Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
1966. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4 JÓK Közön IS A LEGJOBBAK A Kilián György munkásőr zászlóalj az idén kiválóra hajtotta végre a harci feladatokat. Lövészeten nem tévesztettek célt a lövedékek, a gyakorlaton bebizonyították, hogy a bonyolult és nehéz harci manőverek sem ismeretlenek előttük, rendszeresen részt- vettek ia közrend biztosításában s nem hiányoztak akkor sem, amikor egyéb társadalmi munkáról volt szó. Munkájuk elismeréseként elnyerték azt a vándorserleget, melyet évenként ítélnek oda a megye legjobb zászlóaljának. E kiváló egység egyik százada kunhegyesi termelőszövetkezeti tagoktól, a gépállomás dolgozóiból, a vízgépészeti vállalat munkásaiból áll. S mindhárom helyen a leg jobbakból. Kiváló szakasz — Nagyon örülünk, hogy a zászlóaljon belül a szakaszunk is kiváló lett — mondja Ács László a szakasz parancsnoka. Hangjában érthető büszkeség csenB. Szabó Gábor kiváló hegesztő PFA szivattyú szerelése közben. r Uj termékek seregszemléje Tetszik a közönségnek az OKISZ kiállítása, melyet fővárosi bemutatótermében rendeztek a kisipari szövetkezetek új termékeinek felsorakoztatásával. Pályázatukra 200 ktsz 1200 új gyártmányának mintapéldánya érkezett be. s ezek közül a zsűri 600 pályamunkát fogadott el. A kiállítás nagyszámú nézőközönségének érdeklődése tulajdonképpen azzal magyarázható, hogy ezúttal a szövetkezetek találkoztak végre hivatásukkal, és sok korszerű termékkel kiegészítik a nagyipar gyártmánylistáját. Hiányzott eddig például az üzletekben az az egyszerű szerkezet, mely a nehéz gázpalackok hazaszállítását könnyíti meg. A bemutatón verseny tanúi lehetünk: Két szövetkezet kétféle ilyen kiskocsiját mutatták be. Az egyik kisméretű, összecsukható. a másik nehezebb, de rossz úton is könnyedén eltolható. Hogy melyik lesz keresettebb, azt most a legilletékesebbek, a vásárlók dönthetik el. Játékok is szép számmal láthatók, ezek közül ki kell emelni a „Tollas célbadobálót”. Figyelemre méltó a vidéki ktsz-ek jó szereplése. Az új gyártmányok ötven százaléka vidéki szövetkezetek műhelyeiben készült, s a külkereskedelem szerint egyre több közöttük az exportcikk. A közönséget persze most is az érdekli, mi és mikor lesz kapható az üzletekben. Az idei kiállítás ebből a szempontból biztatónak látszik mert a rendezők csak olyan termékeket fogadtak el, melyek sorozatgyártásra alkalmasak. dűl. — Tíz év munkája érett most be. Valamennyi rájunk kiváló, a szakasz pedig immár másodszor nyerte el ezt a címet. A szakasz gerincét tízen alkotják azok, akik egyidősek a munkásőrséggel. A községben ők voltak az elsők, akik fegyvert fogtak a munkáshatalom megvédésére. Tíz év alatt töretlen ambícióval végezték munkájukat s közben nevelték maguk mellé a fiatalokat, akikkel együtt most a jók között is a legjobbak lettek. A szakaszban több Szabó teljesít szolgálatot. Sőt né- hányuknak még az utóneve is azonos. Számokkal különböztetik meg egymást. Csak egymást, mert egyébként valamennyien kitűnnek munkatársaik közül. Még akkor is, amikor „egyenruhájuk” az olajos overall, rnint ez alkalommal Szabó XI. Sándoré, aki . a. Lenin Tsz-ben éppen egy erőgép javításán dolgozott. Kiválóak a munkában is — Egy gépállomási brigád dolgozik itt a tsz-ben. Hozzáteszem: szocialista brigád. Nem dicsekedni akarok ezzel, de mondhatnám úgy is, hogy túlteljesítjük a tervet, minőségi munkát végzünk, jelentős az üzemanyag és az alkatrész megtakarítás, csökkentettük az állásidőt és még több mást sorolhatnék. így rövidebb: szocialista brigád. Meg aztán szebb is. — így beszél a munkájáról. Munkahelyi vezetői azt mondják róla: a legjobb brigádvezető. Parancsnokai a kiválók között tartják nyilván. Munkatársai barátot látnak benne. S ő magát egyszerűen csak bri gádtagnak s munkásőrnek mondja. — Mi szükség a különböző jelzőkre, hiszen az, hogy munkásőr az ember, már önmagában jelenti a munkában, a magánéletben való helytállást, munkatársai iránti szeretetet. Bárkivel beszéltem a gépállomáson, a tsz-ben — vagy a vízgépészeti vállalatnál, mindenütt kitüntetésként használták e szót: munkásőr. Annak veszik ők maguk is. — Igyekszik az ember — mondja Gáli István lakatos. Természetesnek veszi, hogy kétszeres kiváló dolgozó, hogy míg mások pihenni térnek munka után, ő szolgálatba megy a rend őreivel. Ilyenek valamennyien. Szabó