Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
IS66 november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lakosság segíti és támogatja a belügyi szervek munkáját Páríertekexket a BM-sx er veknél Várandós asszonyok nehéz m Megtartották a megyei BM szervek pártértekezletét. A küldöttek tanácskozásán részt vett Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Németi József, a Központi Bizottság póttagja, belügyminiszterhelyet- t<^. Galambos József, a Központi Bizottság póttagja, belügyminiszterhelyettes. A belügyi szervek kommunistáinak négyéves tevékenységéről szóló beszámoló — amelyhez Tóth Miklós, a BM szervek pártbizottságának titkára mondott kiegészítést — összefoglalta a pártmunkában elért eredményeket, majd egyik fő kérdésként elemezte a belügyi szerveknek a társadalmi tulajdon védelmében kifejtett tevékenységét. Megállapította többek között, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma egyre inkább csökkenő tendenciájú. Különösen a súlyosabb bűntettek száma csökkent a beszámolási időszakban. Számvetést tettek ez alkalommal a lakosság zavartalan munka- és életkörülményének biztosításáért történt intézkedésekről is és megjelölték azokat a legfőbb feladatokat, amelyeket a következő időszakban fognak végrehajtani. Külön hangsúlyozta a beszámoló, hogy a megyében történt valamennyi súlyosabb életellenes és nagy kárt okozó cselekmény elkövetőjét kiderítették a rendőri szervek. Eredményesen védték államunkat és népünket az ellene iráHajdúszoboszló után már Szolnokon is van olyan halastó, amelynek nevét megcáfolják a benne tárolt békák. A szolnoki Millér melletti halastó is központi békatároló lett. Tudniillik, nemcsak a szolnoki Halászati Tsz tagjai és a bedolgozók, hanem a gyomai Viharsarok Tsz is ide szálm Margitka elkésett. Egy órával később jött a tiszafüredi pártértekezletre. — Nem jöhetek sajnos el, amíg hozzák a tejet. Ilyen az én munkám. Hétköznap, vasárnap — reggel, este szakadatlanul. Tizenhét éve vagyok a tejüzemben, évek óta átvevő. Nem lehet hiányoznom Nem, nem köteleztek rá, magam vállaltam így... Miért? Élt sok-sok évvel ezelőtt egy urasági kocsis. Négy apró gyerekre keresett. Zsákolt Ki tudja, hányadik, vagy hány századik zsák alatt rogyott össze. Összetört a nyakcsigolyája. özvegye gyászolt és mosni, takarítani járt. Addig a kicsik közül a legnagyobb, a nyolcéves Margitka vigyázott, később mosott, főzöuí a még kisebb Molnár gyerekekre. Mikor a nyomába nőttek ő is ment cselédnek, napszámosnak. Aztán jött egy fiú, aki kérte: várja őt vissza a háborúból. Várt. Várt, aztán is, amikor már biztosan tudta, hogy a fiú sohasem válthatja be szavát. Meghalt a fronton. — Magam vállaltam így,.. Jobb, ha mindennap el vagyok foglalva. A testvéreim családot alapítottak. Szerettem volna én is. A vőlegényem meghalt mielőtt igazán megszerethettük volna egymást.. A szerencsésebb kettőnk közül mégnyuló bűnös cselekményekkel — többek között a nyugatról jövő káros hatásokkal — szemben. A belügyi szervek és a lakosság kapcsolatát szintén nagy figyelemmel vizsgálta. elemezte a beszámoló. Úgy értékelte a pártértekezlet: eredményeiket többek között annak is köszönhetik, hogy a lakosság segítette munkájukat, támogatta erőfeszítéseiket. E támogatást annak is köszönhették, hogy rendszeresen tartottak tájékoztatókat munkájukról. Ezt számok igazolják: a négy év alatt 3327 előadást tartottak a megyében, amelyet kétszázezer ember hallgatott meg. Külön elemezte a pártértekezlet beszámolója a közlekedésről összegezett tapasztalatokat. A balesetekről megállapította, hogy nagyon sók áldozatot szed a lakosság köréből. 