Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
IMS. novemi/ r 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 — Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, högy automata gépek segítenek bennünket, nem az otthoni, szomszédasszonyi jótanács — kapcsolódik a beszélgetésbe Simon Ferencné, a másik művezető. — Az egyik gép triklóretilén gázban forgatja meg a ruhákat. A mosógépeink is eltérnek a köznapiaktól, mivel mindkét irányban forognak, ezért jobban megkeverik a vizet és a beledobott ruhákat. A vegyi lemosás talán az a művelet, amely otthon is elvégezhető lenne. Természetesen csak akkor, hogy ha a szidolhoz hasonlóan tárolhatnák a zsíralkoholszulfanátot. — Azonban ez a vegyszer is tabu a mindennapi életben. Miért emlegetik o szabó at ? A két művezetőnő azt is elmondta, hogy bizony nem egyszer a „hóhért akasztják”, azaz rajtuk is kifog egy-egy túlságosan bepiszkolódott ruha vagy egy ismeretlen anyagtól eredő pecsét. A Középtiszai Állami Gazdaság garahalmi üzemegységében csatornanyitó ekével belvízlevez iő csatornát húznak. (Fotó: Nagy Zsolt) Arany és bronz lótusz az alkotóknak Magyar ív-dráma nyerte a kairói television fesztivál nagydíját Csütörtök este véget ért az V. Egyiptomi Nemzetközi Televíziós Fesztivál A kairói tv-palota nagy stú diójában Mohamed Fajek az EAK nemzeti irányításügyi minisztere adta át a díjakat. A fesztivál drámai kategóriájában az első díjat, az Arany Lótusz-díjat a magyar televízió Barbárok című tv-játéka nyerte. A Móricz Zsigmond művébe! készült tv-drámát Zsurzi Éva rendezte. A díjat Sem- sei Jenő dramaturg, a ma gyár televízió küldöttségének vezetője vette át. A második díjat egy francia, a harmadik díjat egy lengyel tv-játéknak ítélték. Az oktatófilmek kategóriájában a Kincskei eső kis- ködmön című magyar tv- film nyerte a fesztivál harmadik díját a bronz Lótusz-díjat. A varietéműsorok kategóriájában a „Téli szerelem” című magyar zenés tv-program a zsűri elismerő oklevelét kapta. A fesztiválon 35 ország 49 tv-állomásának 120 filmjét mutatták be Egyedül a magyar televízió kapott három kategóriában díjat, illetve elismerést. Mohamed Fajek miniszter az ünnepélyes díjkiosztás után gratulált a magyar tv-műsorok sikeréhez. Mi történt azóta? Több mint egy hónapja, hogy Sebestyén Géza, a Mezőtúri Állami Gazdaság egyik üzemegységének vezetője a pártvezetőséget újjáválasztó összevont taggyűlésen több hasznos észrevételt mondott el. Többek között az, hogy menynyire ésszerűtlen, szervezetlen náluk sokszor a szállítás. Egy helyre hordták például a műtrágyát, aztán onnan szállították tovább 10—15 kilométeres távolságokra. Azt is elmondta, hogy hozzájuk a peresi üzemegységbe hordták ki a vasútállomásról — körülbelül 10 kilométerről — a takarmánytápot, pedig a 8 kilométerrel távolabb és más irányban lévő Sós tanj'án van rá szükség. Együk nap lerakták Peresen, másnap tovább vitték. — Mi történt azóta, hogy mindezt elmondta a taggyűlésen? Sebestyén Gézát váratlanul éri a kérdés. Annyit mond: még semmi. A vezetőségválasztó taggyűlésekre mindenhol nagyon készültek a párttagok. Ezernyi javaslatot, észrevételt mondtak el, a taggyűléseket megelőző beszélgetéseken és a taggyűléseken egyaránt. Ezeknek nagyon jelentős része elfogadható, figyelemre méltó. Sok közöttük olyan, amely minden anyagi befektetés nélkül is eredménnyel, anyagi előnnyel járhat — ha megvalósítják. Az újjáválasztott pártvezetőségek egyik legfontosabb teendője az lehet most. hogv ezeket a jó javaslatokat. véleményeket újból felidézik és közbenjárnak megvalósításukért. Mindezt magukért a javaslatokért érdemes megtenni. A párttagok aktivitásáért. további segítő közreműködéséért pedig kötelező. a a Négy perc egy pecsét eltüntetésére Halálos ellenség a gyümölcslé Automata gépek Sokféle vegyszer TANÁCSOK AMATŐRÖKNEK A pórtelek! grand gyárban A Szolnok megyei Pórtelek legszélén, majdnem Pest megye határán az országút mellett áll a „gyár”. Az arrajáró utas — ha csak nem szentel nagyobb figyelmet a tájnak —, biztosan elmegy mellette. így történhetett meg, hogy hat év alatt, mióta a pázsomi bánya mellől ide költözött Ferenc Antal és neje. senki idegen nem tért be hozzájuk a négy nyitott szín, a nagyhalom szürke föld, a pár négyzetméteres csupán tetővel védett „üzem”, meg a háttérben álló, inkább vityillónak, mint háznak nevezhető építmény felől érdeklődni. Pedig megérte volna. Az érdeklődő itt megtudja, hogy a hetven esztendős Ferenc Antal 42 éve űzi ezt a mesterséget, a grund- tégla gyártását. Ebből, — ahogy ő mondja a piktortéglából — a szobafestők és mázolok nélkülözhetetlen anyagából ennyi idő alatt már több ezer vagonnyit gyártott. Most ágyban fekvő, magatehetetlen beteg ember már. Kegyetlen ízületi bántalmak kínozzák, úgy, hogy legszívesebben üvöltene kínjában. Nem nehéz munka Az „üzemet”, a jelenleg négy fiatal lányból álló műszakot, a nyolcvanegy esztendős felesége vezeti. Róla azután senki sem mondaná meg, hogy több mint nyolc x van a háta mögött, olyan fürgén, és energikusan irányítja a munkát. A lányok életkora tizenöt és tizenkilenc év között váltakozik.' Kerékpárral járnak dolgozni Farmosról és Tápiószeléről. Hiába vannak melegen öltözve, a november elejei szürkületben kezüket és arcukat vörösre csípte a hideg. Nemrégen szegődtek ide, gyakorlatlanok még. A „gépeket” azonban, a vaslemezből készült téglaformákba rakott szürke földre csapódó karos dön- gölőket magabiztosan kezelik. Nem nehéz munka, de az elérhető napi kereset, az ötven forint sem sok, különösen úgy, hogy tizenkét óra alatt keresik meg. Ez is jól jön, mert különben otthon ülnének. Arra már csak a vállukat vo- nogatják — főleg az idősebb —, amikor azt kérdezem, miért nem keresnek megfelelőbb munkát. A vállalkozó haszna A grundtégla akkora, mint egy rendes tégla negyede. Pontosan egy kilogramm a súlya. Több száz belőle most is a nyitott színekben szárad. A grund- gyár nem mágánvállalko- zás. Az volt 1960-ig. Akkor Ferenc Antal szerződést kötött a jászberényi Vörös Csillaggal, hogy a területén levő bányából kitermelt földből készített festőtégla értékesítése után negyven százalékot fizet a termelő- szövetkezetnek. Tehát a vállalkozó haszna hatvan százalék, amelyből a föld kitermelésétől kezdve a háztartási boltokba történő szállításig minden költséget fedez. Ferenc Antal azonban panaszkodik. Sehogyan nem érti, hogy a tsz miért nem szállít neki eleget a Pá- zsomon kitermelt körülbelül húsz vagon földből. Vajon miért? Hiszen elsősorban a szövetkezet érdeke, hogy minél több piktortégla készüljön a pórteleki Kis gyárban. A szövetkezet minden egyes tégla után 40 fillért kap. Könnyen kiszámítható, hogy az idén gyártott 180 ezer festőtégla utáni tiszta bevétele 78 ezer forint. Nem beszélve arról, hogy olyan időszakokban, amikor kevesebb a mezei munka, a tagoknak is jó mellékjövedelmet nyújthat a téglaverés. — bognár — Színe» fotópapírt, színe» filmet gyárt a Forte A Forte Fotokémiai Vállalat váci telepén tekintélyes beruházások valósulnak meg ebben az évben. Ezek a beruházások képezik az alapját a harmadik ötéves tervben előirányzott nagyarányú gyártásfejlesztésnek. S az új üzemek, korszerű berendezések számos új gyártmány bevezetését teszik lehetővé. Megkezdődik a színes fotópapír nagyüzemi gyártása. A most induló újabb gyártásból származó sorozatok már versenyeznek a legjobb külföldi színes papírokkal. Magyar kitüntetés francia tudósnak Csütörtökön este a párizsi Magyar Intézetben Valkó Márton, hazánk párizsi nagykövete átnyújtotta Jean Dresch profesz- szornak, a Sorbonne Földrajzi Intézet igazgatójának, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy Lajos-emlékér- mét, és az erről szóló díszoklevelet. A bensőséges ünnepségen megjelentek a Sorbonne Földrajzi Intézetének professzorai és vezető munkatársai. Dr. Bene Ede, a párizsi Magyar Intézet megbízott igazgatója méltatva Jean Dresch professzor érdemeit, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét a kitüntetésért Megfejtették a „pogónykő" teljes szövegét A Balaton