Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

Vilá«f $trofefár:ai. e'txfßsfi^efak! SZOLNOK MEGYEI I A MF'tYFI PÄRTBITOTTift^ FS fl MFGYH TAHftr^i | flHA XVII. évfolyam, 304. szám. Rxt? 1 fo'nl 1966. december 25., vasárnap A SZERETET ÉS BÉKESSÉG ÜNNEPÉRE A napokban kö­zölte lapunk, hogy a szolno­kiak milyen nagy össze­geket vettek ki taka­rékbetétjeikből, hogy értékes karácsonyi aján­dékkal kedveskedjenek szeretteiknek. — Szép ez a karácsonyi szokás, csak ne kerülne ennyi­be — jegyezte meg egyik ismerősöm a hír olvasása közben. Pedig ha van miből, nem na­gyon számít, mibe kerül az ajándék. A példák bizonysága szerint egyre inkább van miből. A családok­nak is, az országnak is egyre jobban vah. A statisztikai hivatal elő­zetes adatai szerint az 1966. évi tervet túltel­jesítette iparunk. Az idén a tavalyinál 6—6,5 százalékul nagyobb ipari termelés várható. Az ilyen eredmény nemcsak a népgazdaság egészének kedvező, ha­nem áz egyes családok­nak is. Hozzájárul ahhoz s nemcsak a ke­resetek növekedése ré­vén, hanem az áruvá­laszték, az árubőség megteremtésével is —, hogy gyorsabban, na­gyobb választékban, jobb minőségben ki-ki tetszése szerint megvá­sárolhassa a neki szük­séges termékeket. éhány hónappal ezelőtt még például aki gépkocsit akart venni, több évre előre előjegy­zésbe vették. Most az autót vásárolni akarók kellemes meglepetésére — ha úgy tetszik: kará­csonyi ajándékul — elő­jegyzés nélkül, két hét alatt lehet új típusú Skodákat venni. Persze, a gépkocsi nálunk még nem tömegcikk, de be­látható időn belül azzá válik. Mindez mutatója an­nak, hogy tömegmére­tekben megszabadul­tunk a fullasztó nyo­mortól, a napi Ínséges gondoktól, s ennek eredményeként zavarta­lanabb, meghittebb az ünnep, s biztatóbb a jö­vő. Az elmúlt vasárnap nyilvánosságra hozott népgazdasági terv sze­rint 1967-ben a nemzeti jövedelem 3,5—4 száza­lékkal, a lakosság fo­gyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugyanakkor az állóalapok bővítésére fordított, összeg mintegy 8 százalékkal nő. Egé­szében véve tehát „vo­nalban vagyunk”, he­lyes úton haladunk, megalapozzuk további ünnepeink zavartalan békéjét, hétköznapjaink derűjét. A ki a humanitás, az emberi bol­dogulás híve, az örömmel summázza azt is, hogy tovább erő­södött az idén, s biztató távlatokat nyitott a szo­cialista országok gazda­sági együttműködése is. A KGST tagországait a szívélyes baráti együtt­működés, a kölcsönös segítségnyújtás egyre erősödő szálai fűzik ösz- sze. S ez a béke, a nyu­galom, az alkotómunka felvirágzásának egyik legfőbb biztosítéka, hi­szen a béke sosem je­lentett lagymatag tét­lenséget. I lyenkor, az év utolsó nagy ün­nepén talán tú­lontúl prózainak hatnak ezek a gondolatok. De a karácsonyt is hétköz­napok sora, ünnepek egymásutánja követi. Végső fokon a kará­csony is egy nap az év füzéréből, mégha meg­hittebb, bensőségesebb is, mint jónéhány másik nap. S óhatatlan úgy letenni a szerszámot, felvenni az ünneplő ru­hát, hogy a karácsonyi hangulatú otthonba ne világítsanak be a külvi­lág kontúrjai, a nagyvi­lág gondjai. Mert aki tiszta lelki­ismerettel számot vet a yilággal, tudja, hogy ilyenek is vannak. Ki­mondva, kimondatlanul égeti a lelkeket a viet­nami háború, s általá­ban a háború, az eszte­len pusztítás. Nem elég­gé felnőtt még az egész emberiség. Egy részét még aljas indulatok fű­tik, kalóz-bombázásokra vezetik, más népek megfélemlítésére kész­tetik. Bízunk ab­ban, s ezért munkálko­dunk, hogy a felnőttek világa is ilyen legyen. Hogy az ünnep ünnep, a béke béke legyen az egész világon. P