Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

Wilátf proletárjai, elemit tietek! SZOLNOK MEGYEI {Tmígyhpártbizottságésá megyei tanács XVII. évfolyam, 308. szám. Ara 50 tillór 1966. december 31. szombat. Földrajzilag távol szívünkhöz közel VILÁGOT most a New York Times egy cikke tartja izgalomban. A tekintélyes amerikai új­ságíró, Salisbury személye­sen győződött meg Hanoi­ban arról a borzalomról és tengernyi szenvedésről, amelyet a Johnson-féle el­vakult politika okoz napról napra a meggyötört Viet­namban. S az amerikai új­ságíróban volt annyi erköl­csi bátorság, hogy a tőkés \ társadalom egyik legtekin­télyesebb, nagy példány­számban megjelenő sajtó- orgánumában az igazsá­got, a meztelen, kendőzet­len igazságot írja meg. A hatalmas visszhang, amely a cikket nyomon kö­vette, talán még annak közreadóit is meglepte. Ele­mi erővel tört ki olyan emberekből és rétegekből is a felháborodás és az elíté­lés hangja, amelyek eddig legalább is közömbösen nézték, mi történik tőlük sokezer kilométer távolság­ra. M INKET nem lep meg a cikk hatása. Hiszen mi jól ismerjük az igazsá­got, a mi sajtónk sohasem leplezte egy pillanatra sem, milyen borzalmas követ­kezményekkel jár egy há­ború, amelyet eltökélt ke­gyetlenséggel vív az im­perializmus, pozíciójának megerősítésére odaát abban a pokolbeli malomban, amely nemcsak a szánan­dó áldozatokat őrli meg, hanem azokat is, akik a gépezetet mozgatják. S az sem csoda, hogy egész népünk, s benne a legfogékonyabb réteg, a fiatalság lelkes aktivitással vesz részt minden olyan mozgalomban, amely az agresszió különböző megnyilvánulásait elítéli, s ereje és lehetőségei szerint segít azokon, akiket az agresszió sújt. A szocialista fiatalságnak egyik alapvető jellemvonása a szenvedé­lyes igazságkeresés. S az igazságtalanság felháborít­ja, bármely pontján történ­jen is az a világnak. Amit idáig írtam, talán általánosságnak hathatna, ha nem találkoznék lépten- pyomon az egyedi esetek­kel: a szolnoki diákkal, aki naplójába beragasztja egy összeégett vietnami kisfiú képét azzal az indoklással: „az én kisöcsém is épp ilyen idős”; a jászberényi, a karcagi munkásfiatalok­kal. akik egy-egy nyári va­sárnap percre pontosan je­lentek meg a gyárban, a ktsz-ben és úgy dolgoztak Vietnamért, mintha saját életük függene tőle: azzal az albumra való kedvesen kezdetleges, de őszinte szív­vel írt versköteggel, ame­lyet a megye úttörői írtak a vietnami gyerekekről. A „Vádoljuk az imperia­lizmust” mozgalom hatal­mas sikerekkel dicseked­het: harminc nagygyűlésen, háromszáz ifjúsági és hét­száz KISZ-taggyűlésen esett szó az imperializmus­ról, Vietnamról, a nyugat­német militari zmusról. S a fogaskerekek kap­csolódását mindenki felis­merte, hiszen alig van olyan család, amelynek tag­jai meg ne járták volna a frontot, egy-egy tagjuk ne nyugodna jeltelen sírban Voronvezsnél vagy füstté ne vált volna a kremató­riumok kéményein át. A borzalom, a fasizmus bor­zalmai átöröklésen, ideg­sejtjeiken keresztül benne élnek a magyar fiatalok­ban is. Ezért tapasztalhat­tuk, milyen megkülönböz­tetett szeretéttel fogadták a körükben megjelent viet­nami