1963-tól 1966 első fél évéig 1441 baleset történt a megyében, amely közel száz halálos áldozatot követelt. Ugyanakkor sok volt a súlyos sérülés is. Külön figyelemmel tárgyalta a pártértekezlet a belügyi szervek megelőző munkáját és határozta meg, milyen feladatok hárulnak e tekintetben is a belügyi szervekre. A vitában felszólalt többek között Adankó István, Vágó Ervin. Mátrai Albert, Hegedűs Kálmán, Békefi József, Kovács Lajos. Mindannyian a beszámolóban foglaltakat egészítették ki, valamint javaslatokat tettek a további munkához Felszólalt a tanácskozáson Csáki István elvtárs is és elismeréssel szólt a megyei lítja az összefogott békát, valamint a MAVAD is itt tárolja a felvásárolt meny- nyiség egy részét. Jelenleg 160 mázsa béka van a drótkerítéssel körülvett tóban. A szolnoki Halászati Tsz a szerződés értelmében 300 mázsa békát exportál ebben a szezonban Franciaországba és Svájcba. is én vagyok. Most anyámmal élünk, kettőnkre keresek. Régen csak négy osztályt járhattam, nemrég szereztem meg a másik négyet. Társadalmi munkám is van. Tizenegyedik éve alapszervezeti titkár vagyok. Elfoglaltság... Segíteni másoknak. Dolgozni a családért, ennyi a célom. Az élet néha a legdrágább áron adja azt, amit szeretnénk. Én megelégszem ennyivel. Fekete fedelű noteszt tett elém. Lapozni kezdte: — Ez itt az elején még jobb kéz-írás. A tömb másik felében ez már bal kéz. Nem olyan szép még, de olvasható. Nehezen ment. De akartam. Tudja, én átéltem azt, hogy az ember akarjon ember, — ha testben rokkant is —, lélekben egész ember maradni. Sokat törtem magam, hogy ballal megtanuljak. Tessék számolni. Éppen ma három hónapja történt a baleset, és már tudok jegyezni. Szalai Imre gépesítési brigádvezető volt a kunmadaras! Kossuth Tsz- bsn. Elromlott a silózógép. Javítani készült. Egy óvatlan pillanat, jóvátehetetlen mozdulat. — Erős voltam. Kértem, hogy kórház előtt vigyenek belügyi szervek négyéves tevékenységéről, majd útmutatásokat adott a további munkához. Végül pedig aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről mondott tájékoztatót. Németi József miniszterhelyettes a BM elismerését tolmácsolta a pártértekezlet résztvevőinek, majd a belügyi szervek feladatairól szólt. Ezután került sor a pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Harmincegy tagú párt- bizottságot választottak, a megyei pártértekezletre pedig három küldöttet delegáltak. Az új pártbizottság megválasztotta a végrehajtó bizottságot, amelynek tagjai Temesi Győző, Barcsi Gyula. Vágó Ervin, Simon Pál, Adamkó István, Hegedűs Kálmán és Tóth Miklós. A pártbizottság titkárául újból Tóth Miklós elvtársat választották. Sok szó esett néhány éven át a szelevényi Szikra Termelőszövetkezetről. Újságcikk is szépszámmal megjelent róluk. A végösz- szeg mindig ugyanaz: gyengén gazdálkodnak, szervezetlenül. A Szikra Tsz-nek Kuti Imre az elnöke. ő mondogatta, valahányszor szó érte a ház elejét: hiába, csak olyan kalappal tudnak köszönni, amilyen van. A szelevényiek kalapjának a napokban jött újabb híre. E szerint Szelevényen úgy sikerült az ősz, mint még soha. A Körös menti kis faluról régen nem hallatszott ilyesmi. Ez szólított hát ki bennünket, megnézzük mi történt. — Kuti Imre elnök, Favlus- ka Péter főagronómus jókedvűen fogadva mondja: a szemünknek higyjünk, ne a fülünknek. Határjárás közben derült aztán ki, miért invihaza. Én akartam megmondani a feleségemnek, meg a két kisfiamnak. Imre, a nagyobb már megértette mi történt. A feleségem is. Csuklóból ott a balesetné.« leesett a jobb kezem feje, a kórházban a fél alkarom is leamputálták... Nagyon rendes volt a brigád, Vin- cze Bálint szocialista brigádja. Annak voltam én is a tagja. Jöttek mind a tizenegyen. Letörték a háztáji kukoricámat. Segítettek, ahol tudtak. Ezt mondta most itt el a felszólalásában. Mosolyog, ahogy nekem mesél. Az én arcizmaim megbénulnak, amíg beszélgetünk. Egy harminchárom éves, életerős ember egy óvatlanságért a jobb kezével fizetett. — Most már gyógyul November elején munkaképesnek nyilvánítanak Igyekszem addig belsőleg is túílenni rajta... Segítenek ebben is. Most itt a járási pártértekezleten is küldött vagyok. Ez számomra biztatás is. Fagyai Sándort két éve ismerem. Akkor azt mondtam neki: általános iskolai tanársága és igazgatóhelyettesi