Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 EMLÉKEZÉS ÉS ELŐRETEKINTÉS írta: PSIHá TIBOR, az Országcs Béketanács a e r.eke N egyvennyolc órára elnémultak a fegy­verek Vietnam­ban. Az átmeneti tűzszünet a béke *és a szeretet ünne­pén alkalmat ad arra, hogy a békéért küzdő emberek visszapillantsanak a meg­tett útra és előre tekintse­nek a jövőbe. Ilyen elmél­kedés közepette az emléke­zetben - felvillannak a ré­gebbi múlt képei is, azok a karácsonyi napok, ami­kor 25 esztendővel ezelőtt a Moszkva előtti nagy sík­ságon a szovjet haderők először mértek súlyos csa­pást a hitlerista betolako­dókra, elhárították a Moszkvát fenyegető vesze­delmet és 300—400 kilo­méterrel vetették vissza a német háborús gépezet leg­jobb csapatait. A negyed­századdal ezelőtti esemé­nyek felidézése minden­esetre nemcsak emlékezés, hanem figyelmeztetés az új háború megszállottjainak éppúgy. mint a békéért küzdő néntömegeknek Akik borúlátóan ítélik meg az emberiség jövőjét minduntalan arra hivatkoz­nak, hogy a nemzetközi bé- kemzogalom 17 esztendős tevékenysége ellenére ma ismét feszültség uralkodik a nagyhatalmak viszonyá­ban és a nagyháború ve­szélyével fenyegető impe­rialista akcióknak vagyunk tanúi Ez az okfejtés azon­ban nem fejlődésében vizs­gálja a világ esményeit, és lebecsüli a ténylegesen el­ért eredményeket. Nem kétséges, 21 esztendővel a hitlerista Németország meg­semmisítő veresége után a német militarizmus és ex­panzív revanspolitika erői , újjászerveződtek a szövet­ségi köztársaságbán. "Kétségtelen • az is, hogy több mint 15 esztendővel a koreai háború ki robban­tása után a távol-keleti térségben az Egyesült Ál­lamok fegyveres erői ma ismét hadüzenet nélküli háborút folytatnak az indo­kínai félszigeten. Ha mind­ehhez még hozzávesszük a leszerelés meso’dat lan sását, a gyarmati rendszer teljes felszámolását akadályozó oolitikai és gazdasági sakk­húzásokat. a nukleáris ar­zenál néldátlan méretű fel­duzzadását. akkor valóban azt kell mondanunk, hogy a nemzetközi békemozga­lom előtt éppoly nehéz fel­adatok állnak, mint aká” már''’ "'/tizeddel ezelőtt. A ’elenlegi nemzet­közi helyzet és a békéért folyó küzdelem központi kérdése az Egyesült Államok viet­nami háborúja. A helyzetet 1966 végén az jellemzi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai erő­feszítéseit, másrészt, hogy jelentősen kiszélesedett a vietnami háború megszün­tetését követelő tömegmoz­galom. Nap nan után világ­szerte nagyszabású szolida­ritási tüntetéseknek va­gyunk tanúi, amelyeken a békéért harcoló erők még fokozottabb támogatásukról biztosították a hős vietna­mi népet. Megmozdult „a másik Amerika” is. erősö­dött az a mozgalom, amely­nek jellemző vonása a ka­tonai behívóparancsok meg­semmisítése. a tartalékosok szolgálati könyveinek elége­tése. A közvéleménykutatc intézetek adatai szerint hi­vatalban lévő amerikai el­nök népszerűsége még so­hasem volt oly alacsony, mint Lyndon B. Johnsoné. Hiába kettőzték még 1966- ban az amerikai erők lét­számát. — 400 000 körül mozog ez a szám — az Egyesült Államok egy lé­péssel sem ■ került közelebb a katonai győzelemhez és mind határozottabban raj­zolódnak ki a hosszú há­ború. a New York Times szerint akár egy emberöl­tőig is eltartó háború lehe­tőségei. A béke helyreállításának útja csakis a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front isme­retes pontjainak elfogadá­sa. A béKe-vuagianacs leg­utóbbi genfi ülésén napnál világosabbá vált az, hogy * e cél eléréséhez elenged­hetetlen a nemzetsözi munkásmozgalom . akció­egységének létrehozása es a békemozgalom befolyásá­nak kiszélesítése. Ha egyre