ersze ez még sokba kerül, akár az időt, akár az energiát, az erőfeszítést, akár a jó ügyhöz méltó buzgal­mat tekintjük. De hisz- szük: az értelem, a hu­manitás előbb-utóbb tért hódít az egész vi­lágon. Hitelrendezés a megye termelőszövetkezeteiben Beüzclgelé» tolna Károly eivlár^al Megyeszerte nagy érdeklődést ^váltott ki a forra­dalmi munkás-paraszt kormány határozata, mely sze­rint rendezni kell a termelőszövetkezetek hiteleit. — Felkértük Tolna Károly elvtársat, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok megyei igazgatóságának vezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat e nagyfontosságú határozat­ról. — Mi tette szüksé-. , gessé a termelőszö­vetkezetek hitelállo­mányának rendezé­sét? Mi a jelentősé­ge a kormány ezzel kapcsolatos határoza­tának? — A termelőszövetkeze­tek gazdálkodására jellem­ző fejlődés mellett igen je­lentős hitel gyülemlett fel, amelynek visszafiztése a termelőszövetkezetek nagy részénél évről évre fokozó­dó nehézséget jelent. A nagy volumenű hitelállo­mány kialakulásához hoz­zájárult, hogy a termelő- szövetkezetek nagy része a korábbi alacsony felvásár­lási árak miatt az egysze­rű újratermelés feltételeit sem tudta megteremteni, így állóeszközeik pótlására is hitelt kellett igénybe­venniük. (Ismeretes, az ál­lóeszközök pótlását szol­gáló amortizációs alap kép­zésére nem került sor.) A hitelrendezés tehát a ko­rábban el nem számolt ér­tékcsökkenés, vagyis az új­raértékelés alapján az ál­lóeszközben beállott csök­kenés leírása ihiatt indo­kolt. — A hitelrendezés első­sorban a saját almok nö­velése szempontjából igen jelentős és miután a saját alanok növelése a gazdál­kodás megszilárdításának egyik fontos feltétele, így hatásában a gazdálkodás megszilárdítását segíti elő. Elősegíti, hogy az 1967-től elkészülő épületek utáni amortizációs alap is bizto­sítható legyen a személyi jövedelem csökkenése nél­kül. Az amortizáció saját forrást biztosít, a beruhá­zások nagy részének meg­valósításához és ez nagy­mértékben növeli a terme­lőszövetkezetek gazdasági önállóságát, de egyben fe­lelősségét is. — A hitelrendezés jelen­tősége megnyilvánul ab­ban is, hogy az önállóság anyagi alapjainak megterem­tése révén a hitel a jövőben megfeleljen gazdasági funk­ciójának és ennek alapján a gazdaságos termelés bő­vítéséhez szükséges eszkö­zökhöz nyújtson forrást. — A fentiek azt jelentik, hogy a jövőben a bank a beruházási hiteleket nagyon alapos, megalapozott dön­tés alapján engedélyezi, vagyis csak olyan hitelt engedélyez, amely a terme­lés bővítését, a jövedelme­zőség fokozását szolgálja. Természetesen ugyanez vo­natkozik éppen a gazda­sági önállóság és felelősség oldaláról a termelőszövet­kezetekre is, tehát saját- magúknak is érvényesíteni kell azt az alapelvet, hogy csak megalapozott gazda­ságos beruházásokra igé­nyeljenek hitelt. A hitelrendeződéssel meg­teremtődik annak a felté­tele, hogy a termelőszö­vetkezetek gazdálkodása tovább fejlődjön, ami a tagok jövedelmének alaku­lását is kedvezően fogja érinteni, és így a.tagok fo­kozott anyagi érdekeltsége révén elősegíti a mezőgaz­dasági termelés további fellendülését. (Folytatás a 4. oldalon) Gázcseretelep Fegyverneken Tejbolt Kenderesen Bambiüzem Tiszaroffon A harmadik ötéves terv­ben jelentősen fejlődik a törökszentmiklósi járás községeinek kereskedelmi hálózata. így többek között Kunhegyesen és Fegyverne­ken gázcseretelep, létesül. Kunhegyesen ezenkívül új áruház is épül a rövid, kö­tött, divatáru, cipő, alsó- és felső konfekció árusítá­sára. Kenderesen már megnyílt a tej bolt, s