tisztsége mellett bátorság kell elvállalni a községi párttitkárságot, mégha olyan kis községről van is szó, mint Tornajmonostor. A mezőtúri téglagyár udvarán asszonyok cipelték a törmeléktéglát, megrakták a csillét, botladoztak a sínpárok között. Vajon nem túl nehéz ez a munka nekik? A várandósoknak különösen? Ez van, ezt hell szeretni Megkérdeztem az asszonyokat, mit gondolnak erről. Ábrahám Jánosné arcán fáradt mosoly rebbent át, amikor megszólalt. — Csak annyival köny- nyebb a várandós nő munkája, hogy éjszakáznia nem kell. Különben éppúgy ci- pekedik, törődik, mint a többi. Ha esik, ha fúj, kint dolgozik a szabadban. Tavaly heten vártunk kicsit, s bizony nagyon megszenvedtünk... Hét és fél hónapos voltam, amikor a gyerek meglett... Egy hónapot feküdtáltak ilyen nyugodtan bennünket. Amerre csak jártunk, zöld vetéseket, fekete szántásokat, szépen elmunkált földeket láttunk. Az első megállónk a Felsősvajger nevezetű major. Szorgos munka színhelye. Bornemissza Sándor és brigádja silózza a kukorica szárat. Két lánctalpas traktor tapossa a leszecskázott takarmányt, rá vizet locsolnak és nedves répaszeletet terítenek. Feltűnik, milyen kevés ember csinálja. Megvan a magyarázata. Más esztendőktől eltérően az idén változtattak a díjazáson. A silózók 120 forintot kaptak minden letakarított hold után. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy a silózóbrigád az első naptól az utolsóig folyamatosan csi— Most még nagyobb az ambícióm, mint az első két évben volt Újra megválasztottak, azontúl pedig nem tudom elhiszi-e, milyen nagyon jó érzés, milyen erőforrás az emberek őszintesége. Jönnek és mondanak, jönnek és kérdeznek. Ki mit. Ami gondja, ami foglalkoztatja. A körülmények is sokat javultak. A tavasszal új vezetőket választottak a termelőszövetkezetben. Olyanokat, akik megértik, tisztelik a tagokat. Jó a közhangulat, nagy a bizakodás nálunk. — Na és azért, hogy tanár vagyok, most már értek a mezőgazdasághoz. Lehet azt, ha az ember igazán akarja. Az Országos Pedagógiai Intézetnek egy olyan szakmai tanfolyamára járok, ahol kimondottan mezőgazdaságot tanulok. És naponta járok a tsz-be is... Mint apa is tekintélyesebb lettem. Zsolt fiam után megszületett Iván. — Tanulok és dolgozom, s ha két évvel ezelőtt nem láttam volna, mennyi munka vár rám, most látom. A sok munkához nagy ambíció kell, s az én hitem, akaratom a két év alatt fokozódott. ☆ Három küldött a tiszafüredi járási pártértekezletről. Három életút, amely egy ponton találkozik: mernek, és tudnak küzdeni másokért, önmagukért. Kommunisták. Bors! Eszter I tem utána kórházban •• Hiába hoztam az orvostól írást, hogy tegyenek köny- nyű munkára. Olyan a téglagyárban nincs. Csak nehéz nujnka van, azok közül lehet válogatni — mondta Papp Józsefné. — P. Dávid Sándomé is nyolc hónapra szült az idén. — Ennek a kettőnek sem jobb a sora, mint nekünk volt —mutatott Molnárné- ra és Szabónéra Ábrahárn Jánosné. — Csak februárban szülnek. A tél elejét ők is átkínlódják... A szakszervezeti bizalmijuk, Kun Irén elmondta, hiába próbálkoztak eddig nem sikerült érvényre juttatni a terhes asszonyokat megillető jogokat. — Nézze, az az igazság: csak ráfogják, hogy az udvaron könnyű a munka, úgy vélik, ezzel már betartották a törvényt nálja, amit magára vállalt. Ugyanígy történt a vezetőkkel is. Akik bele- kezdtek valamibe, azokat ugyanazon a munkán hagyták, míg be nem fejezték. Flottul ment és megy a munka az idén Szelevényen. A szőlők alján, a kertészetben szép paprikafüzérek jelzik, hogy vége- felé jár itt is a dolog. A szállítóládákban lila karalábék várnak járműre. A másod és harmad termés már ez. Ugyanis, amikor a koratavasziak kikerültek a földből, újra bepalántál- ták a kerti földeket. Meg is öntözték. Igaz, nem valami bizakodva, azzal a számítással, vagy sikerül vagy nem Sikerült. A másodtermésű karfiol, kelkáposzta, karalábé jó pénzt ad még a közös kasszába. Sándorfi István és kertészeti munkacsapata