget mindebből csupán az érdekli, hogy a jövőben a reklám mennyire tölti be feladatát: a gyors, széles skálájú, tájékoztatást. Valamit hatásosan reklámozni, egy-egy új cikket gyorsan megismertetni és népszerűvé tenni (másszóval bevezetni) csak látszólag könnyű feladat. A fejlett reklámkultúrával rendelkező nyugati országokban a reklámvállalatok tudományosan képzett és tapasztalt szakemberei napokig, olykor hetekig is gondolkoznak egy jó, találó jelszón, vagy mondaton. Egy frappáns elnevezés, egy ügyes csomagolás, egy jól kiválasztott szín, meghökkentő fotó, néhány alaposan megfontolt bizalmat ébresztő mondat, megfelelő időben sugárzott tv reklámfilm, jól szerkesztett sajtó, vagy rádióhirdetés milliókban mérhető sikerét jelentheti egy-egy új gyártmánynak. Márpedig az értékesítés sikere a jövőben nálunk sem lehet közömbös a kereskedelem és az ipar számára. ^ A reklámtevékenység várható jelentős fokozódása és színesedése abból is adódik majd, hogy az ipari vállalatok — a kellő érdekeltség hiánya miatt — eddig csak kis részt, vagy semmit sem vállaltak gyártmányaik reklámozásából. ezután majd a nyereségük növelésére — széles körű piackutatás alapján — kénytelenek lesznek hatásos reklámtevékenységet kifejteni. Ennek az igénynek tudható be, hogy a Magvar Hirdető reklámtan - folvamára például már idén is olyan nagy számmal jelentkeztek, amelv- re korábban még nem volt példa. A reklámtevékenység, a kereskedelmi propagandamunka ugyanis sokoldalú speciális felkészültséget, kiterjedt szákmai ismereteket, tapasztalatokat kíván. Előreláthatóan új színfolt lesz a cégreklám nagyobb arányú megjelenése amellyel eddig belföldön csak szórványosan találkozhattunk. A cégreklámhoz persze jó elnevezésekre, márkanevekre, védjegyekre vaa Reklám és piac hónap végéig bezárólag 100 százalékra teljesítették.