növekszik a jelentősége az amerikai nép háború elle­nes megmozdulásainak — márpedig nyilvánvaló, hogy a vietnami háború meg­szüntetésének kérdésében rendkívül fontos szerepe van az amerikai békehar­cosoknak — akkor ez an­nak következménye, hogy a BVT-hez tartozó és a BVT-n ' kívüli amerikai szervezetek egyre több kö­zös akcióban vesznek részt. A vietnami nép hősi Küz­delmének leghatásosabb támogatása a nemzetközi bé' emozgalom részéről az égisz világra kitérje ló. még az eddiginél is erőtel­jesebb megmozdulások szervezése, amihez elen­gedhetetlen a szorosabb együttműködés, a más ala­pokon álló, de a közös cé­lér egyaránt harcoló szer­vezetekkel. E urópában a fő kérdés az euró­pai biztonság lét­rehozása. A helyzet alap­vető jellemvonása, hogy — a bonni kormányváltozás ellenére — a nyugatnémet imperializmus változatla­nul a fő veszélyt jelenti Európában. Ugyanakkor tény az, hogy minden or­szágban erősödik a felis­merés: haladéktalanul hoz­zá kell kezdeni az európai biztonsági rendszer megte­remtéséhez. Az európai biz­tonság problematikájába új elemeket vitt De Gaulle francia elnök látogatása a Szovjetunióban és KoSzi- gin szovjet miniszterelnök decemberi látogatása Fran­ciaországban. Ezenkívül a BVT ez év júniusi genfi ülésén javasolták, az euró­pai biztonság Magna Char­ta-jának kidolgozását, más­részt határozott programot adott a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének júliusi bukaresti értekezle­te. Kétségtelen, hogy az utóhbi időszakban olyan események történtek, te­hát, amelyek az enyhülés folyamatának fontos ele­meit hozták magukkal és H zánk céltudatos bákepolitikája újabb eredmé­nyekre vezetett. Nőt Ma­gyarország tekintélye, po­litikánk megbecsülést és újabb barátokat szerzett nekünk. Bizonyítja ezt Kál­lai Gyula miniszterelnök és a magyar kormányküldött­ség utazása több ázsiai és afrikai országba, Couve de Murville és Haekkerup francia, illetve dán külügy­miniszterek, valamint Reza Pahlavi iráni sah magyar- országi látogatása. Népünk követendő útiét kijelölte az MSZMP IX. kongresz- szusa: „A cél, amely felé eredményesen törünk: né- oünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk íel- viráeoz+atása, békénk biz­tosítása”. általában az európai hely­zet pozitív megváltozásá­nak irányában hatnak. A fejlődés, amely most kez­detét veszi, nemcsak ezt a földrészt érdekli, hanem döntő hozzájárulást jelent a nemzetközi biztonsághoz is. Az új fejlődést megha­tározza az a tény, hogy az európai nemzetek tudatára ébrednek politikai és kul­turális egyéniségüknek és hogy gazdasági erejükre és politikai személyiségük ér­zésére támaszkodva felte­szik maguknak a kérdést, miképp tudnának hozzájá­rulni eredeti módon föld­részünk jövőjének alakítá­sához. z európai államok­nak, a békéért küzdő összes tár­sadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai néze­tek, vallási és egyéb meg­győződések különbözőségé­re —, meg lehet oldani az euróoai biztonság problé­máiét. Bizonyítja e \ hogy Eurína minden cos'.’ .óban, a Német Szövetségi Köz­társaságban is, növekszik azoknak az erőknek a be­folyása, amelyek síkra- szállnak a feszültség eny­hítéséért, az államközi kap­csolatok átfogó fejleszté­séért, országaik teljes füg­getlenségéért és nemzeti arculatának megőrzéséért. 