I. Sándor, Szabó Lajos, Ulicsni István, Feren- czi József, Ollári István, Rózsa Sándor, Baláti Imre és még több mint félszá- zan. Az 1956-os ködös napokban ők voltaic az elsők, akik észrevették a napsu- glrt. Akkor mint karhatal- misták fegyverrel kezükben álltak őrt. Ma ők azok. akiknek nevét a munkában élenjárók között elsőként említik. Majnár József Számadás a mezőgazdaságról ÍRTA: DR. DIMENY IMRE Mezőgazdaságunk tevékenységének fő irányát 1966-ban is lényegében a Központi Bizottság 1984 decemberi határozata jelölte meg A határozatnak megfelelően ebben az észt >ndőben a mezőgazdaságban is az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodás tervszerűsége, a hatékonyság fokozása, a meglévő eszközök, anyagok, egyéb lehetőségek jobb, céltudatosabb hasznosítása. A mezőgazdaság 1966. évi termelése 2—3 százalékkal meghaladta a tervezetet és a felvásárlási célkitűzés is teljesült. A termelés teljes mennyisége 1966-ban 5—6 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig 3,5 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A termelés és felvásárlás összetételét tekintve lényegében teljesültek azok a fő termelés- politikai célkitűzések, — amelyek meghatározták a mezőgazdaság 1966. évi legfontosabb feladatait. Ennek megfelelően mezőgazdaságunk ebben az esztendőben is eleget tett azon fontos kívánalomnak, hogy saját termésből biztosítsa az ország kenyérgabona szükségletét. — A búza termésátlaga 12,4 mázsa volt holdanként és mindössze egytized mázsával maradt el holdanként az eddigi 1965-ben elért legmagasabb termésátlagtól. Ebben az évben rekord termés volt kukoricából és cukorrépából. A kukorica termésátlaga kát. holdanként meghaladta a 17 mázsát, míg a cukorrépáé megközelítette a 185 mázsát. Ezek a mutatók már közel azonosak a legfejlettebb orszáeok eredményeivel. Az idei burgonya termésátlaga holdanként eléri a 65 q-át, ami lényegesen jobb az utóbbi évek eredményeinél. — A zöldségfélék össztermése is magasabb a tervezettnél. Mindezek következményeként mind a burgonya, mind pedig a zöldségfélékben a lakosság ellátása lényegesen javult az 1965. évihez képest. Ennek kézzelfogható jeleként bővült a választék és csökkentek a fogyasztói árak is. A takarmánytermesztést illetően — mind az abrak, mind pedig a szálas- és lé- dústakarmányok tekintetében — ugyancsak jelentős az előrehaladás. A lucerna szénatermése országos átlagban holdanként 25 mázsa, a lóheréé pedig 23 q. Javult a rét- és legelő fűhozama is. Az állattenyésztésben mindenekelőtt a termelékenység főbb mu. tatői javultak. Az állatállomány számszerű alakulása különösen a sertésállomány és a tehénállomány vonatkozásában nem mondható kielégítőnek. A termelés, valamint az árutermeléssel összefüggésben javult a lakosság élelmiszer ellátása, tovább növekedett a mezőgazdaság exportja. A termelőüzemek, felvásárló és külkereskedelmi vállalatok erőfeszítéseinek eredményeként mintegy 2.6 milliárd deviza forintot tesz ki az idén a mezőgazdaság export-import aktív egyenlege. amely a tavalyihoz képest megközelítően háromszáz millió deviza forintos javulást jelent. Ez nagyban elősegítette a Központi Bizottság határozatának teljesítését, hogy javuljon az ország külkereskedelmi mérlege. A mexő&azdasátz 1966. évi eredményei — a kedvező időjáráson túl — mindenekelőtt az év elején hozott gazdasági intézkedésekkel magyarázhatók. A tervezés korszerűsítése, a felvásárlási árak rendezése, a gépeknél, berendezéseknél az amortizációs alap bevezetése kedvezően hatott a termelés növelésére, jó hatással volt a parasztság munkakedvére, szorgalmára és vitathatatlanul hozzájárult a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinek erősödéséhez. Az 1966-os esztendő eredményei megfelelő alapul szolgálnak az 1967. évi célkitűzések reális meghatározásához, ahhoz, hogy a jövő esztendőben tovább növekedjék, mind a termelés. mind pedig az árutermelés. Ezt figyelembe véve kerültek kidolgozásra a mezőgazdaság 1967. évi feladatai, főbb termelési előirányzatai. A mezőgazdaság bruttó termelését 2—2,5 százalékkal az állam számára felvásárolt áruk mennyiségét pedig 3 százalékkal kell növelnünk 1966-hoz képest. A fő célkitűzések lényegében azonosak az 1966-os évben megvalósítottakkal. — Továbbra is alapvetően fontos feladat a kenyérgabona szükséglet hazai termésből való kielégítése, a takarmánybázis bővítése, az