Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-06 / 263. szám
\ 1966. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából A munkadíj alapképzés és készpénz javadalmazás tapasztalatai Kunhegyesen A munkadíj alapképzés új fogalom a szövetkezeti gazdálkodásban. Először egy évvel ezelőtt — 1965. november 18—20-án — a Központi Bizottság ülésén elhangzott Nyers Rezső el\ társ beszámolójában olvashattunk róla: „A szövetkezetek vállalatszerűén gazdálkodjanak a munkadíjalappal, mérjék az önköltséget, és a nyereségükből nyújtsanak kiegészítő részesedést tagjaiknak.” November 7 alkalmából tegnap kitüntetéseket adtak át a pártmunkásoknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Vad András, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője és Fábián Márton, a karcagi Május 1 Tsz elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Dr. Vngor Tibor, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője, Bencze Ernő és Majoros Károly, a pártbizottság munkatársai. Major Tibor. a jászberényi járási pártbizottság titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Don- kó Jolán, a megyei pártiskola vezetője, Dénes József, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat munkaügyi főelőadója. Oláh János, a Szolnoki Nyomdaipari Vállalat jászberényi kirendeltségének vezetője. Sárosi Tiborné, a szolnoki járási pártbizottság politikai munkatársa és Hasznos László, a megyei pártbizottság garázsmestere. A kitüntetéseket Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át szombaton délben a megyei pártbizottság székházában. Bognár János, a Szolnok megyei Néplap rovatvezetője pénteken a Parlamentben vette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Kőhidi László, a KISZ megyei... bizottságának első titkára adta át a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének kitüntetéseit november 7-e alkalmából. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesültek: Fehér Imre, a jászberényi Hűtőgépgyár pártbizottságának titkára. Füleki Sándor, a törökszentmiklósi járási úttörő elnökség tagja. Fekete József, a tiszafüredi járási KISZ bizottság titkára, Lévai István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Petes Sándor, a jászberényi járási művelődésügyi osztály tagja kiváló úttörő munkájáért, Stieg- ler Károly, az újszászi Szabadság Tsz-ből. Aranykoszorús KISZ jelvényt kaptak 11-en. Kiváló Üttörővezető kitüntetést tizen kaptak. November 5-én délelőtt a megyei tanács vb-termében Fodor Mihály, a megyei tanács vb-elnöke a tanácsi apparátus vezetőinek, dolgozóinak és vállalati munkásoknak adta át a kitüntetést. Lévai Zsigmond, a mezőtúri- városi tanács vb-elnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta, Tordai József, a törökszentmiklósi járási tanács vb-titkára kitüntetését, a Munka Érdemrend bronzfokozatát tegnap az Országházban kapta meg. Kiváló dolgozó kitüntető jelvényt nyújtott át a megyei tanács vb-elnöke a megyei, járási, községi tanács vb-do!gozói közül a következőknek: özvegy Szadai Zoltánná, Tóth Imre, Kiss Ernőné, Agócs Zoltán, dr. Kollarics Emil, Kohári Margit, özvegy Dancza Jó- zsefné, Horváth József, Po- korádi Dániel, Trencsényi József. A balesetmentes közlekedésért kitüntető jelvény l. fokozatát- a megyei tanács vb két gépkocsivezetője, Fekete István és Nádas János kapta. A könnyűipari miniszter kiváló dolgozó jelvényt adományozott hat tanácsi dolgozónak, — Bozsik Béla, Bacsu Lajos, Tivadar József, Harangozó Károly, Jártas János, Bugyi Ferenc, — akiknek szintén Fodor elv- társ nyújtotta át a kitüntetést. Fazekas Gyula és Pogány Gyula, a kiváló pénzügyi dolgozó jelvény birtokosa lett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a vízgazdálkodás kiváló dolgozója jelvényt adományozta Med- veczki Jánosnak, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű' Vállalat szerelőjének, valamint Kónya Lászlónak, a vállalat művezetőjének. A megyei pártértekezletticz mindkét napon sok-sok üdvözlő távirat érkezett, amelyben sikeres munkát kívántak elvtársaink, a pártalapszerve- zetek, KISZ szervezetek tagjai, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói. Az üdvözlésekért ezúton fejezik ki kö- szüneliiket a megyei pártértekezlet résztvevői Megyénkben először a kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben vezették be a mnnkadíjalap képzését és a készpénz javadalmazást. Ami új dolog még Kunhegyesen, jövőre, vagy azután bizonyára elterjed és általános lesz megyénkben Annál is inkább, mert a közös gazdaságok érdeklődnek iránta. A Vörös Október Tsz-ben tavaly még bonyolult elosztási rendszer volt életben. A növénytermesztőket például munkaegység szerint díjazták, prémiumot, természetbeni juttatást és készpénz javadalmazást kaptak. Aránytalanságok voltak a növénytermesztők és állattenyésztők részesedése között. Az utóbbiak javára, mert nem vették figyelembe a gépesítést. a munkakörülmény változás hatását. A régi elosztási formák nehezítették az elszámolást, a tagok sem tudták egykönnyen kiszámolni, mennyit teljesítettek és mit kapnak érte. Az aránytalanságok ellentéteket szültek a fő ágazatok dolgozói között A kunhegyesieknek tehát alapos okuk volt arra, hogy változtassanak az elosztás rendszerén. Mégis nehezen ment, mert a régit már megszokták az emberek. A természetbeni juttatással sem lehetett felhagyni. Szenvedélyes viták előzték meg a készpénzdíjazás bevezetését. A pártszervezet kezdeményezésére brigád, munkacsapatok tagjai vitatkoztak és mondtak el használható javaslatokat. A szakemberek elkészítették az új normakönyvet. Minden munkafolyamatot forint értékben állapítottak meg. Kidolgozták, hogy bizonyos növények, hízók, állati termékek előállítására mennyi munkát lehet és kell elvégezni. Tanulmányozták az állami gazdaságok normáit is. így alakították ki az új munkadíjrendszert, melyben megszűnt a munkaegység. Ami korábban egy munkaegységnek felelt meg, most — óvatosan — 24 forintban fejezték ki. Ennek 70 százai ékát készpénzben, minden hó 10-ig kifizetik A 30 százalék természetbeni. Csupán a kukorica művelése maradt részes (30 százalékos). Prémium is jár a több termésért a növény- termelésben és az állattenyésztésben is. — A termelőszövetkezetben 4,9 millió forint a munkadíjalap. Ebből 4 milliót garantál a szövetkezet — tájékoztat Ferenczi Ottó főkönyvelő. — A 900 ezer forint biztonsági tartalék is. Ebből fedezték a nem várt többlet munkák bérét. Szükség is volt érré. hisz több mint ezer hold kalászost kellett kiszántaKUBI KOSOK Gyerekkoromban sokat játszottam egy kubikos taligával. Nyikorgóit a kereke. A többiek odajöttek hozzám. Egyikünk beleült a. taligába, a másik tolta. Akkor már keményen rámszólt nagyapám: — Hagyjátok azt a taligát. Nagyon szeretett engem az öreg. Soha semmiért nem szólt Csak a taligáért. Most képeket nézegetek. Mezítlábas kubikosok hordják a földet. Az első képen egy taliga, félmeztelen felsőtestű férfi tolja. A férfi sovány, eres. Nekifeszül a tehernek. Mellette lapátjával áll a másik férfi. Kubikosok. Lapátok, kubikos taligák. És föld. Mindig a föld. F. Tóth József. És kezek. Eldurvult, ráncokba nyomorodott kezek. Taligához, lapáthoz. ásóhoz, csákányhoz görbült tenyér. Az utak is eszembe jutnak. Kubikos csapatok. Elindultak Mezőtúrról, ÖcsödKubikos kéz. ről, a Jászságból, a Kunságból, vitték a kendőbe kötött parányi batyut. És a szerszámokat. Tavasz lehetett. máskor ősz. mindig csak mentek. Aztán birkóztak a földdel. Megfé- nyesedett kezükben a lapát nyele. Esténként fáradtan nyikorgott a taliga. F. Tóth József kinyitja a kamraajtót. Leakasztja egy szögről a stólát. Az úr hámját. A talicska szarvába beleakasztottuk — mondja. A kamrában nagy halom brikett. Rajta csak úgy odadobva, a régi hűséges szerszám, a kubikos taliga. — Nincs már rá szüksége senkinek. Az öreg régi kubikos. — Három évtizedig, 1920-tól— 1950-ig koptatta az utakat, ballagott a taligakerék után. Neveket említ; Kádár Rókust Csongrádiból, Zeke Lajost Szentesről. Sokáig jártak együtt. — Akkor még kenyérre is ió lett volna, ha telik. De nem nagvon telt. Pedig kevés hely kerül az országban, ahol F. Tóth József ne fordult volna meg. Békéscsabától Kecskemétig. Berettyóújfalutól Kolozsvárig járt, a Hajdúság, Székesfehérvár. Komárom mind egy-egy állomás. — Egvszer Kőszegszer- dahelyről jöttünk haza Kunszentmártonba. Messziről. Kilenc narvg jöttünk. Nem kerestünk annyit, ho™ vonatra teljék. Elfogvott az élelmük. Betértek egv tanvába, ennivalót kértek Máskor is. Akkor a Hajdúságból jöttek. Az egyik .gverek sírva szaladt anyjához. — Anyu, cigányok