vendégeket, mennyire a magukénak érezték őkel s a gyűlések után szinte minden esetben gyűrűbe fogták a vendéget és min­den eszív őzzel igyekeztek kimutatni, megértetni, mennyire együttéreznek ve­lük. S ha a gyűléseknek voltak is protokoláris moz­zanatai, ezeknek a spontán megbeszéléseknek mindig a közvetlen érzelmi hatások adták meg az alaphangját. E gymillió forint nagyon sok pénz. öt­forintos átlagot számolva kétszázezer munkaórát je­lent. Ennyi munka árát fi­zették be a Szolnok me­gyeiek a szolidaritási szám­lára. S ehhez a mi fiatal­jaink sodró lendülete segí tett hozzá elsősorban. Pél­dának állítanám ide a jár­műjavító munkásfiataljai^. | ámikor a vietnamiak meg­segítésére a felhívás meg­érkezett, a KISZ-vezetők leültek tárgyalni a műsza­kiakkal. Van-e tervtúltelje­sítésre béralap? Kiderült, nem volt Mit- lehetett tenni? Felmerült az ötlet az 5 számú KISZ alapszerve­zetben : a nyereségrésze • sedés egy napra eső össze­gét ajánlják fel a fiatalok a szolidaritási alapra. El­kezdték körözni az íveket Fiatalok és idősebbek alá­írásai szaporodtak. S meg­történt, hogy az ív már a mozdonyosztályon járt. amikor egy másik osztály­ról hárman mentek oda az aláírásgyűjtőkhöz: ők is szeretnék még aláírni. Min, mondták, olyanná formáló­dott a közhangulat, hogy szégyellik magukat, mert saját műhelyükben megta­gadták az aláírást. A gyár gyűjtésének végösszege: 212 ezer forint Vajon ez az a közömbös ifjúság, amelyet olyan elő­szeretettel emlegetnek egye­sek? Nem, a közömbösség tehet divatos magatartás, lehet álarc. De már sokan, nagyon sokan jöttek rá ar­ra, amire az a szolnoki diák: a mi öcsénk, a mi gyerekünk, s m; anyánk vérzik és pusztul ott. A mienk! És ez az az érv, ami­re szétfoszlik a közömbös­ség, mint ahogy szétfoszlik minden esetben, amikor szembe kell néznünk a kemény, kérlelhetetlen va ­lósággal. S ALLISBURY megál­lapításai megdöbben­tik a tájékozatlan, félreve­zetett amerikai polgárt. De a százhúszezer halott ame­rikai családtagjai is megis­merték már a legnagyobb fájdalmat. S egyre többen döbbennek rá arra, amit a mi fiataljaink már teljes valóságban ismernek. Vasárnap ismét hallgat­nak majd a fegyverek Vi­etnamban. 1967-ben a me­gye fiataljai új meg új ak­ciókba lendülnek azért, hogy a fegyverek végleg elhallgassanak a tízezer ki­lométernyire — de szi­vünkhöz oly közel — fek­vő nagyszerű, hősi ország­bon. Hernádi Tibor Ma: Ha én azt tudnám l Mit tud a I una IS ? Családi körben Szolnok-A lesi nyugdíjban Helytálltak a fiatalck Az idén 8500 fiatal vett részt a szocialista munka­versenyben. Százharminc­négy brigád szerezte meg a szocialista címet, hatvan- három KISZ ifjúsági ex­portbrigád teljesítette vál­lalásait. A pártkongresszus tisz­teletére a brigádok többlet­vállalásokat tettek, melye­ket odaadó munkával szin­tén teljesítettek, sőt szá­mos kollektíva a felaján­lottnál jobb eredményt ért el a versenyben. Készülődnek a Szolnok megyei szövetkezetek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra (Tudósítónktól) Megkezdték a jövő évi őszi mezőgazdasági kiállí­táson bemutatásra kerülő állattenyésztési „válogatott” kijelölését megyénk