állatállomány számszerű növelésével együtt a termelékenység erőteljesebb fokozása, a rét- és legelő- gazdálkodás további javítása, a zöldségtermő terület növelése. A szántóföldi növénytermesztésben alapvető termelési célkitűzés az egységnyi területről elérhető hozamok növelése, a belterjesség fokozás^, ennek megvalósításához szükséges feltételek részben adottak, másrészt pedig a műszaki-anyagi alapok illetve eszközök továbbfejlesztésével biztosíthatók. Mindenekelőtt azért, mert az 1967-es esztendőben a mezőgazdaság mű- szaki-anyasi megalapozására további erőfeszítések történnek. Egyebek között 22 százalékkal nő a fel- használásra kerülő műtárgyak mennyisége, 6—7 ezer új traktor áll majd a mezőgazdaság rendelkezésére. Lényeges erőfeszítések történnek a fontosabb betakarító- és munkagép- ellátás javulása érdekében. Ezek az új lehetőségek fontos feltételei az 1967. évi gazdasági célkitűzések megvalósításának. Ennél is nagyobb jelentőségű azonban a meglévő eszközökkel, anyagokkal és egyéb lehetőségekkel , való gondosabb gazdálkodás. A mezőgazdaság 1967. évi célkitűzése megvalósítását segítik elő azok az intézkedések is, amelyek további előrehaladást tesznek lehetővé a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok önállóbb gazdálkodása felé. Jelentős feltétele és lehetősége a jövő évi előrehaladásunknak a termelőszövetkezetek új nyugdíj rendszere, amely a jelenleginél magasabb szinten biztosítja a termelőszövetkezet tagjai számára a tényleges jövedelmet fif yelembe vevő nyúgdíja- at. Az önálló gazdálkodás pénzügyi feltételeinek megteremtése szempontjá- ■ ból nehéz lenne túlbecsülni annak jelentőségét, hogy az 1967-es esztendőben rendezésre kerülnek a termelőszövetkezeti hitelek. Törlésre kerül minden olyan közép- és hosszúlejáratú hitel, amelynek tárgyi ellenértéke már nincsen meg, illetve elhasználódott. A tervezés korszerűsítése tekintetében további előrehaladással számolunk mindenekelőtt az állami gazdaságokban. A jövő évi feladataik tehát nagyok. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság dolgozói és vezetői magukévá teszik ezeket a célkitűzéseket és ugyanúgy, mint eddig elvégzik • mindazokat a feladatokat, amelyek az 1967. évi előirányzatok hiánytalan megvalósításához szükségesek. Ezáltal még biztosabb alapokra helyezhetjük fiatal szocialista nagyüzemeink gazdálkodását. Ez az alapja annak, hogy a parasztság jóléte reálfogyasztásának értéke az előirányzatoknak megfelelően növekedhessek és a mezőgazdaság eleget tehessen mindazon kötelezettségének, amelyet népünk, munkásosztályunk joggal elvár. REMÉNYKEDNEK A FEGYVERNEMEK (Tudósítónktól) Fegyverneken a község központjában, a tanácsház. közvetlen közelében, most is dolgoznak a favágók. Harsogó fűrészek, szikrázó balták után szaporodnak a kidöntött fák. Derékvastagságú gesztenye, akác, juhar törzsek, boglyába rakott gallyak hevernek az úttest mindkét oldalán. A munkások közelében találjuk Székely Györgyöt, a tanács vb-elnökét. A községfejlesztési terv befejezésén munkálkodunk. Az öreg fákait kivágjuk, s helyettük gömbakácot ültetünk. — Milyen községfejleszté- si feladatokat valósítottak meg az idén? — Az előirányzatok jórészét már teljesítettük. Befejeztük Szapárfaluban a 600 méter kisfeszültségű hálózat bővítését és az 1500 négyzetméter betonjárda építését. — Es a községben? — Szapárfaluhoz hasonlóan Fegyvernek közműhálózata is javult. A villany- hálózat 1580 méterrel bővült. Elkészült a főpark, melyre 50 ezer forintot költöttünk. Építését a lakosság 10 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette. Már elültettük a dísznövényeket és nemesített rózsatövek is hamaroson a parkba kerülnek. Székely György meg is mutatja az új létesítményt, amely színpompás látványt nyújt a község főterén. — Elkészült a gázcseretelep is. A létesítményhez több mint 30 ezer forinttal járult a lakosság. Ezzel a gázfogyasztók gondja oldódott meg Hozzájárulásul: hamarosan megtérül, mert ezután olcsóbban jutnak a gázhoz. A jövőről szólva Székely György arról beszél, hogy 1967-ben központi orvosi rendelőt építenek. A terv- készítéshez már hozzáfogtak, s az épület helyét is kijelölték. Az építési munkák befejezése után a jelenlegi orvosi rendelőt 40 sze mélyes bölcsődének alakítják át. A községek versenyében tavaly az ötödik helyen végeztek. Az idén jobb helyezésre xszá mi tanak. A. J.