most az újabb tervekben büfé-falatozó és bambiüzem létesítése sze­repel. Bambiüzemet létesítenek Tiszaroffon is. Ebben a községben 1968-ban a kül­területen egy vegyesboltot is építenek. Tiszatenyőn 1969-ben épül fel egy új üzletház. — Tiszagyendán, ahol szintén külterületi la­kosok részére építenek ve­gyesboltot, átalakítással mo­dern kis cukrászdát is hoz­nak létre. Édes „hóból” hegyek Egy hónap a kampány végéig — 4700 vagon cukor Akik a télapótól jóidőt kívánnak Jövőre 90 millióból folytatódik a rekonstrukció A szolnoki cukorgyár a kampány 115. napjánál tari és eddig még teljesén za­vartalan volt a termelése. A zökkenőmentes négy hó­nap azonban még nem minden. Az édesiparban tudják, hogy a java, azaz a neheze még ezután jön. Az erős fagy a cukorgyá­riak legnagyobb ellensége. A sok vizet igénylő répa- feldolgozásnál nagy hideg­ben gyakoriak a vezeték befagyások. Olyankor az­után kínossá válik a mun­ka. Ezért titokban mind­egyik cukorgyári fagymen­tes időt kéme a télapótól. — ha lehetne. December 20-ig több mint 37 ezer vagon cukor, répát nyeltek el a gépek, s az utolsó munkaművelet után * 4466 vagon cukrot adtak ki. Ez bizony szép teljesít­mény, mert naponta át­lagosan 30 vagonnal több répát dolgoztak fel, mint tavaly. Ha hozzászámítjuk, hogy ebben az esztendő­ben a kampány is öt nappal előbb, szeptember elsején kezdődött, a több­let körülbelül három cs félezer vagon répát tesz ki a mai napig. Tavaly feb­ruár 11-én, az idén pedig február elsején áll le a gyár. A szolnoki cukorgyár 36 500 vagonos éves répa- felcTolgozási tervét — mert nemcsak szezon elszámolás van — már december 16- án teljesítette és az év utolsó napjáig a negyven - ezredik vagon rénát is sze­retnék beúsztatni. A cu­korgyártási terv. a 4685 va­gon cukor körülbelül ka­rácsony másnapján lesz a raktárban. De nemcsak a mennyi­ségi tervekről és termelés­ről, hanem a nagyon fon­tos minőségről is beszél­nünk kell. Sainos néhány évig nem dicsekedhettek egyenletes, hófehér cukor­ral a szolnokiak. Az idén jobb a helvzet. Egv hó­napja már a legjobb. az 1-es, 2-es minősén! kristályhegyek növeked­nek az óriási raktárban. Mint a szűz hó. olyan fe­hér — mondta Leellőssv Kálmán igazgató. Ez már export minőség. Körülbe­lül 2,5-es lesz az átlagos minőség (a 4-es osztályzat még szabványon belüli), egy osztályzattal jobb, mint tavaly volt. A répa cukortartalmáról csak azt lehet mondani, hogy nem a legjobb, 12,74 százalékos. Körülbelül egy százalékkal alacsonyabb a vártnál. Ez csak akkor mond valamit, ,ha tudjuk, hogy csupán a szolnoki gyárban több mint 10 millió fo­rint veszteséget jelent. így mindjárt jobban ért­hető, hogy 1968-ban miért épül a gyár területén, ren­geteg pénzből egy hat és félezer vagon répát befo­gadó hűthető, fűthető táro­ló. A répa plusz 10 Celsius fokon veszít legkevesebbet cukortartalmából. Ha egy százalékot sikerül meg­menteni, máris kifizetődik a ráfordítás. Jövőre minden eddiginél nagyobb összeget. 90 mil­lió forintot fordítanak a rekonstrukció folytatására. Az új erőműben szeptem­berben vagy októberben meg kell kezdeni az üzem­próbát. Hozzákezdenek egv har- mincvalahány lakásos ház építéséhez, beszerelik a szeletprést (nem lesz répalétől „illa­tos” az útvonal, melyen szállítiákl Ezenkívül meg­épül a létisztító, a kon­denzátor és vákuum-állo­más is. A külső átvevő ál­lomáshelyeken 19 űi. kor­szerű mérleget állítanak fel. Körülbelül 1.5 millió forintért szovjet prizmázó- gépet vásárolnak, amely a gyártelepen meggyorsítja a szállító iárművek forgási sebességét. B. J,

Next

/
Thumbnails
Contents