1968 karácsonya nehéz helyzetben köszöntött rá az emberiségre. A 48 óra lejárta után ismét eldör­dülnek a fegyverek Viet­namban, hullanak a rom­boló bombák a VDK váro­saira és falvaira. Feszült a helyzet a Közép-Keleten és aggodalomra okot adó je­lenségekmutatkoznak a Ízt'.' - "erikái térségben is. Huszonöt éve Jelent meg a Népszava 1941-es karácsonyi száma Amikor Hitler és Mus­solini hordáinak agresszivi­tása végképpen fenyegető veszéllyé nőtt, a kommunis­ta pártok ’kidolgozták anti­fasiszta népfrontpolitikáju­kat. Ezt 1935-ben a Komin­tern VII. kongresszusa hagyta jóvá. Attól kezdve a KMP fokozott céltudatos­sággal építette a munkas- paraszt szövetséget és a társadalom valamennyi egészséges rétegét tömöríte­ni igyekezett e szövetség köré. Az alap, természete­sen. a munkásegység ki­harcolása volt. E küzdelemben a súlyos akadályok egész sorát kel­lett a pártnak elhárítania. Hosszú és nem mindig egyenesvonalú fejlődés után a párt erőfeszítéseit siker koronázta. Megjelent a Népszava 1941-es karácso­nyi száma, amelyben a kommunisták oldalán együtt tettek hitet a szoci­áldemokrata baloldal kép­viselői a legkülönfélébb patrióta irányzatok harco­saival a fasizmus ellen, amely mint a „finánctőke legreakciósabb, legsovi- nisztább, legimpearialistább elemeinek nyílt terrorista diktatúrája” — Magyaror­szág felfalását is tervbe vette. Ebben az ünnepi nép­front-számban Szakasils Árpád és a baloldali szo­ciáldemokraták; Kállai Gyula és vele a kommu­nisták egész sora; Szekfií Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Móricz Zsigmond. Darvas József, Benedek Marcell és mellettük • a közéleti személyiségek né­pes tábora jelentkezett hit­vallásával. Szakasits Árpád a lap el­ső oldalán tette közzé a kö­zös jelszót: Független, sza­bad, haladó Magyarorszá­got! És hozzátette: „Ma­gyarország szabadsága és függetlensége, a népszabad­ság gondolata és a szociális haladás nem a pillanat po­litikai jelszava tehát, ha­nem mélyen átgondolt és a magyar történelemben gyö­kerező életprogram”. Szék- fű Gyula utalt a történelmi konkrét viharra és leszö­gezte: „...már nem arról van szó, hogy milyen négy fal közül léptünk ki és térünk vissza, hanem bi­zonyos dolgokban meg kell értenünk egymást, mert különben egyenként, különállva még könnyebb az elpusztulás, mintha so­kan, nagyon sokan megér­tik egymás szavát”. Baj­csy-Zsilinszky Endre a kos- suthi függetlenségi gondo­latot elemezve szólt kor­társaihoz: „...bármennyire is bizonytalan a harc ki­menetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagy­lelkű és bátor nemzet szá­Negyedszázad előtt Karácsony, 1941. Az első háborús karácsony. Huszonöt esztendő, egy negyed század... Szomorú volt az idő, egész nap esett, reggel fél héttől délig ónos eső, a napi csapadék 20,2 milli­méter, a hőmérséklet este 6,4 fok. A . budai hegyekben hófoltok. A lapok főcíme: a keleti fronton a németek mindenütt visszaverték az oroszok támadását. Ribbentropp este nyilatkozott a világnak: „Ami­lyen biztos, hogy a Föld a Nap körül forog, olyan biztos Német­ország győzelme.” Győrffy-Ben- gyel közellátásügyi miniszter is nyilatkozott: „Minden eszközt igénybe akarok venni, amelyik a hiányzó bőrt pótolja. Rendelke­zésre állnak kitűnő fáink és az ab­ból készült papucsok és az utász- csizmaszerű lábbelik azok, ame­lyek révén a megoldást kere­sem és meg is fogom találni.” Megtalálta-e a miniszter a megol­dást, nem tudni, de egy ígéretének teljesítését nyugtázták a króniká­sok: „A miniszter beváltotta ígére­tét és karácsonyra minden sze­mély külön cukoradagot kap: a 25 dekákat már be is váltotta a lakosság.” Huszonöt deka cukorból hogy le­hetett sütni-főzni? A Hotel Gel- lértben mindenesetre tudtak. Ka­rácsony előtt a hazatért hadtest parancsnoksága rendezett itt dísz­ebédet. Merthogy hazajöttek, a frontról, „felváltotta a nemzet őket az orosz hómezőkön való hő­si helytállásukból.” A diszebéd — jól jegyezzük meg — a parancs­nokság ebédje