melletti Szepezd» fürdőn, nemrégen erőgépek segítségével talapzatra emelték azt a nyolc tonnás vö» rös terméskövet, amelyre Se» bestyén Gyula, a nagy magyar néprajztudós a székely rovásírás megfejtője, e régi jelekkel szöveget vésett. A „pogánykő” évekig hányódott, így bár szövegének egyrészét már megfejtették, földben levő darabjának jeleit nem tudták elolvasni. Most, hogy a nagy kő az egykori Sebestyén villa előtti talapzatra került és idegenforgalmi látványosság lett, a teljes szövegét — amely még tudományosan hitelesítésre vár — a révfülöpi honismereti szakkör tagjai az elmúlt napokban megfejtették. A szöveg így hangzik: „Ez a kő jelképe annak, hogy a fenti épületben állapították meg az itt látható hun-székely rovásírás történelmi hitelességét. vatelint. Az tisztításkor aztán átüt az eredeti anyagon. Amikor már hiába hozzák A póruljárt amatőr vegytisztítok és festők utolsó mentsvárként a Patyolatnak adják át az elfuserált ruhát, vagy a rosszul befestett pamutot. Mivel itt sem csinálhatnak csodát, sokszor már nem tudnak segfteni. Mintahogy a művezetőnők mondták, itt sincs boszorkányság, csak technika. Sajnos ez sok esetben nem tart lépést a textiliparral. Ezzel magyarázható, hogy a terliszter anyagok némelyikét a Patyolatnál használt vegyszerek oldják. Ettől függetlenül csak egyet tudnak ajánlani: lehetőleg ne kísérletezzen senki odahaza, csak ha már meggyőződött módszerének helyességéről. Tóth László A paprikás lé a zakóra fröccsen. A reggel tiszta ruhába öltöztetett nebuló délután megszeppenve mutatja mamájának a nadrágján éktelenkedő tintafoltot. Megannyi bosszúság! A bátrabbak azonnal közbelépnek a zsebkendővel törülközővel, benzinnel vagy mosószerrel „felfegyverkezve” vegytisztítónak csapnak fel. őszintén szólva legtöbbször eredménytelenül, mert az Igazi pecsét még csak nagyobb lesz a kezük nyomán. Ml a kudarc oka? Ezt kérdeztük az egykori mosónők utódaitól, a modern Iluskáktól, akik a telinők helyett az automata gépek mellett állnak és olyan biztos kézzel nyúlnak a különböző vegyszerek után, mint más a sótartóért. Ment titok a titok — Ha lehet ezzel a szóval élni, a ruhára csurgóit gyümölcslé a halálos ellenségünk. Fehér ruhából még csak kijön valahogy, de a színesből csak a ruha színével együtt. A műanyagok is sok keserűséget okoztak már. Némelyik a vegyszer hatására elbomlik. Festeni is nagyon nehéz. Ennek az a magyarázata, hogy a legtöbb műanyagot csak 60 fokos vízben lehet tartani, a festéshez viszont forrnia kell. Legtöbbször befestjük a kívánt színre, de a műanyag- pulóver megnyúlik és használhatatlanná válik. Sokszor megtörténik, hogy tisztítás közben a szabókat illetik nem éppen hízelgő jelzőkkel. Ennek az az oka, hogy a zakók váll töméseibe valamilyen oknál fogva másfajta és másszínű anyagcsíkot varrnak. Például galambszürke öltönybe pirosat, vagy a világos színű télikabátba fekete — Az otthoni vegytisztí- tás gyakran azért nem sikerül, mert nincs a háznál megfelelő vegyszer. De nem is lehet, mert a tisztításra használt vegyszerek legtöbbje méreg. Mégpedig nem is akármilyen erőssé- gűeki Érthető, hogy a vegyianyag nagykereskedelmi vállalat nem ad el ilyeneket a háztartási boltoknak — kezdi a magyarázatot Fejes Istvánná, a szolnoki Patyolat egyik művezetőnője. A benzin és a cifrcnn pedig nem minden, attól függetlenül, hogy sok esetben használatuk eredményes lehet. A komolyabb pecséteket azonban ezzel az anyagokkal már nem lehet eltávolítani. Ezt a de- tezsáló bármikor bebizonyítja. — ? — Mi így nevezzük a folttisztítót. Több mint tízféle vegyszer van előtte és gyakran még ő is hosszú ideig bajlódik egy-egy pecséttel. Pedig egyébként négy perc alatt kiszedi a ruhából. Ennyi a normája. Az óvatosságot azonban ő sem nélkülözheti, mert a vegyszerek némelyike nemcsak a pecsétet veszi ki, hanem esetleg a ruha színét is. Ezért a folttisztító először a ruhák belső oldalán próbálja ki a vegyszert. Ha az anyag színe nem változik meg, akkor dörzsöli be kívülről a pecsétes területet.