terme­lőszövetkezeteiben. Az elő­ző évek hagyományaihoz híven a megye 24 törzs­könyvezett állatállomány- nyaí rendelkező gazdasá­gának legjobbjai mutatják be kiváló tenyészállatai­kat Termelőszövetkezeteink­nek már nagy tradíciója van az országos mező- gazdasági seregszemlé­ken, 1964-ben például csak ál­lattenyésztésből öt arany­érmet, hat ezüst és két bronzérmet hódítottak el. A jó hírnév tehát kötelez. A megvei állattenyésztési felügyelőség és a tsz-ek most új szempontok alap­ján végzik a válogatáso­kat. A kiállításon csak azok a tsz-ek vehetnek r.észt. amelyek üzemi, szin­ten kimagasló tenyésztési és termelési eredményeket produkálnak. A jelentkezők között tart­ják számon a jászboldog- húzi Aranykalász Termelő­szövetkezetet. Ez érthető, mert a neves gazdaság 1964-ben a tsz- ek állattenyésztési nagydi­ját hozta el kiváló tehén, bika és sertésállományá­val. Jövőre már a tenyész­tési nagydíj elnyerésére is pályázik, nem esélytelenül. A tsz 350-es létszámú te­hénállománya kiváló mi­nőségű és az 1966. évi át­lag tejhozama eléri a 3500 litert. Elküldte nevezését a ki­állításra a 3600 literes évi fejési átlagot elért tiszaföldvári Lenin Tsz is. A túrkevei Táncsics Tsz tizenkettedik alkalommal vonultatja fél többszörös díjnyertes juhállományát, amelyet erre az alkalomra is a híres Retter juhász­dinasztia tagjai készítenek fel. Eséllyel pályázik a budapesti seregszemlére a jászapáti Alkotmány, a Velemi Endre Termelőszö­vetkezet is, amelyek el­sőízben jelezték részvételi szándékukat. — endrész — Ki minek mestere ? Dövőre a géplakatosok versenyeznek Száraz László, a KISZ megyei bizottságának tit­kára kérésünkre elmon - dotta, hogy a Ki minek a mestere? idei esztergályos vetélkedőjéhez hasonlóan 1967-ben az ország legjobb ifjúmunkás géplakatosai mérik össze tudásukat. A részletekről majd ide­jében tájékoztatják a me­gye ifjúságát. Tervezik, hogy jövőre a hegesztő szakmában külön megyei Ki minek a mestere? ver­senyt rendeznek. Rét év alatt November elején megkezdték a növényvédőgépek nagyjavítását a kenderes! növényvédő állomáson. — Képünkön D. Kovács József és Lévai Miki-1- nerme- tesögénet ~ N- Zs- ~ megháromszorozza exportját a megye szövetkezeti ipara Megyénk kisipui i ter­melőszövetkezetei az idén mintegy 560 millió forintos termelést valósítottak meg, 32 millió forint értékű árut exportáltak és 130 millió forintra tehető szol­gáltatást nyújtottak a la­kosságnak. A tervek szerint az el­következendő két évben az eddiginél erőteljeseb­ben fejlődik a megye szö­vetkezeti ipara. 1968 végé­re a szövetkezetek összter­melése eléri a 700 millió forintot, exportjuk meghá­romszorozódik, a szolgál­tatás értéke pedig megha­ladja majd a 150 millió forintot. Az idén hevesebb volt a baleset Marttűn Az eddigi statisztikai adatok szerint 1965-höz viszonyítva az idén ke­vesebb volt a Tisza Cipő­gyárban a három napon tó’ gyógyuló balesetek szá­ma. Amíg 1965-ben hatvan- hatan, addig az idén öt­venegyen szenvedtek há­rom napnál hosszabb Ideig gyógyuló sérüléseket. — A statisztikából kiderül, hogy a balesetek száma általá­nosan csökkent a gyárba#.

Next

/
Thumbnails
Contents