Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-10 / 265. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek ! SZOLNOK MEGYEI I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA / XVII. évfolyam, 265. szám. Ara SO fillér 1966. nov. 10., csütörtök. A termelők erkölcsi bizonyítványa 4 párt kongresszus tisxteietére @ A papíripar országos versenyében a szolnoki gyár vezet 9 Több mint hárommillió forint megtakarítás 9 Példás módon segítettek & Kitüntették a legjobbakat Az utóbbi időben a széles közvélemény, de a szakmai körök is hajlanak rá — és ez önmagában vé­ve egyáltalán nem rossz —, hogy a népgazdaság min­den fontos és kevésbé fon­tos kérdését kizárólag a mechanizmus oldaláról kö­zelítsék meg. Aligha vitatható, hogy a gazdasági élet mozgását, a fejlődés jellegét, irányát, ütemét alapjában véve a i, mechanizmus” címszóban összefoglalható törvény- szerűségek befolyásolják, mindez azonban korántsem jelenti, hogy a tudatos cse­lekvés, a személyes motí­vumok a szerény második hellyel is beérhetik. Elvi általánosítással szól­va: nem is rangsorról, ha­nem rendkívüli szövevé­nyes kölcsönhatásról van itt szó — amely a társa­dalomtudományok egész sorával vizsgálható és ki­mutatható —s ami azt je­lenti, hogy a gazdaságirá­nyítás, a tervezés, az anya­gi érdekeltség rendszere alakítja, körvonalazza a gondolkodásmódot, másfe­lől azonban a tudat, a személyes tulajdonságok, képességek visszahatnak a gazdasági törvényszerűsé­gek érvényesülésére, hiszen' ezek a hétköznapok gya­korlatában az emberi cse­lekvés „szűrőjén” át va­lósulnak meg. Talán nem felesleges ez a kissé elvontnak tűnő fej­tegetés, másként ugyanis nehéz lenne közelebbről bemutatnunk ezt a fogal­mat: vállalati önbecsülés. Valóban, kezdhetünk-e va­lamit ilyen erkölcsi kate­góriával a gazdasági élet szigorúan törvényszerű vi­lágában, ahol a költségek- ráf ordítások, illetve az eredmény mérlege „be­szél”; hiszen a vállalati önbecsülésért — az ismert szólásmondás szerint — i.nem adnak semmit a boltban”. A termékek minő­ségéről van szó, amelynek általános megítélésében, úgy tűnik, némi érthetetlen kettősség 'tapasztalható. — Merőben változik a látó­szög. ha vállalati dolgozó­ként, illetve ha vásárló­ként kell egy-egy árucikk minőségét megítélnünk termelőiről az erkölcsi bi­zonyítványt kiállítanunk. Egész tevékenységünk megítélését, sőt, talán ab­ban sincs sok túlzás: sze­mélyiségünk mércéjét is adja a kezünk alól kikerült termék minősége. Ennek felismerését jelzi a mart­fűi Tisza Cipőgyárban a „Ne add tovább mozga­lom”, amelyet a szocialis­ta brigádok kezdeményez­tek. Ök már a munkafo­lyamat során „megállít­ják” a hibás terméket, visszaviszik társukhoz, aki rossz munkát végzett, hogy javítsa ki. Végeredmény­ben a minőség a szemé­lyes érdek közvetlen érpá­lyáján is hat életünkre — hiszen a tartós, korszerű áru az életszínvonal első­rendű tényezője —, másfe­lől erkölcsi summázata is iBttfttathelyüak, s benne a mi magunk tevékenységé­nek, eredményeinek. Meglehet, hogy mindez az általános igazság való­színűtlenségével hangzik, hiszen az effajta megálla­pítások alkalmasak arra, hogy mindenki elfogadja — de másra vonatkozó ér­vénnyel. Ha viszont arra emlékeztetünk, hogy