igen kitett magáért az idén. Igaz, besegített a kellemes ősz is. De nem a jó ősz, hanem a jó szervezés elsősorban a szelevényi siker titka. A szakvezetők rendszerré tették: minden pénteken találkoztak egymással. Itt elmondták, kivel, hogy vannak megelégedve egyheti teljesítménye után, s kire mi vár a következőkben. Ezen az őszön még arra is futotta Szelevényen. hosv mesterséges legelőt telpítsenek. S ami ugyancsak külön említésre méltó. Az egész megyében nem dicsekedhetünk a gépek kéttnű- szakos üzemeltetésével. — Szelevényen állandóan nyolc-tíz gép dolgozik éjszakánként. Ilyenkor szántanak, vetést zárnak le vagy silóznak. Ennek is köszönhetően Imre napra a mélyszántás kivételével minden őszi munkát el tudnak végezni. S tegyük mindiárt hozzá a mélyszántás is szépen halad. — Jól előkészített jövő évi cukorrépaföldeket találunk már a szelevényi határban. Az emberek látták a vezetők rendteremtő igyekezetét. És örültek neki. hogvis ne örültek volna, annvi várakozás után. Dolgoztak nagyon szépen egész őszön a szelevénvi gazdák. A szövetkezet bizonyságát adta. lám ilven kalappal is tudnak köszönni. Most már ilven a sze- levénviek kalapja. Egészen jó viselet. B. L. — Ebbe bele lehet törődni? — Nem. De fnit lehet tenni? Igye^eznefe segíteni rajtuk, de • • • A vállalat vezetői közül Bíró Imre főkönyvelővel beszéltem a tapasztaltakról, — Sajnos, valóban sok a jogos panasz. A munkaügyi osztályunk ugyan figyelemmel. kíséri a terhes asszonyok helyzetét, s ha lehet, igyekszik segíteni. Üzemi konyhára helyezzük őket, takarítónőket helyettesítenek, nem teljesítménybérben dolgoznak... Mindez kevés. A nőknek igazuk van abban, ho^v a téglagyárban nincs Könnyű munka. Egyszerűen nincs. — Pedig egy koraszülés, az anya hosszadalmas utókezelése többe kerül az államnak, mint amennyi fizetést, a terhesség ideje alatt kap. — Tényleg nem jóakaraton múlik, hogy a vállalatnál ilyen a helyzet. A lehetőségeink végesek. Legalább annyi gondot okoz Vajon az építőiparban, mely szintén csak nehéz fizikai munkát kínál a nőknek, hogyan oldják meg a problémát? Felkerestem hát Komáromi Istvánt, az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat szb titkárát, aki mellesleg szólva az építőmunkások szakszervezete megyei bizottságának Is tagja. — A mi vállalatunknál kétszáz asszony dolgozik fizikai munkán. A terhes nők könnyű munkára való áthelyezése nálunk is legalább annyi gondot okoz, mint a téglaiparban. Nem minden esetben sikerül azonban megoldást találni. Mi a gyakorlat? A terheseket konyhára vagy takarítónak osztják be, még azon az áron is. hogy onnan egy másik asszonyt átmenetileg fizikai munkára „vezényelnek”. — Szervezetten törődnek a terhes asszonyok ügyével? — Igen. Nyilvántartjuk azokat a munkahelyeket, ahová terhesek is beosztha- tók. A csőiéként munkaképességűek elhelyezésével foglalkozó társadalmi bizottságunknak tagja a2 üzemorvos és a személyzeti vezető. Ök egymással rendszerint megegyezésre jutnak. — Általában megoldottnak tartja a terhes asz- szonyok helyzetét a megyei építőiparban, hozzáértve a téglagyárakat. — Ezt nem mondhatom. Az építők megyei bizottságának is sok fejtörést okoz a dolog. Mindenesere nehezebb a helyzetünk, mint például a könnyűiparban. Egyszóval a munkatörvénykönyv előírásainak betartása ez esetben még sok akadályba ütközik. Nem magyarázatra van szükség Mégis, mit lehet tenni? Ügy véljük, az építőmunkások szakszervezetének megyei bizottságára vár az a feladat, hogy a terhes asszonyok szerzett jogait megvédje. Hogy milyen módon lehet és kell a rendelkezéseket betartani, azt a vállalatokkal kötendő új kollektív szerződésnek feltétlen tartalmazni kell. Megértjük ugyan az építőipari vállalatok nehéz helyzetét, de itt nem magyarázatra van szükség, hanem arra, hogy a terhes asszonyok valóban olyan könnyű munkát kapjanak, ami nem veszélyezteti egészségüket, magzatukat. Fábián Péter Háromszáz mázsa béka exportra A szelevényi kalap Három küldött
