Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

9*§láq proletárjai. ßififOBÜlieiok / SZOLNOK MEGYEI fi MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A_ MEGYEI TANÁCS LARM Xv ti, évfolyam, 88,'i. szám. hra §8 Híléz t96ö. december l„ csütörtök.. Forradalmunk harmadik célja a szocializmus hazánkban Á pártkongresszus szerdai tanácskozása Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor fojytatódott a Magyar Szocia­lista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozási Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervlii- vatal elnöke nyitotta meg Ezután Kállai Gyula, s Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Kállai Gyula hozzászólása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak] A magyar kommunisták és a többi magyar hazaíi önfeláldozó harcainak ered­ményeként sikerrel megol­dottuk a szocialista forra­dalom két nagy szakaszá­nak — a munkáshatalom megteremtésének és kiépí­tésének, továbbá a szocia­lista termelési viszonyok létrehozásának — történel­mi feladatait- Most forra­dalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializ­mus teljes felépítése ha­zánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresz- szusa: ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben: je­lenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus tel­jes felépítésére irányuló célkitűzéseit és odaadóan munkálkodik megvalósítá­sán. Ennek az egyetértés­nek az alapján formálódik a legszélesebb körű nem­zeti egység. Leninnek a proletárdikta­túráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkáshatalom egyben a legszélesebb osztály- szövetség Is a munkás- osztály vezetésével. F ej- lödésfink jelenlegi szaka­szában mi ezt az osztály­szövetséget a nemzeti egység politikájával .va­lósítjuk meg. A formálódó, erősödő szo­cialista nemzeti egység, azonban nem jelenti azt. hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztály- harc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tüntetésekben, sztráj­kokban nyilvánul meg, ha­nem abban, hogy milyen si­kerrel vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tö­megeket a szocializmus tel­jes felépítésére. Ennek megfelelően az osztályharc eszközei *s módszerei is tovább változ­nak az adminisztratív és hatalmi eszközöktől és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A Hazafias Népfront jelentősége A szocialista nemzeti egység megszilárdításáén folytatott küzdelmünk szem­pontjából nagy fontossága van a Hazafias Népfront mozgalomnak. Többször elmondtuk már de kongresszusunkon is­mét hangsúlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, hanem po­litikánk szerves része, amelyet nélkülözhetet­lennek tartunk az osz- tálynélküll társadalom megteremtéséért folyta­tott küzdelemben — mondotta Kállai Gyula majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködése vei is lehetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a többpárt-rend szer, s fejlődésünknek új, ugyancsak sajátos vonása volt az. hogy a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a hazai és a nem­zetközi reakció fűzte re­ményeit Ezzel szemben dolgozó né­pünk nagy történelmi győ­zelmét. a szocializmus alap­jainak lerakását egy párt a ml pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével vívta ki! A tö­megek odaadó, alkotó mun­kája és pártunk iránt meg­nyilvánuló mélységes biz-il ma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocia­lizmus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pártunk, a Magvar Szó eialista Munkáspárt vezeté­sével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjai nak lerakásával kiszélese­dett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnö­vekedtek tehát a lehetősé gek arra. hogy a szociaiiz mus teljes felépítésének szakaszában a népfront- mozgalom még szélesebb körben, még eredménveseb ben tegyen eleget feladata­inak városban és falun egy­aránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind na­gyobb fontosságú közjog; funkciót is betölt. A kor mány összetételére, nagyje­lentőségű törvények meg alkotására pártunk Köz­ponti Bizottságával és nép­PJnrtlri Xä­Az államhatalom kapcsolatos egyik téves né­zetről szólt. Nem egyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocia­lizmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapve­tő emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különb­ség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmus­ban a jogos megkülönböz­tetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szem­ben valamennyi párt, álla­mi és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a he­lyi vezetés mindenütt kö- vekezetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat jól, hozzáértéssel, eredmé­nyesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zse­bén is érezze magatartásá­nak következményeit1 ügyeinek, de egyben közsé­ge, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek in­tézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése — töb­bek között — a szocialista demokrácia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszer­vezeti szervek