volt. Lemásolom, a cinizmus szörnyű dokumentuma­ként a díszebéd kinyomtatott, raj­zos ételsorát: „Steppei húsleves, Előétel: Doneci halmajonéz. Liba­sült híradómódra, bekörítve á la Kiev, tomakovkai salátával. Tész­ta: tejszínkrém, panjatinói módra befagyasztva. Fekete. Ital: sir (pervomajszki vételezés), fehér bor (gallói szállítás).” Karácsonyra számadásokat ké­szítettek a lapok, öngyilkos, csak e hónapban Budapesten (és még csak 24-e van!): 156. ötvenhárom férfi, százhárom nő. Bizony, a nők... A leveleket is, az értesíté­seket is — „szomorú szívvel je­lentjük” — ők kapják. 1941 kará­csonya.: „A Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottsága közli: működésé­nek harmadik évében a genfi köz­ponti iroda elküldte a második vi­lágháború tízmilliomodik kereső levelét.” Karácsony estéjén az utca rend­je: nyugodt. Dóry István közrend­őr a Liget téren posztolt. Felkerestem a ma 83 éves, nyugállományú közrendőrt. — 24 óra volt a szolgálat, 24 a pihenő. Szolgálat rézcsákóban, a Szent László téri templom előtt. — Milyen esemény volt? — Boschán borkereskedő kocsi­sa, Balázs Miksa hangosan kur­jongatott, későig szállították ki a bort és ezzel az estét zavarta. — Más észrevétel? — Semmi. Pedig figyelni ket- lett. — Mire? — Például a csomagos embere­ket igazoltattuk. Mit visznek söté­tedés utón a csomagban? — És mit vittek? — Sokszor szenet. Ruhaneműt. Tyúkot is találtunk már csomag­ban. Huszonöt éve... Első háborús ka­rácsony, háború volt, fasizmus-­Galambos György mára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatal­masabb erőkkel szemben is---” Móricz Zsigmond ugyancsak történelmi pél­dára hivatkozott: „Petőfi az egyetlen, aki soha egy pillanatra sem feledte cl, hogy azonnal és végzetesen fel ne emelje a szavát a nép mellett. Egész élete egyetlen harc volt, egyetlen nagy eszme érdekében: megszüntetni a jogtalan és oktalan rabságot-Kállai Gyula „Az önálló államala­pítás” című cikkében — át­tekintve a nemzeti törté­nelmet — állapította meg: „•••egy magasabb gazdasági és politikai rendszerbe so­hasem lehet beleilleszked­ni az ország függetlenségé­nek és szabadságának fel­adása árán... csak az or­szág legteljesebb független­sége biztosíthatja a társa­dalom haladó irányú átala­kítását. A !\ épszava 1941-es karácsonyi száma — a benne állást foglaló szemé­lyiségek egyértelmű fellé­pése következtében — nyil­vánvalóvá tette: létre jött következetes elvi alapokon, ideológiailag tisztázott kö­rülmények között — elszi­geteltségből kitörve — a nemzeti összefogás politi­kája. Bebizonyosodott: Ma- gyorországon megnőtt azok­nak a különféle világné­zetű és pártállású szemé­lyeknek a száma, akik a dicstelen nemzethalál elhá­rításának lehetőségét a kommunisták vezetésének elfogadásában látták. A kommunista népfroní- politika megnövelje a KMP befolyását az egész ország­ban; a sikeres küzdelem út­jára vezette a szociálde­mokrata baloldalt; új helytállásra mozgósította a munkásmozgalmat; vonzot­ta a haladó polgárságot Hatása nem maradt el a kormánykörökre, sem, bár az 1944-es kiugrási szán­dék. amelyet végül elárul-, tak — ekkor még aligha öltött formát. Bizonyos azonban, hogy a nemzet­áruló jobboldal a véglete­kig megdöbbent s fogcsi­korgatva észlelte: hatal­mas erejű változások érle­lődnek a mélyben — ellene/ Valóban, a követ­kezmények nem maradtak el. Létrejött például a Tör­ténelmi Emlékbizottság. Végbement a viharos már­ciusi tüntetés. Még ké­sőbb megalakultak az el­lenálló csoportok. A ma­gyar nép legjobb fiai és leányai becsülettel harcol­tak a kommunisták által megjelölt nemzeti célokért.

Next

/
Thumbnails
Contents