Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

196«. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szobanövények gondozása liaktussok Ezek az érdekes, különös növények sok örömet je­lentenek számunkra cso­dálatosan szép virágaikkal, színes terméseikkel, vagy pompás, sokszor színes tüs- kézetükkel. Nagy előnyük a többi szobanövénnyel szemben, hogy kis helyet foglalnak el és lassan nő­nek. Egy virágasztalon, er­kély-, vagy ablakpárká­nyon tízszer ^nnyi is el­fér belőlük, mint más nö­vényekből, tehát sok fajt, változatot tarthatunk aránylag kis helyen. Legfontosabb igényüket figyelembe kell vennünk: csak akkor tarthatunk kaktuszt, ha a lakás na­pos, világos. Távoli, nap­fényes hazájukból hozták örökségképpen magukkal ezt az igényt. Ha részükre naponta legalább 6—8 óra közvetlen napfény jut, ak­kor szobai tartásuk sok más szempontból kedve­zőbb, mint a megszokott szobanövényeké. Igényie­den, szárazságtűrő növé­nyek a gondozás szempont­jából — de a legigénye­sebb, könnyen pusztuló nö­vényeink lesznek, ha nem vesszük figyelembe más szobanövényektől eltérő tu­lajdonságaikat. A teleltetési időszakban, novembertől másciusig, a kaktuszoknak a teljes, fej­lődésnélküli pihenést kell biztosítani. Ezt azzal ér­jük el, hogy 6—10 Celsius fokos, hűvös helyen telel­tetjük és csak nagyon rit­kán és keveset öntözzük. Április-májusban kaktusza­inknak fokozatosan emel­kedik a vízigényük és jú­nius, júliusban, augusztus hónapokban már napról napra rendszeresen kell öntözni őket. Talajukat meleg, napos idő esetén ne hagyjuk kiszáradni, mert ez a fejlődésüket gátolja. Átültetésüket — ha szük­séges — majd a növénye­ken észrevehető tavaszi fejlődés után végezzük. A föld friss, korhadó anya­goktól mentes, folyami ho­Műszáflas szövetek mosása, vasalása A woolakryl, a terlyster és a yester szintetikus anya­gokból készült ruhákat ott­hon is nyugodtan moshat­juk, tisztíthatjuk. A mo­sáshoz kézmeleg, bő vizet és 'a gyapjú holmikhoz használatos Tisztaság; Ideá’ stb. mosóporokat használ­junk. A ruhát nem szabad erősen dörzsölni és csavar­ni sem. Öblítés után akasz- szuk vállfára és kád vagy mosdótál fölött hagyjuk ki­csorogni belőle a vizet. Szárítás közben (tűzhely vagy kályha közelébe nem szabad akasztani a ruhát) a hajtásokat, vasalásokat, ráncokat igazgassuk meg, rendezzük el az eredeti ál­lapotukba. Az anyag így rendszerint úgy kilógja, ki­rúgja magát, hogy a ruhát vasalni sem kell. Ha mégis vasaljuk a ru­hát, úgy kizárólag vizes ruhán át, mérsékelten me­leg vasalóval, nagyon vi­gyázva és óvatosan igazgas­suk át a hajtásokat. Meleg vas alatt ugyanis a mű- szálas szövet könnyen meg­olvadhat és összezsugorod­hat. Tanuljunk az öregektől Hurutos időben Ügy érzem, tartozást ro­vok le, amikor ezt a recep­tet közreadom. Kicsik voltak a gyere­keim, utaznom kellett ve­lük. Egyikük csúnyán kö­högött. Velünk szemben öreg néni ült. Ö javasolta ezt a házigyógyszert. Ná­lam bevált. Tessék kipró­bálni. Remélem használ is, ízlik is majd. Egy tojást — amit még aznap tojt a tyúk — meg­mosunk, pohárba teszünk. (Megjegyzem, nemrégiben a debreceni orvoskongresz- szuson esett