Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-16 / 270. szám
IMI. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Köszöntjük a 80 éves Münnich elvtársat Észt - magyar barátsági est a Szigligeti Színházban A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Münnich Ferenc elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, — nyugalmazott államminiszternek a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalomban sok évtizeden át kifejtett önfeláldozó harcának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozásában és vezetésében végzett kimagasló értékű munkásságának elismeréséül — 80. születésnapja alkalmából — a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta. Dr. Münnich Ferenc elvtárs nyolcvan éves. Párat- lanul gazdag életút, forradalmi tettek egész során át érkezett el a mindannvi- unk számára örvendetes évfordulóhoz. Gazdag élete elüt a sablonoktól. Maga vallotta egy beszélgetés alkalmával, hogy ót nem életének mostoha volta, nem a nélkülözések, hanem a tudományos meggyőződés tette forradalmárrá. Első nagy forradalmi iskolája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt, mely orosz hadifogságban érte. Ez a gigászi történelmi fordulat új irányt szabott az ő életének is. Igazságot. jogokat kereső ember lévén, a forradalom pártjára állt, Lenin fegyveres katonája lett. Már az első napokban, hadifogoly társaival forradalmi csoportot alakított a rend fenntartására, a forradalom védelmére. Harcolt a forradalomért és tanulta Lenin igazságait. A többiekkel együtt abban az időben ismerte meg a tomszki bolsevikok és Kun Béla segítségével a forradalom marxi—lenini elméletét, és ennek hatására aktív tagja lett a párt bolsevik szárnyának. A tomszki internacionalisták mondták ki a magyar hadifoglyok közül először, hogy nem elég a rokonszenv, a forradalmat fegyverrel kell támogatni. Münnich elvtárs ott is vol: mindenütt, ahol a harcok neheze dúlt. Amikor a szibériai vasútvonal a fehérek kezébe került, Tomszk helyzete tarthatatlanná vált. A magyar internacionalisták egy csoportja Münnich elvtárs javaslatára elhatározta, hogy a nagy szibériai folyókon nyugatra hajózna« és csatlakoznak az Uraiban harcoló vörös hadsereghez. Az uráli front volt a következő állomás. Egy erős egység Münnich Ferenc parancsnoksága alatt egész frontszakaszt védelmezett. Ekkor már híre járt a magyar forradalmár katonai talentumának, vezetőkészségének is. 1913 nyarán nagy harcokba keveredtek, Kun Béla is hozzájuk érkezett egy századnyi erősítéssel, s velük együtt, egy sorban vett részt a sikeres támadásban. A súlyos hősi harcokban tovább erősödött Kun Béla és Münnich Ferenc barátsága, szoros elvtársi kapcsolata. Tetteinek sora ma már a történelem szerves része. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakításában, szervezte a Vörös Hadsereget, a vörös őrséget, mint parancsnok, majd mint politikai biztos, fegyveresen szolgált a harc élvonalában. Ízig vérig forradalmár volt és katona. Soha nem alkudott az ellenséggel. A Tanácsköztársaság leverése sem rettentette meg, Kárpátalján partizánosztagot szervezett, majd 1920- ban Berlinben mint a márciusi akció katonai bizottságának tagja, a fegyveres forradalom tüzét élesztgette. Letartóztatták és kiutasították Németországból. A Szovjetunió lett új hazája, ahol tizennégy éven át az ásványolajiparban dolgozott, különböző beosztásban. Szervezőkészsége, műveltsége, széles látóköre a gazdasági munkában is nagy tekintélyt szerzett neki. 1936-ban ismét fegyverben. A kipróbált katona Spanyolország véráztatta földjén a szabadságért fogott újra fegyvert. Két és fél évet töltött a tűzvonal- ban, harci tapasztalatainak sok bajtársa az életét köszönhette. Mikor a spanyol nép sorsa megpecsételődött, Münnich elvtárs Franciaországba került, ahol két éven át koncentrációs táborban szenvedett. A franciák valósággal fellélegeztek, amikor a szovjet kormány intézkedése folytán a „veszedelmes” fogoly visszatérhetett a Szovjetunióba. Űjra a fronton, a legádázabb ellenség. Hitler ellen. Münnich Ferenc először partizántábort szervezett, később a sztálingrádi csata pergőtüzébe került 1945 felejthetetlen dátum. Űjra itthon, a szeretett hazai földön. Pécsi főispán, majd Budapest rendőrfőkapitánya. 