a fo­gyasztási cikkek között — a kétségtelen javulás elle­nére is — meglehetősen számottevő az előírtnál gyengébb minőségű, kor­szerűtlenebb, rendeltetésé­nek csak korlátozottan megfelelő termék, akkor talán e gyakori bolti ta­pasztalat meggyőzőbbé te­szi az önbecsülés általános igazságát. Lássuk mindezt néhány tény tükrében is. A tíülönbö Sö keres­kedelmi szervekhez 1965- ben az előző évinél 37 ezer­rel több fogyasztói kifogás érkezett, s a reklamációk teljes száma meghaladta a 180 ezret. A vásárlók ér­dekeit közvetlenül képvi­selő szakemberek: a Keres­kedelmi Minőségellenőrző Intézet dolgozói minden olyan cikk mintadarabját megvizsgálják, amelyet a gyártók forgalomba akar­nak hozni. Nos, a minőség­ellenőri tapasztalatok sze­rint a múlt évben bemu­tatott mintadarabok között a korábbi időszakhoz ké­pest emelkedett ugyan a megfelelő minősítést kapott termékek száma, s elérte a 76 százalékot, ám a fenn­maradó 24 százalék is jelez egyetmást, hiszen újdonsá­gokról, mintadarabokról van szó. Gyakoriak a panaszok, részben a forgalombahozott cikkeknél is, néhány rádió és tv-típus ellen, megyénk­ben a kenyér minőségére is. A belkereskedelemben vég­zett elemzés szerint válto­zatlanul jelentős számú a vásárlói panasz a cipőkre, a textíliák szíptartósságá- ra, különböző húsárukra; a nagykereskedelmi válla­latok tavaly a megvizsgált méteráru 4.9 százalékát, s a kötöttáru 12.5 százalékát kifogásolták. A tényeket, példákat még hosszan sorolhatnók, s korántsem csak a fogyasz­tási cikkek, hanem a ter­melőberendezések köréből is. Ha bármelyik vásárlót megkérdeznénk, alighanem továbbiakkal egészíthetné ki az említett adatokat. Kétségtelen azonban, hogy ma még nem jut el indo­kolt intenzitással a fogyasz­tók indulata. szelídebben szólva: kritikája a valóban illetékesekhez, a gyenge minőségű terméket gyár­tó vállalatokhoz. Ezért már ma célszerű lenne a vásár­lói véleményeket „közvet­len kábelen” eljuttatni a gyártókhoz, s az sem lenne felesleges, ha a boltokban minden fontosabb terméken jelzés mutatná, kinek kell „címezni” a fogyasztói el­ismerést és — a kevésbé jó kívánságokat is. Mindez elősegítené — a gazdasági intézkedésekkel együtt — az egészséges vállalati öntudat, büszkeség növelését, s ezzel az ön­magukról kialakított erköl­csi bizonyítvány tisztaságát. T. A. A szolnoki papírgyár dol­gozói a pártkongresszus tiszteletére értékes munka­vállalásokat tettek. Az az­óta eltelt hónapok eredmé­nyei bizonyítják, hogy erő­feszítéseiket szép siker ko­ronázza. A legtöbb erőt a IV. számú papírgép próba­üzemének határidő előtt való befejezésére összpon­tosították. Felajánlották ugyanis, hogy a próbaüzemet egy hónappal a tervezett határ­időnél előbb megkezdik, azaz május első napjaiban. Ezzel szemben már ápri­lis 17-én megindították a gépet. Ez nagyon jelentős tett volt — tekintettel az ország szűkös papírellátott- ságára —, hiszen ezzel több mint kétszáz tonna papírt adtak a népgazdaságnak melynek értéke körülbelül 1,3 millió forint. A kollektíva ; vállalta, hogy az éves papírtermelésí előirányzatot 600 tonnával túlteljesíti. Ebből már 513,4 tonna elkészült. A jé eredményeket a termelé­kenység fokozásával érték el, melyre szintén