szó a friss to­jás meszes héjában fellel­hető sokféle védőanyagról.) Annyi citromlevet öntünk rá, hogy teljesen ellepje. Huszonnégy-harminc óra alatt a sav szétmarja a me­szes héjat, akkor az egészet átpaszírozzuk. Csak a hár­tya, a citrommag ajsad fenn a szűrőn. Pohárnyi mézzel, pohárnyi rummal, jól össze­keverjük, összerázzuk a masszát, s üvegbe töltjük. Másnaptól már használhat juk úgy, mint más gyógy­szert: étkezés előtt egy evő­kanállal, esetleg kupicával. A meszes anyag leülepedik, ■- ezért használat előtt felrá­zandó. Nagyobb mennyiséghez 4 tojás, körülbelül 1 kilo­gramm citrom, fél kilo­gramm méz, fél liter rum, vagy konyak szükséges. Gyermekeknek kevesebb szeszt adagolunk. (mn) Flódni Fél kiló lisztből, 20 deka li­bazsírral, 2 deka élesztővel, kevés rummal, 2 tojássárgájá­val tésztát készítünk. A tész­tát négy részre osztjuk. Az első részt tepsinagyságú lapra nyújtjuk, és tepsibe helyez­zük. Lereszelt és kinyomott almát teszünk rá, melyet cu­korral hintünk meg (ugyan­úgy, mint az almáslepénynél). Befedjük a következő tészta­lappal. Erre cukrozott darált diót teszünk, melyet meglo­csolunk kis olvasztott zsírral. Ráhelyezzük a következő tész­talapot, és arra (előzőleg kis cukros szirupban tűzön elke­vert) mákot teszünk. Beborít­juk a negyedik tésztalappal és forró sütőben, lassú tűznél sütjük. Mikor a tészta félig megsült, kivesszük a sütőből, tetejét megkenjük málnalek­várral és bevonjuk az előző­leg három tojásból elkészített piskótatortalappal. Visszahe­lyezve a sütőbe, tovább süt­jük. Mikor a tészta jól meg­sült, a tepsiből deszkára he­lyezzük, kihűtjük, majd tete­jét csokoládémázzal bevonjuk. Hintalő • Paripáim fából vannak, mégsem fafcjűek, vágtatnak, ha úgy akarom, s nem legelnek füvet. Hátukon a piros nyereg lécből van szegelve, Alom-országba trappolnak vélem minden este... Donkó László fercsi füllentése A mik0T Fercsivel ez az eset megtörtént, akkoi még lúgoshordó állt minden falusi udvarban Hegy mi az a lúgoshordó? Egyszerű fahordó, éppen olyan, mint a többi, csakhogy abba rakták az elégett fa hamuját, majd teleöntötték a hordót vízzel és egy-két nap múlva készen is volt az erős hamulúg. Ezzel mosták fehérre a ruhát, mert akkoriban még nem' volt annyiféle mosószer, meg ügyes mosógép A lúgoshordót mindig fel kell tölteni vízzel, mert hamarosan kifogy belőle, hiszen mosni mindig kell, kiváltképp ott, ahol sok a gyerek. Egyszer Fercsinek kellett telehordania a lúgoshor­dót vízzel, az udvar végén álló kerekeskútból, de el- fejetette. Megesik mindenkivel: játék közben elfe­lejti a dolgát. Hanem másnap, mikor édesanyja mosni akart, nem volt lúg. A mama már a teknőt is kiké­szítette. már a szennyest is halomba rakta, de lúg ném volt egy csepp sem. — Fér esi fiam, — mondta — te nem hordtál vizet a lúgoshordóba! Fedig én hordtam bele, hat vödörrel — ha­darta. Biztosan kijött a dugó, azért nincs benne víz. Édesanyja hosszan nézett Fercsire és így szólt: Azt mondod, kijött a dugó? Csak úgy egysze­rűen fogta magát és kilépett a hordóból? Fercsi mosolyogni próbált, picit zavartan ismé­telte: mokkái bőven kevert, jó vízáteresztő legyen. Az