Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 30. érdekében, a Szervezeti Szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal te kell vonni. Természetesen mindenkinek joga és lehetősége, hogy a felsőbb pártszervhez fellebbezzen, ha nem ért egyet a döntéssel, de a kiszabott pártbüntetés hatályba lép. Javasoljak, hogy a jövőben csak az érintett párttag vagy alapszervezetének kérelme, illetve a felsőbb pártszerv határozata alapján lehessen felülvizsgálni a pártbüntetést. Eddig ugyanis a fegyelmi bizottságok a kiszabott pártbüntetéseket Három év elteltével külön kérés nélkül is, automatikusan felülvizsgálták és általában törölték. Ezt megkell szüntetni. Többen javasolták, hogy a kötelességüket nem teljesítő párttagokat ne töröljék, hanem zárják ki a pártból. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a törlés és kizárás közötti megkülönböztetést célszerű fenntartani. A kizárást csak súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása, a párton belüli frakciózás, a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló .esetekben — kell alkalmazni, a kizárt személyeket csak a kizárást jóváhagyó felsőbb szervek előzetes hozzájárulásával lehet ismét tagnak felvenni a pártba. A törlés is szigorú határozat, de akik így kikerültek, későbbi időpontban a felsőbb pártszervek külön engedélye nélkül is felvehetők újra a pártba, hogyha arra alkalmasak. Pártunk kommunista vonásainak további erősítésé’ hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalapszervezet- nek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Ezzel lényegében megszűnne a hatáskör-különbség a termelő üzemek és hivatalok intézmények pártalapszer- vezetei között. A Központi Bizottság fontosnak tartja a pártirányítás megjavítását az állami szervekben, a fegyveres erőknél és a tömegszervezetekben. Az érvényben levő szervezeti szabályzat a párt és e szervek kapcsolatát — helyenként feladatát is — három fejezetben rögzíti. Ilyen részletes szabályozásra nincs szükség. Helyesebb, ha a párt alkotmánya rövidebben és egy helyen szögezi le a pártirányítás alapelveit valamennyi állami és tömegszervezet, illetve tömeg- mozgalom számára. A pártszervezetekben egyöntetű helyesléssel fogadták azt a kiegészítést, amely a párttagok kötelességévé teszi a közéletben való cselekvő részvételt. Tisztelt Kongresszus, Kedves Elvtársak! Az új Szervezeti Szabályzatban javasoljuk rögzíteni, hogy a Központi Bizottság a két kongresszus között jelentős politikai kérdések megtárgyalására és eldón lésére országos pártértekezletet hívhat össze. Ajánljuk ugyanakkor elhagyni azt a megítélésünk szerint formális jogok amely szerint a párttagok egyharmadának kívánságé ra rendkívüli kongresszust lehet összehívni. A párt gyakorlatában a kongresszus ilven módon való összehívására még nem volt példa. So- ronkívüli kongresszust 8 párt természetesen tarthat. de kezdeményezését a kongresszus által választott Központi Bizottságra lehet bízni. ^ Az eddigiektől eltérően javasoljuk, hogy sem a Központi Bizottságba, sem a pártbizottságokba ne válasszanak póttagokat. A mostani választás már e szerint történt. Egyidejűleg javasoltuk megnövelni a testületek tagjainak számát. A póttagság rendszere az illegalitás körülményei között fontos volt, mert a vezető szervek munkájának folyama losságát biztosította. A Központi Bizottság az eddigi tapasztalatok falapján javasolta, a kongresz- szust megelőző pártértekezleteknek, hogy ne válasszanak revíziós bizottságokat. Kérjük a kongresszustól e döntés megerősítését és ajánljuk, hogy a köngresz- szus ne válasszon Központi Revíziós Bizottságot. A revíziós bizottságok teljesítették hivatásukat, őrködtek a párt pénzgazdálkodása, ügyvitele és munkarendje felett. Javasoljuk, hogy a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a revíziós bizottságokban. Ügy véljük azonban, hogy a munka egyszerűsítésével a revíziós bizottságok feladatait a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok el tudják látni. Javasoljuk, hogy a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését a kongresszus utalja a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörébe. A pártbizottságoknál működő fegyelmi bizottságok jogkörét javasoljuk változatlanul hagyni; ezek továbbra is kizárólag fegyelmi határozatok előkészítésével foglalkozzanak. (A budapesti és megyei pártbizottságok pénzgazdálkodását, ügyvitelét és munkarendjét a Központi Bizottság, az alsóbb szintű pártbizottságokét pedig az őket közvetlenül irányító pártbizottságok végrehajtó bizottságai ellenőrizzék.) Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a Szervezeti Szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságod az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Az állami és tömegszervezetek vezetőségeiben a párttagok többségben vannak, helyenként ez a2 arány 80—90 százalékos. A? itt dolgozó párttagok értik a párt politikáját és annak szellemében tevékenykednek. Természetesen ahol ez szükséges, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat, de ezt nem kell a Szervezeti Szabályzatban előírni. A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a Szervezeti Szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezőve tette az egy házban vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését. A lakóterület kommunistáit, amikor erre szükség van, az illetékes pártszervezet bármikor ősz- szehívhatja és különböző feladatokkal megbízhatja. A Központi Bizottság a felsoroltakon túl több kisebb módosítást is javasol a Szervezeti Szabályzatba, fezeket azonban nem tartjuk szükségesnek külön indokolni. Kedves ElvtársakI A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elv- társ kifejezte azt a meggyőződésünket, hogy a következő évek egyik legfontosabb feladata a munkás- osztály és a párt vezető szerepének további fejlesztése. Valamennyi javasolt módosítás célja, hogy a vár mégjobban megfeleljen hi* A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának keddi ülése vatásának, vezető szerepének ; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszervezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetik beszámoltatása. A gazdaságirányítás új rendszere minden vezető számára nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget biztosít. Minden vezető — párttag vagy pártonkívüli — alapvető kötelessége, hogy a párt és a kormány politikájának szellemében tevékenykedjen. Nem kétséges, hogy ez a törekvés vezérli őket, mégis szükséges hangsúlyozni: Az alapszervezetek megnövekedett jogai jelentik majd az egyik legfontosabb biztosítékát annak, hogy a megnövekedett önállóság a szocializmus érdekeit szolgálja, hogy a párt politikájával összhangban álló helyi döntések szülessenek és hogy megvalósuljon a politika végrehajtásának hatékony, közvetlen, a dolgozók védelmét is figyelembe vevő ellenőrzése. A helyenként ma még jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operatív irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a párt- szervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség pitének érvényesítése és erősítése. A pártszervezeteknek az a hivatása, hogy a gazdaságpolitika tudatosításával, végrehajtásával és megvalósításának ellenőrzésével foglalkozzanak, s ne a technikai jellegű részletfeladatokat oldják meg. Azt szeretnénk, hogy a párt- vezetőségek és a titkárok méginkább a politika\ végrehajtásának irányítói, segítői és biztosítói legyenek s ne diszpécseri munkát végezzenek. A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagy sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és helyesbítetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. Az előadó ezután a párt- alapszervezetek feladatairól szólt s majd így folytatta: A kommunista párt sikeres munkájának nélkülözhetetlen feltétele, hogy szervezeti felépítésében, gyakorlati tevékenységében helyesen alkalmazza a demokratikus centralizmus lenini elvét. Csakis a párton belülit demokrácia bontakoztathatja ki a párttagok. a pártszervezetek aktivitását. kezdeményező készségét. Pártszerű ’őskor- ben. a jogok szabad gyakorlásának birtokában várhatjuk el párttagjainktól, hogy tudatosan és cselekvőén vegvenek részt a pártéletben. Emellett nem szabad egy pillanatig sem vita tárgyává tenni a köznonti irányítás szükségességét. A demokrácia és a centralizmus a párt fellövésében, irányításában, mindennapi tevékenységében szerves egységet alkot. A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van. hoev erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysését. Az elmúlt évek tapasztalatait elemezve, megállapíthatjuk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista—leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonban nem a párt- egység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után sok új, jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Éppen ezért a marxizmus—le- ninizmus elvét képviselve is lehetnek a pártszervezetekben részkérdésekben e l- térő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség fejlődésünk egves problémáinak és megoldásuk módjának megítélésében. Tükrözték ezt a kongresszusi irányelveket tárgyaló párttaggyűlések is. A felszólalók kifejezték egyetértésüket a fő politikai irányvonallal, emellett vitatkoztak a végrehajtásról, bíráltak, sok javaslatot tettek. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet. Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velmárója és nem szabad tőle megijedni. A pártegvség védelmének, állandó erősítésének legfontosabb eszköze a meggyőzés, a helytelen nézeteknek politikai érvekkel történő cáfolata és a keletkezett ellentmondások megoldása a párt. a munkás- osztálv érdekében. A párt erejét a szocialista eszme, a helyes politika,' a magasfokú szervezettség és a néppel való szoros kapcsolat biztosítja. Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogv a koneresszus a Szervezeti Szabálvzat tervezetét az ismertetett módosításokkal fogadja eL A Revíziós Bizottság jelentése Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus rátért a harmadik napirendi pont, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentésének megtárgyalására. A jelentés — amelvet a küldöttek írásban kézhezkaptak, — egyebek közt hangoztatja: A párt VIII. kongresszusa által választott központi revíziós bizottság a szervezeti szabályzatban meghatározott területeken fejtette ki tevékenyséeét. Feladata volt ellenőrizni a Magyar Szocialista Munkáspárt központi szerveinek ügyvitelét, munkarendjét, általános gazdálkodását, pénztárát és központi vállalatait. lyainak ilyen irányú munkája. Nem halad megfelelően az írásos anyagok csökkentésére vonatkozó politikai bizottsági határozat végrehajtása. A Központi Revíziós Bizottság tapasztalata és a Központi Bizottság Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály vizsgálata is azt mutatja, hogy a határozat ellenére a pártapparátus iratforgalma nem csökkent, hanem bizonyos mértékben emelkedett. A tagsági díj fizetésével kapcsolatos ügyvitel vizsgálata azt mutatta, hogy a vonatkozó párthatározatot az alsóbb pártszervek nem egyformán értelmezték. A Központi Reviziós Bizottság észrevétele alapján a Központi Bizottság illetékes osztályai megtették a szükséges intézkedéseket. A tag- és tagjelölt-nyilvántartás, átjelentés rendjének vizsgálatánál a Központi Reviziós Bizottságnak az a tapasztalata, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jelentős a fejlődés, amelynek következtében lényegesen csökr kent a megelőző időszakban az átjelentések során mutatkozó nyilvántartási hibák száma. A pártnak a tömegekkel való kapcsolatában jelentős szerepte van a bejelentések és a panaszlevelek kielégítő és syors elintézésének. A dolgozók levelei, helyeket a párthoz, illetve a párt sajtójához intéznek, a párt iránti bizalmat tükrözik és egyben tájékoztatnak az emberek gondjairól, bajairól, amelyekre elsősorban a párttól várnak segítséget, megoldást. A beszámol ási időszak alatt érkezett levelek száma: KB oszt. hoz KB irodá hoz « J N O a te z * 1963. év 1531 15 051 27 900 1964. év 1070 11 328 28 991 1965. év 1044 12 477 28 474 1966. 1. félév 422 6 862 19 971 A Központi Reviziós Bizottság a beszámolási időszakban több ezer levél elintézésének módját az iratok alapján, több száz ügy elintézését pedig a panaszos megkérdezése, illetve személyes ellenőrzés útján vizsgálta meg. A Központi Reviziós Bizottság a párt központi szervei gazdálkodásának vizsgálata során mindenekelőtt a költségvetések elkészítésének módját és annak végrehajtását kísérte figyelemmel. Megállapította, hogy a költségvetés minden évben az alsóbb pártszervek javaslatainak figyelembevételével a realitás és a fokozott takarékosság jegyében készült A párt bevételei évről évre nőttek, a beszámolási időszakban összesen csaknem 35 százalékkal, ugyanakkor a kiadások csak 8 százalékkal emelkedtek. m Különösen jelentős politikai eredmény, hogy a pártlapok falusi olvasottsága a beszámolási időszakban 37,5 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy lapjaink 124 ezerrel több családhoz jutnak el. A pártoktatás kiszélesítésével járó költségek a párt egész költségvetésének 15—20 százalékát teszik ki. Figyelembe véve azonban á párt megnövekedett feladatait és különösen a pártoktatás nagy jelentőségét, a Központi Reviziós Bizottság a kiadások emelkedését e célokra indokoltnak tartja. A Központi Reviziós Bizottság — a jelentésben röviden előadott módon — igyekezett kongresszusi megbízatásának eleget tenni. Ezzel járult hozzá a bizottság ahhoz a nagy munkához, amelyet pártunk Központi Bizottsága a kongresszus által kitűzött feladatok megvalósítása érdekében végzett. Kérjük a kongresszust, bírálja el a Központi Reviziós Bizottság tevékenységét és fogadja el ielentését. A Központi Reviziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése A Központi Reviziós Bizottság vizsgálta a párt központi szerveiben a munkarendet és az ügyvitelt. Megállapította, hogy a köznonti szervek munkarendié és fiey vlte’» megfelelt a szervezeti szabálvzat követelményeinek, a PoliMkai Bizottság és titkárság e tárevban hozott határozatainak. A Politikai Bizottság határozatának végrehajtása nyomán jelentősen javult a vezető nártszervek élé kerülő előteriesztések és tár ^kerta+öV plőkéc7ftöcp. a Központi Bizottság osztáEzután a kongresszus rátért a 4. napirendi pontnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentésének tárgyalására. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója — amelyet a küldöttek írásban előre megkaptak — többek között megállapítja, hogy a VIII. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével ösz- szefüggésben erősödött a pártfegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek a pártélet lenini normái. A Központi Ellenőrző Bizottság és a fegyelmi bizottságok fegyelmi vizsgálatai során fokozottabban érvényesült a demokratizmus. A fegyelmi bizottságok intézkedései, módszerei és javaslatai az érintett párttagok és kollektívák nevelésére, a hibák meg4 előzésére, a kommunista jellemvonások erősítésére irányultak. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják. hogy a párttagságnak mintegy 4.5 százaléka, tehát csupán kis része vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái ellen. A Központi El'enőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel fog