útján, de közvetlenül is beleszólja­nak a termelés irányításá­ba, a problémák megoldá­sába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniok kell hogy az üzemek dolgozói­nak, a termelőszövetke­zetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósulja­nak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával és államigazgatás kérdései nácsával együtt tesz javas­latot az országgyűlésnek. A népfront közjogi fel­adatai különösen megnöve­kednek most, amikor az or­szággyűlési választások js egyéni választókerületek­ben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy Kedves Elvtársak! A szocialista építésben el­ért eredmények és az erő­södő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között ki alakult viszonynak is. A Központi Bizottság be számolója üdvözli és he­lyesli azt a párbeszédet amely több nyugati ország­ban most van kialakulóban katolikusok és kommunis­ták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már be­fejeződött. s az együttmű­ködés közös munkává érle­lődött. Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta magával azt is, hogy ál­lamunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme során először — de jure el­ismerte egy szocialista ál­lam létét és a Magvar Nép- köztársaságban az állam a- a katolikus egyház között kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzet közi sikere volt Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelen ti azt, hogy hazánkban a szocializmusnak már nin­csenek ellenségei. Vannak sőt az utóbbi néhány év­ben valamelvest élénkült is a tevékenységük, főként munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezé­sével és a választások lebo­nyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szo­cialista államéletünk de­mokratizálódásához. amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éleződése őket támogatja. De ezek ma már nem ké­peznek szervezett osztály­erőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó Politikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommu- nizmus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszélyesebb — saját hibá­ink. problémáink felnagví tásából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős pcii tikai és számos esetben közvetlen anyagi támoga­tást is kapnak a nemzetkö zi imperializmustól. E helyről is kijelentjük­senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk el­lenségeivel szemben tovább­ra is a törvény teljes szigo­rát alkalmazzuk! Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdé­se volt és marad: kié a ha­talom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amelv ezt a parasztsággal és az értel­miséggel szövetségben gya­korolja. vagyis a népé. s az övé marad a lövőben is) Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még köz­vetlenebbül, jobban, aktí­vabban éljen a demokrati­kus jogokkal mindenki ki­vegye részét üzeme, vállala­ta, termelőszövetkezete A következőkben az ál­lamhatalom és az állam- igazgatás néhány kérdésé­ről szólok. A párt vezette állam a munkásoszály legfőbb esz­köze a szocialista társada­lom felépítésében. Államhatalmunk és ál­lamigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi ta­nácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alap­jában jól teljesítette funk­cióit. A szocializmus teljes fel­építése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az ed­diginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gondosabban táriák fel a társadalomban és a gazdnsáeban végbe­menő objektív folyamata­Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek egvüttműködését. Állami szerveink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk Az állami vezetés meg­javításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az -gyes minisztériumok munkájá­ban a mindennapos opera­tív vezetés helyett a teá­juk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek ki­dolgozása a vállalatok te­vékenységének elemzése és gzadasáffpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának tovább feilesztése érdekében elsőrendűen fontos felada­őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi­politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdem­ben el lehetne és el is kel­lene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani politikai állásfoglalást igény­lő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontos­ságot tulajdonítunk an­nak. hogy az államhatal­mi szervek — kezdve az országgyilléstől egészen a községi. tanácsokig — rendszeresebben gyako­rolják azt a jogukat, amely szerint érdemb»n ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. tunknak tartjuk, hogy nö­veljük önállóságukat, intéz­kedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszkö­zöket adjanak át a tanácsok­nak. a megvei tanácsok pe­dig növeliék tovább az al- sóbhs7intű. különösen váro­si és községi tanácsaik ha­táskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban ■ lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új (Folytatás a 3. oldal»*' Az állam és az egyházak viszonya A minisztériumok és tanácsok

Next

/
Thumbnails
Contents