1950-től diplomata Finnországban, Bulgáriában, Moszkvában, majd Belgrádban. S 1956-ban újra a harcok kellős közepén. Ebben a harcban ismét megmutatkozott Münnich Ferenc elvtárs emberi és forradalmi nagysága. A néphez, a forradalom eszméihez való hűsége. A forradalmi munkásparaszt kormány egyik megalapítója volt. Mint első elnökhelyettes, a fegyveres erők minisztere, majd mint a Minisztertanács elnöke szolgálta a forradalmat. Ebben a munkában és győztes küzdelemben mutatkozott meg teljes nagyságában az az államférfi, aki mint ember, kommunista vezető és forradalmár katona, egyaránt példakép, egyaránt kivívta mindany- nyiunk tiszteletét Jelenleg is az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. nyugalmazott államminiszter. Tavaly november 7-én a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Lenin-rend- del tüntette ki. Egész közvéleményünk örömmel fogadta ezt a kitüntetést. Jó látni most is a nyolcvanadik születésnapon, bizakodónak, jókedvűnek, elégedettnek. K. Gy. (Folytatás az L oldalról) ottani gyárakban és földeken. A hátországban megjelentek az észt—szovjet újságok, alkottak a tudósok, az írók sajtó alá rendezték műveiket. Erre nem számítottak a hitleristák, Szovjet—Észtország élt, harcolt 1945. szeptember 22. ez az őszi nap mindenkorra drága marad a tallinniaknak. Ezen a napon a szovjet Hűvös, de száraz reggellel köszöntött ránk az észt delegáció Szolnok megyei látogatásának ötödik napja. Reggeli után vendégeink rövid sétát tettek a szolnoki Tisza-parton, majd kocsiba szállva Martfűre indultak, ahol a Tisza Cipőgyárban a gyár vezetői fogadták a tallini delegációt. Kiss Lajos vezérigazgató és Márton József, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta az észt elvtársakat a gyár történetéről, életéről, majd kedves figyelmességként a delegáció női tagját Ajno Elice Tammisz- tut, a Marat kötszövő üzem mesternőjét, a Szocialista Munka Hősét virágcsokorral üdvözölték. Ajno Elice Tammisztu elmondotta, hogy üzemükben is nagyon sok nő dolgozik, ezért különös érdeklődéssel tekintette meg a Tisza Cipőgyárat, ahol úgy tudja, hogy ugyancsak nagyon sok asszony és lány van a dolgozók között. A központi tűzőkörön Tammisztu elvtársnő megismerkedett Mihovits Jó- zsefnével, az üzemrész főművezetőjével. Ez az ismerkedés azért is érdekes, mert észt vendégünk odahaza hasonló beosztásban Fennállásának ötvenedik évfordulóját köszönti jövőre a jászberényi tanítóképző intézet Egyidős tehát az Októberi Szocialista Forradalommal. E két jeles jubileumot méltó módon akarják megünnepelni az intézetben. A következő tanév kezdetén például tudományos ülésszakot szerveznek. A jubileumra egy tanulmánykötetet jelentetnek meg az olvasás tanításáról. A tapasztalatgyűjtés már megtörtént. Hetvenöt óra anyagát vették fel magnóra, s aztán legépelték. A tanulságok leszűrésére így rendelkezésre bocsátott anyag 1500 oldalt tesz ki. Az olvasóórák tervezési problémáiról, azok nevelő és képző hatásáról így megfelelő nyersanyag áll a különböző fejezeteket ösz- szeállító intézeti tanárok — Fábián Zoltán, Nagy József. Krasznay Ferenc, Ko. pácsy Béla, Fábián Zoltánná, Rózsa Sándor és Gledura Lajos — rendelkezésére. Ton ervi üorrekc ó szükséges ? A jubileumi előkészületekhez sorolható a IV. politechnikai szeminárium anyagához való tapasztalat gyűjtés. Az intézet gyakorlóiskolájában azt tanulmányozzák, hogy a környezetismeret tantárgy milyen lehetőséget nyújt a természettudományos és a technikai gondolkodásmód fejlesztésére A tanárok alapos gyanúhadsereg, amelynek soraiban az észt hadtest csapatai is harcoltak, felszabadította városunkat, Tallinnt. Ezután beszámolt arról a gyors fejlődésről, amely a fővárosban és Észtországban bekövetkezett. Befejezésül éltette a szovjet— észt