vállalást tettek. A dunaújvárosi papír­gyárban egy tűzeset tete­mes anyagi kárt okozott. A kongresszusi vállalások túl­teljesítéseképpen felaján­lották a szolnokiak, hogy 500 ezer forint önköltség- csökkentéssel enyhítik a tűz okozta kárt. Ezt a vál­lalásukat már 44 ezer fo­rinttal túlteljesítették. Megemlítjük a szalmaeel- lulóze üzemrész dolgozói­nak fegyvertényét is. Az első negyedévben 386,6 ton­na szalmacell adósságuk volt. melyet a harmadik ne­gyedév végére nemcsak le­törlesztettek, hanem 281,9 tonnával többet adtak a kilenc hónapra tervezettnél. A versenybíróság értéke­lése szerint a szolnoki pa­pírgyár dolgozói eddig 3,5 millió forintot takarítottak meg a népgazdaság számá­ra. A pártkongresszus tisz­teletére tett vállalásaik si­keres teljesítésének tudha­tó be, hogy míg az első fél évben a nyereségrésze­sedésre kifizethető napok száma 1,9 volt. addig a harmadik negyedévvel be­zárólag 9,8 napnál tartanak. Az ország 13 papírgyára közötti szocialista munka- versenyben biztosan vezet­nek a szolnokiak, ami azzal biztat, hogy ismét megszer­zik az élüzem círhet. A legjobb dolgozókat no­vember 7-e alkalmából ki­tüntetésben részesítették. A Könnyűipar Kiváló Dol­gozója lett: Zsarnai György, Fancsali Ferenc, Ocskó Ti­bor. Kántor György, Hege­dűs János, Rueck József és Bállá Dezső. Bárdos Edét az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozatá­val tüntette kt. A Szolnok megyei ta­nács a harmadik ötéves terv időszakára 120 álla­mi lakás építését tervezi Törökszentmiklóson. — A városi tanács természete­sen mindent megtesz an­nak érdekében, hogy en­nek a 120 lakásnak épí­téséhez megfelelő területet biztosítson. Ugyancsak a harmadik ötéves terv törökszentmik­lósi lakásépítési program­iéban 650 kislakás létesí­tése szerepel. Mindezek Jól haladnak a vegyipari építkezések A vegyipar háromne­gyedévi beruházási mun­kájának értékelése szerint az idei tervteljesítés jó ala­pot ad többek között a bé­kési földgáz-üzem napok­ban termelésbe állított el­ső része után a jövőévi második és az 1968. évi harmadik rész munkálatai­nak befejezéséhez, továb­bá a Dunai Kőolajipari Vállalatnál épülő nagy kenőolajblokk második ágának, majd pedig ben­zinreformáló üzemének 1968. évi üzemkezdéséhez. Az építőipar az év három­negyed részében 66 száza­lékát elvégezte erre az esztendőre vállalt vegy­ipari feladatainak. Egye­dül a gépimportban Van elmaradás, ami miatt né­hány üzem szerelése késik. mellett az Országos Taka­rékpénztár a jövő évtől kezdődően 280 lakást épít a városban. így az első ütemben az Április 4. út déli oldalán 36 lakás ke­rül felépitésre. Ehhez a városi tanács a területet már biztosította. Ezek szerint tehát Tö­rökszentmiklóson a 650 kislakáson kívül mintegy 400 új családi otthonnal bővül a város lakásháló­zata. A cserkeszöllői fürdő mellett primőrtelepet üzemeltet a cibakház! Vörös Csillag közös gazdaság. Ugyanitt foglalkoztatja politechnikán hallgatóit a kunszentmártoni József Attila Gimnázium, Most az ősz .szenzt» fiája’’ a karalábé, Harmincezret ültettek belőle. Szeptemberben vetették el, s már október végén hozni» kezdhettek a kiültetéséhez, Ifj lakások épülnek Törökszewilwntklósoa

Next

/
Thumbnails
Contents