át­ültetett kaktuszt 2—3 napig ne öntözzük, mert ilyenkor ez káros lehet a gyökerek­re. Modern ruha középkori díszítéssel A zsinórozás jellegzetes díszítés a magyar népvise­letben, de különösen a XVI—XVII. század visele­téin. Szélesebb paszomány­nyal, vagy a keskenyebb sújtással, egyaránt készítik ezt a dekoratív, vonalas dí­szítést. Néhány éve ismét divatos a paszománnyal, zsinórral szegett ruha — példa erre a közkedvelt Chanel-kosztüm. A szép díszítés különö­sen alkalmi ruhákon mu­tat. Modell-rajzunkon egy ruha széles nyakkivágásá­nak zsinórdíszítését, és egy Chanel ■ kosztümöt muta­tunk be, zsinór-paszpóllal. A motívumok pedig: fenn szegedi „szíves” zsinórozás, lenn Szany környékéről va ló „saskörmös” és „patkós” szegedi zsinórozás látható. .A zsinór vagy.sújtás szí­ne a ruha színétől elütő, kissé sötétebb vagy világo­sabb legyen. Egy-egy, azo­nos színű gyöngyöt is varr­hatunk a szivek. hurkok közé. Maglődi Magaa Színházi ruhák Mintás szövésű fekete szö­vetruha puhán berakott hátrésszel. * A RUHÄKAT ki­egészítő ékszereket a ruha színének, anyagának és fa­zonjának megfelelően kell kiválasztani úgy, hogy Minden esetben emelje a ruha szépségét. Lurex szállal átszőtt an­golos fekete jersey ruha, rövid felsőrésze puhán visszahajlik. Saját nyak­kendővel vagy ékszer dí­szítéssel viselhető. Ezüst csíkos vékony szö­vetből készült kiskosztüm. A gallér és zsebfedők saját anyaggal rollnizotttak. Ezüstszürke, tisztaselyem brokátból készült kétrészes ruha, széles, kétsoros gom­bolással, a bővülő szok­nyán két puha mély haj­tással. — I-igen... kijött a dugó... — No Jó! — mondta az édesanyja — akkor fogd csak szépen a vödröt és hord tele most. f. ercsi kapta magát és egykettőre telehordta víz- * zel a hordót. Mikor az utolsó vödörrel is bele- öntötte, azt kérdezte tőle az édesanyja: — így hordtad tele tegnap is? — így Éppen így... — mondta. — Hát akkor nincs más hátra, leülsz ide, erre a fatuskóra és meglesed, hogyan jön ki a dugó a hordóból? És meglesed azt is, hová szökik el a víz? Fercsi egy darabig úgy tett, .mintha figyelné, lesné a dugót, de igazában véve nagyon furcsán érezte ma­gát. Az idő pedig telt-múlt. Elfáradt a folytonos ülés­ben. Már a delet is elharangozták, Fercsi éhes lett, szomjas lett, hallotta, hogyan játszanak a többiek a szomszédban. Nem bírta tovább, kiabálni kezdett: — Anyukám-... Anyukám!... — Mi van Fercsikém? Talán bizony megláttad, hogyan lép ki a dugó a hordóból? Édesanyja karjai közé bújt és sírással küzdve mondogatta: — Nincs is o dugónak lábai... nem is tud kijönni a hordóból. Én... én... nem is... hordtam... Édesanyja a szavába vágott: ' — Ezt kellett volna előre mondanod... Hibát mindenki csinál, de még nagyobb hiba, ha füllentés­sei próbálja menteni! 1 Láng Etelka Váítföntöm 5—15 TONNÁS készítőkéi exc ént­(betanítás mellett) — norvég kesztyűkötóket, horgolónőket, vertcsip­ke készítőket bedolgozó tagként azonnal felve­szünk. Háziipari Szö­vetkezet Szolnok, Ma­gyar u. 14. prést vásárolnánk vagy bér­be vennénk, 40—60 mm-es állítható lötcet- hosszal. — Vegyesipari KTSZ, Jászkisér, tele­fon: 2.

Next

/
Thumbnails
Contents