nép és a magyar nép barátságát. Ezután Csáki István és Fodor Mihály elvtársaknak a küldöttség nevében egy dolgozik. A delegáció tagjai elismerően nyilatkoztak a gyár mintatermében bemutatott termékekről és a látogatás végén kedvezően összegezték benyomásaikat. Ebéd után a küldöttség tovább indult Tiszaföldvár- ra, ahol a Lenin Tsz központjában a szövetkezet vezetői fogadták és köszöntötték a vendégeket. A gazdaságban tett rövid látogatás után az észt elvtársak a községi pártbizottság székházában a község veval élnek máris, hogy azokat az ismereteket, amelyeket az említett vonatkozásban a tanulóknak az általános iskola IV. osztályában kellene elsajátítani, azokat a gyerekek a tv előadásaiból, olvasmányaiból, vagy a szülői házban adódó munkából már megszerezték. Így például a villamoserő nélküli háztartási gépek kezelését Ilyen megállapításokra egyéb vonatkozásban is szereztek már tapasztalatot. Az elsősöknél például a csokorkötést tanították a gyakorló iskolában. Huszonhat tanuló közül csak kettő nem ismerte azt korábban. Márpedig két tanuló miatt nem érdemes egy órát ilyen dolgokra fordítani. Az említettekhez hasonló tapasztalatok összegezése alapján elképzelhető, hogy bizonyos tantervi korrekciókra lesz szükség. Előfordulhat, hogy bizonyos ismeret- anyagokat törölnek a tantervből, másokat pedig alsóbb osztályok tananyagába illesztenek. Módszertani központ A tanítóképző és a város több iskolája között szoros kapcsolat alakult ki az utóbbi években, — bizonyságául annak, hogy nemcsak a jubileumi évben foglalkoznak a napi gondokon túl mással is. A lányiskola tanítói főleg szakosított órákat tekintettek meg az intézet gyakorlóiskedves kis ajándékot nyújtott át, egy palackba zárt hajómodellt: „Régi észt tengerész köszöntéssel azt kívánom, hogy barátságunk hajójának vitorláját fújják mindig jó szelek” — mondotta Väljas elvtárs. Az ünnepi est második részében az észt—magyar barátság jegyében összeállított kultúrműsor következett. Rideg Gábor zetőivel találkoztak, ahol a vendéglátók tájékoztatták őket életükről, terveikről^ problémáikról. Észt vendégeinket martfűi és tiszaföldvári látogatásukra Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, Árvái István, az SZMT m. b. vezető titkára és Bereczki László, a szolnoki járási tanács vb elnöke kisérték el. R. G. kólájában. A Kossuth úti iskola nevelőivel is szoros volt a kapcsolat. Tavaly még a városhoz tartozó tanyai iskolákról is belátogattak hozzájuk az ösz- szevont osztályok nevelői. Az idén a továbbképzések specializálódása miatt szakadt meg a kapcsolat. Az intézet napközis csoport vezetőinek továbbképzése most is együtt történik a városiakkal. Ha az intézet tanárainak egyéb munkáját — így például a városi igazgatói munkaközösségben végzettet — is figyelembe vesszük, elmondhatjuk: a képzés mellett módszertani szerepet is betölt az intézet. Hallgatók a közéletben Többször előfordult már, hogy az intézet növendékei „beugrottak”, ha valamelyik iskola pillanatnyilag nevelő hiánnyal küzdött. Kisdobos rajvezetői beosztásban többen dolgoznak pillanatnyilag is. Még tanyai iskolákba is kijárnak. Közülük többen tagjai a Szabó Mihály intézeti tanár által vezetett városi munkáskórusnak. A tanítóképző hallgatói dr. Zákányi Győzőné vezetésével bekapcsolódlak a városi ifjúságvédelmi bizottság munkájába is. Egyszóval: a tanárok, hallgatók erőfeszítése egyaránt arra irányul, hogy nagymultú intézethez méltóan jólkép- zett, a gyakorlati munkában járatos fiatalok kerüljenek a katedrára. S. B Parancsnoki szemrevételezés a spanyol szabadságharc madridi frontján. Dr. Münnich Ferenc egyik törzstisztjével. A Tanácsköztársaság napjaiban, a parancsnoki vonat előtt. Landler Jenő (1) és Münnich Ferenc (2). Vendégeink látogatása a martfűi Tisza Cipőgyárban és Tiszai öld váron Ajno Elice Tammisztu, a Marat kötszövő üzem mesternője, a Szocialista Munka Hőse. Születésnapra tudományos ülésszak — Tanulmányok az olvasás tanításáról — A jászberényi tanítóképző életéből -