jöttek. Most már könnyedén, kis szüneteket tartva mondja a szavakat. Jár a megszolgált nyugdíi. kevesebb dolga a világgal. Igaz, F. Tóth Józsefet ismerik Knnmártonban. Amikor félretette a kubikos taligát ta o ácsol oőkhel tettesnek választották. Később más helyre került. Most már jár a nvngdij. A házat is kicsinosították, megvették hole, ami szükséges. — Szolnokon' 1939-ben dolgoztam Alcs’ban. — Szennyvízlevezető csatornát á'tvo,r Tzenhat méter mélven. Tíz méter után karral hánvtuk a földöt. Aki gin) dol'm-ntt két fillérre! kono+t töhhet. Hogy ne aludjanak a többiek. A föld elköveteli az embertől az erőt. Ma már fizet is. Ez a társadalom megbecsüli a kubikosokat. F. Tóth Józsefnek nyugalmas öregkort, békés napokat adott. Megbecsülést. Mert F. Tóth József már akkor is kiállt a többiekért. — Kérem, mérnök úr — mondtam, ha nem stimmelt valami — nemcsak ez az egy cég van a világon. Évek óta a kamrában hánykolódik már a kubikos taliga. A stóla is. Meg a lapát, az ásó és az ásónak a bátyja, a csákány. Jönnek az unokák, kitolják a kubikos taligát, nagyokat nyikorog az elhasználódott kerék. Az öregember olykor még rájuk-ráiuk szól, de keveset törődik már vele. Azért el nem adja, ha jó emberek kérik, kölcsönzi egy-két napra. Aztán visszateszi a helyére. Néha elálldogál a kamrában, olykor-olykor a port önkéntelenül lefújja az úr hámjáról. Pedig hát, -incs már arra szükség, nem is igen lesz soha többé. L. L niuk, s újra vetniök. Előkerülnek a szeptember havi bérjegyzékek. Találomra kiválasztunk néhány nevet a különböző ágazatok dolgozói közül. K. Juhász Lajos növénytermelő 1672, Kasza Kálmán tehenész 1855, Lovász András fogalos 1489, Kiss Gergely sertésgondozó 2916, Farkas Károly traktoros 2813 forintot keresett. Ennek az összegnek 70 százalékát készpénzben megkapták, a többiért természetbeni (búza, árpa, bor) jár. Szeptemberben — ha munkaegység előlegre fizetnek 966 ezer forintot oszthattak volna ki. Így azonban 1 887 000 forintot, vagyis a korábbinak a duo- láját. A gyakorlat bebizonyította az új módszer életképességét. Az idén harminchat új tag'— zömmel fiatal lépett be a szövetkezetbe. Megszűnt a különbség az alkalmazottak és a tagok jövedelme között. Előnyösebb tagnak lenni. mert több a természetbeni és háztáji földet is kapnak. Azelőtt sok családtag eljárt dolgozni a községből. Tavaly negyvenhatan segítettek a közös munkában, az idén már kettőszázki- lencen. Bíznak az emberek, mert megtalálják a számításukat Rendszeresen kapnak pénzt A tsz vezetői mondják, fellendült a szórakozóhelyek, kulturális rendezvények látogatottsága is. Könnyebbé vált a kinti elszámolás, az adminisztráció. A 24 forintos munkadíjalap nem sok, de ezt garantálják a szövetkezetben. Ennyit a kedvezőtlen időjárás ellenére is biztosítani tudnak. Az idei év is nehéz volt. Hatvan vagon búza értékesítése maradt el a belvíz pusztítása miatt. Ezt mással pótolták. Például 3 ezer sertést hizlalnak, több vágómarhát és 80 ezer csirkét értékesítenek. A készpénzfizetés nagy húzóhatással volt az emberek szorgalmára is. Kevesebb ta fegyelmezetlenség. Az üzemegységek és az állattenyésztők önálló termelési, költség- és munkadíj- tervet kaptak. Továbbra is jár a prémium. Ha az üzemegységekben takarékoskodnak, kisebb költség— gél gazdálkodnak, év végén a 100 forint munkadíj után 10, esetleg 20 forint nyereséget, jövedelemtöbbletet kaphatnak. S joggal várhatják ezt, mert a 27 millió forintos árbevételi tervet teljesíteni fogják. Érdekes kérdés7 az is: honnan biztosították a munkadíialaphoz a szükséges összeget. A tavalyi zárszámadás után 900 ezer forint munkadíjalapot képeztek. A termelési és értékesítési tervet összhangba hozták a munkadíjalap tervével. S a bank is segített, megkülönböztetett hitelt adott,, amikor’a \iárt értékesítés eltolódott,. Így munkadíjfizetési problémák sohasem voltak. A tsz vezetői hangsúlyozzák: „Szigorúan ragaszkodtunk az elfogadott állásponthoz, a kidolgozott munkadíjalaphoz. Nem engedtünk a jogtalan követeléseknek. És ez nagyon fontos, mert másként felborulna a pénzügyi egyensúly.” A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben jól vizsgázott az új jövedelemelosztási módszer. A vezetőség bátor kezdeményezése minden bizonnyal követőkre talál a megyében.. Mátlié László
